Termések

Az utóbbi 2 hétben nem igazán történt velem említésre méltó esemény. Sem jó, sem rossz. Ezért nem is írtam ide. Valahogy mintha minden várna valamire… Mint az időjárás. Esős hétvégét jósoltak, és többször is ijesztgetett az eső, de volt napsütés is, és nem akart igazán esni. Nem volt semmi komoly. Majd talán holnap. Valami ilyesmi a hangulat az életemben. Nem vihar előtti csend, mert viharra nem számítok mostanában, hanem olyan, mintha minden függőben lenne, minden a háttérben alakulna. (Konkrétan van is egy dolog, ami a háttérben alakul, de arról majd szeptember második felében mesélek itt, ha bejön a tervem.)

Minden egy kicsit bizonytalan… Most 2 hétig még a szerdai társasjáték is, augusztus 29-én és szeptember 5-én sem tudjuk igazán, hol legyünk, szeptember 12. a biztos, de bizonytalan a folytatás utána is (visszamegyünk-e a szokásos helyünkre? leszünk-e elegen? visszatérnek-e közénk emberek, vagy marad a 3 fős “kemény mag?”), de majd kialakul. Itthon sincs semmi izgalmas, a hagyatéki ügy is csak húzódik (2 hónapja voltunk közjegyzőnél, 1 hónap határidőt adott, hogy elmenjünk ügyvédhez, aztán majd lesz második hagyatéki tárgyalás, de még az időpontja sincs kijelölve, pedig már kb. 1 hónapja és 1 hete minden papírt beadtunk, amit kellett, nem is értem, mi tart 1 hónapig egy időpont kijelölésen…), és általában sem sikerülnek most a nagyobb dolgaim (lásd novellapályázat, TEDx előadói jelentkezés), meleg víz sem volt a héten kedd reggeltől péntek estig, de azért vannak kisebb-nagyobb örömeim az életben. Itthoni és szerdai baráti társasjátékozások, könyvtári könyvek, kint lenni a szabadban, ha jó idő van hétvégén, kisebb-nagyobb önkéntes feladatok, amiben számítanak rám (és azért is jó, mert így jutok el jó programokra, legutóbb pl. 2 hete egy Örömünnep nevű eseményre), stb. Igyekszem meglátni az élet jó oldalát. 🙂

Most minden alakul, változik, aztán vagy lesz belőle valami, vagy nem. Úgy, mint a természetben is. Most éppen évszakváltás jön, elkezdtek teremni a fák is a lakótelepen. Egyik-másik termés már beérett, a többi még nem, de majd beérnek azok is. És remélem, az én életemben is beérik egy-két dolog. Ha lesz bármilyen változás, majd beszámolok róla itt is. De egyelőre csak a fák terméseit fényképeztem. Mind itt terem a lakótelepen. A képeket véletlenszerű sorrendben mutatom be, kivéve ezt az egyet. Emiatt a Klapka utcai fa miatt csináltam az egészet, de élőben sokkal szebb, mint a képeken.

Photo11722

A többi kép róla:

És a többi fa a lakótelepen:

Ennyi volt az évszakváltó bejegyzés, legközelebb valószínűleg szeptemberben jelentkezem, talán akkor már konkrét eseményekkel.

Termések

Sok piros X

Pénteken a belvárosban jártam, és onnan hazafelé fényképeztem néhány fát. A Jutasi út páros oldalán a már bezárt és lebontott Gyermekek háza (még régebbi nevén: Úttörőház) helyétől kezdve egészen a sportpályán túl (addig a sorházig, ahol az utánfutó-kölcsönző is van) sok fára tettek nagy piros X-et. Sőt, jelzőkarók is vannak az úton. Mintha valamilyen telekhatárt vagy közművesítést jeleznének…

A jelzőkarók előbb kezdődnek (már a buszpályaudvarral szembeni parkban, annak is a 9 emeletes felőli szélén), és tovább is tartanak (az említett sorház Barátság-park felőli végén, a nagy fa tövében is van még 1 karó), és valahogyan összefüggenek az X-ekkel, mert a jelzőkarók vonalától, ami kb. egybeesik az épületek kerítéseinek vonalával, egészen a járdáig minden fára piros X került. Különböző korú, fajtájú, méretű és egészségi állapotú fákra, a facsemetétől a szép nagy egészséges példányokig. De a járda külső szélén, az úttest felőli fákon már nincs piros X.

Vajon mit jelentenek ezek az X-ek? Remélem nem azt, hogy ezek útban vannak valakinek vagy valaminek, és kivágásra kerülnek, mert ahhoz túl sok fát jelöltek meg. Ha ezeket mindet kivágnák, nem is maradna fa és árnyék azon a szakaszon… Hasonló lenne a 2013 végén elkövetett Május 1 utcai pusztításhoz…

Az első jelzőkarót a buszpályaudvarral szembeni park szélén láttam.

Jelzőkarók sora az első X-es fáig…

… és azon túl.

Sorakoznak az X-es fák egy teljes útszakaszon… Itt nincsenek jelzőkarók, mert kerítés van abban a vonalban.

A bokrot is bepirosozták?

Újabb X-es fák sorakoznak…

De ami a járda külső felén van, az úttestnél, az nem X-es.

Újabb X-es példányok a bokroktól a facsemetékig…

És a csemetéken túl is vannak megjelölt fák, egyesével vagy kisebb csoportokban.

Ebben a facsoportban 9 X-es fát számoltam meg…

És még van folytatás…

Photo11662

A sportpályán újra elkezdődnek a jelzőkarók.

Szerencsére ezeket a nagy fákat nem X-elték meg.

Az utánfutó-kölcsönzőnél megint folytatódnak a karók…

És még egy X. Az utolsó.

A környék legszebb nagy, magányos fája szerencsére nem kapott X-et, de előtte is, mögötte is van jelzőkaró. Csak nehogy megsértsék a gyökerét valamilyen közművezetékkel… (Amekkora a lombja, akkora a gyökere is a föld alatt!)

Az X-es fák és jelzőkarók sora itt véget ér. Valaki tudja, mi lesz, vagy bekerül a történet az X aktákba?

Sok piros X

Társasjáték és környezetvédelem

Szeptemberben 38 éves leszek. Eddigi életem során már sok minden voltam, pl. Mensa-tag is. (A Mensa egy olyan klub, ahová IQ teszt alapján a felső 2% léphet be.) Ott, a Mensában volt egy lista a tagokról. Egy olyan lista, amelyhez hasonló szerintem létfontosságú lenne minden klubban, egyesületben. Ebben a listában minden tag benne volt, és minden tag megkapta. Sok hasznos információ volt benne a tagok közti könnyebb kapcsolatteremtéshez. Fénykép, név, születési dátum, mindenféle otthoni és munkahelyi elérhetőségek (cím, telefon, e-mail, munkahely neve, címe, tag munkahelyi beosztása, munkahelyi telefon, munkahelyi e-mail cím), és 2 olyan rovat, ami talán a legtöbbet mondja el az emberről. Szakterület és hobbi. Nekem a szakterületem a környezetvédelem (legalábbis papíron), az egyik hobbim pedig a társasjáték. Külön-külön mindkettőben jól érzem magam, de még soha nem gondoltam rá, hogy összehozzam egymással a kettőt.

Környezetmérnökként ugyan nem voltam túl sikeres az elhelyezkedésben (ezért tavaly nyáron vissza is küldtem a diplomát az egyetemre, hogy mást is vállalhassak, de aztán hazaküldték, viszont addigra már elhelyezkedtem másban), de azért többé-kevésbé mindig sikerült a szakma közelében maradni. 2011-től 2013-ig pl. környezetvédelmi szakmai blogot írtam egy Felsőfokon nevű oldalon (Magyarország legnagyobb szakmai blogmagazinjában), ahol 2011-ben és 2012-ben is kaptam elismerő oklevelet, és többször is vezettem a környezetvédelem szakterületet. Ez ugyan nem járt jövedelemmel, de annyira komoly tisztség volt mégis, hogy 2012. nyarán még egy szakmai gyakorlatos hallgatóm is volt, aki környezetvédelmi blogírással teljesítette a gyakorlatát. De nem csak elméletben, hanem egészen emberközelben is volt közöm a környezetvédelemhez. Veszprém megye legnagyobb zöld szervezetében, a Csalán Egyesületben voltam előbb önkéntes, majd 2014-től 2016-ig közfoglalkoztatott. Napi szinten foglalkoztam az egyesület dolgaival. Így mindenbe beleláttam, ami az egyesületben történt, és a környezetvédelem több területén is a hétköznapi ember számára is hasznosítható, gyakorlati ismereteket szereztem.

Társasjátékosként ugyan nem vagyok a legnagyobb gémerek között, és nem vagyok igazi gyűjtő, általában elég véletlenszerűen jutok játékokhoz, de valamivel több játékom van, mint az átlagnak, és talán többet ismerek, mint mások. Persze én is ismerek olyan embereket, akiknek nagyságrendileg több játékuk van, mint nekem, és még többet ismernek, de mégis valamivel az átlag felett vagyok. Voltam játékmester is társasjáték-egyesületben, és még ma is többé-kevésbé szervező vagyok egy Társasház nevű veszprémi csapatban. (A szervezés csak annyiból áll, hogy megbeszéljük, ki tud jönni, kiírjuk Facebookra is az eseményt, és mindenki viszi a saját játékát, amit általában a játék tulajdonosa magyaráz el játékmesterként a többieknek. Legtöbbször én szoktam megkérdezni a csapatot, hogy ki jön, én írom ki Facebookra az eseményt, és hacsak nem közvetlenül munkából megyek játszani, akkor mindig viszek játékot is.) Nem vagyok nagy híve a játékok elemzésének, szerintem egy játékot csak játszani kell, és nem beskatulyázni, hogy most éppen milyen téma, mechanizmus, kivitel, stb., ezt meghagyom a District D10-nek (korábbi nevén K10 Klub), akikkel ebben nem is értek egyet (szerintem ez mind nem fontos, nem ezektől lesz jó egy játék, mert bármilyen témában, bármilyen mechanizmussal lehet készíteni jobb és rosszabb játékokat is, és szerintem éppen az a jó, hogy nincs rá általános recept, mitől lesz jó egy játék, mert ha lenne, akkor nagyon egyforma játékok készülnének, és megunnánk), de a munkájuk lényegi részét, a játékok blogbejegyzésben és sok más módon történő ismertetését, bemutatását csak támogatni tudom.

Az eddigiekből talán kiderült, hogy környezetvédő és társasjátékos is vagyok, ezért vállalkoztam erre a bejegyzésre. És igaz ugyan, hogy a játékokat nem kell elemezni, de most egy szempontból mégis megteszem. Környezetvédelmi szempontból. Mennyire környezetbarát hobbi a társasjáték? És mennyire nem az? Társasjátékozzon-e egy környezetvédő? Mitől lesz zöldebb az egyik játék, mint a másik (a festéken kívül)? Ne legyenek illúzióink, a társasjátékot is emberek alkották, ezért ennek is vannak környezeti hatásai!

Milyen környezeti hatásai lehetnek bármilyen terméknek? Előbb-utóbb mindenből hulladék keletkezik, de lehet más környezeti hatás is: levegő-, víz- és talajszennyezés, zajártalom, stb.

Mikor keletkezhetnek ezek a hatások? A termék gyártása során, használat közben, és a termék elhasználódása után.

A társasjáték nagy előnye az ember által gyártott termékek többségével szemben, hogy használat közben legtöbbször nem keletkezik káros környezeti hatás. Gyártás közben persze igen, és a játék elhasználódása után is lehetnek káros hatások (leginkább hulladék), de a társasjátékok használata általában nem jár káros kibocsátásokkal. A környezetvédők általában az elektronikai játékot és a társasjátékot szokták összehasonlítani: az elektronikai játék vagy hálózati árammal, vagy elemmel/akkumulátorral működik. Tehát vagy hálózati áramot fogyaszt, amit ma részben égetésen alapuló erőművekkel, részben atomenergiával termelnek meg (mindkettő nagy mértékben káros a környezetre), vagy veszélyes hulladéknak minősülő használt elem vagy akkumulátor keletkezik. A társasjátéknak ilyen hatásai nincsenek, játék közben legfeljebb a játékosok fogyasztanak (persze csak vigyázva, az ételt-italt jobb távol tartani a társasjátéktól, nehogy valami a játékra boruljon, kenődjön, stb., ezért sok helyen tiltják is a játékasztalnál történő fogyasztást), és általában hulladék sem keletkezik. (Kivéve ha van a játéknak valamilyen egyszer használatos része, pl. pontozólap, vagy eleve az egész játék egyszer használatos, ami mostanában divat, legacy néven.) A társasjáték tehát környezetbarátabb hobbi, mint az elektronikai játék, amellett, hogy közösségi élménynek is jobb.

Mi befolyásolja, hogy mennyire környezetbarát egy társasjáték?

  • A felhasznált tartozékok száma. Nem mindegy, hogy 12 vagy 120 kártya van-e egy játékban. Nyilván 120 kártya 10-szer annyi gyártási hulladékkal jár, mint 12, és elhasználódás után is 10-szer annyi hulladék keletkezik belőle.

  • A játék részeinek anyaga. A fából készült részek (pl. jelölők), vagy az eleve fából készült játékok a leginkább környezetkímélők, a papír inkább csak akkor, ha újrahasznosított (ami biztosan előfordul, de sokszor elég nehéz kideríteni, hogy a játéktáblát vajon újrahasznosított papírból gyártották-e), de a legrosszabb a műanyag. A műanyagok gyártása is sok káros anyag felhasználásával jár, hulladékként is nehezen bomlanak le, több száz évig szennyezik a környezetet, és az ártalmatlanításuk módjai (pl. égetés) is sokkal nagyobb környezeti hatással járnak, mint pl. a papír esetében. Persze a műanyagokat is újra lehet hasznosítani, de pl. az újrahasznosított műanyag is szennyezőbb, mint pl. az újrahasznosított papír. Tehát jó, ha a játékban minél kevesebb műanyag rész van. A játéktábla inkább papír legyen, mint műanyag, a jelölők is lehetnek kis kartonpapír korongok, vagy fakockák, a játékosokat jelző figurák is inkább fából legyenek, mint műanyagból, és a játék dobozának sem kell feltétlenül műanyagnak lennie, még a doboz rekeszei is lehetnek kartonpapírból.

  • A játék élettartama. Ha egy játék gyorsan elhasználódik (könnyen elszakadnak a kártyák, gyorsan lekopnak a pontok a dobókockáról, stb.), akkor hulladék keletkezik belőle. És ha így is jó játék, mert annyira egyedi a mechanikája, grafikája, vagy bármilyen más szempontból élvezetes, akkor újra meg kell venni. És minden egyes megvásárolt játéknak van gyártási hulladéka, és elhasználódás során keletkező hulladéka. A társasjátékok világában talán még nem jellemző a tervezett elavulás (hogy azok az eszközök, amelyek gyerekkoromban még 10-20 évet bírtak, most már csak 1-2 évig működnek, hogy minél többet kelljen venni belőlük, amiből profit keletkezik a gyártónak, és szennyezés a környezetnek), de minél tovább tudunk használni egy játékot, annál jobban kíméljük a környezetet is, a pénztárcánkat is, és annál tovább élvezhetjük a játék örömét is. Ezért érdemes néha akár a 20-30 éves klasszikus játékokat is elővenni, és játszani velük. És ha már nem játszunk egy játékkal (meguntuk, vagy eleve nem jött be, vagy nincs már meg az a csapat, akikkel játszani szoktuk), akkor jobb eladni, elajándékozni, mint kidobni, mert ezzel is növeljük a játék élettartamát. Ha mi már nem játszunk vele, más még játszhat, akár évekig is.

  • Gyűjtőszenvedély és „kényszervásárlás”. Attól is függ a környezeti hatás, hogy volt-e értelme legyártani egy játékot. Ha csak azért vettük meg, mert ez a legújabb, és ki akarjuk próbálni, aztán 1-2 játék után ott porosodik a polcon, mert van még újabb, az nem éppen környezetbarát hozzáállás. Ilyenkor azt a játékot 1 játék kedvéért kellett legyártani, 1 játék kedvéért szennyeztük gyártási hulladékkal a környezetet. Ez nem éri meg, sem a pénztárcánknak, az egyre újabb játékokra kiadott pénz miatt, sem a környezetnek. Ha csak kipróbálnánk egy játékot, pl. azért, mert az a legújabb, akkor inkább menjünk társasjáték klubba, ahol a játékmester elmondja a szabályokat (könnyebb és gyorsabb, mintha nekünk kellene önállóan átolvasni és értelmezni a játékszabályt, ami 1 oldaltól akár 50 oldalig is terjedhet), és anélkül próbáljuk ki a játékokat, hogy megvennénk (így pénzbe sem kerül), és elég lehet 50 vagy 100 próbálkozó játékosnak összesen 1 db játékot legyártani, nem kell mindegyiknek 1-et, vagyis összesen 50 vagy 100 játékot gyártani, így nagyságrendekkel kevesebb hulladék keletkezik. Ezért ne vásároljunk kipróbálás céljából játékot! Csak akkor vegyünk meg egy játékot, ha rendszeresen játszunk is vele! (Ez az elv hasonló az élettartam kapcsán leírtakhoz: minél többször játszunk egy játékkal, annál jobb a környezetnek.)

A társasjáték tehát nem tartozik a környezetre legveszélyesebb hobbik közé, de azért ezt is le kellett gyártani, ennek is vannak környezeti hatásai. Foglaljuk össze még egyszer, mit tehetünk, hogy társasjátékosként is kíméljük a környezetet!

  • Kevés tartozékkal is lehet jó játékot készíteni! (Ez főleg a játékok tervezőinek szól.)

  • Kerüld a műanyagot! Inkább fából vagy papírból készült játékokat vegyél!

  • Tartós, hosszú életű játékot vegyél! Kerüld az egyszer használatosakat!

  • Csak azt vedd meg, amivel rendszeresen játszol is!

  • Ha meguntad a játékodat, ne dobd ki! Add el vagy ajándékozd el! Más még játszhat vele!

És most lássuk az én játékaimat a környezeti hatásuk szerint!

400 társasjáték: Közepesen környezetbarát. Photo9984Van benne minden, fa, papír, műanyag, de utóbbi a legkevesebb. Előnye, hogy nem kell a sok játékot külön-külön megvenni, ezért sokat játszhatunk vele, kb. annyit, mint a különálló játékokkal összesen.

A pók csapdájában: Ez is közepes kategória, de jobb, mint az előző. Photo9151Ebben is vannak műanyag korongok, amivel a műanyag kocka szerint kell lépni (de csak a lépések számát mondja meg a kocka, az iránya tetszőleges). Előnye, hogy tartós, és néha még most is előkerül a családban. Nem tudom, mikor adták ki, de 1987-ben vagy előtte, mert a dobozban van egy felhívás, hogy 1987 végéig lehet fejlesztési javaslatokat beküldeni…

Agent Undercover: Ez is közepes, mert sok kártya van benne, ráadásul műanyag zacskókban, de a kártyák papírból vannak, és nincs más része a játéknak. Photo4313Gyakrabban is előkerülhetne, de 3-8 fős, és itthon általában nincs 3 fő, ahol meg van, ott meg nem mindenki szereti, ezért csak ritkán viszem el.

Aqua Romana: Vannak benne kisebb és nagyobb figurák fából, meg egy játéktábla és sok lapka kartonpapírból. Ebből a szempontól nem rossz. Photo2292Kicsit sok része van ahhoz, hogy igazán környezetbarát legyen, de közepesnél jobb. És sokszor elő is kerül itthon.

Crosstrack: egyáltalán nem környezetbarát, de 1996-os kiadás, akkor még nem tudtam, hogy környezetmérnök leszek, ezért fogalmam sem volt a környezetvédelemről. 1999-ben vettek fel erre a szakra. (Akkor még egyben volt az 5 év egyetem, és 2004-re el is végeztem.) Photo2297Tiszta műanyag, közepesen sok kisebb és nagyobb játékelemmel, de elég tartós, mert már 1996 óta megvan. Most már csak ritkán kerül elő, de itthon is és a Társasházban is jó vele játszani.

Csodakártya: Új szerzemény a kirakodóvásárból, csak 21 db kártya egy textil zacskóban, talán ez a legkörnyezetkímélőbb játékom. Photo11600És többféle játékot is lehet vele játszani. Lehet egyezést keresni az ábrák között, lehet Sudokut játszani vele, van póker változata, és memóriajátéknak is jó. És van is kivel játszani, akár itthon, akár máshol.

Feed the Ducks: Ehhez csak egy játéktáblám van, papírra nyomtatva (fénykép sincs róla), és régi, gyerekkori játékaimból megmaradt műanyag korongok a kacsák. A műanyag korong nem környezetbarát, de maga a játéktábla igen, és az, hogy régi játékból vettem ki a kacsákat, tekinthető akár újrahasznosításnak is, ami egy fontos környezetvédelmi művelet. Egy ideig gyakran előkerült, talán mostanában megint elővehetném…

Le Marché de Samarkand: Közepesen környezetbarát. Elég sok apró része van: kártyák és korongok, de mind papírból, és nincs benne műanyag. Photo8363Tombolán nyertem, de csak francia szabály volt benne, magyar nem, és elég nehéz volt legalább angol nyelvűt találni, amit már le tudok fordítani magyarra úgy, hogy házi használatra jó legyen. (Nem sokkal tudok többet angolul, mint a „Hömpörö apor ündürixi”, de a társasjátékhoz nagyjából elég a tudásom.) A fordításba befektetett energia miatt még megőrzöm, meg hátha lesz kivel játszani, mert 3-5 fő, itthon nincs 3 játékos, és amúgy is csak közepesen jó játék.

Master Crok: Ez is kb. olyan környezetbarát, mint a Csodakártya. Photo5987Több kártyalap van benne, de kisebbek, ezért kb. ugyanannyi papírból készült. Gyakrabban is előkerülhetne…

Mesterlogika: Egyáltalán nem környezetbarát, mert tiszta műanyag, de szerencsére kicsi. Photo2291Ezt is még a környezetvédő korszakom előtt szereztem, tehát elég tartós. Ritkán kerül elő, mert itthon senki nem akar velem játszani (mert a családban én vagyok benne a legjobb, de máshol már találkoztam nálam jobbakkal is), más társaságban meg nem igazán jó a 2 személyes, mert általában többen vagyunk.

Metro: Hasonló összetételű, mint az Aqua Romana, tehát kb. ugyanannyira környezetbarát. Photo2293Sok kis metrókocsi fából, sok kis lapka és egy közepes méretű játéktábla kartonpapírból. Ez nagy kedvenc itthon is, és egy ideig népszerű volt a Társasházban is, talán gyakrabban kellene oda vinnem. Ráadásul elég régóta megvan nekem, talán 6-8 éve, de lehet, hogy 10, tehát elég tartós.

Montego Bay: Közepesnél jobb. Ez is műanyagmentes játék, de sok kis része van fából. Photo5018A nagy játékos figurák is fából vannak, a többi része kartonpapírból. De elég sok kartonpapírból, mert talán ennek a játékomnak van a legnagyobb táblája. Ez sem csak porosodik, hanem néha elő is kerül, tehát ilyen szempontból is jó.

Őseink írása: Ez a memóriajáték lehetne környezetbarát, mert papírból vannak a lapkák, de a doboz belsejében műanyag rekeszben tárolódnak. Photo2300Ezzel rontották el a játékot környezetvédelmi szempontból. Elég tartós, de csak ritkán kerül elő. Gyakrabban is elővehetném.

Police 107: Közepes. A játéktábla papírból van ugyan, de elég nagy, a Montego Bay táblájához hasonló méretű. Photo2295A járműveket szintén kartonpapír lapkákkal jelezzük, ez sem veszélyes, de elég sok van belőlük. A játékosokat műanyag figurák jelzik. 3-6 fő, ezért ritkábban kerül elő, mint szeretném, de nem csak porosodik, néha nagyobb társaságban játszunk is vele, egy időben gyakran elvittem a kis csapatomnak.

Ponder: Ez sem a legkörnyezetbarátabb játék… Tombolán nyertem. A tábla ugyan kartonpapír, de minden más műanyag benne… Photo7787A békák és a tavirózsa-levelek is. De elég gyakran előkerül, mert más szempontból jó játék.

Repello: Ugyanaz az illető tervezte, mint a Pondert (de ezt csak azért tudom, mert egyszer nőnapra utánanéztem, hogy melyik játékomat tervezte nő, és kiderült, hogy csak ezt a kettőt, ráadásul ugyanaz), és kb. ugyanazt lehet elmondani az anyagáról, és a játszhatóságáról. Photo9813Itthon nagyon gyakran előkerül, és elég tartós is a játék, tehát ilyen szempontból nem rossz, de elég sok műanyag van benne.

Rummikub: Ez elég régi játékom, ma már ritkábban játszom, de egy ideig gyakran előkerült. Viszont egyáltalán nem környezetbarát, mert tiszta műanyag. Photo2296De már talán 20 éves is lehet, még a környezetvédő korszakom előtt szereztem, így elég sokáig bírta. Talán nem olyan régi, mint a Crosstrack, de majdnem…

Sárkánytojás Arkham változata: Ezt akkor vettem a társasjáték piacon, amikor a Master Crok játékot, és kb. ugyanazt tudom elmondani róla. Photo5986Elég ritkán kerül elő, gyakrabban is elővehetném (akkor játszottam vele többet, amikor új volt). Tojás nem volt hozzá a piacon, csak a kártyák, de bármivel megoldható…

Speedway Champion: Ezt a motorversenyes játékot tombolán nyertem. Photo6290Néhány hónap különbséggel 2 példányt is, az egyiket már eladtam a társasjáték piacon. A tábla elég nagy (ez is Montego Bay vagy Police 107 méretű), de legalább papírból van. Sok kis kartonpapír lapka is van hozzá. És 4 db nagy műanyag motor + 1 kocsi, amivel a megtett utat mérjük, szintén műanyagból. Nem a legkevésbé környezetbarát játékom, de közepesnél rosszabb. És elég ritkán is kerül elő, mert itthon nem igazán népszerű, és a Társasházban is találtak benne hibát (a mérést a kis mérőkocsival).

Touché: Ez elég régi és viszonylag gyakran játszott játékom, és környezetvédelmi szempontból kb. ugyanaz a kategória, mint a Ponder vagy a Repello. Photo2294Van egy közepes méretű kartonpapír játéktábla és sok kis műanyag rész. Csak ehhez még kártyák is vannak, elég sok, de papírból.

Whitewater: Viszonylag új szerzemény, még keveset játszottam vele, és nem is teljesen műanyagmentes. Photo11264Nagy része papír (játéktábla, részekből összerakva, meg lapkák), de vannak benne műanyag dobókockák az örvények hatásainak megállapításához. Tehát ez is csak közepesen környezetbarát.

Zen Garden: Sok lapka kartonpapírból, jelölő kockák fából, és egy textil zsák a lapkáknak. Műanyagmentes játék, de elég új szerzemény, még keveset játszottam. Photo11398Környezetvédelmi szempontból tehát a közepesnél jobb, talán egy kicsit sok lapka van ahhoz, hogy igazán jó legyen, de nem feltűnően sok, ezért ez nem nagy baj.

Az én játékaim leírásából is látszik, hogy a társasjáték, mint hobbi egy környezetvédőnek is nyugodtan vállalható. A játékok gyártásának vannak ugyan környezeti hatásai, és elhasználódáskor is hulladék keletkezik a játékból (mint akármilyen más emberi termékből), de használat közben nincs káros kibocsátás, és az elhasználódáskor keletkező hulladékok sem minősülnek veszélyes hulladéknak, viszont nagyrészt újrahasznosíthatók. Ezért a társasjátékozást sok más előnye mellett környezeti szempontból is csak ajánlani tudom az olyan napokra, amikor nem lehet a szabadban lenni. Ha lehetünk a szabadban, akkor mindenképpen azt javaslom, esetleg valamilyen kinti játékot, de hűvös, szeles vagy esős napokra a társasjáték környezetvédelmi szempontból is bátran ajánlható.

Társasjáték és környezetvédelem

Szabadság, utcazene és más élmények

Augusztus van. Még alig indult be a nyár, csak július második felére, kb. az utcazene fesztiválra jött meg a jó idő, de a naptár szerint már a vége felé járunk, már a lakótelep utolsó virágzó fái, a japánakácok is kezdenek elvirágozni. (Úgy látszik, a MÁV tervezte az idei időjárást: előbb a tél késett, február végétől március közepéig tartott, aztán a tavasz is később jött, de akkor nagy lendülettel, egy nyárias áprilissal és májussal, majd visszahűlt és a nyár is késett, csak júliusban indult be igazán…) De a japánakácok azért még termőre fordulva is szépek, és más fák is a termésükkel díszítenek. A képek is két különböző fajta fáról készültek, az első a japánakác.

És mit jelent még, hogy augusztus van? azt, hogy már megint 3 hete nem írtam ide, főleg azért, mert nem tudtam megfelelő képi anyagot találni a blogba. Voltam ugyan izgalmas eseményeken, pl. utcazene fesztiválon, de ott nem igazán lehet fényképezni, mert elkerülhetetlenül lennének emberek is a képeken. Egyszer ugyan megoldottam már ezt a problémát, de idén is kb. ugyanazt lehetne bemutatni, a hangulat meg úgysem jönne át a képeken, ahhoz hallani kell a zenét. 🙂 Arra a néhány napra amúgy szabadságot vettem ki, de utána is történtek velem izgalmas dolgok. Most csak pontokba szedve írom le, mert szövegesen hosszú lenne, de remélem, a lényeg így is átjön.

  •  Szabadság:
    • eredetileg szerdától péntekig utcazene miatt (júl. 18-20) akartam kivenni,
    • de egy elintézendő ügy miatt változott a terv: keddtől péntekig (júl. 17-20) mentem volna szabadságra,
    • viszont munkahelyi ügyek miatt a pénteket nem kaptam meg, csak keddtől csütörtökig (jól. 17-19), ez a végleges.
  • Kedd (júl. 17): hagyatéki ügyben kellett ügyvédhez menni.  Azt ígérte, hogy 20-áig, péntekig (határidőig) jelez a közjegyzőnek és nekünk, hogy jóváhagyjuk a közjegyzőnek írt levelet. Nekünk nem jelzett. De a következő hét elején kiderült: még azon a kedden elküldte a közjegyzőnek az e-mailt, csak nekünk felejtett el szólni. A fényképen az ügyvédi iroda látható.Photo11341.jpg
  • Szerdától szombatig: (júl. 18-21) utcazene (kép nincs, túl sok ember volt, de jól éreztem magam)
    • szerdán körbejárkálós nap lenne, olyankor szoktam minden zenekarba belehallgatni egy kicsit, hogy utána már tudjam, kit érdemes meghallgatni. De aznap az Új Nemzedékben is volt program: virágültetés, társasjáték, kiállításmegnyitó játékkal (a képeket kellett bemutatni, mintha árverésen lennénk, de nem volt rá túl sok jelentkező: 4 versenyzőből egyvalaki első díjat kapott, ketten második helyezést értek el, és én lettem az egyik második), később egy kis utcazene (nem sokat voltam ott, csak egy órát maradtam, részben azért, mert elég sötét felhők voltak, vihartól féltem, ami akkor még nem jött, meg amúgy sem vacsoráztam még aznap este, és nem akartam rögtön az első nap 1000-1500 Ft-ot költeni Food Truckra, és a csomagjaimtól is szabadulni akartam, nem érzem jól magam igazán sehol, ha csomag van nálam, pedig 2 is volt: az egyikben vittem az Új Nemzedékbe a társasjátékaimat, a másikban voltak a 2. helyezettként kapott ajándékok, ami nagyon jólesett, csak az utcazenén nem volt hova tenni, ezért csak egy kicsit körbejártam, mindenbe belehallgattam, aztán hazamentem)
    • csütörtök: körbemászkálós nap volt, kihasználtam a Food Truckot, és fél 10-ig maradtam, tovább nem akartam, a pénteki munkanap miatt.
    • péntek: munkahelyről dinnyevásárlás (14 és fél kg), onnan haza, majd utcazene a kis koncertek végéig (még kürtős kalácsot is vettem, de jó zenét is hallottam a kürtős kalácsos mellett, egy műsoron kívüli zenekartól)
    • szombat: sokáig maradtam az utcazenén, a kis koncertek után ott voltam az eredményhirdetésen és a gálakoncerteken is (szakmai díjazott: Funk You! – akik a szatmárnémeti utcazene fesztivál győzteseként jutottak tovább a veszprémi utcazenére, közönségdíjas: Bárterápia – akik a színpadon úgy néztek ki, mint anya és fia [az anya kb. 50 éves plusz-mínusz 3 év, a fia kb. 25-30 közötti], de élőben mindkettőt huszonévesnek néztem, akár egy pár is lehetnek)
    • jók: 21 Gramm Akusztik, Bárterápia, Funk You! Hangover Porch Zombies, Innergarden, Magácska. (Említést érdemel még: Kölyök, LivingRoom)
    • Műsoron kívül jók: a fúvósok, akiknek sajnos nem tudom a nevét (csütörtökön hallottam őket a Hősök Kapujánál, “konzis napokra és albira gyűjtünk” táblával, nagyon profik, modern dalok csak zenével, felismerhetően), Weinkillers (legjobb koncerthangulat, fiatalok 5-en, kürtőskalácsos mellett), Band of Streets (műsoron kívül csütörtökön hallottam őket a Kossuth utca alján, műsoron belül pedig pénteken a szökőkútnál, ahol amúgy is majdnem mindig jó zene volt)
  • 22-én esős vasárnap, itthon voltam – vihar volt, leállt a vezetékes telefonszolgáltatás, és az internet is elromlott, egészen addig akadozott, amíg ki nem jött hozzánk a szerelő.
  • Július 23-án hétfőn már zavart a 3 hete függő értesítésem, ami az e-mail címemre érkezett a NAV-tól, ezért kiderítettem, mi a baj: volt már ügyfélkapum, csak nem aktiváltam, ezért ezt most megtettem, de az értesítés nem volt semmi különös, csak az, hogy mivel május 20-ig nem módosítottam a NAV által elkészített bevallásomat (ilyet is lehet kérni, ez volt a legegyszerűbb), ezért az már végleges bevallás.
  • 24-én kedden közös költség befizetés apámnál, még mindig nem dőlt el a lakás sorsa, ezért is kellett ügyvédet fogadnunk (a részleteket megírtam már korábban), de a közös költséget addig is fizetni kell…
  • 25-én szerdán társasjáték az Új Nemzedékben.
  • 26-án csütörtökön reggel egy harkály végre hagyta magát lefényképezni. Egy kicsit messziről, az igaz, de ennél közelebbről mindig elrepül. Délutáni programom újabb dinnyevásárlás, már idén a 4. (Azóta már 5. is volt.) A fénykép a harkályról készült, sok van a lakótelepen, de nehezen fényképezhetők. Photo11586
  • 28-án szombaton fél 3-ig szerepjátékoztam egy társas- és szerepjátékos csoportban.
  • 30-án hétfőn “Úgy alakult, hogy nem nyitunk ki”, 1 nap szabadságot kaptam a munkahelyemen, vasárnap este jött a telefonhívás.
  • Augusztus elsején szerdán a tervezett társasjáték az új helyen már megint elmaradt… 😦 Már június végétől tervezzük, hogy keresünk egy új helyet, ahol játszhatunk akkor is, ha nem vagyunk az Új Nemzedékben, de mindig elmarad létszámhiány miatt. Kicsi a csapat, talán 3 fő van már csak a kemény magban: rajtam kívül 2 olyan ember, akik az egyesületben is játékmesterek (mindkettőt díjazták is már ezért, az egyik volt az első díjazott, és szinte kezdettől tagja a szerdai csapatnak is, a másikat az egyesületben ismertem meg, később került a szerdai csapatba, aztán idén már a szerdai csapat játékosaként kapott díjat az egyesületben, és azóta egy harmadik csapatban is együtt vagyunk, ő hívott meg abba a társaságba, ahol már 3-szor voltam, és mindig hajnali 1-2 körül fejezzük be), ezen kívül néha hozzánk csapódnak mások is, főleg az Új Nemzedékből, de nem igazán stabilan. Az egyik Új Nemzedékben dolgozó hölgy ajánlotta ezt a helyet, de ő sem jött el azóta sem (ennyire nem ér rá soha? vagy talán nem meri felvállalni, amit ajánlott?), és a kemény mag egyik tagja is húzódozik, mert ő nem szeretne fogyasztani, viszont arra nem reagált, hogy kifizetném neki, ezért létszámhiány miatt soha nem próbáljuk ki az új helyet… (8-án, 15-én és 22-én az Új Nemzedékben játszunk, utolsó esély az új hely kipróbálására augusztus 29.)
  • 2-án csütörtökön a UPC megszerelte az internetet, azóta jó.
  • Ma a kirakodóvásárban kaptam egy új játékot, Csodakártya a neve.Photo11600

És mi várható a folytatásban? Augusztus 6-án (vagyis holnaptól, hétfőtől) reggel 7-től, 7-én reggel 8-ig az egész lakótelepen nem lesz meleg víz. Felújítják a fűtőművet, már lefényképeztem a csöveket…

És a folytatás folytatása? 8-án talán társasjáték az Új Nemzedékben, majd 12-én vasárnap a nagy társasjáték. Remélem most is nyerek majd a tombolán! 🙂 Aztán majd meglátjuk, mit hoz még az augusztus…

Szabadság, utcazene és más élmények