Virágos kőris és csörgőfa

Látszik, hogy környezetmérnök vagyok, mert minden természettudományos témába belekontárkodom, a meteorológiától a növénytanig. 😀

Tegnap valakinél láttam egy kérdést Facebookon, hogy mi az a sárga virágú fa, ami most mindenhol virágzik. Egyből válaszoltam, hogy virágos kőris, pedig nem. Csörgőfa. A zavart az okozta, hogy még a környezetmérnök-képzésben is kevés volt ez a téma, a nálunk élő fajok felismerése, ezért csak innen-onnan összeszedett információkból tudom a fák nevét. Ezt a 2 fát pl. a lakótelepi Berkenye tanösvényről. És a tanösvény 4. állomása felé vezető úton, a Batthyány utcában egymás mellett van a két fa (a berkenyesorral szemben). Emlékeztem rá, hogy a Batthyány utcában láttam virágos kőrist fajneves táblával, meg ilyen sárga virágút is, ugyancsak fajneves táblával, ezért összekapcsoltam a kettőt. De aztán gyanús lett, hogy a virágos kőris virágait mindenhol sárgásfehérnek vagy krémszínűnek írják le, nem sárgának, ezért elmentem a tanösvénynek arra a szakaszára (most nem jártam végig az egészet), és megnéztem ezeket a fákat. És kiderült, hogy ez a sárga virágú a csörgőfa.

Amúgy rendszertanilag, származásilag semmi közük egymáshoz (és az akáchoz sem, aminek a levelére az eredeti kérdező szerint is kicsit hasonlít mindkét faj levele).

  • A Wikipédia szerint a virágos kőris dél-európai növény, Magyarországon van az elterjedésének északi határa, és a valódi kétszikűeken belül az ajakosvirágúak rendjébe, az olajfafélék családjába, és a kőris nemzetségbe tartozik.
  • A bugás csörgőfáról viszont azt írja ugyanez a lexikon, hogy Kelet-Ázsiából származik, Kínában és Koreában őshonos, és a valódi kétszikűeken belül (ez a közös benne és a virágos kőrisben) a szappanfavirágúak rendjébe, a szappanfafélék családjába és a csörgőfa nemzetségbe tartozik.
  • (Ha valakit érdekel, az akác is csak annyiban hasonlít rájuk, hogy kétszikű. A fehér akác nem dél-európai és nem ázsiai, hanem észak-amerikai faj, és a valódi kétszikűeken belül a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágúak családjába és az akác nemzetségbe tartozik.)

Most nézzünk néhány saját, mai képet a csörgőfáról és a virágos kőrisről!

Virágos kőris a Batthyány utcában (a tanösvény 3. és 4 állomás között, a 4. táblához közelebb).

Csörgőfák a Batthyány utcában (próbáltam elkapni a szélben lengedező ágakat, leveleket, virágokat és terméseket a képen, de nem mindig sikerült).

Csörgőfák a Haszkovó utca 12. mellett, a tanösvény 4. és 5. állomása között, az 5. állomáshoz közelebb. Egyiken már termés is van, és látszik, hogy miért hívják csörgőfának. Ezek a termések csörgő alakúak, és ősszel, amikor már a termés megérik, megszárad, akkor csörög, zörög benne a sok mag.

További csörgőfák a lakótelepről, de már nem a tanösvényről

Ezek viszont már virágos kőrisek a Haszkovó utca 31. és 33. között (ez a terület sem a tanösvény része).

És még néhány csörgőfa a környékről, nem a tanösvényről.

Remélem, hogy most már én is megjegyzem, hogy melyik fa melyik és nem keverem össze ezt a két fajt egymással. És a kérdés második felére válaszolva: a Wikipédiában egyik fajról sem írják, hogy allergén lenne, ezért valószínűleg nem azok.

Virágos kőris és csörgőfa

Honnan jön az eső?

Van egy ismerősöm, aki végzettségét tekintve energetikai mérnök, de már régóta foglalkozik meteorológiai előrejelzésekkel és villámfotózással. Egy szakmai blogmagazinban ismeretem meg, ahol én többször is vezettem a környezetvédelmi szakterületet (vagyis összefogtam a környezetvédelmi bloggercsapatot, és aktívan írtam környezetvédelmi cikkeket), ő pedig több területen is írt ezt-azt, de a fő profilja az időjárás-előrejelzés volt a természettudomány szakterületen. 2011-től 2013-ig voltunk ott aktívak. Néhány évvel fiatalabb nálam, de nagyon ért az időjáráshoz. Ha országos előrejelzést akartam, akkor mindig nála néztem, sokkal jobban bevált, mint a tévés előrejelzések. (Ha meg helyi előrejelzés érdekel, akkor a helyi meteorológiai egyesület honlapját böngészem. Ez is, és az ismerősöm országos előrejelzése is mindig olyan pontos, amilyen pontos csak lehet egy meteorológiai előrejelzés.) Személyesen csak egyszer találkoztunk, 2012-ben egy szakmai bloggertalálkozón, de Facebookon azóta is rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, és még mindig megnézem az előrejelzéseit.

Ez az ismerősöm nemrég elkezdett együtt dolgozni egy illetővel, aki már kb. másfél éve a bolygók mozgásából próbálja előrejelezni a földrengéseket és az időjárást több-kevesebb sikerrel. Az elméletet ez az illető dolgozta ki, az ismerősöm a számításokban segít neki. Így egyre pontosabbak az előrejelzéseik. Érdekes ez az elmélet, hogy a bolygók mozgása hat az időjárásra. Lehet benne valami, valahogy úgy, ahogyan a Hold hat az árapály-jelenségre. Abban ugyan nem hiszek, amit az ismerősöm ismerőse állít, hogy pusztán csak a bolygók mozgásából meghatározható lenne a várható időjárás egy hónapra előre, mert szerintem azt földi tényezők is befolyásolják, de azt elhiszem, hogy lehet hatásuk a bolygóknak (főleg a bolygók gravitációjának) a Föld időjárására, pl. a felhők mozgására.

Ők ketten most irányokat akarnak számolni. Továbbra is a bolygók mozgását tartják kiindulópontnak, de a földi domborzat hatásait is figyelembe veszik. Ezért közzétettek egy felhívást a Facebook csoportjukban, hogy mondjuk meg nekik, hol lakunk, és honnan szokott jönni az eső. Én elárultam, hogy Veszprémben lakom, és általában Hárskút felől jön. Ha pontosan szemből, északról jön, az nem ér ide, elmegy jobbra, kelet felé, Gyulafirátót és Hajmáskér irányába. De ha az északi irányhoz képest ferdén balról jön, északnyugat felől, Hárskútról, az mindig ideér Jutaspusztán és a Bakonyalja lakótelepen keresztül. Ezt szövegben már leírtam nekik, de ígértem, hogy képen is szemléltetem. Íme a kilátás a 8. emeleti erkélyünkről:

Photo8798

És itt van ugyanez a kép egy kis magyarázattal.

Irányok

A képen látható, merre van észak. A mormon templom tornya (piros pont az ÉSZAK felirat alatt) mutatja az északi irányt. Ha onnan jön eső, elmegy Gyulafirátót és Hajmáskér felé. Az már más kérdés, hogy odaér-e. A kép bal szélén a 2 hegy közigazgatásilag Hárskúthoz tartozik. Az egyiken vezet a Hárskút és Lókút közti út, ami elég hullámos. Ennek a hegynek a nevét ne tudom. A másik hegy neve Papod hegy, ezen van a Vitéz Bertalan Árpád kilátó. Nem tudom, ki volt Vitéz Bertalan Árpád, de biztos a Horthy-korszakban élt, mert akkor osztogattak vitézi címeket.

Jutaspuszta épphogy nem fért rá a kép bal szélére, az egy Veszprémhez csatolt, még falunak is kicsi település(rész). Jutaspusztától a Papod hegyig gyakorlatilag bármilyen irányból jöhet az eső, az ideér. Vagy Jutaspusztán át, vagy a lőtéri szögletes erdőn és a Bakonyalja lakótelepen keresztül. (A Bakonyalja lakótelep a kép közepén látható városrész a kis házakkal. Nagyrészt családi házas és sorházas övezet, de vannak ott kisebb társasházak is.) Jutaspusztát és a Jutasi utat (ami a belvárostól majdnem Jutaspusztáig, a buszpályaudvartól a vasútállomásig tart)  Jutasról nevezték el, aki Árpád fejedelem egyik fia volt. Ő ugyan nem lett fejedelem, de az utódai igen. (Jutas fia Taksony fejedelem, Taksony fia Géza fejedelem, és Géza fia Vajk fejedelem, később Szent István király.)

Google térképen is látszik, honnan jön az eső…

Eső iránya

A kisebb feliratok (ha nem látszanak elég jól):

  • A buborék tövében: “Itt lakom a 8. emeleten” (eredetileg az utca, házszám volt itt, lecseréltem a feliratot).
  • A kijelölés bal szélén, szürke foltban: “JP”, vagyis Jutaspuszta.
  • A kijelölés csúcsa felé, középen, zöld foltban: “LSzE”, vagyis lőtéri szögletes erdő (a térképen nem is olyan szögletes, amint ahogy az erkélyünkről látszik).

A nagy piros felirat szerintem látszik. 🙂

Remélem, hogy ezzel a látképpel és térképpel talán tudtam segíteni időjárás-előrejelző ismerősömnek és az ő ismerősének az előrejelzéseik pontosításában. 🙂 Amúgy tavasszal és nyáron néha délről is jön eső, de az elég ritka, nem is figyeltem még meg ilyen pontosan az irányát. Ha az északi oldalról jön, akkor nem pontosan szemből, északról, hanem a jelzett irányból. Pontosan északról soha nem ér ide.

Honnan jön az eső?

Lakótelepi eperfa körkép

Veszprémben a lakótelepen 6 eperfa van. Igen, eperfa. Mert az eper a fán terem. (Aki nem ért a biológiához, az is tudhatja az általános iskolai irodalomból. Arany János: Családi kör “Este van, este van: kiki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja“)

Ezt a 6 eperfát jártam ma végig. Már teremnek, és teremni is fognak július elejéig. Érdekesség, hogy az útvonalat is kb. olyan sorrendben célszerű bejárni, amilyen sorrendben kezdenek teremni. És ők hatan 4-féle fajtához tartoznak az eperfákon belül!

Az Agora (ismertebb, régi nevén HEMO) parkjában (Táborállás park, korábban Zalka Máté tér) van 2 fekete eperfa. Sűrű lombú, szomorú fűz formájú fák. Termésük előbb fehér, majd piros, végül fekete. Amikor fekete, és könnyen lejön (a kezemben marad, ha megfogom), akkor érett, ehető. Ez a 2 fa már az 5-ei hét elején kezdett teremni, akkor jelentek meg rajtuk az első fekete termések.

Az első fa egy kicsit nagyobb. És a belső ágain hamarabb feketedik a termése, mint kívül. (Vagy csak így látszik, mert kívülről egyből leeszik a madarak és az emberek?)

A második fa nincs messze tőle. Valamivel kisebb, de ugyanolyan fajta.

A következő fa a Haszkovó utca 12. előtt még mindig fekete eperfa, hasonlóan korán terem, mint az első kettő (az 5-ei hét vége felé néztem meg először és már javában termett), de nem teljesen ugyanaz a fajta. Más formájú, nem olyan szabályos a koronája, és nem is ugyanúgy állnak az ágain a termések. Talán még kisebbek is, mint a másik 2 fán. Látszik, hogy már érett a termés, mert már sok lepotyogott belőle.

Ez után felkeresünk 2 fehér eperfát, ők kb. június 10. körül kezdtek teremni. Az egyik a Haszkovó 17. előtt áll. Érett termés inkább alatta van, mint rajta, legalábbis az alsó ágakon, ahol felértem. De azért az elérhető alsó ágakról is lehet csipegetni. A fehér eper akkor jó, ha elég nagy a termése (másfélszer-kétszer akkora, mint a fekete, és hosszúkásabb formájú), nincs benne már zöldes árnyalat, és könnyen a kezemben marad. (A termések kicsit homályosak a képen, mert olyan közel kellett vinni a lencsét, hogy az már nem elég éles, de messzebbről meg takarták volna a levelek a terméseket.)

A másik fehér eperfa (utam során az 5., a fehérek közül a 2.) a Haszkovó 23. (óvoda) előtt áll. Nagyobb, mint az előző, de eléggé lelóg az ága, hogy elérhető legyen.

Az utolsó, 6. eperfa a Damjanich utca 3 előtt áll. Ez terem a legkésőbb, még csak mostanában kezdtek színesedni a termései. Ez szerintem a fehér és fekete eperfa keveréke lehet. Feketék a termései, de nem pirosról, hanem liláról színeződnek feketére, fehér-rózsaszín-lila-fekete átmenettel. A termések alakja és mérete viszont inkább a fehér eperfára emlékeztet. És kb. olyan magas is, mint az óvoda melletti fehér eperfa. (Ez a két legmagasabb fa a 6 közül.) És ez terem a legkésőbb (de mindenképpen be akartam mutatni, ezért vártam eddig ezzel a bejegyzéssel). Már van alatta fekete termés (és a teteje felé az ágakon is van néhány fekete), de az alsó ágakon még csak fehéret, rózsaszínt és néhány lilát találtam, feketét még nem tudtam szedni róla. Néha már jó ízűek a nagyra nőtt rózsaszín és lila termései is, ha könnyen lejönnek, de a fekete az igazán érett.

Ennyi eperfa van nálunk a lakótelepen. Még kb. 3 hétig teremnek, addig érdemes megkóstolni a termésüket!

Lakótelepi eperfa körkép

A nyár első napja

Június elseje van, a nyár első napja. 🙂 Ez a természetben is látszik, még a moha is virágzik…

Photo8754

Erre a fára meg futórózsa (és néhány más növény) kúszott fel. Szívesen fényképezem ezt a növényegyüttest minden évszakban. 🙂

És ez az ezüst fa a lakótelep egyik házának tövében, ahogy csillog rajta a napfény…

Photo8758

De lesznek más örömeim is a héten. Pénteken talán lesz egy lehetőségem új munkahelyet találni (megyek a munkaügyi központba), szombaton a nagymamám 80. születésnapja lesz, aznap délelőtt egy kis köszöntés, majd délután nyitástól zárásig megyek a Társasjáték Délutánra, ahogy minden hónap első szombatján szoktam, aztán vasárnap lesz a nagyobb születésnapi ünneplés. 🙂

A nyár első napja

Virágzik a fű…

… és közte más is. Sajnos eléggé érzékeny vagyok a virágporra, főleg a fűfélékre, de egy aranyvessző (latinul Solidago) nevű növényre, és a parlagfűnek a fő virágzására is. Az utóvirágzásokra szerencsére nem, csak a legerősebb augusztus-szeptemberi virágzásra. Persze szedek rá gyógyszert, de azzal sem vagyok mindig tünetmentes. Ha nem szednék, májustól szeptemberig egyfolytában tüsszögnék. Május elejétől-közepétől szeptember végéig.

Nagyjából családi ünnepekhez lehet kötni: anyám születésnapja május 13, az enyém szeptember 26. A legerősebb időszak pedig június közepétől július elejéig tart, akkor sokszor gyógyszerrel is olyan, mintha semmit sem szednék. Ez is családi ünnephez kötődik: öcsém születésnapja június 23. Nagyjából előtte egy héttel kezdődik, és 2 héttel a születésnap után ér véget.

És most lefényképeztem, mitől tüsszögök, mert már kb. egy hónapja virágzik a fű. És virágozni is fog nyár végéig…

Nagyon sokféle fű létezik (és mind virágzik).

Van, hogy több fűféle is virágzik egymás mellett.

De nem csak a fű virágzik. Virágok is nyílnak benne.

Az normális, ha ezt még mindig szeretem elfújni? Főleg, ha van kire… 😀 )

Photo8667

Néha együtt nyílik a fű és a virág.

Máshol nagy virágmezők vannak.

Többféle virág is lehet egymás mellett.

A környékünkön egy P betűs áruház felé vezető úton pipacs nyílik. P betűs bolt, P betűs virág 🙂

Az L betűs bolt felé meg az árokparton lila, rózsaszín és kék virágok nyílnak. Összhatásában lilás érzést ad az egész… L betűs bolt, L betűs szín. 🙂

Nagyjából ugyanarra, az úttest túloldalán meg kúszónövények másznak a bokrokra.

Ennyi minden virágzik akkor, amikor a fű. De csak a fűtől tüsszögök. 🙂

Virágzik a fű…

Gesztenyevirágzás

A (vad)gesztenyefa kétszer szép igazán. Egyszer, amikor virágzik, nőnek rajta a “gyertyák”, másodszor meg akkor, amikor terem. Most a virágzás ideje van, annak is a vége felé. A gesztenyefa általában májusban virágzik, de idén már április második felében elkezdődött a virágzás, ezért már sok fáról lehullanak a virágok, és átadják a helyüket a terméskezdeményeknek. De messziről még a lehullani készülő virágok is úgy néznek ki, mintha még javában virágoznának. És van olyan fa is, amelyik még javában virágzik.

Talán azért az egyik kedvenc fám a vadgesztenye, mert ilyen fák között mentem óvodába. 🙂 Már akkor is szívesen nézegettem a gyertyaszerűen felálló virágokat. És ősszel, amikor érik a gesztenye, mindig szívesen gyűjtöttem. És sokkal bátrabban szedtem ki a tüskés burokból, a “süniből” a termést, mint most. 🙂 Azok a fák a város másik végén vannak, ezért nem készült róluk fénykép, de a környékünkön igyekeztem minél több fát lefényképezni. Az esetleg kihagyott, kimaradt fáktól ezúton is elnézést kérek. 🙂

Gesztenyevirágzás