Az én kedvenc bloggerem – 2017. június

Az én kedvenc bloggerem
Az én kedvenc bloggerem

Júniusban is sok érdekes blogbejegyzést láttam. Felsorolok közülük néhányat. A hónap házigazdája Nagy Dorka. Ezek a bejegyzések ugyan nem könyvekről szólnak, de remélem, hogy neki is tetszenek majd. Előző havi házigazdánk, Pálné Zavanyi Éva még időben, június 30-án pénteken válaszolt a neki címzett kérdésemre. Köszönöm. 🙂 Ez a cikk is a kedvenceim közé került. 🙂 “Az én kedvenc bloggerem – 2017. június” Tovább olvasása

Az én kedvenc bloggerem – 2017. június

Honnan jön az eső?

Van egy ismerősöm, aki végzettségét tekintve energetikai mérnök, de már régóta foglalkozik meteorológiai előrejelzésekkel és villámfotózással. Egy szakmai blogmagazinban ismeretem meg, ahol én többször is vezettem a környezetvédelmi szakterületet (vagyis összefogtam a környezetvédelmi bloggercsapatot, és aktívan írtam környezetvédelmi cikkeket), ő pedig több területen is írt ezt-azt, de a fő profilja az időjárás-előrejelzés volt a természettudomány szakterületen. 2011-től 2013-ig voltunk ott aktívak. Néhány évvel fiatalabb nálam, de nagyon ért az időjáráshoz. Ha országos előrejelzést akartam, akkor mindig nála néztem, sokkal jobban bevált, mint a tévés előrejelzések. (Ha meg helyi előrejelzés érdekel, akkor a helyi meteorológiai egyesület honlapját böngészem. Ez is, és az ismerősöm országos előrejelzése is mindig olyan pontos, amilyen pontos csak lehet egy meteorológiai előrejelzés.) Személyesen csak egyszer találkoztunk, 2012-ben egy szakmai bloggertalálkozón, de Facebookon azóta is rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, és még mindig megnézem az előrejelzéseit.

Ez az ismerősöm nemrég elkezdett együtt dolgozni egy illetővel, aki már kb. másfél éve a bolygók mozgásából próbálja előrejelezni a földrengéseket és az időjárást több-kevesebb sikerrel. Az elméletet ez az illető dolgozta ki, az ismerősöm a számításokban segít neki. Így egyre pontosabbak az előrejelzéseik. Érdekes ez az elmélet, hogy a bolygók mozgása hat az időjárásra. Lehet benne valami, valahogy úgy, ahogyan a Hold hat az árapály-jelenségre. Abban ugyan nem hiszek, amit az ismerősöm ismerőse állít, hogy pusztán csak a bolygók mozgásából meghatározható lenne a várható időjárás egy hónapra előre, mert szerintem azt földi tényezők is befolyásolják, de azt elhiszem, hogy lehet hatásuk a bolygóknak (főleg a bolygók gravitációjának) a Föld időjárására, pl. a felhők mozgására.

Ők ketten most irányokat akarnak számolni. Továbbra is a bolygók mozgását tartják kiindulópontnak, de a földi domborzat hatásait is figyelembe veszik. Ezért közzétettek egy felhívást a Facebook csoportjukban, hogy mondjuk meg nekik, hol lakunk, és honnan szokott jönni az eső. Én elárultam, hogy Veszprémben lakom, és általában Hárskút felől jön. Ha pontosan szemből, északról jön, az nem ér ide, elmegy jobbra, kelet felé, Gyulafirátót és Hajmáskér irányába. De ha az északi irányhoz képest ferdén balról jön, északnyugat felől, Hárskútról, az mindig ideér Jutaspusztán és a Bakonyalja lakótelepen keresztül. Ezt szövegben már leírtam nekik, de ígértem, hogy képen is szemléltetem. Íme a kilátás a 8. emeleti erkélyünkről:

Photo8798

És itt van ugyanez a kép egy kis magyarázattal.

Irányok

A képen látható, merre van észak. A mormon templom tornya (piros pont az ÉSZAK felirat alatt) mutatja az északi irányt. Ha onnan jön eső, elmegy Gyulafirátót és Hajmáskér felé. Az már más kérdés, hogy odaér-e. A kép bal szélén a 2 hegy közigazgatásilag Hárskúthoz tartozik. Az egyiken vezet a Hárskút és Lókút közti út, ami elég hullámos. Ennek a hegynek a nevét ne tudom. A másik hegy neve Papod hegy, ezen van a Vitéz Bertalan Árpád kilátó. Nem tudom, ki volt Vitéz Bertalan Árpád, de biztos a Horthy-korszakban élt, mert akkor osztogattak vitézi címeket.

Jutaspuszta épphogy nem fért rá a kép bal szélére, az egy Veszprémhez csatolt, még falunak is kicsi település(rész). Jutaspusztától a Papod hegyig gyakorlatilag bármilyen irányból jöhet az eső, az ideér. Vagy Jutaspusztán át, vagy a lőtéri szögletes erdőn és a Bakonyalja lakótelepen keresztül. (A Bakonyalja lakótelep a kép közepén látható városrész a kis házakkal. Nagyrészt családi házas és sorházas övezet, de vannak ott kisebb társasházak is.) Jutaspusztát és a Jutasi utat (ami a belvárostól majdnem Jutaspusztáig, a buszpályaudvartól a vasútállomásig tart)  Jutasról nevezték el, aki Árpád fejedelem egyik fia volt. Ő ugyan nem lett fejedelem, de az utódai igen. (Jutas fia Taksony fejedelem, Taksony fia Géza fejedelem, és Géza fia Vajk fejedelem, később Szent István király.)

Google térképen is látszik, honnan jön az eső…

Eső iránya

A kisebb feliratok (ha nem látszanak elég jól):

  • A buborék tövében: “Itt lakom a 8. emeleten” (eredetileg az utca, házszám volt itt, lecseréltem a feliratot).
  • A kijelölés bal szélén, szürke foltban: “JP”, vagyis Jutaspuszta.
  • A kijelölés csúcsa felé, középen, zöld foltban: “LSzE”, vagyis lőtéri szögletes erdő (a térképen nem is olyan szögletes, amint ahogy az erkélyünkről látszik).

A nagy piros felirat szerintem látszik. 🙂

Remélem, hogy ezzel a látképpel és térképpel talán tudtam segíteni időjárás-előrejelző ismerősömnek és az ő ismerősének az előrejelzéseik pontosításában. 🙂 Amúgy tavasszal és nyáron néha délről is jön eső, de az elég ritka, nem is figyeltem még meg ilyen pontosan az irányát. Ha az északi oldalról jön, akkor nem pontosan szemből, északról, hanem a jelzett irányból. Pontosan északról soha nem ér ide.

Honnan jön az eső?

Anomália

Ma nagyon anomáliás az időjárás. Április van, de visszajött a tél. Ezt a videót készítettem ma a saját 8. emeleti ablakomból Veszprémben.

(Amúgy az is anomália, hogy a WordPress csak fizetős változatban töltene fel videót, ingyenesben csak képet, de ha feltöltöm YouTube-ra, vagy a Facebook oldalamra, és onnan linkelem ide, akkor a link helyén megjelenik a videó…)

De amúgy az Anomália női névnek is jó lenne. Nagyon szépen hangzik, és nincs vele semmi baj. A legtöbb keresztnév úgyis görög vagy latin eredetű, mint ahogy ez is. Könnyen kiejthető, jelentése is van (ez is fontos szempont), van egy célcsoport is, akinek lehet ilyen nevet adni (pl. nem kívánt terhességből született lányoknak, vagy ha fiút vártak, de lány született, stb.), és még névnapot is könnyen kitalálhatunk neki. Lehetne április 1-jén, bolondok napján, vagy mozgóünnepként mindig 13-án pénteken. Péntek 13 egyébként legalább 1-szer, legfeljebb 3-szor van minden évben, idén pl. januárban és októberben. A januárit már megúsztuk, az októberi meg még soká lesz, abból még akármi lehet. 🙂

Az időjárási anomáliákról meg csak annyit, hogy még holnapra is hasonló időt ígérnek, és soká lesz még az igazi jó idő. Tényleg szeszélyes ez az április. Csak a kis fecskéimet sajnálom. Persze nem tartom őket háziállatként, nem azért az enyémek, hanem csak a lépcsőházunkban élnek, több ablakban is, ezért olyanok, mintha az enyémek lennének. És mindig április 20-25 között szoktak megjönni. Szegények ilyen időjárásban érkeznek? 😦  Egyből vissza is fordulnak Afrikába! 😀 Remélem, megjavul addigra az idő és nem lesz semmi baja a kis fecskéknek…

Amúgy a hóeséssel nincs semmi bajom. Télen. De ilyenkor már nem szeretem. Az eső még belefér (bár nem az áprilisi, hanem a májusi eső ér aranyat), de a hóvihar még januárban sem ideális időjárás, nem csak áprilisban. És ugye Veszprémben mindig fúj a szél, most meg még jobban fúj, mint máskor. 😀 És még havazik is… Pedig már húsvét is elmúlt (és idén elég későn volt húsvét).

Tizenvalahány évvel ezelőtt volt olyan egynyári sláger, hogy “Miért nincs nyáron hó?”, de remélem nem azt kell válaszolni a kérdésre, hogy most már nyáron is van! Maradjanak csak meg az évszakok szépen, sorban, ahogy vannak, hagyjuk meg a havazást a télnek és ne áprilisban essen a hó!

Persze tudom, hogy nem kívánságműsor, de minden évszak akkor a legszebb, ha olyan, amilyennek lennie “kell”… Télen szép a fehér, havas táj, a deres, zúzmarás fehér fák. Tavasszal a virágzó rétek, a sok fehér és rózsaszín virágú fa és a kipattanó rügyek. Nyáron a napsütés és a zöld természet. Ősszel meg a mindennap más színű, egyre fogyatkozó és színesedő barna, sárga, piros levelek. Talán a nyár a kedvenc évszakom, mert az a legnaposabb és a legmelegebb, de fotós szemmel a tavasz és az ősz a legszebb, a sok szín és a folyamatos változás miatt. Mindennap más, mindennap új, mindennap szép.

Azt hiszem, ha lenne egy városban egy tér, ahonnét 4 utca nyílik a 4 évszakról elnevezve, és minden utcában mindig az az évszak lenne, ami a neve, akkor én mind a 4 utcát meglátogatnám néha, de a Nyár utcában laknék, és a Tavasz utcát és Ősz utcát látogatnám gyakrabban, főleg ha fényképezni akarnék, de néha bemennék a Tél utcába is egy kis felfrissülésre, meg egy kis fehér látványra a sok szín után. Mindig jó lenne, mert mindig tudnám, mire számítsak. De ha így keverednek az évszakok, és ilyen szeszélyes az április, akkor nem tudom, mire számíthatok, és ettől lesz igazán nagy az anomália.

De mikor is lenne időjárási anomália, ha nem áprilisban? Erről mondják, hogy szeszélyes. Talán ezért is lenne jó az Anomália névnap április 1-jén… És miért női név? Mert az “a” végű latin nevek női nevek (azt hiszem, az “a” végződés jelenti latinul a nőnemet, bár soha nem tanultam latint), és mert a nők szeszélyesebbek. Nem véletlenül hívják a süteményt is NŐI szeszélynek… 😀 Ezért lenne női név az Anomália, és ezért lenne a névnapja április elsején. 🙂

Anomália

Az én kedvenc bloggerem – 2017. március

Most először van olyan, hogy hónap közben változott, ki a kedvencem, ezért most időrendben olvashatjátok a történetet. Remélem, hogy e havi házigazdánk, Astrid és a játék főszervezője, Erika sem neheztel meg rám ezért.

A történet végén most is megmondom, ki lett márciusban az én kedvenc bloggerem.

Erika Zs fényképe.

Az első kedvencem egy idézet volt. Egy közepesen jól sikerült blogbejegyzésben találtam, de az idézet annyira tetszik, és annyira igaz, hogy nagyon felhúzta a történet színvonalát, egészen a kedvenceim közé. Kár, hogy a bejegyzés szerzője elhatárolódik ettől az idézettől. De én azért ide írom az idézetet. (Szerző: Czakó Dorina, blog címe: And the yellow cab, bejegyzés címe: Irigység, bejegyzés dátuma: 2017.03.12.) Az idézet pedig így szól:

“Onnan fogod tudni, hogy jó vagy,

hogy nem találsz senkit,

akinek a helyében lennél!”

Ez nagyon igaz. Mert ameddig mások helyében lennék, addig nem vagyok elég jó magamnak. Ha elégedett vagyok, tehát elég jó vagyok legalább magamnak, akkor már nem lennék mások helyében, nem valaki más szeretnék lenni, hanem úgy fogadom el magamat, ahogy vagyok, és úgy fogadom el a helyzetet és az életemet, ahogy van. Ha el tudom fogadni magamat, akkor már elég jó vagyok, legalább magamnak. Ezért teljes mértékben igaz ez az idézet, és előre viszi az embereket. Nagyon motiváló, és segít elérni a céljainkat. És azt is megmutatja, ha elértem a célt, mert akkor már nem lennék mások helyében, hanem elégedett vagyok magammal.

Aztán néhány nap múlva találtam egy másik bejegyzést. Amúgy is azon gondolkoztam már egy ideje, hogy ezt a blogot díjazni kellene ebben a játékban. (A bejegyzés címe: Egy nap magammal, bejegyzés dátuma: 2017.03.18., szerzője: Á.) Ez a bejegyzés látszólag semmi különösről nem szól, csak egy egyedül, offline töltött napról. Mások hatásainak kizárására tett kísérletről. A szerzője sem akarja megváltani a világot, csak szerényen leírja az élményeit. Mégis úgy érzem, hogy ez a bejegyzés példát mutat. Jó példát arra, hogyan lehet feltöltődni, kikapcsolódni, és egy napig önzés nélkül csak magunkkal foglalkozni és jól érezni magunkat. Azt hiszem, erre mindenkinek szüksége van néha. De a blog többi bejegyzését is érdemes elolvasni. 🙂

Persze más bejegyzések is nagy hatással voltak rám márciusban, pl. Fórizs Krisztián 2 szerelmes levele (ami egyrészt nagy bátorság, főleg így nyilvánosan, másrészt tetszik ez a forma, mert már alig használja valaki) a SzívrohamGyár blogban március 9-éről és 16-áról (úgy látszik, csütörtökön születnek a levelek, de remélem, hogy a szerzőjük nem mond csütörtököt velük 🙂 ), vagy Kristóf Eszter sorozata a nagyszülőkről, dédszülőkről, ami februárban kezdődött a Napi Kincsek Tárháza blogban, és márciusra is átnyúlik, sőt, az utolsó rész talán már csak áprilisban jelenik meg (a legutóbbi rész a sorozat utolsó előtti bejegyzése, de linkelve vannak benne az előzők is), de amikor Erika e-mailjét megkaptam, hogy írjak bejegyzést a márciusi kedvencemről, akkor mégis az Azon gondolkoztam című blog Egy nap magammal című bejegyzését éreztem az igazi márciusi kedvencemnek. És mire lezárult a március, az is maradt. 🙂

Március havi kedvencem tehát az Egy nap magammal című bejegyzés Á. blogjából, az Azon gondolkoztam című blogból. Érdemes elolvasni! 🙂

Régebbi kedvenceim:

 

Az én kedvenc bloggerem – 2017. március

Virágzó névnapok

Az ibolyákról szóló tegnapelőtti bejegyzésemben feltűnt, hogy Ibolya névnap nem is akkor van, amikor virágzik az ibolya. Ibolya névnap augusztus 7., de a növény tavasszal virágzik. Ezért képes voltam utánanézni a virágneveknek, virágzási időknek, névnapoknak. Először Eszter küldött egy cikket virágnevekkel, az abban szereplő neveket beleírtam a táblázatomba, majd mivel feltűnt, hogy néhány ismertebb női név, pl. Kamilla (névnap: december 28., virágzási idő: áprilistól júniusig) nincs benne a cikkben, végiglapoztam a kis határidőnaplómat (abban vannak névnapok is) és kiegészítettem a táblázatomat az ott talált virágnevekkel is. 😀

A virágzási időket nem mindig egyszerű megmondani. Előfordulhat, hogy egy növény egyik évben 1 héttel előbb, a másik évben 1 héttel később virágzik, mert más az időjárás. De helytől is függhet, elég csak Veszprém megyére gondolni. A Balatonnál mindig 1 (vagy akár 2) héttel előbb, a Bakonyban kb. ugyanennyivel később virágzik minden, mint Veszprémben. De azért legalább 1 vagy 2 hónapot mindig lehet mondani, amikor az adott növény virágzik itt Magyarországon. Ezért vannak ilyenek a táblázatban, hogy pl. május-június, vagy pl. júliustól októberig, vagy néha csak annyi, hogy tavasszal vagy nyáron.

Az egyes neveknek néha több névnapjuk is van. Én az MTA utónévkereső és a Wikipédia alapján azokat a névnapokat írtam be, amiket ezekben a forrásokban találtam. Ha egyikben sem volt, akkor nincs adat. Az MTA keresőben volt néhány névnap nélküli név, a nevet ismerte a kereső, kiírta az eredetét, stb. de a névnapot nem. Ha több névnapja is volt egy névnek, akkor azt néztem, hogy a két forrás közül melyikben van kevesebb névnap, majd megnéztem, hogy azok közül melyiket látom a kis határidőnaplómban. Ha így sikerült 1-re elszűkíteni, akkor azt a névnapot írtam be. Ha nem sikerült, akkor maradt a több névnap.

A névnapok és a virágzási idő egyezésénél annyit néztem, hogy az adott névnap az adott hónapban van-e. Ez elsőre egyszerűnek tűnik. Egy április-májusban virágzó növénynél az áprilisi és májusi névnap egyezik, de a márciusi vagy júniusi nem. A “részben” szó azt jelenti, hogy több névnap is van, de nem mindegyik az adott időszakban. Pl. ha egy áprilisban virágzó növénynek áprilisban és októberben is van névnapja.

Így állítottam össze ezt a kis táblázatot a virágok nevéről, névnapjáról és virágzási idejéről. Ha bárki hibát talál benne, vagy hiányzó nevet, vagy pótolni tudja a hiányzó névnapokat, az itt jelezze hozzászólásban és javítom!

Női virágnevek

Virágzó névnapok