Júniusi izgalmak

Hol is hagytam abba? 12-én, úgy látom. Egy keddi napon. Utána azon a héten történt ez meg az, de semmi nagy dolog. 12-én önkéntes voltam, de csak rendezvény utáni pakolásban tudtam már segíteni, 13-án szerdán a szokásos társasjáték létszámhiány miatt elmaradt, de 14-én csütörtökön eljutottam fodrászhoz. Férfiként egy kicsit furcsa, hogy be kell jelentkezni (fodrászhoz járni nemektől független dolog, de bejelentkezni hozzá inkább női szokás), de még ő a legolcsóbb a lakótelepen, ő a legközelebbi is, és jól dolgozik. Csak éppen nincs állandó nyitvatartása, hanem bejelentkezés alapján fogad. Pénteken jártam a kárpitosnál, aki 11-én hétfőn azt ígérte, hogy a héten kész lesz, de péntekre nem készült el. Újabb ígéret: jövő hét elején lesz kész a 2 székünk, majd felhív. Azóta nem hívott.

Ezen a héten csak a szerdai esemény volt említésre méltó, a hagyatéki tárgyalás. Apám november 6-án halt meg, és csak most volt a tárgyalása. Normális esetben 2 örökös lenne, az öcsém és én. Csakhogy a barátnője (aki már nem a válóok, hanem a következő barátnő) “élettársi vagyonközösség” címén igényt tart a vagyona felére, és csak a többit hagyná meg nekünk örökségként. De lássuk, mit szól ehhez a Polgári Törvénykönyv!

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

Tehát a lényeg: közös háztartásban kell élni hozzá, ez viszont nem volt meg, mert az a nő soha nem lakott apám lakásában.

De még ha élettárs, akkor is ezt mondja a törvény a vagyonközösségről:

Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.

Tehát csak az együttélés alatt keletkezett vagyonból kérhetne részt, de a lakás régebbi szerzeménye apámnak, mint ez a nő. Ez a lakás 100%-ban apám nevén volt, és ez a nő csak később került apám mellé. Nincs is tulajdonrésze a lakásban.

Tehát 2 ponton is támadható az érvelése (hiába fogadott még ügyvédet is), egyrészt a közös háztartás hiánya miatt, másrészt a lakás korábbi szerzemény. Ezért remélem, hogy a bíróság is nekünk ad igazat (ott nekünk is lesz ügyvédünk), de nem örülök, hogy tovább húzódik az ügy. És ugye amíg a lakásnak nincs egyértelmű örököse, addig üresen áll, romlik az állapota, a számlákat meg fizetni kell valakinek. Télen az üres lakásban is volt pl. fűtés, és mivel a hűtőket nem mertük leolvasztani és kiüríteni (nehogy bárki belekössön, hogy nem minket illetne a tartalma), az áram is fogy. De a többi számlára is kell alapdíjat fizetni 0 fogyasztással is, pl. vízre, és lépcsőházi közös költség is van… És ezzel érdekes módon egyetlen hatóság sem foglalkozott, még a közjegyző sem. a hagyatéki tárgyaláson sem került szóba, pedig ez az egyik legfontosabb dolog ebben az ügyben!

Még jó, hogy este megvolt a társasjáték, kellett valami jó a nap végére! 🙂

De a társasjáték is helyszínproblémákkal küzd, mert nyáron zárva az egyetemi aula, ahol eddig voltunk (ha éppen nem az Új Nemzedékben, de minden szerdán ott sem lehetünk), ezért helyet kellett keresni legalább a nyárra. De szerencsére, ma egy új nemzedékes ismerős ajánlására találtam is egy jó helyet. Kicsi, de barátságos hely, és a tulajdonos is beleegyezett, hogy szerdánként ott játsszunk. 🙂 Erről a helyről természetesen fényképek is vannak. Még az asztal méretét is “lemértem”: akkora a sarkán a minta, mint a tenyerem, és ebből már kb. látható, mekkora az asztal… 🙂

Remélem, hogy holnap hív a kárpitos, ha nem, akkor megint megsürgetem azt a 2 széket, és hétvégén talán már nem lesz semmi izgalom. Inkább ünnepelni fogunk. A testvérem születésnapját. 🙂 Nem mindig vagyunk jóban, bár most a hagyatéki ügyben egység van köztünk, de egy születésnap mindig jó buli. Mindegy, kié! 🙂 Főleg, ha még torta is lesz! 😀

Júniusi izgalmak

Ez a hét…

Múlt pénteken (éppen 1 hete) Bakonybélben jártam a nagymamámnál. Fűnyírás, maradék ribizli leszedése… És ott a körtefán láttam csuszkát. Elég ritkán látható madár. Aztán vasárnap itt, Veszprémben is láttam, ezen a fán. Eredetileg a madarat akartam fényképezni, de vagy nagyon rejtőszíne van, vagy már elrepült, amikor sikerült lefényképezni, de én szabad szemmel láttam, ezeken a képeken viszont nem sikerült felfedezni. Így csak a fáról vannak képek. A fa egyébként ott áll, ahol a Haszkovó utca 23. (óvoda) és 27. (panelszürke négyemeletes panel) közti kis út (ha nem aszfaltos lenne, azt mondanám, ösvény, mert keskeny, és fák, bokrok szegélyezik) kiér a Damjanich utca 1. (színes négyemeletes panel) elé.

Ha valakinek sikerül meglátni a csuszkát a képeimen, az szóljon nekem! (Veréb és rigó közti méretű, a hátán és a szárnyain szürke, talán enyhe kékes árnyalattal, a hasán halvány narancsos-barnás színű, úgy kopogtatja a fákat, mint a harkály, és fejjel lefelé szokott közlekedni az ágakon.)

Életemben először kb. 2 vagy 3 éve láttam csuszkát ugyanezen az aszfaltozott ösvényen, az óvoda udvarának egyik fáján. Utána legközelebb csak pénteken, Bakonybélben, aztán vasárnap újra Veszprémben. Ugyanazon az aszfaltos ösvényen. Ez talán csak nekem különleges esemény, de én örülök neki! 🙂

De amúgy ez a hetem sem volt mindennapi. Álláskereséssel töltöttem. És talán találtam is valamit… Talán többet is… Sőt, talán még jót is! De arra van a legkisebb esély. Nagyjából így zajlottak az események:

  • Július 6. csütörtök. Visszaküldtem a diplomámat az egyetemre. Elsőbbségivel, de nem ajánlottan. Elsőbbségi, hogy 7-ére péntekre érjen az egyetemre (vagyis a Mérnöki Kar diplomaátadó ünnepségének napjára), és azért nem ajánlott, mert az még elsőbbségi levél esetén is lassítja a kézbesítést (és drágítja a küldést). Miért is akartam én visszaadni a diplomámat? Azért, mert nem tudtam vele elhelyezkedni, és így csak 3 lehetőségem maradt:
    • Várni a környezetvédelmi állásra. De erre már nem volt időm, mert a pénzem is elfogyott, és ha nem helyezkedtem volna el, akkor csak kb. szeptember közepéig maradt volna TB jogosultságom, utána nem.
    • Beiratkozni tanfolyamra és azzal elhelyezkedni. Ezt majd megteszem, ha lejár a szerződésem az új helyemen (még valamennyire kérdéses, hogy több lehetőség közül melyik lesz ez az új hely), de legközelebb ősszel indul tanfolyam, nincs időm megvárni. A tanfolyam alatt is kapok pénzt és TB jogosultságot, de a tanfolyamok az ősz folyamán bármikor indulhatnak, és ha pl. októberben indul (sőt, amire tavaly jelentkeztem, az november 7-én indult volna, ha felvettek volna), akkor szeptember 10-től az októberi tanfolyamkezdésig se pénzem, se TB jogosultságom nem lett volna… Tehát erre sincs idő.
    • Maradt a 3. lehetőség… Elhelyezkedni másban. Ennek a feltétele pedig az, hogy ne legyek szakterülethez kötve. És  mi köt szakterülethez? A diploma! Ezért küldtem vissza az egyetemre. Beleírták a szakterületet, így hozzá köt. És minek legyen nálam, ha úgysem használom, úgyis másban helyezkedem el?
  • A következő hétfőn, 10-én bementem a munkaügyi központba álláslistát nézni, pályáztam is kb. 6-8 állásra. 3 helyre hívtak interjúra, sőt, az egyikre majdnem fel is vettek (nem mondták még ki, hogy sikerült, de éreztették, hogy szinte akárkit felvennének, olyan nagy szükségük van munkaerőre), és úgy alakult, hogy dönteni kellett a 3 hely közül, mert azon a bizonyos helyen sürgettek, hogy jelezzek vissza nekik. De a családdal megbeszélve egy másikat választottunk a 3-ból, oda viszont végül mégsem engem vettek fel. Nem volt nagy pozíció egyik sem, de legalább pénzem lett volna belőle. Az egyik egy raktárosi állás (akiknek nagyon kellettem volna), a másik (amit a család ajánlott) postai küldeményfeldolgozó, a harmadik meg 2 műszakos termékválogató egy díszkő- és téglagyárban (a gyártás végén a szalagról kiszedni a selejtet és pótolni). Mivel dönteni kellett, és a család tanácsára a raktárat meg a téglagyárat lemondtam, a postára meg végül nem vettek fel, megint néztem álláslistát. Először ügyintézővel beszéltem (a kedvencemmel, akiben jobban bízom, és akinél találtam 2-3 jónak tűnő, nem közfoglalkoztatott állást), de amit nála találtam, azokról lebeszélt, hogy ilyen-olyan végzettség, stb. kell hozzá, mást meg nem tudott ajánlani, ezért megint úgy döntöttem, hogy önállóan pályázom, kb. 15 helyre (mint kiderült, majdnem mind a másik ügyintézőnél volt, azért nem tudta ez az ügyintéző), és kaptam is megint ajánlatokat.

A második körös álláslistáról kaptam egy állást, múzeumi kisegítő teremőr, de nem csak teremőr feladataim lesznek, hanem néha pl. a fagylaltos pultba is be kell állnom, stb. Hétfőn mentem interjúra (most már ezen a héten, július 31-én), és ezzel elkezdődtek ennek a mostani izgalmas hétnek az eseményei…

  • Hétfőn interjú a múzeumban.
  • Kedden csörgött a telefonom: felvettek! Menjek be szerdán a múzeumba! De 5 perccel a telefoncsörgés után csengetett a postás és küldeményt hozott az egyetemről. Ha már csuszkát emlegettem, akkor ez most egy másik madár volt. A postagalamb visszareptette hozzám a diplomát! Most mi legyen? Kitaláltam egy 6 lépéses “haditervet”:
    1. Most már kénytelen vagyok megtartani azt a diplomát, ha már egyszer hazaküldték, most már elfogytak a lehetőségeim.
    2. De ezt az állást is kénytelen vagyok elvállalni, hiszen 5 perccel előbb ígértem meg a telefonban. Tehát elvállalom ezt az állást február 28-ig. Sajnos csak közfoglalkoztatás, de ettől még egész jó helynek tűnik… 🙂
    3. Közben keresek környezetvédelmi állást. Ha felvesznek, váltok és megoldódik a problémám.
    4. Ha nem találok környezetvédelmi állást, akkor február 28. után várok 30 napot és beiratkozom tanfolyamra. (A munkaügyi központos tanfolyamok feltétele 30 nap regisztráció.)
    5. A tanfolyam közben is keresek környezetvédelmi állást, ha megtalálom, akkor váltok.
    6. Ha a tanfolyam alatt sem találok semmit, akkor már 2 szakterületen keresgélek, a környezetvédelemben és az új végzettségemmel. Ha valamelyik bejön, örülök neki. 🙂
  • Szerdán bementem a múzeumba. Elküldtek ide-oda ügyeket intézni. Közvetítő lapot kérni a munkaügyi központtól (mert önállóan néztem az álláslistát, így még nem volt közvetítő lapom), üzemorvoshoz (aminek a feltétele előbb egy egészségügyi kis könyv, majd egy tüdőszűrés), erkölcsi bizonyítványt kérni, és bankszámlát nyitni (régebben volt nekem, de amikor nem volt rá szükség, megszüntettem, nem volt értelme havi 22800 Ft-ból fizetni a bankszámla költségeit, pl. számlavezetési díjat, éves kártyadíjat, stb.). Tehát szerdán a következő körutat tettem meg.
    • A kis posta még zárva volt, bementem a belvárosba a nagy postára erkölcsit kérni.
    • Aztán a papír-írószerbe egészségügyi kis könyvért.
    • Munkaügyi központ, közvetítő lap.
    • Tüdőszűrés, azt mondták, pénteken lesz eredmény.
    • Ez után ott, a tüdőgondozó előtt felhívtam a múzeumot, hogy mit intéztem, és hogy tüdőszűrés eredmény meg üzemorvos majd pénteken és addigra bankszámlát is nyitok. Az üzemorvosi rendelőt is felhívtam, megtudtam, hogy nem kell időpontot kérni, mehetek anélkül is pénteken.
    • És ezek után kaptam egy érdekes telefonhívást… Egy olyan cég hívott, akik még az első álláslistán hirdettek, és akkor azt jelezték, hogy az állást betöltötték. De most kiderült, hogy az előző munkaerő nem vált be, visszahívták a korábbi jelentkezőket. Csütörtökön interjú! Faipari gépeket forgalmazó cég, faipari (főleg kereskedelmi) munkatársat keresnek.
  • És eljött a csütörtök, vagyis a tegnapi nap… Bankszámlanyitás és interjú a faipari cégnél. 11-kor volt az interjú, ezért 10-re mentem a bankba. Egy kisebb pénzintézet, ahol már korábban is volt számlám, véletlenül egy utcában a faipari céggel. Azt hittem, 1 óra alatt mindent elintézek és mehetek interjúra. De nem így lett.
    • A bankban közölték, hogy ez 3/4 óra szokott lenni, de most még a rendszerük is rossz. Menjek vissza majd. Mondtam nekik, hogy 11-kor dolgom van, ugyanabban az utcában (akkor még nem mondtam, hogy állásinterjú) , majd ha végzek visszamegyek. Erre azt mondták, majd inkább ők hívnak.
    • 11-kor interjú. Közben hívott a bank, de kinyomtam.
    • Interjú után bank, elintéztük a papírokat, kész a bankszámla.
  • Péntek reggel, vagyis ma tüdőszűrő, üzemorvos, múzeum. Azt mondták, megvan minden papír, írják a szerződést, de ez kb. 1 hét. Ma elkészül, aztán néhány nap, míg az igazgató asszony is aláírja, majd elküldik a városnak, mert oda tartozik a múzeum, ott is ellenjegyzik. De 14-én hétfőn már munkaviszonyban leszek náluk. Aztán már majdnem hazaértem a múzeumból, amikor csörgött a telefonom, a faipari cég hívott próbanapra, hétfőn 10-15 óráig. De ajánlást is kérnének a legutóbbi munkahelyemről. Majd meglátjuk, ajánl-e engem az a zöld szervezet… 🙂

Most tehát van 2 lehetőségem. A múzeum, ami közfoglalkoztatás, határozott időre, de már biztos. És a faipari cég, ami még nem biztos, mert a próbanapon ők is mondhatják, hogy nem feleltem meg, és én is, hogy ez mégsem való nekem, de hosszú távra keresnek embert és nem közfoglalkoztatás. Ha bejön a faipari cég, azt választom, ha meg nem, akkor marad a múzeum, és február 28. után a munkaügyi központos tanfolyam. Közben ma pályáztam környezetvédelmi állásra is. De egy olyan céghez, ahová nem szoktak felvenni, sőt, interjúra is csak 1-szer hívtak, de abból sem lett semmi. Aznap esett az eső. Én az eső ellenére is bementem, és közölték, hogy az igazgató mégsem ér rá. Másnap már nem mentem el hozzájuk interjúra. A 3 közül a sorrend nálam:

  1. Környezetvédelmi cég
  2. Faipari cég
  3. Múzeum, közfoglalkoztatás.

A valószínűségi sorrend éppen fordított.

  1. Múzeum 100%
  2. Faipari cég talán 50-60%
  3. Környezetvédelmi cég max. 20% (de reálisan inkább 10).

Meglátjuk majd, mit hoz az élet, de ha nekem kell döntenem több hely közül, akkor az első sorrend szerint döntök majd. 🙂

De hétvégén nem izgulok ezen, inkább megyek a szokásos havi társasjáték délutánra (ezúttal egy nagyon elit helyre, a Völgyikút Házba, ami remélhetőleg már végleges helyszín lesz), aztán meg vasárnap a kirakodóvásárba nézelődni. 🙂 Hétfőn próbanap, aztán meg majd meglátjuk, hol dolgozom… 🙂

Ez a hét…