Szeptemberi élmények

Utoljára kb. 3 hete jelentkeztem, azóta nagyjából eltelt a szeptember.

A hónap főleg a fürdőszoba- és erkélyfelújításról szólt. Csempézés, új fürdőkád, mosdó, stb. erkély járólapozás. 6-án csütörtökön kezdődött a régi csempe leszedésével, majd 7-én pénteken megjött az új kád. Utána a következő héten (szeptember 10-től) a nagymamámhoz jártunk át tisztálkodni, egészen csütörtökig. Csütörtökön WC sem volt (az külön helyiség nálunk a panelban, de ott is volt csempézés, új szerelvények, stb.), ezért ott is aludtunk a nagymamánál 1 éjszakát. Pénteken viszont már használni is lehetett az új kádat. Azon a héten egy másik szerelő a fűtést is megszerelte nálunk. Ekkor már majdnem kész volt minden, de utána nagyon lelassultak az utolsó simítások. 17-én hétfőn és másnap, kedden kicsi, száradós munkák voltak (Xiloplaszt, stb.) csütörtökön jött a villanyszerelő a fürdőbe, már lett fény, 21-én pénteken meg betették volna az utolsó hiányzó szerelvényeket is, de ez nem sikerült. Családi problémái voltak a szerelőnek, ezért péntek helyett előbb szombatot ígért, végül hétfőn ért ide, de akkor nem volt nála kampó a törölközőtartót feltenni, így csak tegnapelőtt, 27-én, csütörtökön végzett (kedden és szerdán nem járt nálunk, hétfő után csütörtökön jött legközelebb). De legalább szép lett a fürdőszoba. Tegnap fényképeztem, sajnos csak villanyfényben, nem természetesben, mert ez már estefelé volt, munka után, de az erkélyről is van kép. Egy kép a fürdőszobáról, egy kép az erkély járólapjáról.

De voltak még más izgalmak is az elmúlt 3 héten.

16-án, kivételesen vasárnap Társasjáték Délután volt, megint. 8 játékkal is játszottam, ebből 2 olyan új volt, hogy még ki sem adták, októberben jelennek meg, de tényleg jó játékok. 🙂 A tombolán nem nyertem, pedig játszottam a “szerencsehozó” játékmesterrel is. Mindegy, majd legközelebb… 🙂 És mikor lesz az a legközelebb? Novemberben. Októberben nem lesz esemény, a novemberi és decemberi rendezvényeket pedig a társasjáték piaccal is összekötik. Én is szeretnék majd a piacon árulni is, vásárolni is (pl. ezt a 2 új játékot + a tavalyit, amit 1 évig nem sikerült megnyerni tombolán), meg játszani is. Még nem tudom, hogy jön ez össze, majd meglátjuk… De biztos megoldható, hogy a játékosok (és a játékmesterek is) árulhassanak a piacon is és részt vehessenek teljes értékűen a Társasjáték Délutánon is. Kíváncsi leszek, hogyan oldják meg… 🙂

17-én hétfőn viszont ennél kellemetlenebb élményem volt, értesített az ügyvédnő, hogy ő már kapott levelet a közjegyzőtől. Én még azóta sem, úgy látszik, csak őt értesítik, nem az érintetteket… Október 8-án hétfőn lesz a második hagyatéki tárgyalás. Ha ott sem sikerül megegyezni egy bizonyos személy követeléseiről (“élettársi vagyonközösség” miatt részesedés a lakásból, ápolási díj, stb.), akkor megyünk a bíróságra. Apám már majdnem egy éve meghalt, november 6-án lesz az évforduló, jó lenne már ezt minél előbb lezárni. Feltéve, ha a másik oldal is így gondolja, de ebben sajnos nem vagyok biztos, nem hinném, hogy a gyors megegyezés lenne a hölgy érdeke…

De a hónap végén más kellemetlenség is ért, mert az időjárás is érdekesen alakult. “Elpusztult a nyár” című bejegyzésem után még visszajött a jó idő, de 22-én szombaton eső, lehűlés, hétfőn ugyanez széllel, és megjött az ősz. Éjszakára 5 fokra hűl, nappal 15-20-ra melegszik. Nem csoda, hogy 24-én hétfőn vettem magamnak akciós kabátot az A betűs áruházban… (A négybetűsben, mert a madaras nincs nálunk.) Nem téli még, hanem csak kis vékony tavaszi, újabban abban megyek dolgozni reggel. Aztán délutánonként már nem kell, elég a pulóver is. 🙂 De amúgy nincs nagyon rossz idő, csak hirtelen jött ez a lehűlés, és nagy a napi hőingás. De legalább kezdenek színesedni a levelek. 🙂 Teszek majd fel képeket, ha majd valamikor nemsokára elmegyek a friss, száraz őszi avarban sétálni. 🙂

Kedden moziban voltam anyámmal, megnéztünk egy filmet (a nyáron, önkéntességért kapott páros mozijegyemmel). 🙂 Decemberig volt érvényes a jegy, de most volt jó film, hát megnéztük. Egy vicces titkosügynökös film (mint kiderült, már a 3. rész, az elsőt láttuk, de csak tévében, a második viszont kimaradt nekünk valamiért) a főszerepben egy kiváló brit színésszel, akinek a legismertebb szerepében babot jelent a neve, az igazi nevét pedig rovarról és atkáról lehet megjegyezni. (Az atka is ízeltlábú, de nem rovar, hanem pókféle, 8 lába van. Atka a kullancs is, és a háziporatka is.) Mindig nagyon érdekes helyzetekbe keveredett a titkosügynök, mindig valamilyen nagy felfordulást csinált, semmi sem úgy sikerült, ahogy tervezte, de a végén éppen ezért sikerült megoldania az ügyet. 🙂 Ettől jó ez a film, hogy nagyon rokonszenves a főszereplő: kicsit ügyetlen, de nagyon ötletesen és egyedien gondolkozik, és persze a megvalósításba mindig hiba csúszik, amitől igazán vicces lesz a helyzet, de a végén mégis sikert ér el és megmenti a világot. 🙂 Egy kicsit talán magamat is látom benne…

Szerdán 38 éves lettem. Ez nem sok, de nem is kevés, de még mindig jobb, mintha fordítva lenne! 😀 De a születésnapokat, az ünneplést, ajándékozást mindig szeretem, akár nekem van születésnapom, akár mást ünnepelhetek. 🙂 Különben is: “A születésnap nagyon egészséges. Minél több van belőle, annál tovább élsz!” 😀

A nagy születésnapi ünneplés viszont hétvégén lesz, vasárnap a nagymamámnál, anyámmal, öcsémmel és a nagymamával, valószínűleg tortával. 🙂 A hétvégén amúgy búcsú és kirakodóvásár is van a városban, jó lenne megnézni. A következő hétvégén (október 6-7) kihasználjuk az ingyenes könyvtári beiratkozást, majd 8-án hétfőn hagyatéki tárgyalás lesz. De lesz kellemesebb program is: 3 szerdai társasjáték. Október 3, 10, 17. 🙂 És ha már a hétvégéket emlegettem: a sok ünnep jól megkeveri az október-november-decemberi hétvégéket… Hogy jobban áttekinthető legyen, a szombati munkanapokat kékkel, az ünnepi hosszú hétvégéket pirossal jeleztem. Így alakulnak:

  • Október 6-7: normál hétvége.
  • Október 13: szombati munkanap!
  • Október 20-23: hosszú hétvége. (Október 23. kedd, 22-ét, hétfőt kell előre ledolgozni 13-án szombaton.)
  • Október 27-28: normál hétvége.
  • November 1-4: hosszú hétvége. (November 1. csütörtök, 2-át, pénteket kell majd utólag ledolgozni 10-én szombaton.)
  • November 10: szombati munkanap!
  • November 17-18: normál hétvége.
  • November 24-25: normál hétvége.
  • December 1: szombati munkanap!
  • December 8-9 normál hétvége.
  • December 15: szombati munkanap!
  • December 22-26: hosszú hétvége. (December 25-26. karácsony kedd és szerda, 24-ét hétfőt kell előre ledolgozni 1-jén szombaton.)
  • December 29-január 1: hosszú hétvége. (Január 1. kedd, december 31-ét hétfőt kell előre ledolgozni 15-én szombaton.)

Nem is olyan egyszerű, ugye? De azt is megnézném, aki december 28-29-én csütörtök-pénteken bemegy dolgozni… Szerintem kevés ilyen ember lesz (olyan munkakörökben, akik hétfőtől péntekig dolgoznak). December 22-étől nagyjából megáll majd az élet január 2-áig.

Az én életem viszont nem áll meg, és még a blogom is folytatódik, amíg be nem telik képekkel. Még egy bejegyzést megírok itt, egy október 6-ai eseményről, még az esemény előtt, meg lesz itt még egy bejegyzés színes őszi levelekről és bogyókról is (remélem csak annyi képpel, amennyi belefér), aztán október 8-án hétfőn, ennek a blognak a 3. születésnapján valószínűleg egy új blogot indítok. Még nem is biztos, hogy WordPress lesz, majd kitalálom. 🙂

Szeptemberi élmények

Péntek 13 és az egész hét

Előző bejegyzésemben arról írtam, hogy nem nyertem egy novellapályázaton, még az első 20-ba sem jutottam be, amire egyébként számítottam volna. Pedig nálam rosszabbak is bejutottak. Vettem a fáradságot és elolvastam a zsűri által kiválasztott 20 novellát, és véleményeztem, hogy melyik miért jó vagy miért nem, melyik jobb, mint az enyém és melyik nem, és próbáltam egy közös pontot keresni bennük, de nem találtam. Ezért nem jöttem rá, mi alapján választották őket a legjobb 20-nak, de valószínűleg egyszerűen csak a zsűri szubjektív véleménye alapján. Nem voltam lusta végiggondolni, hogy melyikben mit látok és hogyan hatott rám, és le is írtam mindent mindegyikről. Aztán a senkiseolvassa blog szerzője elég kellemetlen meglepetést okozott nekem. Nem azzal, hogy nem értett egyet, hanem azzal, hogy leginkább a személyemet kritizálta a véleményem kapcsán. szívesen linkeltem volna neki akár ezt a személyeskedés nevű érvelési hibáról, vagy akár a saját szabályait, amiket nem igyekezett a blogomon betartani (“ne elemezd a bloggert, nem az ő személye a téma, ne taglald a motivációit,”), de ha ezt tettem volna, azzal én is lesüllyedtem volna a szintjére, ezért észérvekkel próbáltam meggyőzni, amelyek nem hatottak rá, és értelmes kérdéseket próbáltam feltenni, amelyek elől kitért. Még arra is csak kb. 3-4 egyre erősebb felszólítás után válaszolt, hogy ő mit lát a győztes novellában, amit én nem, miért hatott rá annyira, amennyire rám nem. Aztán kiderült, hogy ő sem lát bele többet, mint én, csak egyszerűen hatásosabbnak érezte. (Ebből is látszik, hogy egy bölcsész nem mindig bölcs ész…) Nem gondolt mást ő sem a győztesről, mint én, csak azért hatott rá, mert más az ízlése, más a személyisége. És ezért felsőbbrendűnek érezte magát nálam, és egészen magas lóról kommentálta a blogomat… Szerintem nem hallgat elég IHM-et, különben magáévá tenné a következő gondolatot: “nem biztos, hogy jót tesz neked, ha rád tukmálom az ízlésemet“. Az ő ízlésének a tukmálása biztos nem tesz jót senkinek! Végül kénytelen voltam letiltani. Ezért azt mondom, hogy azt a blogot lehetőleg senki se olvassa! A novellákról alkotott véleményemet pedig továbbra is fenntartom, de ha mások mást gondolnak, mást látnak bele, azt mindig elfogadom. De csak személyeskedés nélkül!

A héten más kellemetlen meglepetés is ért. Jelentkeztem előadónak egy TEDx nevű rendezvényre, ami októberben lesz kis városunkban. Jelentkezési határidő június 27, az ígért elbírálási határidő, ameddig elvileg mindenkit értesítenek: június 30. Július 1-jén, mivel még nem kaptam értesítést, megkérdeztem a Facebook oldalukon, hogy mi a helyzet. Kiderült, hogy nem is látták a pályázatomat, pedig jó címre küldtem, és nem jelzett a Mailer Daemon sem, tehát biztos átment nekik. Valószínűleg a spam mappájukba került. Úgy tudom, hogy a kisebb e-mail küldőkkel sok e-mail fiók megcsinálja ezt néha. A freemail és citromail címekkel gyakran, de úgy látszik, az euromaillel is. (De olyanról is hallottam már, hogy ha még nem jött e-mail egy címről, és csatolmány van a levélben, akkor azt spamnek veszi a rendszer. Éppen a jelenlegi munkahelyemen jártam így, de ezt csak később mesélték nekem, amikor már ott dolgoztam. Csatolmányban küldtem az önéletrajzomat annak idején, és spam mappába került. De ők a TEDx szervezőkkel ellentétben nem voltak lusták megnézni a spam mappájukat, és fel is vettek a munkahelyre.) Ezért FB üzenetben még egyszer beküldtem nekik  a pályázatomat, azzal kiegészítve, hogy melyik nap milyen címről milyen címre küldtem. Megköszönték a pályázatot, és ennyi. Aztán 1-2 nap múlva, amikor nem kaptam semmilyen jelzést arról sem, hogy mi van a pályázatommal, és arról sem, hogy más is járt-e így, megkérdeztem őket FB üzenetben, mire azt válaszolták, hogy más nem jelzett ilyen problémát (ezek szerint nem nézték meg a spam mappájukat, hiába javasoltam nekik, különben jelzés nélkül is észrevették volna azokat, akik így jártak), és hogy még várjak néhány napot az elbírálásra (amit már az ígéretük szerint rég le kellett volna zárniuk!). Aztán július 11-én szerdán kaptam tőlük egy e-mailt arra a címemre, ahonnan beküldtem nekik a pályázatot, hogy nem választottak ki előadónak. Töröltem már, ezért csak nagyjából emlékszem a tartalmára, de az volt a lényege, hogy nem illett a témám a többi közé. Pedig az Újrakezdés témához mi más illene jobban, mint a karrierem újrakezdése, amit tavaly nyáron megtettem? Egészen az egyetemre jelentkezéstől a diploma visszaküldésig, és a tavaly szeptemberi sikeres elhelyezkedésemig leírtam a történetet, benne a diploma visszaküldés okaival, az addig vezető gondolati úttal és próbálkozásokkal (ahogyan a linkelt Facebook bejegyzésben is). 2017.07.06-án küldtem vissza, és azóta sem bántam meg. Jó döntés volt. Kár, hogy néhány héttel később hazaküldték… De abban a néhány hétben, ameddig nem volt nálam, el tudtam helyezkedni más területen! Most már van fix helyem, önálló jövedelmem. De arra még most sem tudok rájönni, hogy mit jelenthet és mire jó az a tanács, amit 2015 januárjában kaptam ezzel kapcsolatban (egy olyan ismerőstől, aki szintén környezetmérnökként végzett, de mégis teljesen más területen lett előbb cégvezető, majd 2015 végétől egyesületi elnök is). Biztatás vagy ködösítés? Ezt nem tudom eldönteni még 3 és fél év után sem. A diploma visszaadás technikai részleteiről kérdeztem az illetőt és ez volt a válasz:

Lényegtelen mi volt a múlt, azaz tök mindegy, hogy milyen diplomája van (vagy nincs) az embernek. Az egyetlen ami számít, hogy mit tennél nap mint nap, ami jó érzéssel tölt el!

És a legérdekesebb az egészben, hogy tavaly ez az illető is TEDx előadó volt, teljesen más témában, hivatkoztam is rá a pályázatomban (természetesen nevet nem említve), hogy egy korábbi TEDx előadótól kaptam ezt a homályos tanácsot, és mégsem találták az Újrakezdés témához illőnek. Pedig azok után, hogy elkeverték az e-mailemet, majd lusták voltak megnézni a spam mappájukat (és ha én nem jelzek, akkor elsikkadt volna a pályázat), és még a döntést is eltolták másfél héttel a határidő utánra, már csak becsületből is adniuk kellett volna nekem egy lehetőséget… Mégis elutasítottak, mert szerintük ez a téma nem illik a többi közé… Most már nagyon kíváncsi leszek, hogy milyen témákat válogattak ki az újrakezdésről, és miért nem illik közéjük az én történetem.

Ez az újrakezdés elég későn jött az életemben, talán 2013-ban kellett volna egyből megtennem, amikor először eszembe jutott, nem szabad sokáig gondolkozni az ilyen nagy ötleteken. De úgy látszik, hogy (az intelligens emberek nagy részéhez hasonlóan) “későn érő” típus vagyok, mint a most, nyár közepén, végén virágzó növények, mint pl. a japánakác.

Készítettem is néhány képet a most virágzó növényekről, nem csak a japánakácról. A képek ezen a héten kedden, csütörtökön, pénteken készültek.

A héten amúgy nem történt túl sok minden, de szerdán volt a mélypont, nem pénteken. Egy napra az idő is elromlott, pedig a héten már elég nyárias az idő, már van 26-28 fok és süt a nap, de szerdán 1 napra megint esős, hűvösebb idő lett. Aznap utasították el a TEDx pályázatomat, és még a szokásos társasjáték is elmaradt létszámhiány miatt.

Pénteken egész jó napom volt. Munka után egy kis önkénteskedés egy olyan természetvédő egyesülettel, akikről még nem hallottam, de aki hívott az egyesület nevében a rendezvényre, őt ismertem egy másik, régebbi és nagyobb zöld szervezetből. Kitisztítottuk a tavat a Völgyikút Házban, sőt, még a patakmeder egy részét is. Csak azért hagytuk abba, mert elfogytak a szemeteszsákok…

Néhány kép előtte az odavezető útról (ott is felbukkan a tó):

Néhány kép a takarítás előtti állapotokról (az is látszik, hogy van szemetes edény kb. 2-3 méterre a tótól):

Takarítás után:

Hazafelé (itt is fényképeztem messziről is a tavat):

Összességében jól sikerült a tótisztítás, hasznosnak éreztem magam, és legközelebb is megyek, ha lesz. 🙂 Azt ugyan senki nem értette közülünk, hogy ki az a minősíthetetlenül igénytelen ember, aki a patakmederben hagyja el a zokniját, a partra teszi le a csokoládépapírt 2 méterre a szemetestől, a parti bokrok alá dobja az üdítős flakont, és a tóban helyezi el a cigarettás dobozt és a borosüveget (és az is érdekelne engem, hogy ha ugyanaz az ember legközelebb arra sétál, akkor nem zavarja-e a saját elhagyott hulladékának  látványa), de most legalább tiszta az a rész. Reméljük, tiszta is marad! 🙂

Szombaton is voltak pozitív élményeim. Délelőtt idén először vettem EGÉSZ görögdinnyét! 🙂 Eddig csak felekkel, negyedekkel szégyenkeztünk haza a piacról vagy a boltból (nekem a vásárláshoz szerencsére semmi közöm sem volt), de az egész az igazi. Milyen szégyen már felet kérni valamiből…??? És az egész dinnyét kiválasztani is művészet. De nekem mindig sikerül. 🙂 A héten már végre megjelent a református templomnál az a cég, akiktől szeretek dinnyét venni (egy helyi kertészet, de egy másik megyében, dinnyetermő helyen is van földjük, Kajdacs nevű faluban), és szombaton végre vehettem egészet! 🙂 8 kg 70 dkg, tehát nem túl nagy, de legalább finom. 🙂

Photo11397

A másik szombati élményem a szokásos havi társasjáték délután. Most is jó volt. 🙂 Sok játékkal játszottam, újak is voltak köztük, egyik-másikban még nyertem is, és még tombolanyereményem is volt. 🙂 Rögtön az első nyerő tombola az enyém volt! 😀 Nyertem egy zen kertes játékot. Persze a dobozban megint nincs magyar szabály (erre azért figyelhetne az egyesület, hogy vagy olyat vegyenek, amiben van, vagy ha nincs, akkor lefordíthatnák és mellékelhetnék a játékhoz a fordítást), és egyelőre sem Google keresőben, sem az általam ismert legnagyobb, kb. 7000 fős társasjátékos csoportban nem találok hozzá fordítást, de majd lefordítom, ha muszáj… De nyerni így is öröm, és remélem, hogy a játék is jó. 🙂

Photo11398

Májusban is nyertem, most is nyertem, csak júniusban nem. Májusban szinte végig egy játékmesterrel játszottam, és most is vele voltam 6-ból 4-szer. Júniusban meg nem játszottam vele és nem is nyertem. Úgy látszik, szerencsét hoz nekem ez a játékmester! 😀 Meg is mondtam neki. 🙂 (De amúgy is szívesen játszom vele. Rossz játékmester nincs az egyesületben, de mindenki másban jó. Ő pl. abban, hogy sorban mondja a szabályokat, nem hagy ki semmit és nem is téveszti el. Ilyen szempontból talán a legmegbízhatóbb játékmester.) De természetesen nem árulom el, hogy ki ő, mert akkor mindenki csak vele akarna játszani! 😀

A jövő héten is vannak terveim: kedden hivatalos ügyben intézkedem, szerdától meg utcazene fesztivál (és persze az új társasjátékom kipróbálása a szokásos szerdai időpontban az Új Nemzedék közösségi térben). Ki is vettem szabadságot kedd-szerda-csütörtökre. Péntekre nem kaptam, de majd munka után megyek utcazenére, és szombaton is ott leszek. 🙂 Jó kis hét lesz! 🙂

Péntek 13 és az egész hét

Újra a kilátónál

Régen írtam már ide, pedig zajlottak az események. Éppen ezért nem volt időm, energiám, és nem is igazán volt ide való élményem, pedig mindennap igyekszem begyűjteni a napi kincseimet, és hiszek a boldogságban. 🙂

Most, hogy november van, és nincsenek már hangyák, de nem volt sem hó, sem sár, nem esett eső és nem fújt nagy szél, újra el tudtam menni a Fenyves tanösvényre, a Jutas Vitéz kilátóba. Tavaly is jártam már ott, és előtte is többször. Igaz, hogy városi környezetből, a lakótelep széléről kell bemenni a tanösvény bejáratán, de utána végig erdőben vagy füves-bokros ösvényeken, tisztásokon vezet az út. Már a Szép Világunk magazin is megállapította (amelynek a szerzőjét személyesen ismerem), hogy az erdő egy igazán megnyugtató hely. A bükkfákat pl. katedrálisoknak nevezte, és Magyarország legszebb helyei közé sorolta a bükkösöket, de másfajta erdőben is jól érzi magát, ahogy én is. 🙂 Főleg most, ősszel, az egyik legszebb évszakban, amikor színesek a falevelek és avar zörög a talpunk alatt. Azt hiszem, ebben is hasonlítunk. Voltunk már együtt kirándulni, de nem az én városomban. (A megyében már igen, de most egyedül mentem a kilátóhoz.)

Tehát ősz és falevelek, és őszi táj. Kit ne nyugtatna meg ez a szép látvány?

Photo9729

Vagy akár ezek a képek, főleg élőben?

A hangyák már elbújtak, de a természet még él. Egy-két bátor és kitartó növény még virágzik is.

A többi növényen már termések vannak. (És a gomba is termés…)

A kilátó felé a mulcsozott úton, és máshol is színes, puha avarban lépkedek. De a fákon, bokrokon is van még néhány színes levél.

A levelek néha virágnak tűnnek, máskor meg színsort alkotnak a különböző színű fák.

A bokrok is jól mutatnak csoportosan.

Néha úgy tűnik, mintha a fák védenék a bokrokat.

Máskor meg mintha egymás kezét fogná a facsemete és a bokor.

Photo9791

De mint már mondtam, a kilátó a lényeg. Így néz ki:

Photo9755

Nem voltak ideálisak a fényviszonyok, de ez a kép talán így még jobban szemlélteti az időjárás hangulatát, mint ha tökéletesen sikerült volna. És így is látszik a kilátó alakja.

A kilátó alatti völgybe több oldalról is lenéztem. Visszafoglalta az erdő, de most hiába akartam őszi erdőt fényképezni felülnézetből, már kivágták ott a fákat. Úgy látszik, valami készül. Valamilyen emberi létesítmény. Talán az, amiről 3 éve írtam… Tehát egy üres gödörbe nézhettem csak le. Pedig több oldalról is körbejártam, és néha el is hagytam miatta a kijelölt tanösvényt, hogy közelebbről lássam. (Ahogy egy másik kedvencem blogjában olvastam, akit szintén ismerek személyesen: “Járt utat járatlanért el ne hagyj. Ha unatkozni akarsz.”)

A kilátóból sem volt most valami nagy kilátás, kicsit sötétek is lettek a képek, pedig világosban, délelőtt jártam ott, de sok nézni való még jó időben sincs rajtuk. Talán észak felé távolban a Bakony, délre meg az a bizonyos gödör, ahonnét kiirtották a fákat.. De a teljesség kedvéért ide teszem a képeket. Legalább a felhők jól látszanak rajtuk…

És ha már a kilátóban jártam, milyenek mostanában a kilátásaim? A tavalyival összehasonlítva egész jók. Mik foglalkoztattak akkor, és mire jutottam velük most?

  1. Miért szűnt meg tavaly augusztus 1-jével egy bizonyos egyesületben? Erre már rájöttem: túl sokan voltunk, nem kellett már annyi ember, és mivel én normál közfoglalkoztatott voltam, a többiek meg kulturális közfoglalkoztatottak, tőlem volt a legkönnyebb megszabadulni. Szerencsére azóta elhelyezkedtem, nem közfoglalkoztatásban, de itt erről ennyit. Arról a szervezetről (a helyi zöldekről) meg annyit, hogy meghívtak a december 2-ai rendezvényükre, az egyesület 20. születésnapjára (ami részben egybeesik a társasjáték egyesület rendezvényével – nem is értem, miért, hiszen mindkét egyesület elnöke tagja a másik egyesületnek is, igazán megbeszélhették volna, és valószínűleg a zöldeknek kellett volna alkalmazkodni, mert a társasjátéknak fix időpontja van minden hónap első szombatján – de az időpont-ütközés ellenére is megtalálom a módját, hogy mindkét rendezvényre elmenjek, és mindkét helyen jól érezzem magam), és el is megyek a születésnapra, de biztos vagyok benne, hogy ha jövő tavasszal a közgyűlés nem választ új elnököt, lehetőleg férfit (hogy legyen tekintélye az egyesületnek, mert úgy talán komolyabban veszik őket szakmailag is, többen lesznek a rendezvényeken is, és talán egy tekintélyesebb egyesület könnyebben szerez pénzt is, de ehhez leginkább egy férfi elnökre van szükség), vagy ha nem találnak az új elnök mellé egy embert (akár nőt, akár férfit), aki az új elnök által megadott irányban lendületet ad a csapatnak, akkor nem lesz újabb 20 év, hanem 2018-ban lesz az utolsó választás, és 2020-ban már nem lesz… (Talán a lendület a nagyobb gond. Aki utoljára képes volt rá, 2015. elején távozott az egyesületből, és azóta sincs helyette más. Az egyesület mostani elnöke ugyan külön-külön képes megadni az irányt is és a lendületet is, de a kettő együtt egy embernek sok, ezért egyik sem megy neki igazán, és eléggé csúszik lefelé az egyesület.)
  2. Problémák egy másik egyesületben is, egy társasjáték egyesületben, ahonnét szintén kiléptem. Ezekről a dolgokról, pl. a bizalmatlanság alapú rendszerről ugyanazt gondolom, mint akkor. Most is történnek furcsaságok. A bizalmatlanság alapú rendszer csak erősödött, most már nem csak kérni kell a játékmestereknek a játékokat, hanem még vonalkódot is leolvasnak a játékmesterről és a játékról is, így viszik be a rendszerbe, hogy ki mit vett ki. És vannak olyan dolgok, hogy pl. elmaradt a legjobb játékmester 3. negyedéves díjazása. Az első negyedév, január-február-március teljesítménye alapján díjaztak egy embert áprilisban (az egyesülettől független szerdai társasjátékos csapatunk egyik tagja kapta, aki az egyesületben is játékmester, és meg is érdemelte, csak az elnökségnek nem tetszett, túl sokat magyarázott az elnök, hogy miért őt díjazták, de kb. ez volt a lényeg: “nem akartuk a konkurencia emberét díjazni, de sajnos ő a legjobb”), aztán az április-május-júniusi eredmények alapján júliusban díjaztak valaki mást, aki szintén megérdemelte, de mégis meglepett, hogy őt jutalmazták (egy 16 éves kislányt, akinek a 24 éves párja éppen aznap árulta el nekem és még néhány másik embernek, hogy ő szokta összesíteni a játéklapokat, amin a játékosok értékelik a játékmestereket, és ami alapján kiosztják a díjakat… – és a lány is csodálkozott, hogy őt díjazták!), majd a július-augusztus-szeptember alapján októberben kellett volna díjazni valakit, de mivel októberi esemény nem volt, a novemberi rendezvényen kellett volna kiosztani a díjat. És nem tették meg.
    • Talán elfelejtették? (Erre kb. 40% esélyt adok. Ha így van, biztosan pótolják 18-án a társasjáték piacon, vagy a december 2-ai eseményen.)
    • Vagy megszüntették ezt a fajta jutalmazást? El tudom képzelni az eddigi győztesek személyének fényében, de mégis csak 20% esélyt adok erre a lehetőségre. (De ha megszüntették, akkor miért? Túl sokba került a jutalom társasjáték? Túl nagy munka volt a játékosok véleményének összesítése? Vagy tényleg a díjazottak személye miatt? Talán júliusban kiadta az elnök(ség) a játéklapok értékelőjének, hogy “bárkit kihozhatsz győztesnek, csak az előző győztest, a konkurencia emberét ne”, és ők is meglepődtek, amikor az illető éppen a barátnőjét hozta ki? Nem tudom, ez mind csak találgatás. Nincs bizonyítékom egyikre sem.)
    • Talán nem akarták 2-szer ugyanazt az embert díjazni, akárki is volt az az eddigi 2 győztes közül? (Erre kb. 15% esélyt adok, de elképzelhető, hogy van ilyen elv: ne kapja 2-szer ugyanaz a díjat.)
    • Talán valaki olyat kellett volna díjazni, akit nem akartak? (Erre is van 15% esély, de fogalmam sincs, ki lehetett ő és miért. Talán olyan ember kapta volna, akinek akár személyes, akár egyesületi ügyben nézeteltérése volt valakivel az elnökségből? Vagy kilépett, esetleg kizárták, de addigra már ő lett a legjobb?)
    • Vagy talán az október utolsó hétvégéjén megtartott nemzetközi esemény után nem volt elég idő a játéklapok értékelésére? (Ennek az esélye 5%, értékelhették volna előtte is a játéklapokat, akár közvetlenül a szeptemberi rendezvény után is.)
    • Vagy díjaztak valakit, csak nem nyilvánosan? (Talán ragaszkodtak az októberi díjazáshoz, de nyilvános esemény híján ezt csak zárt körben tehették meg? Lehet, de erre is csak 5% az esély.) Fogalmam sincs, és nem is igazán fontos, csak furcsa, hogy elmaradt a jutalmazás…
  3. A harmadik kérdés (Mi lesz velem?) egyelőre megoldódni látszik. Egyelőre határozott idejű szerződésem van, és nem is a végzettségemnek megfelelő állásban, de elhelyezkedtem. És mi lesz, ha lejár a szerződés? Addig még van néhány hónap, majd kiderül.

És mik a gondjaim, pozitív élményeim és kilátásaim mostanában?

  • A családi problémáim részben rendeződtek, szüleim 1998-ban történt válása most már nem foglalkoztat, mert tárgytalanná vált a dolog. Igaz, azon az áron, hogy nincs már apám (november 6-tól), ami részben szomorú, részben megkönnyebbülés (az utóbbi években sok konfliktusunk volt egymással), részben sajnálom, hogy a betegség volt erősebb, nem ő, részben meg újabb bonyodalmakat okoz (temetés, ügyintézés, örökösödés, ahogy szokás…).
  • Munkahelyem is van már, és egész jó, ezért egy időre ez a kérdés is megoldódott.
  • Társasjátékra még eljárok szerdánként, de kevesen vagyunk, egyre többször elmarad. Kellene új embereket szereznünk. De hogyan? Toborozzak az egyesületből? Vagy ha nem onnan, akkor honnan? Ki szeret még játszani ebben a városban?
  • Társasági életem is van még, jövő szombaton társasjáték piac (eladom azt a játékomat, amit 2-szer is megnyertem tombolán, a második példányt még fel sem bontottam, azt adnám el, és már az árat is kitaláltam), aztán december 2-án előbb társasjáték délután, majd onnan hamarabb távozom, és megyek a zöldek 20. születésnapjára.

Összességében jól érzem magam, és egész jók a kilátásaim, béke van és nyugalom. És ma is békés, nyugodt tájakon járhattam ebben a szép évszakban. 🙂

 

Újra a kilátónál

Szeptemberi kedvenceim

17458200_1408612612515066_1851750766290688909_n

A szeptemberi kedvenceim egy részét már bemutattam az előző kedvences írásomban. Fel is sorolnám most újra:

Szeptember 4. hétfő:

https://barokeszter.hu/2017/09/04/leket-ver-kozenk-a-fust/

Szeptember 5. kedd:

http://habfurdo.com/minden-tanev-elejen/

Szeptember 6. szerda:

http://csakcsinald.cafeblog.hu/2017/09/06/nem-az-szamit-hogy-mit-mond-a-ferj-es-a-feleseg-8-ev-utan/

Azóta találtam még néhány szeptemberi cikket, ezek előttit és ezeknél későbbit is. Ezek a frissen felfedezett kedvenceim:

Szeptember 2. szombat:

http://szepvilagunk.weebly.com/iacuteroacutesblogoloacutes/egyedul-de-nem-maganyosan

Szeptember 21. csütörtök:

http://napikincsek.blogspot.hu/2017/09/kattant-vagyok-vallalom.html

Szeptember 28. csütörtök:

https://barokeszter.hu/2017/09/28/mondjuk-mar-ki-vegre-hogy-ezek-beteges-dolgok-te-jo-eg/

És egy olyan blogbejegyzés szeptember 6-áról (szerda), aminek a mondanivalójával nem feltétlenül értek egyet, de azért kedvenc mégis, mert érdemes ezen a témán elgondolkodni, ahogy azt egy általam (is) kezelt (de nem általam alapított) Facebook oldalon is tesszük.

http://goodstuff.hu/2017/09/06/miert-tegez-le-mostanaban-mindenki/

Egyelőre kb. ennyi, de biztos lesznek még jó cikkek októberben is! 🙂

Szeptemberi kedvenceim

Izgalmas hétvége

Izgalmas hétvégém volt…

Szombaton végigjártam a Berkenye tanösvényt, cikket is írtam róla. 🙂

Tegnap, vasárnap a Mihály-napi búcsúban voltam. Jó végigmenni rajta, megnézni egy kicsit, az is egy program, de kb. ennyi. Végigmentem egyszer az egészen, aztán csak a kóstolókon (pl. medvehagymás chiliszószt is kóstoltam), beszélgettem egy ismerős árussal (most több Csalán-piacos nem volt, “csak” a kedvencem, akiről kb. 3 éve kiderült, hogy ő is szeptember 26-án született, mint én 🙂 és nála is kóstoltam vilmoskörteszörpöt), vettem magamnak kürtős kalácsot is (ez a családban hozzá tartozik az ilyen kirakodóvásárokhoz), és hazamentem.

Na meg körbejártam és lefényképeztem a Mihály napi búcsú alkalmából felavatott új szobrot Szent Mihály arkangyalról, Veszprém védőszentjéről…

De volt nagyobb izgalom is a hétvégén. Úgy nézett ki, hogy eltűnt a környezetvédelmi bloggercsapatom egyik régi tagja. Mindenki aggódott, mi történt vele… De mivel már előkerült, mindenki megnyugodott, kár is több szót pazarolni rá. Minden jó, ha vége jó! 🙂

És lesz a héten ennél kellemesebb izgalom is. Részleteket majd itt, hozzászólásban írok, ha aktuális lesz, de addig is elárulom, hogy egy rólam írt cikkhez van köze. 🙂 (Új fejlemények és a veszprémi társasjátékos szervezetek rövid története hozzászólásban a cikk alatt.)

Izgalmas hétvége

Nyári blogkedvenceim

Erika Zs fényképe.

Néhány nyári kedvencem a teljesség igénye nélkül. Most sok van, ezért nem írok egyikhez sem magyarázó szöveget, csak dátum szerint linkelem a bejegyzéseket júliusból, augusztusból és szeptember első feléből. Most Erika, a játékvezetőnk nem jelölt ki házigazdát, és inlinkz kód sincs, de azért mégis érdemes linkelni a kedvenceket.

Előző házigazdánk (Nagy Dorka) válasza a kérdésekre:

https://dorkaanyaolvas.blogspot.hu/2017/07/az-en-kedvenc-bloggerem-junius-kerdezz.html

Július 11. kedd:

http://noivilag.hu/cikkek/huzd-ki-magad-es-mondd-azt-hogy-szia-igy-tanitsd-gyermekedet-es-magadat

Július 14. péntek:

Július 18. kedd:

http://www.habfurdo.com/keddi-kilenc-tipp-otthoni-nyaralasra/

Július 19. szerda:

https://csakazolvassa.hu/2017/07/19/edes-erdely/

Július 21. péntek:

http://suznvilaga.hu/2017/07/21/seta-a-multban-i-resz/

Július 29. szombat:

http://leilike.cafeblog.hu/2017/01/29/burokba-zart-vilag/

Augusztus 2. szerda:

http://pinkanyu.cafeblog.hu/2017/08/02/masokat-olyan-szepen-tamogatok-onmagam-miert-nem/

Augusztus 6. vasárnap:

http://napikincsek.blogspot.hu/2017/08/carrie-bradshow-utjara-leptem.html

Augusztus 8. kedd:

http://anyanyelvcsavar.blog.hu/2017/08/08/tegezes_a_magyarban

Augusztus 10. csütörtök:

http://astrid.cafeblog.hu/2017/08/10/10-halhatatlan-rocksztar-mondta/

(Astrid volt már egyszer a játék házigazdája is.)

Augusztus 14. hétfő:

https://szakifiu.wordpress.com/2017/08/14/visszateros-blogbejegyzes/

Augusztus 19. szombat:

http://szepvilagunk.weebly.com/vendeacuteglaacutetaacutes/zold-es-feher

Szeptember 4. hétfő:

https://barokeszter.hu/2017/09/04/leket-ver-kozenk-a-fust/

Szeptember 5. kedd:

http://habfurdo.com/minden-tanev-elejen/

Szeptember 6. szerda:

http://csakcsinald.cafeblog.hu/2017/09/06/nem-az-szamit-hogy-mit-mond-a-ferj-es-a-feleseg-8-ev-utan/

A júliusiak közül a kedvencem talán a 11-ei, amit egy általam is szerkesztett Facebook oldalra is linkeltem. Az oldal neve: Tegeződjünk – szüntessük meg a magázódást! Én személy szerint soha nem értettem, miért van ennyiféle megszólítási forma, ennyi társalgási mód, miért nem elég csak egyféle, pl. a tegeződés. Erőltetettnek is érzem a magázást, önözést, főleg azért, mert harmadik személyű igealakot használunk hozzá. Hogyan lehet egy jelenlévő beszélgetőtárshoz harmadik személyben szólni, mintha ott sem lenne az illető? Inkább mindenki tegeződjön! A svédeknél már bevált! (Az angoloknál is csak egyféle forma van, ami ugyan nyelvtörténetileg magázódás, de ma már nem számít, a lényeg, hogy egységes. És amennyire én tudom, pl. a héber és az izlandi nyelvben is csak tegeződés van.)

De lehetne a júliusi kedvencem a 14-ei napi kincs, vagy akár a 29-ei burokba zárt világ is.

Augusztusban is sok jó bejegyzés született, pl. 2-án egy tanulságos kérdésről, a 6-ai napi kincs, vagy a 2 utolsó bejegyzés 14-éről és 19-éről, de talán a zöld-fehér a legjobb. És nem azért, amire mindenki gondolna, ez a cikk nem erről szól, hanem a vendéglátásról. Hozzá is szóltam sokat a 2 és fél hét fagylaltárus tapasztalatommal! 🙂 (De ha már zöld-fehér, én nem fociban, hanem költészetben vagyok fradista, pontosabban fradysta, és ajánlom a Frady Endre blogot mindenkinek, de ez a zöld-fehér cikk nem ott született, hanem a Szép Világunk magazinban.)

A szeptemberiek közül pedig egyértelműen a 4-ei füstölgés a legjobb… Én nem dohányzom, soha nem is dohányoztam, de nálunk a családban elég sok bajt okozott a dohányzás. Szívinfarktust, válást, halálesetet, stb. És nem csak a dohányosra, hanem a környezetében élőkre is káros ez a szokás. Sőt, még a levegőt is szennyezi. Ezért tudok teljesen egyetérteni ezzel az írással. De a szeptembernek még nincs vége, talán lesznek még figyelemre méltó blogbejegyzések a hónapban. 🙂

Nyári blogkedvenceim

Az én kedvenc bloggerem – 2017. június

Az én kedvenc bloggerem
Az én kedvenc bloggerem

Júniusban is sok érdekes blogbejegyzést láttam. Felsorolok közülük néhányat. A hónap házigazdája Nagy Dorka. Ezek a bejegyzések ugyan nem könyvekről szólnak, de remélem, hogy neki is tetszenek majd. Előző havi házigazdánk, Pálné Zavanyi Éva még időben, június 30-án pénteken válaszolt a neki címzett kérdésemre. Köszönöm. 🙂 Ez a cikk is a kedvenceim közé került. 🙂 “Az én kedvenc bloggerem – 2017. június” Tovább olvasása

Az én kedvenc bloggerem – 2017. június