MBBK karácsony – akinek küldtem és akitől kaptam…

Hujber Zsuzsanna fényképe.

Akinek küldtem: Cece (ejtsd: sziszi), teljes nevén Kovács Cecília. (A blogja a nevére kattintva látható…) Mit küldtem? Egy kis világító karácsonyfát. A kedvenc ajándékboltomban vettem. A boltban ki is volt bontva, de ott nem mertem lefényképezni, hátha nem szabad, itthon meg nem mertem a dobozt kibontani, hogy lefényképezzem, meg nem is illik más ajándékát kibontani, mielőtt elküldöm, ezért kerestem egy hasonlót a neten, hogy megmutassam. (Próbáltam ugyanazt, de a boltnak, a kedvenc ajándékboltomnak nincs saját honlapja, csak az üzletháznak, ahol van a bolt, és ott nem részletezik a termékeket…) Tehát kb. így néz ki:

Kapcsolódó kép

Viszont lefényképeztem becsomagolva, mielőtt feladtam, december 1-jén csütörtökön:

photo6289

A bolti dobozt csomagoltam be a csomagolópapírba, arra ragasztottam egy kis papírt, ami a doboz 2 oldalát fedte. Az egyik oldalon (a papírlap tetején) a feladó és a címzett címe volt, alatta “Boldog karácsonyt” felirat. (A nevek, címek nyomtatott nagybetűvel, kék tollal, a felirat piros filctollal, saját írásommal.) A papírlap aljára pedig az MBBK felirat került, fenyőfákból és szaloncukrokból, hogy a címzettnek is egyértelmű legyen, miért kap csomagot. 🙂

Postára adni viszont nem is volt olyan egyszerű… Először is az alakja miatt csak ajánlottan vállalták. Ki is töltöttem az ajánlott szelvényt és oda is adtam nekik. Ilyenkor bedugják a gépbe, a gép lepecsételi és ír rá még ezt-azt, majd visszaadják nekem, de mindez most elmaradt, a kitöltött szelvényem talán még most is ott van abban az ablakban a postán. (És persze ez nekem is csak hazafelé tűnt fel…) De az ajánlott szelvényt rátették, barbár módon a “Boldog karácsonyt!” feliratra, és engem hibáztattak, hogy kicsi a doboz, legalább szabvány levél méretűnek kellene lennie, nem fér rá az összes bélyeg… De egyrészt a doboz mérete adott, ilyenben árulták a boltban, másrészt honnan tudhattam volna, hogy ajánlott lesz, és ennyi bélyeg kell rá??? Arra azért vigyáztam, hogy a feladó és a címzett címe közé éppen kifért egy postai bélyeg! 😀  De legalább elment a levél, remélem Cece is megkapta. 🙂

És akitől kaptam…

Kaufman Ilona, Sopronból. A szülővárosomból. 1980-ban születtem Sopronban, de kb. 1982-ben elköltöztünk (előbb Bakonybélbe, nagyszüleimhez, majd 1983-ban Veszprémbe, 1986-ban a mostani lakásunkba) és amióta elköltöztünk, azóta nem jártam ott. Amúgy az a bizonyos soproni népszavazás (amikor eldöntötték, hogy Magyarországhoz tartoznak) 1921. december 14-én volt, már 95 éve lettek a leghűségesebb város.

 És miket kaptam tőle?

Egy könyvet, amit majd ünnepek között üres óráimban elolvasok. Érdekesnek és hasznosnak tűnik.

photo6292

Több csomag kávét

photo6293

És egy levelet egy szép rajzzal

photo6294

És használati utasítással a kávéhoz! 😀

photo6295

Ennyi szép ajándékot kaptam karácsonyra. 🙂 És éreztem, hogy nem vagyok egyedül. 😉 Remélem, mindenkihez sikeresen odaértek az ajándékok, és mindenki örült annak, amit kapott. Nekem tetszett ez a játék, köszönöm a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége szervező csapatának. Boldog Karácsonyt mindenkinek!

MBBK karácsony – akinek küldtem és akitől kaptam…

Karácsonyi álmok

15107383_1348600085163676_6450088271262895353_n

Ez a téma is legalább háromféleképpen értelmezhető! 😀 Legalábbis az ilyen trolloknak, mint én! 😀 Álmodtam-e már a karácsonyról? Mit szoktam álmodni karácsonykor? Vagy miről álmodozom, milyen elképzeléseim vannak így karácsony körül a karácsonyról és minden másról? (Persze a “Legyen a fa alatt…” témát leszámítva, mert arról már írtunk bejegyzést.) Nyilván az utóbbira kellene gondolni, de menjünk szépen sorba!

A karácsonyról még soha nem álmodtam, legalábbis nem emlékszem rá. Nem szoktam ilyen nevezetes napokról álmodni, ezeket az ünnepeket inkább ébren szeretem átélni, az legyen inkább álomszerű!

Mit szoktam álmodni karácsonykor? Semmit. Legalábbis nem emlékszem rá. Tudom, hogy mindenki álmodik, csak nem emlékszünk rá felkeléskor, de amire emlékszem, azok az álmok soha nem ilyen nagy napokon voltak, mindig a kis szürke hétköznapokat színesítették. Voltak persze már érdekes álmaim, de nem karácsonykor. A legemlékezetesebb pl. nyáron volt. Egyszer, amikor állatkertbe ment a család (évekkel ezelőtt), akkor azt álmodtam előző éjjel, hogy öcsémet az állatkertben megette egy tigris, aztán amikor odaértünk a tigrisketrechez, kíváncsian vártam, hogy mi lesz, de az öcsém azóta is él és virul, még csak meg sem szagolták a tigrisek…

Az utolsó kérdés talán a legnehezebb és a legérdekesebb. Miről álmodozom? Arról, hogy karácsonyra kapok egy munkahelyet, vagy legalább egy Crokinole táblát, hogy munkahely nélkül se unatkozzak. Arról, hogy kibékülnek végre a 18 éve elvált szüleim és újra együtt lesznek. Arról, hogy megint mindenkinek tetszik, ahogy feldíszítem a fát. (Ez eléggé rögtönzés jellegű mindig, soha nincs terv, hogy melyik dísz hol legyen, de eddig mindenki örült és mindenkinek tetszett.) Arról, hogy mindenki örül az ajándékoknak és én is olyat kapok, aminek örülök. És arról, hogy idén végre fehér lesz a karácsony.


Karácsonyi álmok

Legyen a fa alatt…

15107383_1348600085163676_6450088271262895353_n

Először is: Mi NE legyen a fa alatt? Tűlevél, mert nekem kell felporszívózni! 😀

Szerencsére nem lesz tűlevél. Évek óta műanyag fenyőfánk van, főleg lustaságból és spórolásból, de ez is szép. 🙂

És mi legyen a fa alatt?

Reális esély idén sincs rá, de… CROKINOLE tábla! Már régóta a kedvenc játékom, és akkor igazán élvezetes, ha nem túl profik a játékosok. (A nagyon profik mindig betalálnak középre, a kevésbé profiknál viszont vannak érdekes helyzetek… 😀 ) Még a gyártót is ismerem…

Amúgy ezt leszámítva nincsenek nagy igényeim, bármilyen ajándéknak örülök. Tudom, hogy a családban senkinek nincs túl sok pénze, de ha kapok valamit, akkor legalább valaki gondolt rám. És a többiek úgyis mindig ötletesebb ajándékokat találnak ki, mint amire én gondolnék, vagy amit kívánnék. 🙂



Legyen a fa alatt…

Új szerzemény

Nem mindennap veszek úgy társasjátékot, hogy még nekem fizetnek érte! 😀 De ma ezt így szereztem. 😀

photo5018

Játékszabály: https://tarsasjatekrendeles.hu/shop_ordered/7237/pic/Vegyes/Montego_Bay_jatekszabaly.pdf

És hogy lehet, hogy még pénzt is kaptam, amikor megvettem? Kiléptem egy társasjáték egyesületből, ezért visszakaptam a tagdíjamat, és az eddigi önkéntes munkámért kaptam ezt a játékot.

Új szerzemény

Újabb élményeim

13-án hétfőn szereztem egy új társasjátékot. El is akartam vinni a szerdai csapatba. De 15-én szerdán létszámhiány miatt, 22-én pedig magyar-portugál foci EB meccs miatt maradt el a szerdai összejövetel. A többieket jobban érdekelte az EB, mint a társasjáték. Ezért még ki sincs bontva, pedig jó játék. 🙂 Remélem, hogy holnapután végre megmutathatom nekik… 🙂

17-én pénteken érdekes élményeim voltak a piacon.

  • 12 sátrat kellett szerelni, ez elég sok, főleg időre.
  • Küzdöttünk a széllel. 2 sátrat elvitt, az egyiket 2-szer is, és még 1-2 sátor ponyvatartó kerete is eltört (azokon kívül, amiket elvitt a szél).
  • Kedvenc füstölthús-árusom a piacon megint behajtónak nevezett, amikor szedtem a helypénzt. Erre válaszoltam neki: “Van 2 jó hírem. Vásárolok tőled, és elsőként fizethetsz helypénzt!” 😀 (Mindig mondok neki valami vicceset, ha behajtónak nevez… Amúgy 3 éve szerelek sátrat a piacon, az árusokkal már tegeződünk, és amikor szerelek, akkor nagyon népszerű vagyok köztük. 🙂 Amikor szedem a helypénzt, akkor nem! 😀 )
  • Kaptam meggyes rétest a piaci süteményárusoktól. Nagyon finom volt, de volt benne meggymag. 🙂
  • Piac szerelés után ebédeltem, rántott halat, volt benne szálka! 😀
  • Az egyik kosár megrendelést későn tudtam csak kivinni, mert későn jött meg a megrendelt áru. És kivel lakik egy házban, egy lépcsőházban, egy emeleten a megrendelő? Egyik “kedves” általános iskolai osztálytársnőmmel és az édesanyjával. Szerencsére egyikükkel sem találkoztam. (Az osztálytársam cserkész lány volt, érdekes családból. Vallásos reformátusok, de mégis elváltak a szülei már a 80-as években, amikor ez még nem volt szokás. Tanítónő az anyja, – szerencsére nem a mi iskolánkban tanított, de elég beképzelt nő. És ez a cserkészlány úgy értelmezte a “napi 1 jó cselekedet” szabályt, hogy utána bármennyi rosszat megtehet. És azt a rosszat legtöbbször velem tette. Pl. bezárta a táskámat a lány WC-be… 😀 )

Ezek után csak jobb jöhetett. És jött is. A munkahelyemen most 2 laza hetem van. A múlt héten is csak pénteken volt sok munka, és most sem fogok megszakadni hétfőtől csütörtökig. A többiek gyerekeket táboroztatnak, engem az irodában hagytak, tartani a frontot, de nincs sok esemény. És a múlt héten itthon is nyugalom volt. A “kedves” testvérem külföldre utazott a barátnőjével. 🙂 Hétfőn reggel mentek, szombat este jöttek. Közben csütörtökön születésnapja volt. De mivel tudtam, hogy csak szombaton jön haza, és csak hétvégén tudom neki odaadni az ajándékát, elhatároztam, hogy körülnézek a pénteki piacon, hátha találok valamit… Főleg egyvalaki termékeire gondoltam, mert tudtam, hogy az öcsém örül majd neki.

Vettem neki ajándékot a piacon. Attól, akinél gondoltam, hogy találok. Málnaszörpöt 7 és fél decis laposüvegben! 😀 (Az üveg miatt választottam…)

Photo4330

De ő is hozott nekem ajándékot kintről, ahol járt. Ebben a csomaglásban egy kis kocka 63%-os kakaótartalmú étcsokoládé volt. (Van olyan gyártó, aki már a 45 vagy 52%-osat is étcsokoládénak nevezi, de 60-85% között az igazi! Egyszer a 99%-osat is megkóstoltam, de az már nagyon tömény volt.)

Photo4331

Szombaton már aludtam, amikor öcsémék hazaértek, de vasárnap reggel előbb keltem fel, mint ők. Megtaláltam a nekem szánt étcsokoládét, gyorsan megettem, visszacsomagoltam, majd amikor az öcsém felkelt, kibontottam: “Üreset hoztál?” 😀 Csak nézett… Aztán elárultam neki, hogy már kiettem belőle a tartalmát! 😀

És miért aludtam már szombaton, mire megjött a testvérem? Mert egy nagy társasjátékos rendezvényen voltam. 🙂 Ezt nem a szerdai csapat szervezte, hanem az egyesület. (Náluk ritkábban vannak események, de nagyobbak, mint a szerdai társasjátékozások.) Mivel az esemény zártkörű volt, nem fényképeztem, de sokféle játékot kipróbáltam. 🙂 Csütörtökön 13 órától péntek reggel 8-ig hirdették, de a munkaidőm miatt csak kb. csütörtök 17:00-23:00-ig és pénteken piac bontás után reggelig tudtam maradni és játszani. Mivel nem maradtam végig, csak a középmezőnyben végeztem, de megint akkora pontszámmal, hogy ha végig tudtam volna maradni, akkor talán még nyerési esélyem is lett volna… De így is jó volt ott lenni és játszani. 🙂 Játszottam új játékokkal is, olyannal is, amit már ismertem, sőt, olyannal is, mint az új társasjátékom. És már egyre jobban merem vállalni, ha valamilyen játékot még nem ismerek. Úgyis mindig szabálymagyarázattal kezdünk! 😀

Július 9-én szombaton nyilvános társasjátékos rendezvény is lesz, szintén az egyesület szervezésében. Oda is megyek! Most hétvégén pedig (valószínűleg vasárnap) környezetvédelmi bloggertalálkozó lesz. Végre nálam, az én kis városomban! 🙂 Jó csapat ők is. Remélem, minél többen leszünk! 🙂 És ha már környezetvédelem: ma még nem történt sok minden, de legalább láttam egy szarvasbogarat. 🙂 Szép, védett bogár. Nem bántottuk egymást, de lefényképeztem:

Photo4329

Újabb élményeim

Így telt a karácsony

Először is: az idei karácsony NEM volt fehér (sajnos). Már kb. 1 hete felváltva van köd és napsütés. Ma ugyan volt elég napfény, de hónak nyoma sincs. 😦 Ezt láttam a szobámból a lemenő nap fényében:

Photo2235

Itt tiszta az idő, de mégis nyirkosnak tűnik, távolabb egy sávban (a lőtér felé) köd, az égen alig egy-két felhő, csak a hegyeknél látszik az ég alján egy-két halvány rózsaszín felhőfoszlány… Se hó, se zúzmara a fákon… Ez inkább őszi időjárás. És megint nyílnak, csíráznak a tavaszi virágok, rügyeznek a fák, cserjék… Elég ritka lett a fehér karácsony a 2-essel kezdődő években! 😦 De azért jól telt az ünnep. 🙂

December 24. mindig elég bonyolult nálunk, amióta a szüleim elváltak… Mi is történt aznap?

23-án este feldíszítettem nálunk a műfenyőt, meg a fenyőillat kedvéért szerzett – egyelőre nem hulló tűlevelű – ágakat is. Sőt, előtte, 23-án délután az én kezdeményezésemre anyámmal feldíszítettük a folyosón álló dísznövényünket is. A magyar nevét nem tudjuk, latinul Amorphophallus rivieri. Jó viccnek tűnt feldíszíteni, és szép látvány lett belőle! 🙂

24-én reggel nem keltem túl korán, aztán valahogy eltelt az idő családi körben délig, majd délben öcsémmel mentem apámhoz. Amikor a testvérem út közben az automatánál kérdezte a telefonszámomat, már tudtam, mit kapok tőle, és be is vált. 3000 Ft telefonfeltöltést! 🙂 (Telefonáltam is egyet még útban apám felé, de ez egy másik történet…) Ebéd apámnál: halászlé, gombócos káposzta. Fa díszítés nála is (ez is műfenyő), majd ajándékozás. Ajándék apámnak: 1 doboz Ferrero Rocher. Nem valami fantáziadús, de örült neki, és nehéz volt megajándékozni őt, mert amennyi pénzem volt ajándékra, annyiért sem a 18-ai utolsó Csalán piacon, sem a karácsonyi vásárban nem találtam igazán hozzá illő ajándékot. Végül ezt sikerült szerezni! Ajándék apámtól: 2 zöld pulóver (az egyik élénk sötétzöld V nyakú, a másik tompa barnászöld – a fényképeken elég rosszul látszik a színük), egy terepszínű póló, egy flakon rostos grapefruitlé – erről nincs kép, mert elfogyott, és egy könyv Magyarország szépségeiről.

Apámnál délután 4 körül végeztünk, és mentünk anyai nagymamámhoz. Anyám már ott várt engem és a testvéremet. A nagymama kb. 200 méterre lakik apámtól, ugyanazon a lakótelepen, ahol mi is lakunk anyámmal és testvéremmel, de mi éppen a másik végén, mint apám és a nagymama. Fa díszítés nem volt, de ajándék igen. Ajándékom a nagymamának: 1 is levendulazsák, és egy szál olyan művirágféleség, ami most divat: nem műanyag, hanem talán porcelán vagy kerámia. Soha nem tudtam pontosan, mi a különbség, de talán ha csak égetett cserép, akkor kerámia, ha festett, akkor porcelán(?) Ajándék a nagymamától: egy marcipános macskanyelv 70%-os étcsokoládéból. 🙂

Photo2218

Este, amikor hazaértünk a nagymamától, itthon is ajándékozással zártuk a napot. Ajándék anyámnak: rejtvényújság, és 2 db tökmagkrém a Csalán piacról. A krém is finom, én már a piacon minden ízt kóstoltam, de leginkább a csomagolása tetszett, az a kis fa rekesz, amiben volt. 🙂 Eredetileg apám 60. születésnapjára vettem volna, december 11-én, de akkor nem is volt annyi pénzem, és anyám is azt mondta: nem biztos, hogy apám szereti a tökmagkrémet. (Apám ünnepei elég közel vannak egymáshoz az év végén: november 30-án névnapja, december 11-én születésnapja van.) Ezért inkább anyámnak vettem a tökmagkrémet karácsonyra a 18-ai piacon. Ő örült neki. 🙂 Ajándék testvéremnek: termelői meggyszörp a Csalán piacról, szintén 18-án szereztem, egy másik termelőtől. (Egy harmadik termelő bodzaszörpöt ajándékozott nekem, azt még aznap, 18-án nyíltan felajánlottam az egész családnak, és tényleg finom.) Testvérem barátnője ugyan nincs itt, de azért az ő ajándékát is a fa alá tettem: egy kis hóember, szintén a 18-ai piacról. És mit kaptam én még itthon anyámtól? Egy ágyneműt: paplan, kispárna, nagypárna, csíkos is és pöttyös is. Lefényképeztem egyben is a készletet, és a nagypárna 2 felét is. De kaptam még tőle egy fürdőszivacsot, csokoládés tusfürdőt és 2016-os határidőnaplót is. Ennyi volt december 24, a fa és az ajándékozás.

25-étől anyámmal kettesben voltunk itthon, öcsém elutazott a barátnőjéhez, vasárnap este jött vissza, de ma már dolgozott, így ma is alig látom. 🙂 Kint is voltunk mindennap legalább 1 órát, könyvtári könyveket olvastunk, sokat társasjátékoztunk, és a nagymamánál ebédeltünk. Mi volt a menü? 25-én húsleves, kakaspörkölt. 26-án még mindig a húsleves, és töltött káposzta. 27-én zöldbableves, töltött csirkecomb. És mindennap többféle sütemény: fatörzs, hatlapos, olasz kalács, aprósütemények. 🙂

Én év végéig szabadságon vagyok, de anyám délutános a héten, a testvérem meg egész nap dolgozik, így délelőtt anyámmal vagyunk kettesben, játszunk, olvasunk, néha kint is vagyunk… Délután meg egyedül vagyok, olvasás, netezés… És így lesz egész héten, csak 31-én nem. Mert már megvan a szilveszteri programom! 😀

Photo2240

Így telt a karácsony

Így zajlott az adventi készülődés + ünnepi forgatókönyv

xmastag

Karácsonyi játékunk 23. részét írom. Tudom, még csak december 22 van, de 23-án nem biztos, hogy online leszek, annyit biztos nem, hogy blogot írjak, 24-én pedig biztos nem internetezek, ezért még ma megírom a 23-24. részt és közzéteszem a FB csoportban is.

Sokaknak csalódást okozhatok a következő őszinte mondatommal, de vállalom. Nálunk a családban – és személy szerint nálam is – mindig az ünnep a fontos, nem az előkészületek, ezért pl. nincs adventi gyertyagyújtás (nem is vagyunk vallásosak), csak annyi élelmiszert és ajándékot vásárolunk előre, amennyit kell, ajándékot az utolsó héten vásárolunk, nem 2-3 hónapra előre, stb. És szerintem éppen ettől lesz meg az ünnep varázsa, hogy az a hangulat, az az esemény arra a napra szól és nem máskorra.

Mi volt részemről az előkészület? Megvettem az ajándékokat, egy részét már 18-án a termelői piacon, más részét 21-22-én, és csak 1 ember ajándéka maradt 23-ára. Fenyőágat is szereztem már 21-én hétfőn, van csomagolópapírom és majd 23-án délelőtt vásárolok, délután csomagolok, aztán ha belefér az időmbe, akkor23-án este vagy legkésőbb 24-én reggel fát díszítek.

24-ei program:

  • délelőtt fa díszítés – ha nem készült el 23-án este -, ajándékaim fa alá csempészése,
  • délre át apámhoz a testvéremmel, ebéd, fa díszítés nála is, ajándék tőle és neki,
  • 16 órára anyai nagymamámnál: ajándék tőle és neki, majd vacsora 4-esben anyámmal, testvéremmel, nagymamámmal,
  • aztán este vacsora után haza, ajándékozás 3-asban anyámmal és testvéremmel.

Ez mindig ilyen mozgalmas a szüleim válása óta, de ünnepelni mindig jó! 😀

Így zajlott az adventi készülődés + ünnepi forgatókönyv