Vége a nyárnak

Augusztus 31. van, a nyár utolsó napja, de a Barátság parkban még mindig ilyen szépségek nyílnak.

Photo9031Photo9032Photo9033

Zöld még a fű és a fák is.

Photo9034

És nyílnak még a mezei virágok.

Photo9035

De holnaptól már itt lesz a szeptember és az ősz… De annak is lesznek majd újabb szépségei. Virágok helyett a levelek lesznek színesek. És már csak 26 nap van a 37. születésnapomig… 🙂

Reklámok
Vége a nyárnak

Ez a hét…

Múlt pénteken (éppen 1 hete) Bakonybélben jártam a nagymamámnál. Fűnyírás, maradék ribizli leszedése… És ott a körtefán láttam csuszkát. Elég ritkán látható madár. Aztán vasárnap itt, Veszprémben is láttam, ezen a fán. Eredetileg a madarat akartam fényképezni, de vagy nagyon rejtőszíne van, vagy már elrepült, amikor sikerült lefényképezni, de én szabad szemmel láttam, ezeken a képeken viszont nem sikerült felfedezni. Így csak a fáról vannak képek. A fa egyébként ott áll, ahol a Haszkovó utca 23. (óvoda) és 27. (panelszürke négyemeletes panel) közti kis út (ha nem aszfaltos lenne, azt mondanám, ösvény, mert keskeny, és fák, bokrok szegélyezik) kiér a Damjanich utca 1. (színes négyemeletes panel) elé.

Ha valakinek sikerül meglátni a csuszkát a képeimen, az szóljon nekem! (Veréb és rigó közti méretű, a hátán és a szárnyain szürke, talán enyhe kékes árnyalattal, a hasán halvány narancsos-barnás színű, úgy kopogtatja a fákat, mint a harkály, és fejjel lefelé szokott közlekedni az ágakon.)

Életemben először kb. 2 vagy 3 éve láttam csuszkát ugyanezen az aszfaltozott ösvényen, az óvoda udvarának egyik fáján. Utána legközelebb csak pénteken, Bakonybélben, aztán vasárnap újra Veszprémben. Ugyanazon az aszfaltos ösvényen. Ez talán csak nekem különleges esemény, de én örülök neki! 🙂

De amúgy ez a hetem sem volt mindennapi. Álláskereséssel töltöttem. És talán találtam is valamit… Talán többet is… Sőt, talán még jót is! De arra van a legkisebb esély. Nagyjából így zajlottak az események:

  • Július 6. csütörtök. Visszaküldtem a diplomámat az egyetemre. Elsőbbségivel, de nem ajánlottan. Elsőbbségi, hogy 7-ére péntekre érjen az egyetemre (vagyis a Mérnöki Kar diplomaátadó ünnepségének napjára), és azért nem ajánlott, mert az még elsőbbségi levél esetén is lassítja a kézbesítést (és drágítja a küldést). Miért is akartam én visszaadni a diplomámat? Azért, mert nem tudtam vele elhelyezkedni, és így csak 3 lehetőségem maradt:
    • Várni a környezetvédelmi állásra. De erre már nem volt időm, mert a pénzem is elfogyott, és ha nem helyezkedtem volna el, akkor csak kb. szeptember közepéig maradt volna TB jogosultságom, utána nem.
    • Beiratkozni tanfolyamra és azzal elhelyezkedni. Ezt majd megteszem, ha lejár a szerződésem az új helyemen (még valamennyire kérdéses, hogy több lehetőség közül melyik lesz ez az új hely), de legközelebb ősszel indul tanfolyam, nincs időm megvárni. A tanfolyam alatt is kapok pénzt és TB jogosultságot, de a tanfolyamok az ősz folyamán bármikor indulhatnak, és ha pl. októberben indul (sőt, amire tavaly jelentkeztem, az november 7-én indult volna, ha felvettek volna), akkor szeptember 10-től az októberi tanfolyamkezdésig se pénzem, se TB jogosultságom nem lett volna… Tehát erre sincs idő.
    • Maradt a 3. lehetőség… Elhelyezkedni másban. Ennek a feltétele pedig az, hogy ne legyek szakterülethez kötve. És  mi köt szakterülethez? A diploma! Ezért küldtem vissza az egyetemre. Beleírták a szakterületet, így hozzá köt. És minek legyen nálam, ha úgysem használom, úgyis másban helyezkedem el?
  • A következő hétfőn, 10-én bementem a munkaügyi központba álláslistát nézni, pályáztam is kb. 6-8 állásra. 3 helyre hívtak interjúra, sőt, az egyikre majdnem fel is vettek (nem mondták még ki, hogy sikerült, de éreztették, hogy szinte akárkit felvennének, olyan nagy szükségük van munkaerőre), és úgy alakult, hogy dönteni kellett a 3 hely közül, mert azon a bizonyos helyen sürgettek, hogy jelezzek vissza nekik. De a családdal megbeszélve egy másikat választottunk a 3-ból, oda viszont végül mégsem engem vettek fel. Nem volt nagy pozíció egyik sem, de legalább pénzem lett volna belőle. Az egyik egy raktárosi állás (akiknek nagyon kellettem volna), a másik (amit a család ajánlott) postai küldeményfeldolgozó, a harmadik meg 2 műszakos termékválogató egy díszkő- és téglagyárban (a gyártás végén a szalagról kiszedni a selejtet és pótolni). Mivel dönteni kellett, és a család tanácsára a raktárat meg a téglagyárat lemondtam, a postára meg végül nem vettek fel, megint néztem álláslistát. Először ügyintézővel beszéltem (a kedvencemmel, akiben jobban bízom, és akinél találtam 2-3 jónak tűnő, nem közfoglalkoztatott állást), de amit nála találtam, azokról lebeszélt, hogy ilyen-olyan végzettség, stb. kell hozzá, mást meg nem tudott ajánlani, ezért megint úgy döntöttem, hogy önállóan pályázom, kb. 15 helyre (mint kiderült, majdnem mind a másik ügyintézőnél volt, azért nem tudta ez az ügyintéző), és kaptam is megint ajánlatokat.

A második körös álláslistáról kaptam egy állást, múzeumi kisegítő teremőr, de nem csak teremőr feladataim lesznek, hanem néha pl. a fagylaltos pultba is be kell állnom, stb. Hétfőn mentem interjúra (most már ezen a héten, július 31-én), és ezzel elkezdődtek ennek a mostani izgalmas hétnek az eseményei…

  • Hétfőn interjú a múzeumban.
  • Kedden csörgött a telefonom: felvettek! Menjek be szerdán a múzeumba! De 5 perccel a telefoncsörgés után csengetett a postás és küldeményt hozott az egyetemről. Ha már csuszkát emlegettem, akkor ez most egy másik madár volt. A postagalamb visszareptette hozzám a diplomát! Most mi legyen? Kitaláltam egy 6 lépéses “haditervet”:
    1. Most már kénytelen vagyok megtartani azt a diplomát, ha már egyszer hazaküldték, most már elfogytak a lehetőségeim.
    2. De ezt az állást is kénytelen vagyok elvállalni, hiszen 5 perccel előbb ígértem meg a telefonban. Tehát elvállalom ezt az állást február 28-ig. Sajnos csak közfoglalkoztatás, de ettől még egész jó helynek tűnik… 🙂
    3. Közben keresek környezetvédelmi állást. Ha felvesznek, váltok és megoldódik a problémám.
    4. Ha nem találok környezetvédelmi állást, akkor február 28. után várok 30 napot és beiratkozom tanfolyamra. (A munkaügyi központos tanfolyamok feltétele 30 nap regisztráció.)
    5. A tanfolyam közben is keresek környezetvédelmi állást, ha megtalálom, akkor váltok.
    6. Ha a tanfolyam alatt sem találok semmit, akkor már 2 szakterületen keresgélek, a környezetvédelemben és az új végzettségemmel. Ha valamelyik bejön, örülök neki. 🙂
  • Szerdán bementem a múzeumba. Elküldtek ide-oda ügyeket intézni. Közvetítő lapot kérni a munkaügyi központtól (mert önállóan néztem az álláslistát, így még nem volt közvetítő lapom), üzemorvoshoz (aminek a feltétele előbb egy egészségügyi kis könyv, majd egy tüdőszűrés), erkölcsi bizonyítványt kérni, és bankszámlát nyitni (régebben volt nekem, de amikor nem volt rá szükség, megszüntettem, nem volt értelme havi 22800 Ft-ból fizetni a bankszámla költségeit, pl. számlavezetési díjat, éves kártyadíjat, stb.). Tehát szerdán a következő körutat tettem meg.
    • A kis posta még zárva volt, bementem a belvárosba a nagy postára erkölcsit kérni.
    • Aztán a papír-írószerbe egészségügyi kis könyvért.
    • Munkaügyi központ, közvetítő lap.
    • Tüdőszűrés, azt mondták, pénteken lesz eredmény.
    • Ez után ott, a tüdőgondozó előtt felhívtam a múzeumot, hogy mit intéztem, és hogy tüdőszűrés eredmény meg üzemorvos majd pénteken és addigra bankszámlát is nyitok. Az üzemorvosi rendelőt is felhívtam, megtudtam, hogy nem kell időpontot kérni, mehetek anélkül is pénteken.
    • És ezek után kaptam egy érdekes telefonhívást… Egy olyan cég hívott, akik még az első álláslistán hirdettek, és akkor azt jelezték, hogy az állást betöltötték. De most kiderült, hogy az előző munkaerő nem vált be, visszahívták a korábbi jelentkezőket. Csütörtökön interjú! Faipari gépeket forgalmazó cég, faipari (főleg kereskedelmi) munkatársat keresnek.
  • És eljött a csütörtök, vagyis a tegnapi nap… Bankszámlanyitás és interjú a faipari cégnél. 11-kor volt az interjú, ezért 10-re mentem a bankba. Egy kisebb pénzintézet, ahol már korábban is volt számlám, véletlenül egy utcában a faipari céggel. Azt hittem, 1 óra alatt mindent elintézek és mehetek interjúra. De nem így lett.
    • A bankban közölték, hogy ez 3/4 óra szokott lenni, de most még a rendszerük is rossz. Menjek vissza majd. Mondtam nekik, hogy 11-kor dolgom van, ugyanabban az utcában (akkor még nem mondtam, hogy állásinterjú) , majd ha végzek visszamegyek. Erre azt mondták, majd inkább ők hívnak.
    • 11-kor interjú. Közben hívott a bank, de kinyomtam.
    • Interjú után bank, elintéztük a papírokat, kész a bankszámla.
  • Péntek reggel, vagyis ma tüdőszűrő, üzemorvos, múzeum. Azt mondták, megvan minden papír, írják a szerződést, de ez kb. 1 hét. Ma elkészül, aztán néhány nap, míg az igazgató asszony is aláírja, majd elküldik a városnak, mert oda tartozik a múzeum, ott is ellenjegyzik. De 14-én hétfőn már munkaviszonyban leszek náluk. Aztán már majdnem hazaértem a múzeumból, amikor csörgött a telefonom, a faipari cég hívott próbanapra, hétfőn 10-15 óráig. De ajánlást is kérnének a legutóbbi munkahelyemről. Majd meglátjuk, ajánl-e engem az a zöld szervezet… 🙂

Most tehát van 2 lehetőségem. A múzeum, ami közfoglalkoztatás, határozott időre, de már biztos. És a faipari cég, ami még nem biztos, mert a próbanapon ők is mondhatják, hogy nem feleltem meg, és én is, hogy ez mégsem való nekem, de hosszú távra keresnek embert és nem közfoglalkoztatás. Ha bejön a faipari cég, azt választom, ha meg nem, akkor marad a múzeum, és február 28. után a munkaügyi központos tanfolyam. Közben ma pályáztam környezetvédelmi állásra is. De egy olyan céghez, ahová nem szoktak felvenni, sőt, interjúra is csak 1-szer hívtak, de abból sem lett semmi. Aznap esett az eső. Én az eső ellenére is bementem, és közölték, hogy az igazgató mégsem ér rá. Másnap már nem mentem el hozzájuk interjúra. A 3 közül a sorrend nálam:

  1. Környezetvédelmi cég
  2. Faipari cég
  3. Múzeum, közfoglalkoztatás.

A valószínűségi sorrend éppen fordított.

  1. Múzeum 100%
  2. Faipari cég talán 50-60%
  3. Környezetvédelmi cég max. 20% (de reálisan inkább 10).

Meglátjuk majd, mit hoz az élet, de ha nekem kell döntenem több hely közül, akkor az első sorrend szerint döntök majd. 🙂

De hétvégén nem izgulok ezen, inkább megyek a szokásos havi társasjáték délutánra (ezúttal egy nagyon elit helyre, a Völgyikút Házba, ami remélhetőleg már végleges helyszín lesz), aztán meg vasárnap a kirakodóvásárba nézelődni. 🙂 Hétfőn próbanap, aztán meg majd meglátjuk, hol dolgozom… 🙂

Ez a hét…

A lakótelep legszebb fái

Előre megmondom, hogy ez a bejegyzés erősen szubjektív. Legalább 3-szor ilyen hosszú lehetne. Ha valakinek valamelyik fa vagy fasor nem tetszik, vagy valaki szerint kihagytam valamelyik szép vagy különleges fát vagy fasort, akkor várom a hozzászólásokat. 🙂 (Legjobb, ha a kihagyott szép fák képére mutató link is van benne.) Mivel a “szépség” fogalma nem egyértelmű, és nálam sem ez volt az egyetlen szempont, minden véleményt, kritikát elfogadok akkor is, ha nem értünk egyet. 🙂

Az első 3 helyezett a mostani, pillanatnyi hangulatom szerint:

  1. Egy japánakác a Damjanich utca 7. és Gábor Áron utca 4. között.
  2. A nagy platánfa a Haszkovó utca 29. végénél.
  3. Egy tamariskafa a Batthyány utca és Őrház utca sarkán.

A lenti képeken ez a 3 fa ebben a sorrendben látható. (Régebbi képek, még az előző bejegyzésemből.)

Photo8852Photo8875Photo8857

A továbbiakban már nem rangsorolok, csak bemutatok néhány érdekes fát és fasort a teljesség igénye nélkül. Nem követek semmilyen útvonalat, logikai (pl. fafajták szerinti) vagy szépség szerinti sorrendet, de igyekszem minden fáról elmondani, hogy miért is különleges, ha nem látszana a képeken… A képek nagy része mai, amelyik nem, azt jelzem, de mind saját.

Ha már egy japánakác volt a kedvencem, bemutatom, mekkorára is tud nőni. (Munkácsy út 3., a felső 2 ablak a 7. és 8. emelet. Erről a fáról már volt szó az előző bejegyzésben, mert tanösvény jelzés van rajta, de ezek friss, mai képek.)

És ha már Munkácsy utca, akkor lássunk ugyanennek a háznak ugyanezen a végén egy kis ferde fenyőt, ahogy hősiesen küzd a szél és a kidőlés ellen! 🙂

De vannak még ilyen kicsi, szép, különleges fák. Pl. ez itt, a Haszkovó utca 14-nél.

Vagy ez a kis ferde a Március 15. utcában a könyvtár és a református templom között.

Egy kis csörgőfa a Haszkovó utca 31-es ház parkolójánál (a parkoló helyén régebben sportpálya volt, a háttérben látszó sárga ház a Haszkovó utca 29., a 31-es jobbra van, nem látszik).

Photo8932

És egy sárgabarackfa a lakótelepen, a Haszkovó utca 33-nál (a termést már leszüretelték a ház lakói).

Photo8939

Látható, hogy nem mindig csak a nagy, egyenes törzsű, látványos fák lehetnek szépek. 🙂

De vannak a lakótelepen más magányos vagy különleges fák is. He elindulunk a Haszkovó utca 31-es háztól a 29-es felé, akkor ott találhatunk a 31-es tövében egy különleges fát.

Néhány méterre tőle piramis tölgy található. Van ebből a fából 2 nagyobb is a Berkenye tanösvényen, a Halle utca 7. előtt is, de ez a Haszkovó úti fa mégis szebb, formásabb, jobban látszik a korona alakja. 🙂

Vele nagyjából szemben a Jutas ABC (most éppen vagy Coop vagy CBA, már nem tudom követni, mindkettő volt már, de nekem csak az eredeti nevén Jutas ABC) oldalánál van 2 vadgesztenyefa. Most is szépek, de a legszebbek májusban, amikor virágoznak, meg ősszel, amikor teremnek és színesednek. Tavalyelőtt ősszel pl. nagyon szép arany színű volt az egyik. (Az első kép mai, a második tavalyelőtti ebből a bejegyzésből).

De van, aminek nyáron sem zöld a levele, mint pl. ennek a szép fának a Haszkovó utca 25-nél.

Photo8933

A Haszkovó utca 16. előtt pedig 2 nagyon érdekes fa is van egymás mellett. Az első azért érdekes, mert kétféle, bár most kevésbé látszik, inkább tavasszal és ősszel feltűnő, az eltérő tavaszi virágok és a kétféle őszi levélszín miatt. De talán a mai képeken is észrevehető… 🙂

Mellette pedig nem a fa az érdekes, hanem az, hogy hányféle növény kúszik fel rá és milyen jól néznek ki együtt. 🙂 (Az utolsó kép régebbi, ebből a bejegyzésből.)

Már láttuk a Haszkovó utca egy részét. De elindulhatunk máshonnan is, pl. a Haszkovó 39-tól, ahol a szelektív gyűjtők mellett él ez a kis fa. Nagyon szép formája van. 🙂

Photo8930

A Gábor Áron utca 4. előtt nőnek a fekete diófák. Az első egy mai kép, a második egy régebbi, akár októberi naptárkép is lehetne. Ebből a tavalyelőtti bejegyzésből, ami az első érdemi bejegyzésem volt. Előtte csak a “Mi ez a blog?” című bemutatkozás született.

Ugyanennek a háznak a másik oldalán van két fenyő egymás mellett. De onnan a legszebbek, ahol szinte egynek látszanak. Így, (örök)zölden is nagyon szépek, de talán télen, fehéren még szebbek voltak. (Az első kép mai, a második egy téli kép ebből a kb. fél évvel ezelőtti bejegyzésemből.)

A Klapka utcában is vannak kedvenc fáim, de csak tavasszal látszik, hogy miért a kedvenceim. A szép rózsaszín tavaszi virágaik miatt. De azért van róluk 2 mai kép is, aztán az idén tavasziak ebből a bejegyzésemből.

És most lássunk 2 fát messzebbről. Az egyik, egy selyemakác még a lakótelephez tartozik, de nincs az eddig bemutatott helyek közelében. A Jutasi útnak a Spar és a laktanya közti részén látható, majdnem a laktanyánál. Legutóbbi bejegyzésemben már volt 3 kép róla, a legjobbat ide is felteszem, mai kép nincs.

Photo8895

A másik egy Ginkgo biloba, páfrányfenyő, a Petőfi utcából, ami már nem a lakótelepünkön, hanem a vele szomszédos kertvárosi részben áll, de érdemes megmutatni a 3 tegnapi képemet róla. 🙂

A magányos fák után most jöjjenek a fasorok, facsoportok! Vannak belőlük szépek a lakótelepen. 🙂

Az első nem is fasor, hanem bokorsor, sőt, leginkább sövény, de nagyon szép. A Klapka utca 1. (narancssárga ház a kedvenc rózsaszín virágú fáimmal és Klapka György arcképét bemutató utcanévtáblával) mellett, a Március 15. utcával párhuzamosan fut ez a sövény, és éppen virágzik. 🙂

Ha már Klapka utca, akkor ennek a háznak a hátulján van egy park. De nem csak ennek a háznak, hanem az egész Klapka utcának a hátsó fala mellett végigfut. A sárga nyíl jelzi, honnan közelítettem a parkot. (Előbb a parkba mentem, aztán ki, fényképezni a rózsaszín fát, majd a sövényt.)

kLAPKA

És ha már park, a Haszkovó úton 2 helyen is érdemes megnézni… Az egyik a Haszkovó 13. ház mögött, a ház és a Március 15. út között terül el, amúgy a Berkenye tanösvény része.

A másik a Haszkovó utca 18-as házzal szemben, a Haszkovó utca 31. és 33. mellett fekszik. Ilyenkor is szép, de talán ősszel a legszebb, amikor minden fa más színű. (Ez van az utolsó képen, ugyanabból a bejegyzésből, mint az aranyló gesztenyefák. A többi kép mai.)

Most már csak mai képek jönnek, fasorokról, facsoportokról. Az első a Haszkovó utca 37-nél van, kicsit sötét lett a kép, de ezeknek a fáknak különleges a levele.

Photo8931

A másik a Damjanich 1 melletti fasor, egyik kedvenc fasorom a lakótelepen. (Ugyanennek a háznak a túloldaláról, a Damjanich 1-3. közötti udvarról is lesznek majd itt képek.)

Photo8934

A Haszkovó és a Munkácsy utca sarkán van ez a 2 facsoport. Az első kép a Haszkovóhoz, a második facsoport (2-3. kép) a Munkácsyhoz van közelebb.

A Kálvin park (református templom körüli park) szélén, a Haszkovó utcai fűtőművel párhuzamosan fut ez a fasor.

A Haszkovó utca 23. alatti Bóbita óvoda mellett fut ez a fasor, majd bepillantunk a jobbra kanyarodó folytatásába (Haszkovó utca 23. és 27. között), és a Damjanich utca 1. és 3. közötti udvarba is, ami az óvoda melletti fasor meghosszabbításában található. (1. kép az óvoda melletti fasor kívülről, 2. kép ugyanaz a fasor belülről, 3. kép a jobbkanyar, 4-7. kép a Damjanich utca 1-3 közti minipark)

Az utolsó egy olyan fasor, a Gábor Áron utca 4. előttt, amely a Berkenye tanösvénynek is része. Az első 2 kép a Damjanich utca 7. felőli végéről, az utolsó kép a túlsó, Deák iskola felőli végéről készült. Ez egyben a bejegyzés utolsó képe, az utolsó, amit ma fényképeztem, és összességében a 9000. képem. 🙂

Ahogy a bejegyzés elején is megjegyeztem, akár 3-szor ilyen hosszú is lehetne, de biztosan bemutatok még szép fákat minden évszakban. 🙂

A lakótelep legszebb fái

Izgalmas július

Izgalmasan alakult ez a július. Rögtön 1-jén nyertem a Társasjáték Délutánon a tombolán, egy olyan játékot, ami már megvan. 🙂 Az első példányt is ugyanezen a rendezvényen nyertem decemberben! 😀 A rendezvényre nem volt egyszerű odatalálni, mert helyszínváltozás volt (a szervezők is aznap tudták meg, hogy a lefoglalt helyükön nem tudják fogadni a rendezvényt, más helyet kell keresni), de megérte megkeresni! 🙂

Photo6290

A folytatásban, 6-án csütörtökön megtettem azt, amit az egyik utcára posztolt versemben, a verses önéletrajzban megígértem. Visszaadtam a diplomámat az egyetemre. 🙂 Ez volt eddigi életem legnagyobb döntése, és úgy érzem, jó döntés volt. Akit érdekelnek a részletek, az megtalálja a Facebookon, nyilvános bejegyzésben.

Voltam több állásinterjún, egyelőre nem kaptam munkát sehol, de még nem adtam fel a reményt, mert kibővültek a lehetőségeim. Jobb így, diploma nélkül. Jogilag persze nem érvénytelenítettem a visszaadással, de így, hogy legalább fizikailag megszabadultam tőle, nyugodtabb lelkiismerettel keresek mást. Így sokkal könnyebben tudok majd elhelyezkedni. 🙂

A nagy izgalmakat az utcazene fesztiválon vezettem le, múlt héten szerdától szombatig. Részletes élménybeszámoló van róla a Facebookon. Természetesen ez is nyilvános, különben nem linkelném!

Az utcazene minden évben az egyik legnagyobb veszprémi rendezvény, ezért a 4 napért (is) érdemes Veszprémben élni. 🙂 Idén is jól éreztem magam, bár a kedvenc zenészem most nem versenyző vagy meghívott esti fellépő volt, hanem zsűritag! 😀 De így is mindig jó zenéket hallottam. 🙂 És még az óriáskerékre is felülhettem. 😀 Ez is nyeremény volt, mert szombaton a napi első 200 szavazó között voltam. 🙂 2013-ban is nyertem már az utcazenén, akkor egy hőlégballonos emelkedést. Nem utazást, nem indultunk el, csak emelkedést kb. 3 emelet magasságba, ameddig felért a kötél a földről, de így is jó volt. 🙂

Közben meg zajlik az élet a lakótelepen. A növények élete is. 🙂 Még mindig van olyan fa, ami még csak most virágzik. Valamikor akkor kezdett virágozni, július elején, amikor az utolsó, ribizlis bejegyzésemet írtam, de még mindig virágzik és virágozni is fog még egy ideig, ahogy látom. 🙂 Nem merek már a nevére tippelni (valószínűleg ez sem a virágos kőris), fogalmam sincs, mi lehet ez. A Berkenye tanösvényen van néhány ilyen fa, egyik-másikon még Berkenye turistajelzés is van, de fajneves tábla egyik virágzó fán sincs. 😦 És van 2 virágos kőris fajneves táblákkal, azok már rég elvirágoztak… (A bejegyzésben a legtöbb kép még tegnapi, lakótelep-szerte kalandoztam, nem csak a tanösvényen. A mai tanösvénytúráról kevés kép készült, csak gyorsan, célirányosan kerestem az ilyen fákat, és nézegettem, hogy van-e rajtuk fajneves tábla. Az utolsó néhány kép már mai, a többiek még tegnapiak.)

Kb. így néz ki a fa virága:

 

 

A fa törzse és levelei (meg a lehullott virágok):

 

 

A lakótelepen van még néhány ilyen fa:

 

 

Ez a kedvenc ilyen fám a lakótelepen.

Photo8852

Van még másik 2 kedvenc fám is, egy platán (a lakótelep legnagyobb platánfája) és egy különös fa vagy bokor, amiről a múltkori Berkenye tanösvény bejáráson megtudtam, hogy tamariska a neve (róla több kép is készült, és mivel a Berkenye tanösvényen “lakik”, szerintem ő is megérdemelne egy fajneves táblát). Talán majd egyszer írok egy bejegyzést a kedvenc fáimról, fasoraimról lakótelep- és városszerte. 🙂

 

A június 29-ei bejegyzésre visszautalva, már tudom, milyen a csörgőfa. 🙂 Itt a bal oldali már terem, a jobb oldali még virágzik.

Photo8854

Itt meg látszik, hogy enyhén invazív faj, már megtelepedett a bokorsorban is! 😀

Photo8871

Az igazi virágos kőris 2 helyen van kitáblázva a Berkenye tanösvényen, az egyik a Batthyány utcában (3. és 4. tábla között), a másik meg a közlekedési parknál (7. tábla közelében). De már elvirágoztak ezek a fák, nem úgy, mint az, amiből most van sok a lakótelepen… (Az első 2 kép a Batthyány utcában, a másik 2 a közlekedési parkban készült.)

 

És ha már a Berkenye tanösvényen (is) jártam, fényképeztem néhány berkenyét is. 🙂 A termésük még éretlen, zöld bogyók vannak a fákon.

 

De most nézzük azt a fát, amiből sok virágzik a lakótelepen! Minden részéről van fénykép: törzséről, lombjáról, ágairól, friss hajtásairól, virágáról… Milyen fa lehet ez?

 

De egész fasorok is vannak belőle a lakótelepen…

 

Természetesen nem csak ebből a fából áll a lakótelep. Virágzik a selyemakác (ennek egyszer utánanéztem, különben erről is csak annyit tudnék, hogy szép, különleges fa, rózsaszín virágbóbitával a lombok felett…), le is fényképeztem a Jutasi úton. 🙂 A harmadik képen talán nem látszik jól, de ott van egy kis rózsaszín bóbita, ahol a világos fa és a fenyő összeér, a lombjuk alján… Egy kb. térdig érő alacsony kerítés miatt nem mentem közelebb ehhez a fához. Beton alapon zöld vaskorlát, nincs a képen, de visszatartott… 🙂

 

Az akác is virágzik… És attól, hogy rendszertanilag fehér akác, még soknak van lila virága a lakótelepen. 🙂

 

De nem csak az akác, hanem a körforgalom is virágzik. 🙂

És van, ami a termésével díszít…

Az eperfákon meg már alig van termés, szerintem nem érik már be, vagy ha mégis, leszedik a madarak. Nagyjából véget ért az idei szezon, július közepe felé szokott véget érni, és már napok óta, talán már több, mint 1 hete ezt látom a fákon, hogy leérett a termés… Mindegy, majd jövőre megint szedek! 🙂

És most nézzük a mai képeket a tanösvényen virágzó fákról!

Az egyiken még turistajelzés is van, a Berkenye tanösvény jele, de fajneves tábla nincs rajta… Pedig bőven elférne egy ekkora fán! 🙂

Fasor is húzódik a tanösvény mellett, fajneves tábla nélkül. (Persze ez már nem egészen tartozik a tanösvényhez, mert az ösvény a 6. táblánál a túloldalon bemegy a Táborállás parkba, de azért jó lenne ide is legalább 1 fajneves tábla…)

De akármi is ez a fa, olyan szépen virágzik, hogy érdemes volt a virágait többször is lefényképezni! 🙂

Ennyi volt eddig a július, társasjáték délutánnal, nyeremény társasjátékkal, visszaadott diplomával, álláskereséssel, utcazene fesztivállal és virágzó fákkal. 🙂 Remélem, hogy ugyanilyen jól folytatódik ez a nyár és ez az év! 🙂

Izgalmas július

Az én kedvenc bloggerem – 2017. június

Az én kedvenc bloggerem
Az én kedvenc bloggerem

Júniusban is sok érdekes blogbejegyzést láttam. Felsorolok közülük néhányat. A hónap házigazdája Nagy Dorka. Ezek a bejegyzések ugyan nem könyvekről szólnak, de remélem, hogy neki is tetszenek majd. Előző havi házigazdánk, Pálné Zavanyi Éva még időben, június 30-án pénteken válaszolt a neki címzett kérdésemre. Köszönöm. 🙂 Ez a cikk is a kedvenceim közé került. 🙂 “Az én kedvenc bloggerem – 2017. június” Tovább olvasása

Az én kedvenc bloggerem – 2017. június