Veszprém, Stromfeld utca

3 éves koromtól élek Veszprémben. 6 éves koromtól ebben a lakásban, ahol most is. Ez a 3. veszprémi hely, ahol lakom, de a Stromfeld utca nem volt köztük. Soha nem laktam abban az utcában, nincs hozzá személyes kötődésem (nem tudom, hogy egyáltalán lakik-e ott ismerősöm), de mégis lefényképeztem. Miért? Mert ez a lakótelepünk legszebb utcája. Nem a házak miatt (azok elég rondák, főleg a páros oldali szürke “szendvicsházak”, bár a páros oldalon van 2 felújított ház, az egyiket kb. 10 éve, a másikat kb. 5 éve újították fel és még mindig szépek). Az utca szépsége a házak előtti kertekben rejlik. És magas, zöld fák is vannak az utcában a házak között, sokszor még a kertekben is. Az utcát szépen, sorban jártam végig, 1-estől 10-esig, minden háznak mindkét oldala látszik, és igyekeztem lefényképezni az összhatást és az apró részleteket is, de igazán csak élőben látszik, milyen szépek ezek a kis lakótelepi kertet. Nem véletlenül kaptak ezek a házak (főleg a páratlan oldalon) többször is “Virágos Veszprémért” díjat, ameddig volt ilyen verseny…

Stromfeld 1.

Stromfeld 2.

Stromfeld 3. (az újabb felújított ház, érdekes utcanévtáblával)

Stromfeld 4.

Stromfeld 5. (a régebben felújított ház)

Stromfeld 6.

Stromfeld 7.

Stromfeld 8.

Stromfeld 9. (két dologról is nevezetes: egyrészt van itt egy rendőrőrs, másrészt gyerekkoromban az egyik erkélyen volt egy kitömött mókus, de ma már nincs meg)

Stromfeld 10. (az utolsó ház az utcában, egyetemi kollégium és kórházi nővérszálló is működik vagy működött benne, nem tudom melyik van még meg a kettő közül…)

Az utolsó 3 kép pedig már nem Stromfeld utca, hanem Damjanich 2., útban hazafelé, de kár lett volna kihagyni… 🙂

Photo4299Photo4300Photo4301

Veszprém, Stromfeld utca

Tihanytól Örvényesig

Ma reggeltől délutánig Tihanyban és környékén kirándultam. Persze nem egyedül. Útitársam, Kollát Gyula tapasztalt túrázó, és ugyan messze lakik a Balaton-felvidéktől, de mégis az az egyik kedvenc helye az országban. Most együtt fedeztük fel ennek a tájnak a szépségeit. Túráztunk már együtt korában kettesben és nagyobb társaságban is (a környezetvédelmi bloggercsapatunk tagjaival). A mai útvonalunk: Tihanyi Apátság – Belső-tó – gejzírmező – Újlaki templomrom – Szarkádi-erdő – Csúcs-hegy – Apáti-templom – Aszófő (Kövesdi-templomrom, Almás-forrás) – Örvényes.

Az apátságtól indultunk.

Photo3730

Aztán elindultunk lefelé a Belső-tó felé.

A belső tó partján megnéztük a gémeskutat, a kilátást és a szürkemarhákat is. (Ürgéket is láttunk, de azokat nem sikerült lefényképezni, mert gyorsan futottak és elbújtak a fűben.)

Aztán elindultunk az Aranyház felé. Ez egy gejzírkúp, ami a rajta élő zuzmó arany színéről kapta a nevét. (Most nem volt olyan zuzmós, hogy látsszon az arany szín, de így is szép.) Előbb egy erdei úton mentünk, majd elértünk egy Hármas-hegyi kúp nevű gejzírkúphoz, és megnéztük róla a kilátást…

Aztán már az Aranyház következett, még nagyobb gejzírkúp, szép kilátással, egy kisebb barlangszerű üreggel és sokféle növénnyel.

Aztán továbbmentünk az erdőben.

Elértünk egy újabb, kisebb gejzírkúpot. Tölgyes-kúp a neve.

Photo3790

Ilyen tüskés növények közt mentünk fel hozzá:

Photo3791

De szerencsére voltak ott barátságosabb növények is, pl. erdei szamóca, és barátságos állatot, zöld gyíkot is láttunk.

Ez utána elértünk még egy gejzírkúp-szerű sziklát egy kisebb barlanggal.

Photo3803

Kisebb kitérővel útba ejtettük az Újlaki templomromot:

Photo3805

És elindultunk a hegygerincen, sok helyen szakadék mellett, egészen közel a Balatonhoz. Csúcs-hegy, Nyereg-hegy és más hegyek. Volt balatoni kilátás, száraz fák, bokorba bújt és sziklára festett turistajelzés, és egy hosszú szakaszon csak sziklák cserszömörcével.

Aztán elértünk egy kilátópontot, ahol látszott Balatonfüred, Tihany, és mindhárom tó. (Külső-tó a nádassal, tőle jobbra a Belső-tó, és a kilátás mindkét szélén a Balaton).

És honnan fényképeztem ezt a kilátást? Innen:

Photo3887

Továbbmentünk erdőn-mezőn…

És elértük az Apáti templomromot.

Ez után a balatoni kerékpárúton mentünk tovább Aszófő és Örvényes felé…

Photo3908

Csak az utolsó rom, a Kövesdi-templomrom, és a mellette lévő Almás-forrás kedvéért tértünk le a kerékpárútról egy szép fasor felé.

Photo3913

Aztán megérkeztünk a romhoz és a forráshoz.

Vissza ugyanott, a fasorban a kerékpárútra. De hogy került ide egy tűzcsap?

Photo3929

Aztán folytattuk az utunkat a kerékpárúton Örvényesig. A kerékpárúton már nem volt túl sok látnivaló, legfeljebb az út melletti vetést szegélyező növények. (Ki tudja, mi ez a nagy pitypangszerű virág? Nagyobb a szőrös gömb rajta, mint a pitypang elfújható része…)

Örvényes nevezetességeit már nem tudtuk megnézni, mert már csak negyed óránk maradt a busz indulásáig, de azokat már egy korábbi találkozón megtekintettük. Így ért véget ez a 16 kilométeres túra. Remélem, hogy máskor is találkozunk még és kirándulhatunk az ország hasonlóan szép részein. Még több kép a túráról itt.

Tihanytól Örvényesig

Rab Mária tanösvény

Ma egy viszonylag új tanösvényen jártam. Rab Mária tanösvény a neve. A veszprémi Lidl áruház parkolójából indul egy tanösvény, a Veszprém és Kádárta közötti erdőben. Rab Mária tanösvény a neve. Arrafelé minden Rab Mária. A már nem csörgedező forrás is, a körülötte lévő erdő is, az erdőt kezelő erdőbirtokosság is, és az erdőt bemutató, a forrást is érintő tanösvény is. A forrás történetét itt mutattam be részletesen: http://felsofokon.hu/15937/kornyezetvedelem/rab-maria-forras/

A tanösvény 12 állomásból áll, az 5. a forrás. Addig ismertem az utat, de a többi állomás helyét csak gyerekkori élményeimből sejtettem. Akkor még nem volt ott sem tanösvény, sem erdőbirtokosság, csak erdő, ahol kirándultunk a szüleimmel és az öcsémmel. Volt ugyan térkép az első állomáson, de ki emlékszik már arra az 5-6. állomás között? 😀

Nem is minden állomást találtunk meg egyből, a 12.-et pl. egyáltalán nem, és 6-tól 10-ig is volt egy kis zűr a sorrendben (mert pl. az 5-6. állomás között nem a legnyilvánvalóbb úton megy a tanösvény), ezért a tanösvény táblákat most nem is fényképeztem le, majd egyszer végigmegyek rajtuk sorban is, és lefényképezem mind a 12-t.

Nincs most annyi kép, mint máskor, de azért talán így is látszik, hogy szép volt a táj, magas fák között sétáltunk, szép virágokat és érdekes rovarokat is láttunk (madarakat is, de gyorsabban repültek, mint ahogy lefényképezhettem volna őket), és a kis összevisszaság, sorrendtévesztések ellenére is nagyon jól éreztem magam. 🙂

A forrásnál van egy geoláda is, azt is felkerestük, de arról nincs fénykép, hadd keresse más is! 😀 De lefényképeztem a kegyhelyet és azt a kis patakot, ahová annak idején belefolyt a forrás. (Látó-hegyi vízfolyás a patak neve, a Veszprém melletti Látó-hegyen ered, elfolyik a Cholnoky lakótelep mellett és a Haszkovó lakótelep szélén, elhalad a Rab Mária forrás mellett, ott egy kis híd is van rajta, majd belefolyik valahol Veszprém mellett a Sédbe.)

Íme a kirándulás képei:

És egy bónusz kép, ami már itthon készült, a geoládából kivett kis játékfiguráról. (Én egy gemkapcsokból összefűzött karkötőt tettem be helyette. Saját gyártmány! 😀 )

Photo3724

Rab Mária tanösvény

Május. Természet. Szép!

Egyes művészek (írók, költők, festők és zeneszerzők is) azt mondják, hogy a legszebb hónap a május. Én minden hónapnak meglátom a szépségeit, nem vagyok benne biztos, hogy kiemelnék egy legszebbet, de abban egyetértek a művészekkel, hogy a május tényleg nagyon szép. 🙂 Az itt látható képek több napon készültek, a pünkösdi hosszú hétvégétől máig. Mindegyik kép Veszprémben készült, főleg a mi lakótelepünkön, de vannak képek a Belvárosból, a Barátság-parkból és néhány más helyről is.

Pünkösd hétfőn fényképeztem ezt a kis közösséget. Hányféle növény fut fel a fa törzsére? Mégis jól érzik magukat együtt, békében élnek egymással. És még szépek is együtt. 🙂

De lefényképeztem a lakótelepi rózsakertet is, majdnem szemben ezzel a növénysereglettel.

És jártam kb. 50 méterrel mellette is, a református templom kertjében.

És hol jártam még? Azt inkább megmutatom. (Most először használom a galériában a “Véletlen sorrend” funkciót. Ezt még kétszer megteszem ebben a bejegyzésben.)

A hosszú hétvége után jöttek a hétköznapok, főleg reggel, úton a munkahelyem felé, vagy délután, onnan hazafelé kattintottam néhány képet. És szinte soha nem megyek kétszer ugyanazon az úton a munkahelyemre vagy haza… 🙂

Pünkösd hétfőre már kinyílt a pünkösdi rózsa, de szerdán találtam először olyat, amitől nem választott el kerítés, így le tudtam fényképezni. 🙂

Photo3494.jpg

Kínai császárfát is fényképeztem a lakótelepünkön és a belvárosban is. Szép lila a virága és nagyon a levelei.

De más színeket is fényképeztem, nem csak lilát. Szép az is, amikor egy fa vagy bokor 2 különböző színű változata van egymás mellett…

És ha már a belvárosban dolgozom, lefényképeztem ott is a rózsakertet, nem csak a lakótelepen. 🙂

És a színes rózsák után jöhet egy piros virágú (!) gesztenyefa…

Photo3513

Aztán a többi kis kattintgatásom, út közben… (Véletlen sorrend 2.)

Mai kattintgatásaimból is érdemes ezt-azt bemutatni…

Végre sikerült mozgó állatot is fényképeznem! 😀 Egy galamb, leszállás közben…

Photo3535

Maradjunk még mindig a G betűnél! Őszi éjjel izzik, de tavasszal is szép. Igen, a lakótelepen is él galagonya! (A Berkenye tanösvény része.)

Elmentem a lakótelep melletti Barátság-parkba is. Szeretek ott lenni, mindig megnyugtat. És ott is készítettem néhány fényképet.

A parkból hazafelé is voltak még élményeim.

Katicabogár.

Photo3626

Egy kis rovar a juharfa virágában.

Photo3640

Sövények, ha találkoznak…

Photo3654

A természet mindenhol utat tör. Elég egy kis repedés a járdán.

Photo3671

A kedvenc bokrom a szomszéd ház előtt (többféle bokor összenőve, jó búvóhely sünöknek, madaraknak)

Ki látja a madarat az ágon? 🙂

Photo3679

És ilyen kilátás várt, amikor hazaértem…

És amerre még jártam-keltem a mai napon… (Véletlen sorrend 3.)

Május. Természet. Szép!

Élmények képek nélkül

Igen, van ilyen is nálam. Mostanában elég sok ilyen élményem volt. Kezdjük az április 16-17-ei hétvégén!

Április 16 szombat: 3 nagy élményem is volt. 😀 Délelőtt társasjáték maraton, délután gazdatúra, majd koncert a hangvillában. A koncertről dedikált lemezem is van. 😀 Aztán vasárnap visszamentem a társasjáték maratonra. 🙂 (Amúgy 3 napos volt, péntek-szombat-vasárnap, de péntek munkanap, szombaton meg volt más is, ezért csak szombat délelőtt és vasárnap reggeltől estig tudtam maradni. De így is jó volt. 🙂 ) És miért nem fényképeztem?

A társasjáték maraton ugyan nyilvános volt, mint megtudtam, de egy titkos Facebook csoportban hirdették meg. Ezért nem tudtam, hogy szabad-e fényképezni, inkább nem fényképeztem. Az eseményről készült képeket is csak abban a csoportban találtam meg, még a szervezők Facebook oldalára sincs feltöltve egy kép sem a maratonról. De jobb is így. A játékra koncentráltam, nem a fényképezésre! 🙂 (Amúgy is nehéz lett volna úgy fényképezni, hogy látsszon a játék, és ahogy játszunk vele, de ne látsszanak az emberek…)

A gazdatúrán lehetett volna fényképezni, az egyesület nyilvános Facebook oldalán is van egy album, de ott is nehéz lett volna olyan képet készíteni, amin minden lényeges dolog látszik, csak az emberek nem. Embereket meg nem szívesen fényképezek. Egyrészt már néhány éve van egy szabályozás, hogy a képen szereplő emberektől engedélyt kell kérni a fényképezéshez (ez már eleve visszatart), másrészt vannak a világon sokkal érdekesebb dolgok is, mint az emberek, harmadrészt meg 5-10 év múlva már úgysem fogom tudni, ki kicsoda a képen…

De mégis van 3 képem a gazdatúráról, mégpedig az emléklapról, amit az első meglátogatott helyen, egy házi rétes- és süteménykészítőnél kaptunk, Öskün. Az aznapi második látogatásunk pedig egy tökmagkrém-készítőnél volt, Nemesvámoson.

Korábban, márciusban is volt már ilyen gazdatúra, szintén 2 gazdalátogatással. Márciusban előbb Bándra mentünk, ahol sokat megtudtunk a gabonákról, főleg a tönkölyről, majd Herenden egy mézeskalács-készítőnél jártunk, ahol mi is díszíthettünk mézeskalácsot. Ez után jött az áprilisi túra Ösküre és Nemesvámosra.

De a mostanihoz hasonló okokból márciusban is csak a szememmel, és az emlékezetemmel örökítettem meg az eseményeket. Ezért a 4 látogatásból összesen csak 3 fényképem van, erről az ösküi emléklapról. Az emléklap egészben, a rajta lévő kép az ösküi kerek templommal, és a sarkokban lévő népi motívumok.

Most már kiderült, miért nem fényképeztem április közepén a társasjáték maratonon és a gazdatúrán. A koncerten meg azért nem, mert sötét is volt, nem is voltam egyedül és sok ember is volt. Még mindig nem szívesen fényképezek embereket… 😀

A 23-24-ei hétvégén fényképeztem. Tanösvényt és motorkiállítást. Erről akkor írtam is ide egy bejegyzést. Más élményem nem igazán volt azon a hétvégén. Szombaton ezt az útvonalat jártam végig, vasárnap meg nem mentem sehová, mert esett az eső…

A mostani hétvégén (április 30. – május 1.) szintén volt egy nagy élményem. Ballagásra hívtak. Az ünnepelt Facebook oldalán sem láttam képeket, így nem tudok linkelni semmit. Ki is nekem ez a lány, aki meghívott a ballagására? Nehéz megmondani. Nem vagyunk egy pár, és rokonok sem vagyunk. Önkéntes volt abban az esetben, ahol én dolgozom, azóta is segítek neki matematikát tanulni (ma volt az érettségi), és egyszer azt mondta, hogy olyan vagyok, mintha a bátyja lennék. Voltunk már együtt kirándulni, többször is, sőt április közepén a koncerten is együtt voltunk. Kellemes meglepetés volt, hogy meghívott a ballagásra. 🙂 De ott is csak az embereket tudtam volna fényképezni…

Május 1-jén megint vasárnapra jött meg a rossz idő, nem voltam majálison, talán nem is volt. Nem igazán tudtam fényképezni, mert nem volt mit.

Azóta nem volt több hétvége.

Élmények képek nélkül