Virágzó névnapok

Az ibolyákról szóló tegnapelőtti bejegyzésemben feltűnt, hogy Ibolya névnap nem is akkor van, amikor virágzik az ibolya. Ibolya névnap augusztus 7., de a növény tavasszal virágzik. Ezért képes voltam utánanézni a virágneveknek, virágzási időknek, névnapoknak. Először Eszter küldött egy cikket virágnevekkel, az abban szereplő neveket beleírtam a táblázatomba, majd mivel feltűnt, hogy néhány ismertebb női név, pl. Kamilla (névnap: december 28., virágzási idő: áprilistól júniusig) nincs benne a cikkben, végiglapoztam a kis határidőnaplómat (abban vannak névnapok is) és kiegészítettem a táblázatomat az ott talált virágnevekkel is. 😀

A virágzási időket nem mindig egyszerű megmondani. Előfordulhat, hogy egy növény egyik évben 1 héttel előbb, a másik évben 1 héttel később virágzik, mert más az időjárás. De helytől is függhet, elég csak Veszprém megyére gondolni. A Balatonnál mindig 1 (vagy akár 2) héttel előbb, a Bakonyban kb. ugyanennyivel később virágzik minden, mint Veszprémben. De azért legalább 1 vagy 2 hónapot mindig lehet mondani, amikor az adott növény virágzik itt Magyarországon. Ezért vannak ilyenek a táblázatban, hogy pl. május-június, vagy pl. júliustól októberig, vagy néha csak annyi, hogy tavasszal vagy nyáron.

Az egyes neveknek néha több névnapjuk is van. Én az MTA utónévkereső és a Wikipédia alapján azokat a névnapokat írtam be, amiket ezekben a forrásokban találtam. Ha egyikben sem volt, akkor nincs adat. Az MTA keresőben volt néhány névnap nélküli név, a nevet ismerte a kereső, kiírta az eredetét, stb. de a névnapot nem. Ha több névnapja is volt egy névnek, akkor azt néztem, hogy a két forrás közül melyikben van kevesebb névnap, majd megnéztem, hogy azok közül melyiket látom a kis határidőnaplómban. Ha így sikerült 1-re elszűkíteni, akkor azt a névnapot írtam be. Ha nem sikerült, akkor maradt a több névnap.

A névnapok és a virágzási idő egyezésénél annyit néztem, hogy az adott névnap az adott hónapban van-e. Ez elsőre egyszerűnek tűnik. Egy április-májusban virágzó növénynél az áprilisi és májusi névnap egyezik, de a márciusi vagy júniusi nem. A “részben” szó azt jelenti, hogy több névnap is van, de nem mindegyik az adott időszakban. Pl. ha egy áprilisban virágzó növénynek áprilisban és októberben is van névnapja.

Így állítottam össze ezt a kis táblázatot a virágok nevéről, névnapjáról és virágzási idejéről. Ha bárki hibát talál benne, vagy hiányzó nevet, vagy pótolni tudja a hiányzó névnapokat, az itt jelezze hozzászólásban és javítom!

Női virágnevek

Virágzó névnapok

A nap bloggere voltam (már megint)

Ritkaság az a blogomban, amikor ilyen sok bejegyzésem van. Tegnapelőtt is, tegnap is, és ma is 🙂 Ma csak azért, mert tegnap a nap bloggere voltam. És mivel én szinte mindig kérdezek a nap bloggerétől, most jó sok kérdést kaptam! 😀 Egyszer már voltam a nap bloggere, ez már a játék második fordulója és én megint beneveztem. Főleg azért, hogy jogosan kérdezhessek másoktól, ne legyen egyoldalú, hogy csak én kérdezek, de kérdésekre válaszolni is szeretek. 🙂 Mindig izgalmas, hogy mit kérdeznek tőlem mások! 😀

Anett: Van olyan posztod amin gondolkoztál, hogy megoszd-e?

Nincs, de olyan volt, amiről tudtam, hogy  megosztó lesz, a januári kedvenc bloggeremről szóló cikkem. Aztán olyan is volt, amiről nem gondoltam volna még azt sem, hogy valaki végigolvassa, a 2016-os éves összefoglalóm, de volt aki elolvasta és még tiltakozott is ellene, amit róla írtam. Ezért az a bejegyzés most privát, csak én látom.

Izabella: Hova utaznál el legszívesebben, ahol még nem jártál? (Belföldön és külföldön is)

Nagyon jó kérdés, nem is tudnék egy helyet kiemelni, de egyszer majd szeretném bejárni az országot. Nem is biztos, hogy az ismert helyekre vágynék, inkább én fedezném fel magamnak a látványosságokat. Hová mennék? Talán végigmenni egyben a kéktúrán? Nem tudom. De van egy álmom, csak nem tudom, hol van az a hely. Gyerekkoromban az egyik régi lakásunkban 1985-86-ban volt egy pálmafás kép a falra ragasztva. Szerintem karibi táj lehetett. Azt a képet megnézném élőben, hol készült. 🙂 Meg talán arra a szigetre, amivel Szlovéniát szokták reklámozni (talán Bled vagy ilyesmi a neve).

Beatrix: Ha megkaphatnád álmaid állását, mi lenne az?

Egy környezetvédelmi cég vezetője, vagy ilyesmi. Talán még környezetvédelmi miniszter is, ha lenne még olyan… Az a lényeg, hogy közöm legyen a környezetvédelemhez, először bármilyen alacsony szinten, aztán 10 éven belül én legyek a munkahelyem első számú környezetvédelmi felelőse. Környezetvédelmi szakmai vonalon ne legyen nálam magasabban senki! Amúgy volt már ilyen egy Felsőfokon nevű szakmai blogmagazinban, ahol a környezetvédelmi bloggercsapatot vezettem, csak az nem járt jövedelemmel.

Szilvia: Miről írsz a legszívesebben, melyik a kedvenc témád?

Szakmai blogban a kedvenc témám “Mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért?”. Természetesen a szakemberek munkájára is szükség van, de ha az átlagember környezettudatos, az sokkal többet jelent, mégis alig beszélünk erről, még a környezetmérnöki szakon is alig tanítják ezt a témát. Személyes blogban pedig talán a veszprémi és Veszprém környéki kirándulásaimat bemutató hosszabb bejegyzések, mert így megmutathatom, hogy milyen szép helyen élek, és hogy nem kell messze utazni a természeti szépségekért, mindenki felfedezheti a saját lakóhelyén is.

Judy: Foglalkozol-e még az irodalommal? Vannak mostanában új verseid, vagy teljesen a bloggerlétbe vetetted magad?

Hobbi szinten néha még írogatok verseket, de nem jelennek meg sehol, legfeljebb egyes Facebook csoportokban. De elég ritkán teszek ilyet. Viszont ebben a bejegyzésben találhatsz egy saját verset.

Eszter: Ha saját társasjátékot terveznél, milyen témában gondolkodnál?

Nem tudom, mert elsőre azt mondanám, hogy környezetvédelmi társasjáték, de azt nem lehet. Mert ha társasjátékot terveznék, akkor elég kézenfekvő, hogy ki adná ki, és ő is tervez ilyen témájú társasjátékot. Már évek óta függőben van neki, de előbb-utóbb megjelenik. A Facebook borítóképemen láthatod, ahogy 2012-ben teszteltük azt a játékot. A fejlesztő a kép jobb alsó sarkában van.

Emlékszel arra hogy mikor kezdett el ennyire foglalkoztatni a természet, a környezetvédelem?

Az után, hogy beiratkoztam a környezetmérnöki szakra, és éreztem, hogy igen, ezt kerestem, ez való nekem! 😀 Amúgy elég nehezen döntöttem el, hogy milyen szakot választok az egyetemen. Itt megtalálhatod a történetet az álláskeresői honlapomon.

Milyen túraútvonalakon kirándulnál szívesen hazánkban?

Talán a kéktúrán egyben végig. De amúgy jobban szeretem, ha egy nap alatt meg tudok fordulni gyalog, mert akkor nem gond, hol aludjak.

Melyik városba költöznél ha úgy alakulna ahogyan régen várod?

Budapest kivételével bármely magyar településre. Talán Szentendrére, ahol sokat nyaraltam gyerekkoromban, vagy Sopronba, ahol születtem 1980-ban, de amióta elköltöztünk, 1981-ben vagy 82-ben, azóta nem jártam ott.

Van elképzelésed arról hogy vajon hogyan alakulna most az életed, ha évekkel ezelőtt nem csalódsz akkorát a szerelem fogalmában?

Párkapcsolatom még most sem lenne, mert annak a költözés is feltétele, de talán nem tiltakoznék annyira a szerelem ellen…

Mi a mai napi kincsed?

Az, hogy válaszolhattam a kérdéseidre. 🙂

Judit: Gyerekkorodban írtál naplót ?

Nem írtam, akkor még ez nem jutott eszembe. És különben sem lehetett volna eldugni a család elől. Az interneten könnyebb elrejtőzni…

Dorina: Gondoltál már rá, hogy aktfotókat készíts? pl egy magazinnak, mint a Playboy?

Erre még nem gondoltam. Talán ez az egyetlen fényképezős műfaj, ami magamtól soha nem jutott volna eszembe! 😀 Amúgy érdekes a kérdésed. Volt közöd valaha ehhez a témához? (Készült rólad ilyesmi, vagy készítettél másokról?)

Anami: Mi a legnagyobb terved, amit igazán el szeretnél érni ebben az évben?

Munkahelyet találni végre.

Manuéla: Melyik a kedvenc bejegyzésed?  🙂

Talán ez, az ötlet miatt. Szerintem másnak nem jut eszébe ilyen. Az ideiekből meg talán ez.

Eszter: Kitől tudod legkönnyebben elfogadni a negatív kritikát?

A blogban vagy az életben? A blogban mindenkitől elfogadom, aztán vagy hallgatok rá, vagy nem, de mindenképpen átgondolom a dolgot. Az életben vannak olyan emberek, akiktől el sem fogadom, mert tudom róluk, hogy vagy gyakran tévednek, vagy az érdekeik ellentétesek az enyémmel. Negatív kritikát az életben nagyon kevés embertől fogadok el, általában azoktól, akikről tudom, hogy semmilyen érdekük nem fűződik ahhoz a témához, amit kritizálnak, és ritkán tévednek. Az ilyen emberekre érdemes hallgatni.

Mi alapján választatsz helyszínt?

Általában teljesen véletlenszerűen, néha nem is a helyszín a lényeg, hanem egy téma, mint pl. ebben a bejegyzésben, máskor csak meglátok valami szépet vagy érdekeset hirtelen, de van olyan, hogy teljesen más céllal megyek valahová, pl. mert van valami dolgom, és út közben fényképezek. Ez változó.

Melyik volt a legcsodásabb, leghangulatosabb, legvarázslatosabb hely, pillanat, amit fotóztál?

Veszprém környékén talán az a pici kis tó és környéke a sok fával, egyik oldalon erdővel, sziklákkal, a másik oldalon parkkal, amit a tegnapelőtti hosszú bejegyzésemben is fényképeztem, máshol meg talán egy hosszabb egész napos kirándulás helyszíne, de ezek inkább azok, amik hirtelen eszembe jutottak, mert nem lehet igazán megmondani, hogy szebb-e az egyik hely, mint a másik. 🙂

Hová költöznél, ha bárhol élhetnél?

Talán erre a szigetre. (Kivételesen nem saját kép, még nem voltam ott.)

https://i1.wp.com/www.bekatutaj.net/images/bekatutaj/Szlovenia/04%20bledito%204.jpg

Vivien: (Nem vagyok benne biztos, hogy a Judit Vivien keresztnevek közül melyiket használod, de mivel a blogban Vivnek nevezed magad, ezt választottam.) Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy ideális?

Valami olyasmi, amibe még én sem tudok belekötni! 😀 Mindenképpen valami pozitív és állandó dolog. Ha azt kellene megmondanom, mikor lenne ideális az életem, akkor lenne egy jól fizető, stabil munkahelyem, amiből megélnék, és tehetnék valamit a környezetért, egyedül élnék, és minél több időm maradna a természetben lenni, fényképezni, blogot írni, könyvtári könyveket olvasni, és társasjátékozni. 🙂

Adrienn: Mi az, amivel kapcsolatban a legnehezebb pozitívnak lenned?

Talán az álláskereséssel kapcsolatban. Szeretnék találni, de már nem szeretnék keresni. Persze tudom, hogy anélkül nem megy. De majd előbb-utóbb találok valamit 🙂

Eszter még egyszer: Már akartam kérdezni, hogy melyiket szereted jobban, ha a Facebookon szólnak hozzá a bejegyzésedhez, vagy ha a blogon?

Mindkettő másért jó. A Facebookon jobban tudok beszélgetni a blogomról, az itteni hozzászólásokból viszont jobban látszik, hogy mások is olvassák a blogomat, nem csak én. Tehát legyen mindkettőből minél több, és aki olvassa a blogomat, az szóljon is hozzá, akár itt, akár a Facebookon! 😀

Ildikó: Tényleg tetszik minden hozzászólás amit likeolsz? Miért érzed, hogy likeolnod kell szinte minden hozzászólást?

Azért én sem likeolok mindent, de tényleg többet, mint amennyit nem. Amúgy amire rákattintok, az mindig tetszik. Lehet, hogy nem az egész hozzászólás tetszik, hanem csak 10 mondatból 1, de az az 1 megérdemli a pozitív visszajelzést. Aztán a negatívat meg majd hozzászólásban fejtem ki a többi 9 mondatról. 😀

Gondoltál már arra, hogy képezd magad, mint fotós és magasabb szintre lépj?

Nem. Azért nem, mert egy ilyen képzés pénzbe kerülne. Fizetős tanfolyamra beiratkozni viszont csak akkor érné meg, ha ezzel foglalkoznék utána pénzért. De ha pénzért fényképeznék, akkor elveszne az, amiért én ezt csinálom, a spontán élmények öröme, hogy megmutassam másoknak is a saját élményeimet.

Mi volt az, ami alapján eldöntötted, hogy nem kedveled a pszichológusokat?

A pszichológusokat a saját személyes rossz tapasztalataim miatt nem kedvelem, eddig soha nem magamtól mentem hozzájuk, és mindig ártottak nekem. Gyakran tévedtek is, és mindig volt valamilyen érdek a hibás döntéseik mögött.Amúgy a pszichopatás cikkben leírt 2 eset csak egy része a tapasztalataimnak, majd egyszer személyesen megbeszéljük, mert ezt órákig tartana kifejteni, de egyszer Facebookon egy cikk alatt az összes többi esetet is részleteztem, több hozzászóláson keresztül. Ezt a hozzászólásomat és az összes alatta lévő beszélgetést ajánlom, hátha abból mindent megtudsz…

Mit gondolsz melyik értékesebb a magas IQ vagy a magas EQ? Észrevettem, hogy vannak emberek, akik kifejezetten magas IQ-val rendelkeznek, de az empátiás készségük alacsonyabb az átlagnál, szerinted ez miért van?

Nem tudom, hogy a magas IQ vagy a magas EQ értékesebb-e, szerintem önmagában egy-egy tulajdonság nem érték. A magas IQ legalábbis biztos nem, mert az nem mond semmit az ember személyiségéről. Voltam Mensa-tag, ott sincsenek jobb emberek, mint máshol. Pontosabban ott is vannak jó és rossz emberek, mint akárhol máshol, de az átlag nem tér el a Mensán kívüli átlagtól. A magas IQ néha jó, ha valamin gondolkodni kell, de más haszna nincs, és nem tesz senkit jobb vagy rosszabb emberré. Az EQ fogalma egyrészt jóval kevésbé körülhatárolható, még a neve is ellentmondást tartalmaz: “érzelmi intelligencia”, mert az intelligencia éppen a tudatos, érzelemmentes problémamegoldás képessége, másrészt elég keveset tudok róla, ezért nem tudom megmondani, hogy értékes-e, hogy mire jó, és hogy jobb vagy rosszabb ember lesz-e tőle valaki. De szerintem az IQ és az empátia egymástól függetlenek, tehát mind a 4 kategória létezik: magas IQ magas empátiával, magas IQ alacsony empátiával, alacsony IQ magas empátiával, és alacsony IQ alacsony empátiával. Tehát azért vannak magas IQ-jú emberek alacsony empátiával, mert az IQ és az empátia független egymástól. És hogy egy-egy ember mitől olyan, amilyen, és mitől magas vagy alacsony az empátiája, arra mindig az ő saját élettörténete ad választ.

Mit gondolsz a mai bloggervilágról? Ki az az Öt blogger, akit leggyakrabban olvasol?

A mai bloggervilággal nincs igazán nagy baj, a mi kis bloggerközösségünk is összetart (pedig nem is olyan kicsi). Ha baj van a bloggervilággal, akkor az emberekkel van baj. Ha sok negatív tartalmű, alacsony színvonalú vagy értelmetlen bejegyzés vagy hozzászólás születik, az nem a blog, mint műfaj(?), hírcsatorna(?), reklám- és önreklámfelület(?) hibája, hanem az embereké, akik írják és olvassák. A blog egyébként egy hasznos felület arra, hogy bármilyen gondolatunkat kiadjuk magunkból, és annak mutassuk meg, akinek akarjuk, olyan mértékben, amennyire akarjuk. Persze vannak erre más módszerek is, akár személyes beszélgetésben is megvan ennek a módja, de minél többféle önkifejezési lehetőségünk van, annál jobb. 🙂 Kiket olvasok leggyakrabban? Ez mindig változó. Most talán ha meg kellene neveznem azt az ötöt, akkor egyre inkább köztük lennél. A másik 4 talán Eszter, Réka (főleg a napi hab és a keddi kilenc rovatok), SzívrohamGyár (ahol már több vendég cikkem is megjelent), és egy barátom, akit most nem neveznék meg, mert ő sem nevezi meg magát a blogjában, de linkelem a blogot.

Mit gondolsz a feminizmusról? A nők elleni erőszakról ma Magyarországon?

A feminizmust csak felületesen ismerem, de a női egyenjogúság egy teljesen jogos törekvés és jobb lenne tőle a világ. A nők elleni erőszakról azt gondolom, hogy én nem lennék rá képes sem nemi erőszak, sem testi sértés (verés), sem szóbeli bántalmazás formájában, és nagyon szeretném, ha más sem lenne képes rá. Jobban hiszek a problémák megbeszélésében, vagy ha nem megy, akkor a kapcsolat békés, de végleges megszakításában. Olyasmihez viszont nem értek, ha ez érdekel, hogy több vagy kevesebb-e a nők elleni erőszak, mint 10, 20, 50, 100 éve, változtak-e a módszerek, stb, erről inkább a rendőrségen lehetnek statisztikák.

Mariann: Miért kezdtél el blogolni, mi indított el? Nem tudom ezt kérdezték-e már.

Nem volt konkrét kiváltó ok, csak láttam annak idején egy közösségi oldalon, hogy másoknak van, mert ott említették, és gondoltam, nekem is lesz. 😀 Az a közösségi oldal (KlubD – Diplomások Klubja) amúgy már megszűnt, de a bloggerkedést azóta is művelem. 😀

Randiztál-e már, mit gondolsz a netes randizásról?

Még nem, de ezzel tudatosan várok is addig, ameddig nincs pénzem elköltözni a családtól, mert nem szeretnék bonyodalmat. A költözés a diplomaosztó (2004) óta CSAK pénzkérdés. A szerelemben ugyan nem hiszek, de kíváncsiságból kipróbálnám, milyen az, ha van valakim. De összeköltözés, házasság és gyerek kizárva, szerintem az ilyen kötöttségek csak ártanak egy kapcsolatnak, mert könnyebb megunni egymást. A netes randizásról azt gondolom, hogy jobban lehet rejtőzködni, nem annyira biztos, hogy ki a másik, mint élőben, de az első személyes találkozásnál úgyis minden kiderül. Ha pl. valaki fordítva írta be az életkorát és nem 29 éves, hanem 92, azt rögtön látom. 😀 Ezért a neten is érdemes őszintének lenni!

Erika kérdése nem publikus, viszont válaszolok rá.

Valószínűleg igen, de ezzel tudatosan várok, amíg nem sikerül elköltözni a családtól. Addig nem teszek ilyet, mert nem szeretnék bonyodalmakat.

Gabriella: Van olyan idézet, mely leírja az életed? Mi a mottód?

Egyből 3 ilyen idézet is eszembe jut, viszont egyiknek sem tudom a pontos forrását. az utolsó állítólag indián mondás.

“Nagyon kell vigyáznom magamra, mert belőlem csak egy van. Mások többen vannak, ők könnyebben pótolhatók.”

“Bocsánat, hogy élek. Többet nem fordul elő.”

Ha majd kivágtátok az összes fát, kifogtátok az utolsó halat és megmérgeztétek az összes folyót, rá fogtok jönni, hogy a pénz nem ehető.

Köszönöm a kérdéseket mindenkinek. Remélem mindenre tudtam válaszolni, de ha van még kérdésetek, tegyétek fel bátran! 🙂

A nap bloggere voltam (már megint)

Az én kedvenc bloggerem – 2017. február

https://i1.wp.com/euromail.hu/download/31557910c099768513552ab932f31275/My%20favorite%20blogger%20Award.jpg

A hónap házigazdája idén februárban Huszágh Anett, a blogját itt érthetitek el.

Az én kedvencem pedig egy február 14-ei, de mégsem szerelmi témájú bejegyzés. Egy keresztanya verse a keresztfia 12. születésnapjára. Simon Leila: Keresztfiamnak. Szerencsés gyerek, akinek ilyen a keresztanyja. 🙂


https://www.inlinkz.com/cs.php?id=698085

Az én kedvenc bloggerem – 2017. február

Élménykép helyett álomkép

Ehhez most nem tudok képet mellékelni, mert az álmaimat nem tudom ide kivetíteni. Esetleg lerajzolhatnám, lefényképezhetném a rajzot és feltölthetném ide, de annyira nem rajzolok jól, hogy felismerhető legyen, mit ábrázol a kép. 🙂

A diplomámat elhelyezkedési nehézségek miatt már régóta szeretném visszaküldeni az egyetemre. De álmomban még 1-2 fokkal lejjebb csúsztam. Azt álmodtam, hogy újra kell érettségiznem. Ráadásul nem is a gimnáziumi tanáraimnál. Hanem az általános iskolaiaknál…

Az iskola tanári szobájában volt az érettségi, ahová annak idején mindig kíváncsian benéztem, ha éppen nyitva volt az ajtó, de soha nem mertem volna belépni oda. Magyarból kellett érettségizni, az általános iskolai magyartanárnőmnél, aki fogalmazást íratott, és ő adta meg a témát. Egyszerre egy ember írhatott fogalmazást, de vihettem egy kísérőt, aki ugyan nem segíthetett, de ott lehetett velem.

A fogalmazáshoz a papírokat a földről kellett felszedni, de nagyon nehéz volt, mert mások már majdnem minden lapra írtak. Alig volt tiszta lap. Aztán amit elrontottam, nem akartam folytatni, újrakezdeném, azt is a földre kellett dobni, azt nem nézte a tanárnő. És csak dobáltam a földre a lapokat, mert elég nehéz témát kaptam…

Mi volt a téma? A megcsalás. Mivel még nem volt párkapcsolatom, még nem csaltam meg senkit és engem sem csalt meg még senki. Az egyetlen tapasztalatom a szüleim válása: apám más nőt keresett magának anyám helyett. (Persze már azzal a nővel sincs együtt, de őt is megcsalta. Még együtt voltak, amikor összejött a mostani barátnőjével.) Más tapasztalatom nincs a témáról.

És ki volt a kísérő? Nem az, akit az életben elvinnék. Nem is tudom, kit vinnék el egy ilyen érettségire… Talán olyat, akit még abból az iskolából ismerek és még most is jóban vagyunk. De nincs már ilyen. Nincs már kapcsolatom azokkal, akiket ilyen régről ismerek… Facebookon egyik-másikat megtaláltam, bejelöltem, de egyikkel sem vagyunk olyan szoros kapcsolatban, hogy felkérjem kísérőnek. De nem is közülük volt valaki a kísérőm, hanem egy olyan valaki, akit kb. másfél éve, 2015 ősz óta ismerek, és tavaly nyáron már el is költözött Veszprémből. Egy társasjáték-fejlesztő ismerősöm. Nem is értem… Semmi köze nincs ahhoz az iskolához, soha nem járt oda, nem is ismer olyan régóta, miért éppen őt láttam? Talán megcsalás témához lehet köze, mert amikor szombaton az a játék volt a hónap játéka, amit ő fejlesztett, akkor nem jött el. Erre lehetne azt mondani, hogy ezzel “megcsalta” a játékát vagy a szervező egyesületet, de ez egy nagyon erőltetett utólagos belemagyarázás. Én akkor és ott nem gondoltam erre, csak csodálkoztam, hogy miért éppen akkor nincs ott, amikor az ő játéka a fő mutatvány… És nem is foglalkoztam ezzel igazán, valaki mással játszottam 9 társasjátékot. 🙂

Egyébként nagyon pozitív hétvégém volt, nem is tudom, miért álmodom ilyeneket. Ráadásul el sem jutottam az álom végéig. Úgy ért véget, hogy dobáltam a földre a papírt és kerestem a következőt… De hétvégén nagyon jó élményeim voltak:

  • öcsém és barátnője elutaztak hétvégére a lány szüleihez egy másik városba (másik megyébe) 🙂
  • szombat délelőtt láttam bodobácsokat és katicabogarat, le is fényképeztem őket 🙂
  • szombat délután igazán jól sikerült a társasjáték délután 🙂
  • a társasjátékról hazaérve feltettem ide a délelőtti képeket és még aznap este jött egy hozzászólás, ami éppen a 100. ebben a blogban 🙂
  • és még az idő is jó volt hétvégén (és igaz, hogy a hétre esőt és lehűlést jósolnak, de a nappali maximum hőmérséklet már mindenképpen pozitív lesz, ezt jelezték a bodobácsok) 🙂

Ha ilyen jó hétvégém volt, akkor miért álmodtam ilyen zavarosat? És mit jelenthet ez az álom, ha jelent valamit egyáltalán?

Élménykép helyett álomkép

Utcanevek, házszámok

A tegnapi kihívás egyik része megihletett. Az utcanévtábla. Ezért most fényképeztem néhány utcanevet és házszámot. Közülük hármat (két arcképes utcanévtáblát és egy érdekes házszámot) már régóta be akartam mutatni itt, csak nem találtam rá alkalmat.

Címeres utcatáblát már az előző bejegyzésemben is mutattam. Most itt van még egy.

photo6818

Ha valakit érdekel, Haszkovó egy bolgár város, a rendszerváltás előtt Veszprém testvérvárosa volt. Erről a városról nevezték el az utcát.

De más utcák is vannak a környéken, pl. Stromfeld Aurél utca. (Stromfeld Aurél a Monarchia vezérkari tisztje és a Tanácsköztársaság hadseregének vezérkari főnöke volt. De azt nem tudom, mi köze volt Veszprémhez, az nem derül ki a Wikipédiából sem.) És hogy nézett ki Stromfeld Aurél? Hát így!

photo6819

A következő nem is tábla, hanem csak felirat a Halle utcában. Halle német város, a rendszerváltás előtt Veszprém testvérvárosa. Ma már 2 újabb német testvérvárosunk van, Bottrop és Passau, utóbbi Gizella királyné szülővárosa. (És nem, a SINOSZ – Siketek és Nagyothallók Országos szövetsége – veszprémi irodája nem a Hall-e utcában van, hanem a belváros közelében, a Pláza mellett!)

photo6820

Madách Imre-utcza(!) egy kerítés rácsain át fényképezve egy ház falán.

photo6821

És egy kevésbé jól látható tábla, ugyanezzel az írásmóddal, az utca túloldalán.

photo6822

Egy szép díszes utcatábla

Photo6823.jpg

A kedvencem a Hársfa utcából

photo6824

Rozmaring utca 35 (az 5-ös tetejét kissé befutotta a növényzet)

photo6825

Címeres utcatáblák nem csak házakon vannak, hanem az utcán is.

photo6826

A címert külön is érdemes bemutatni.

photo6827

Házszám a Batthyány utcában (négyemeletes panelházon)

photo6828

És jártam a Klapka György utcában is. Láttam is Klapka Györgyöt. Elbújt egy kis fa mögé! 😀

photo6829

Ugye, hogy néha egy utcatábla is milyen érdekes lehet?

Utcanevek, házszámok

Az én kedvenc bloggerem – 2016. december

2016 egy intenzív és vegyes év volt, sok jó és sok rossz élménnyel. De 2017 eddig elég jól indul. Pozitív élmény pl. hogy idén is részt vehetek “Az én kedvenc bloggerem” játékban. 🙂

Decemberben már leírtam néhány kedvencemet. Akkor kaptam kritikát, hogy 1-2 ember kimaradt… Most, januárban a decemberi élményeim közül sorolok fel összesen 1-et. Azért nem többet, mert az már lista lenne, és biztos nem teljes, lemaradna róla ez + az… De ha eleve csak egy kedvencet választok, akkor ezt megelőzhetem. 🙂 (Igyekszem minden hónapban más bloggert választani, legalábbis nem ugyanazt, akit az előző hónapban…)

December fénypontja mindig a karácsony. Mi más is lehetne a kedvencem ebből a hónapból, mint egy karácsonyi bejegyzés? Azért is lett éppen ez a bejegyzés a kedvencem, mert egy nagy meglepetésről szól, amire nagyon vágyott, aki kapta, de mégsem számított rá. Ettől lett igazán pozitív hangulatú és nagyon könnyen átélhető a bejegyzés.

Ezt a bejegyzést Kristóf Eszter írta a Napi Kincsek Tárháza blogban december végén. Címe: Karácsonyi csoda a javából. De érdemes mást is elolvasni ebben a blogban, mert nagyon pozitív bejegyzések vannak benne, és segít meglátni mindenkinek az élet apró örömeit. 🙂

Az e havi házigazda Bandita.



Az én kedvenc bloggerem – 2016. december

MBBK karácsony – akinek küldtem és akitől kaptam…

Hujber Zsuzsanna fényképe.

Akinek küldtem: Cece (ejtsd: sziszi), teljes nevén Kovács Cecília. (A blogja a nevére kattintva látható…) Mit küldtem? Egy kis világító karácsonyfát. A kedvenc ajándékboltomban vettem. A boltban ki is volt bontva, de ott nem mertem lefényképezni, hátha nem szabad, itthon meg nem mertem a dobozt kibontani, hogy lefényképezzem, meg nem is illik más ajándékát kibontani, mielőtt elküldöm, ezért kerestem egy hasonlót a neten, hogy megmutassam. (Próbáltam ugyanazt, de a boltnak, a kedvenc ajándékboltomnak nincs saját honlapja, csak az üzletháznak, ahol van a bolt, és ott nem részletezik a termékeket…) Tehát kb. így néz ki:

Kapcsolódó kép

Viszont lefényképeztem becsomagolva, mielőtt feladtam, december 1-jén csütörtökön:

photo6289

A bolti dobozt csomagoltam be a csomagolópapírba, arra ragasztottam egy kis papírt, ami a doboz 2 oldalát fedte. Az egyik oldalon (a papírlap tetején) a feladó és a címzett címe volt, alatta “Boldog karácsonyt” felirat. (A nevek, címek nyomtatott nagybetűvel, kék tollal, a felirat piros filctollal, saját írásommal.) A papírlap aljára pedig az MBBK felirat került, fenyőfákból és szaloncukrokból, hogy a címzettnek is egyértelmű legyen, miért kap csomagot. 🙂

Postára adni viszont nem is volt olyan egyszerű… Először is az alakja miatt csak ajánlottan vállalták. Ki is töltöttem az ajánlott szelvényt és oda is adtam nekik. Ilyenkor bedugják a gépbe, a gép lepecsételi és ír rá még ezt-azt, majd visszaadják nekem, de mindez most elmaradt, a kitöltött szelvényem talán még most is ott van abban az ablakban a postán. (És persze ez nekem is csak hazafelé tűnt fel…) De az ajánlott szelvényt rátették, barbár módon a “Boldog karácsonyt!” feliratra, és engem hibáztattak, hogy kicsi a doboz, legalább szabvány levél méretűnek kellene lennie, nem fér rá az összes bélyeg… De egyrészt a doboz mérete adott, ilyenben árulták a boltban, másrészt honnan tudhattam volna, hogy ajánlott lesz, és ennyi bélyeg kell rá??? Arra azért vigyáztam, hogy a feladó és a címzett címe közé éppen kifért egy postai bélyeg! 😀  De legalább elment a levél, remélem Cece is megkapta. 🙂

És akitől kaptam…

Kaufman Ilona, Sopronból. A szülővárosomból. 1980-ban születtem Sopronban, de kb. 1982-ben elköltöztünk (előbb Bakonybélbe, nagyszüleimhez, majd 1983-ban Veszprémbe, 1986-ban a mostani lakásunkba) és amióta elköltöztünk, azóta nem jártam ott. Amúgy az a bizonyos soproni népszavazás (amikor eldöntötték, hogy Magyarországhoz tartoznak) 1921. december 14-én volt, már 95 éve lettek a leghűségesebb város.

 És miket kaptam tőle?

Egy könyvet, amit majd ünnepek között üres óráimban elolvasok. Érdekesnek és hasznosnak tűnik.

photo6292

Több csomag kávét

photo6293

És egy levelet egy szép rajzzal

photo6294

És használati utasítással a kávéhoz! 😀

photo6295

Ennyi szép ajándékot kaptam karácsonyra. 🙂 És éreztem, hogy nem vagyok egyedül. 😉 Remélem, mindenkihez sikeresen odaértek az ajándékok, és mindenki örült annak, amit kapott. Nekem tetszett ez a játék, köszönöm a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége szervező csapatának. Boldog Karácsonyt mindenkinek!

MBBK karácsony – akinek küldtem és akitől kaptam…