A nyár első napja

Június elseje van, a nyár első napja. 🙂 Ez a természetben is látszik, még a moha is virágzik…

Photo8754

Erre a fára meg futórózsa (és néhány más növény) kúszott fel. Szívesen fényképezem ezt a növényegyüttest minden évszakban. 🙂

És ez az ezüst fa a lakótelep egyik házának tövében, ahogy csillog rajta a napfény…

Photo8758

De lesznek más örömeim is a héten. Pénteken talán lesz egy lehetőségem új munkahelyet találni (megyek a munkaügyi központba), szombaton a nagymamám 80. születésnapja lesz, aznap délelőtt egy kis köszöntés, majd délután nyitástól zárásig megyek a Társasjáték Délutánra, ahogy minden hónap első szombatján szoktam, aztán vasárnap lesz a nagyobb születésnapi ünneplés. 🙂

A nyár első napja

Világnapok és más csodák

Nagyon szépen indul ez a május. 🙂 Szinte mindig történik valami jó, és kb. kétnaponta van valamilyen esemény vagy nevezetes nap. 🙂

Május 1. a munka ünnepe, munkaszüneti nap. 🙂 Nem volt semmi nagy esemény, de mindig jó egy-egy ünnep, ha másért nem, már csak a várost díszítő piros-fehér-zöld zászlók miatt is. Szerintem nagyon szép ez a színösszeállítás, és nem csak azért, mert ezek a nemzeti színeink. 🙂

2-án kedden volt esemény, kivételesen áttettük a szerdai társasjátékot.

4-én csütörtökön nem volt semmi különös, de Facebookon több helyen is láttam, hogy világnap volt: Star Wars nap (aznap tudtam meg, hogy van ilyen nap). Nem vagyok nagy Star Wars rajongó (mert általában minél nagyobb felhajtás van valami vagy valaki körül, annál kevésbé érdekel, de azért lehet, hogy majd valamikor megnézek egy vagy több részt), de tetszett a magyarázat, hogy miért aznap van ez a nap. Kicsit fárasztó, de nagyon vicces angol szójáték az alapja. Aki tud angolul, annak elég ennyi: “May the 4th be with you” 😀 (Aki nem tud angolul, annak kifejtem. A Star Wars-ban mindig azt mondják: “Az erő legyen veled!” Angol eredetiben: “May the force be with you”. De a May szó nem csak segédige lehet, hanem a májust is jelenti, a “force” (erő) szót meg éppen úgy ejtjük, mint a 4th (4.) sorszámnevet. May the 4th pedig május 4. Ebből lesz “May the 4th be with you”, kb. “Május 4. legyen veled!” 😀 És ezért május 4. a Star Wars nap. 😀 )

6-án szombaton társasjáték délután volt. És megint nyertem a tombolán egy új társasjátékot. Le marché de Samarkand. Ez a neve.

Photo8363

Korábban is nyertem már társasjátékokat a társasjáték délutánon, pl. áprilisban egy Forestaurant nevű játékot (állatok étterme, kooperatív társasjáték, az egyesület egyik elnökségi tagjának saját fejlesztésű játéka, a forgalmazó pedig természetesen az egyesület elnökének társasjáték-gyártó és -kiadó cége), és egy Ponder nevű békás játékot is.

Előtte decemberben nyertem egy Speedway Champion nevű motorversenyes játékot, novemberben pedig 3000 Ft vásárlási utalványt, ami sajnos kihasználatlan maradt, mert olyan fa játékokra lehetett felhasználni, amilyeneket az egyesület elnökének cége gyárt (az egyik, a Pitrush, ha jól tudom, az elnök saját találmánya, a másik kettőt, a Crokinole nevű kanadai játékot, meg a Carrom nevű indiai játékot talán ő hozta be először az országba), de ezek a játékok elég drágák, a Pitrush a legolcsóbb, és az is kb. 30 ezer Ft, a másik kettő meg kb. 50 ezer, nem lett volna pénzem a 3000 Ft-os utalvány kiegészítésére. a képen a Speedway Champion látható, amit decemberben nyertem.

Photo6290

Kb. ennyit nyertem az egyesületi társasjáték délutánokon a tombolán. 🙂 De nem csak a tombola miatt érdemes oda járni. Hanem a játékok és a játékmesterek miatt is. Kedvenc díjazott játékmesteremmel is játszottam néhányat, de másokkal is. 🙂 Összesen 8-at, ebből 2 játék volt új nekem, és az egyikben 2-szer is nyertem. 🙂 (Azt a játékot egy olyan új játékmesterrel játszottam, akinek az elején kellett egy kis bátorítás, de a rendezvény végére már szerintem elmúlt az önbizalom-hiánya. Először még tegezni is alig mert, de mondtam neki, hogy nyugodtan tegezzen. Úgyis ez a szokás az egyesületben és nekem is jobban esik, fiatalabbnak érzem magam tőle. 😀 Ha nálam fiatalabbak nem mernek tegezni (nem csak ilyen rendezvényen, hanem általában az életben), az nagyon öregít, és zavarba hoz. És kicsit mentegetőzött is, hogy kevés játékot ismer, de megnyugtattam, hogy senki nem ismeri mindet, és elég, ha azt el tudja mondani, amit ismer. Így a játék közben már nem láttam rajta feszültséget, bizonytalanságot, ezért neki is nyugodt lelkiismerettel adtam meg a szokásos 6 pontot az 1-től 6-ig terjedő skálán.)

Aztán tegnap kibontottam a nyeremény játékomat, és kiderült, hogy csak francia nyelvű játékszabály van benne! Franciául tanultam ugyan 2 évig, de akkor sem tudtam annyira, hogy lefordítsak egy játékszabályt, azóta meg csak felejtettem (szinte mindent, már csak a kiejtésre emlékszem, meg néhány szóra, de nem tudnék egy mondatot összerakni franciául), ezért megpróbáltam Google keresőben magyar szabályt keresni hozzá. De nem volt. Csak idegen nyelvű volt. De ha már muszáj idegen nyelven, akkor legalább angol nyelvű legyen, abból van középfokú nyelvvizsgám (most már inkább csak a papír van meg, mert 2001-ben szereztem, azóta meg csak felejtek, de azért egy játékszabályt még le tudok fordítani, bár azt szoktam mondani, hogy csak annyit tudok angolul: “Hömpörö apor ündürixi” 🙂 ), és találtam is angol nyelvű szabályt, de azt csak az tölthette le, aki regisztrál arra az oldalra. Regisztráció nélkül megszerezhető szabály angolul sem volt. Egyetlen játékszabály miatt nem érdemes regisztrálni egy oldalra (amúgy már mások is ajánlották, hogy regisztráljak oda, mert ez a Board Game Geek nevű nemzetközi társasjátékos oldal volt, de nem regisztráltam még, mert nincs magyar változata, de ha majd lesz, akkor regisztrálok), de szerencsére volt olyan ismerős, aki regisztrált, letöltötte, elküldte, én lefordítottam, mentettem a magyar szöveget pendrive-ra, és kinyomtattam, miközben mentem a belvárosba, a mai nap nagy lehetőségét kihasználni… 🙂 Így végre megvan magyarul is a játékszabály. (Volt már olyan játékom, amit fordítani kellett, a decemberben nyert Speedway Champion nevű motorversenyes játék. Csehek gyártották, és 6 nyelven volt benne szabály: csehül, szlovákul, lengyelül, oroszul, németül és angolul. Azt is angolról kellett magyarra fordítani…) A képen a francia szabály első oldala látszik.

Photo8364

Ma, 8-án két örömteli esemény is volt. Először is, öcsémék 2 napra elutaztak, kedd estig nyugalom lesz itthon. 🙂 Másodszor, ma van a magyar kézműves fagylalt napja. 🙂 Miért május 8-án? Erre is nagyon ötletes a magyarázat: V.8. a dátum, a V a tölcsér, a 8-as 2 gombóc fagylalt. 😀 Természetesen kihasználtam a mai nap előnyeit egy Mackó nevű belvárosi helyen (Veszprémben évtizedek óta mindenki ismeri, szereti), és le is fényképeztem a cégtáblát, meg az akció reklámját. 🙂 (A saját tölcséremet nem, mert elég nehéz egy kézben tartani a fényképezős telefont, a másikban fogni a tölcsért + még volt nálam egy irattartó mappa is, a kinyomtatott játékszabállyal.) Természetesen 2 gombócot kértem. 🙂 Az egyik egy “mackó a málnásban” nevű alkotás volt, ez málna fagylalt, de amikor kiteszik, beborítják csokoládé réteggel a tetejét, és abból is jut minden tölcsérbe. A másiknak nem volt ilyen fantázianeve, azt egyszerűen gyömbéres citromnak hívták. 🙂

10-én szerdán lesz Madarak és Fák Napja, ez egy magyar eredetű nemzetközi természetvédelmi ünnep, és ennek alkalmából itt az újabb fecskés videó. A fecskék itt is csak kis suhanó fekete foltnak látszanak, de legalább látszik valami. Ezzel az eszközzel nem lesz jobb… De végre rajta vannak a képen a fecskék, és ez már siker! 🙂 (És azon a szerdán, 10-én kipróbáljuk a kis társasjátékos csapatommal a szombaton nyert játékomat is. Itthon már játszottunk vele, nem rossz, de többen még jobb lehet. 🙂 )

13-án szombaton lesz édesanyám születésnapja, családi ünnep. 🙂

Egyelőre ennyit a nevezetes napokról és pozitív eseményekről, mostanában egyre több kis örömteli apróság történik velem. 🙂 Tombolanyeremény, fagylalt napja, 2 nap öcsémék nélkül, videó a fecskékről… Kis csodák. 🙂 Most már csak egy új munkahely csodáját szeretném átélni. 🙂

Világnapok és más csodák

Társasjáték délután

Tegnap 2 bejegyzést írtam, ma 1-et és holnapra is időzítve van már még 1, a márciusi kedvenc bloggereimről. Néha ez van, néha hetekig semmi, de ilyen az élet. Néha minden egyszerre történik, máskor meg semmi…

A mai élményem a társasjáték délután volt. Már odafelé is lassan mentem, nézelődtem, fényképeztem, és sok szép látnivaló volt út közben, amiket itt be is mutatok.

De ez csak út közben volt, az igazi élmények a társasjáték délutánon vártak rám. 🙂 Rájöttem, hogy a kedvenc pöccintős játékomban (Crokinole) a második játékos indul előnyből, mert ha felváltva pöccintenek, és mindenki kipöccinti a másik játékos korongját, akkor a második marad. Pöccint a kék játékos, megáll valahol a kék korong. A zöld eltalálja, kipöccinti, a zöld marad bent. Megint a kék jön, kipöccinti a zöldet, majd megint a zöld, kipöccinti a kéket. Amikor mindkét játékos pöccintett, mindig a zöld marad a pályán. (Persze ez nem mindig így alakul, ettől izgalmas a játék, de elvileg a második van előnyben. Ha meg mindig mindenki sikeresen a 20-as lyukba pöccint, akkor döntetlen a vége, nincs előnyben senki.)

Játszottam Crokinole-t is (pöccintgettünk kicsit a kedvenc játékmesteremmel), leültem a hónap játékához is (Fedőnevek), volt egy űrös játék is (Race for the Galaxy), aztán egy könnyed kaméleonos (Coloretto, a kedvenc játékmesteremmel), megint előkerült az előző hónap játéka is (Not alone), és egy kémcsöves játék (Dr. Eureka, szintén a kedvenc játékmesteremmel). 🙂 Fénykép nincs a játékokról (fogalmam sincs, hogy szabad-e vagy csak az egyesület fotósa fényképezhet, és ha lefényképezek egy játékot, pl. mert új volt nekem, mint az űrös, vagy mert megnyertem a játékot, stb. akkor felhasználhatom-e ennyire nyilvánosan), de nagy élmény volt mind. 🙂

A kis szerdai csapatunkból már 3-an voltunk, az egyik a kedvenc játékmesterem, a másik egy elég új társasjátékos, aki még szerdán is csak 2-szer volt, az egyesületben meg most először, de nekem nagyon rokonszenves, jól beilleszkedett a csapatba. 🙂

A rendezvény végén tombolasorsolás volt. 5 tombolám volt (1 mindenkinek jár a belépésért, 2 a szervezők által készített teszt hibátlan kitöltéséért, ilyen teszt márciusban volt először és akkor is 2 tombolát kaptam érte, és 2 tombola a 6 játékért, mert minden 3. után jár egy szelvény), és elég kevesen voltunk, ezért nagy esélyekkel és reményekkel vártam a sorsolást. Utoljára decemberben nyertem, egy Speedway Champion nevű motorversenyes társasjátékot.

De a tombolasorsolás előtt még kihirdették az első negyedév legjobb játékmesterét. A játékosok 1-től 6-ig pontozzák a játékokat és a játékmestereket is. (Hacsak nincs valami nagyon negatív dolog, akkor én 6-ost adok a játéknak is és a játékmesternek is. Egyszer fordult elő, januárban, hogy más pontszámon gondolkoztam, konkrétan arra gondoltam, hogy 1-est adnék, mert a játékmester megszökött az asztaltól, és más magyarázta el a játékot, egy olyan ember, aki csak februártól volt játékmester, de úgy gondoltam, inkább a jót nézem, és annak az embernek adok egy 6-ost, aki helyettesítette a játékmestert. Amúgy a rendezvényt is lehet 1-tól 6-ig pontozni, én mindig 6-ost adtam. aznap gondolkoztam egy 4-es pontszámon, nem csak emiatt az eset miatt, volt ennek más előzménye is, de ha nem 6-ost adok, akkor le kell írnom, mi nem tetszett, de nem fért volna ki a lapra, ezért inkább akkor is 6-ost adtam, és jeleztem, hogy a kérdőívben a korra és nemre vonatkozó kérdések feleslegesek. Amúgy tényleg azok, de ezt soha nem tettem volna szóvá, ha nem éppen ezek miatt nem fért volna ki a véleményem. Ezért januárban is maradtam a 6-osoknál, azóta meg nem volt olyan esemény, ami indokolta volna a rosszabb pontszámot. Azóta is mindig mindenkinek 6-ost adtam… 🙂 A januári esetet meg szívesen részletezem privátban, nem itt, hozzászólásban mindenkinek, akit érdekel, de nem tagja az egyesület elnökségének.) A játékok értékelése abba számít bele, hogy mit hozzanak a szervezők a rendezvényre, és mi legyen a hónap játéka. A játékmesterek értékelésének eddig nem igazán volt súlya, de idén már negyedévenként jutalmazzák a legjobb játékmestert. Figyelembe vették azt is, hogy januárban, februárban és márciusban ki hány játékot játszatott, és természetesen az eredményeket is. És kiderült, hogy a kedvenc játékmesteremmel nem csak én voltam elégedett, hanem mások is, mert ő volt a negyedév legjobb játékmestere. 🙂 Társasjátékot kapott érte. Ő lepődött meg rajta a legjobban. 😀 (Én viszont sejtettem, hogy ő lesz. Ki más lenne? 😉 )

A sorsoláson kiderült, hogy 2 játékot is nyertem! 🙂 A másodiknál már nem is figyeltem igazán, mert egyszer már nyertem, és csak az utolsó pillanatban jöttem rá, hogy az is én vagyok! 😀 Ráadásul közvetlen egymás utáni húzás volt. 😀 Az egyik egy Forestaurant nevű társasjáték, amit az egyesület egyik elnökségi tagja alkotott, a másik egy Ponder nevű egyszerű kis békás játék. 🙂 (Az új játékosunknak rendezvény közben már megmutattam, ki a 2 legfontosabb ember az egyesületben, röviden elmondtam, mit érdemes róluk tudni, és amikor nyertem a tombolán, akkor azt is elárultam neki, hogy ki találta ki azt a játékot, amit nyertem. 🙂 )

A tombolán nyert játékokat már itthon fényképeztem le. 🙂 Megbeszéltem a 2 játékostársammal, hogy szerdán mindkettőt kipróbáljuk. 🙂

A társasjáték délután tehát áprilisban is nagyon jól sikerült: megint játszhattam a kedvenc játékmesteremmel, sőt, még egy ember volt ott a kis szerdai csapatunkból (kezd alakulni a jó társaság, de a többiekkel is jóban vagyok ott, nincs velük semmi bajom), megint jókat játszottam, egy új játékot is megismertem, a kedvenc játékmesteremet is jutalmazták, és még a tombolán is nyertem, 2 játékot is! 🙂

Társasjáték délután

Állásbörzén jártam

Ez még szerda délelőtti élmény, de csak most érek rá itt közzétenni. Szerdán állásbörze volt az Arénában.

Az Aréna kívülről (kint is voltak bemutatók…)

Sokan akartak bemenni…

Photo7466

Én is bementem, körülnéztem. Ilyen volt belülről (csak 1 kép, mert nem tudom, szabad-e ilyen helyeken fényképezni, ezért is homályos kicsit a kép, mert a lehető leghamarabb végezni akartam vele, talán bemozdult kicsit a nagy kapkodásban, de még ez a legjobb a 3 “lesifotó” közül).

Photo7469

Én is bementem, körbejártam a standokat. Mindenhol a végzettségemet kérdezték, és amikor megmondtam (környezetmérnök), akkor elkezdtek sajnálkozni, hogy “ilyen nincs most nálunk, nem is nagyon szokott lenni”, de volt egy-két állásközvetítő cég, ahol bármikor, bármilyen állás lehet, egy-két cég, ahol azt mondták, hogy talán majd lesz ilyesmi, sőt egy olyan cég is, ahol azt mondták, hogy van ilyen csoportjuk, de  nem tudták megmondani, hogy ott van-e állás, mert abból a csoportból nem volt kint senki. Az állásközvetítő cégeknek, a “majd talán lesz” helyeknek, és a “van ilyen csoportunk” cégnek leadtam az önéletrajzomat, majd talán lesz belőle valami, mindenhol 2 héten belül ígértek választ. És ennyi reklámanyagot szereztem…

Photo7470

Ennyi volt a szerdai állásbörze az Arénában. Remélem, több sikerrel járok majd 2 hét múlva, április 12-én szerdán az egyetemen. Ha nem, akkor jön a B terv!

Állásbörzén jártam

Karácsonyi álmok

15107383_1348600085163676_6450088271262895353_n

Ez a téma is legalább háromféleképpen értelmezhető! 😀 Legalábbis az ilyen trolloknak, mint én! 😀 Álmodtam-e már a karácsonyról? Mit szoktam álmodni karácsonykor? Vagy miről álmodozom, milyen elképzeléseim vannak így karácsony körül a karácsonyról és minden másról? (Persze a “Legyen a fa alatt…” témát leszámítva, mert arról már írtunk bejegyzést.) Nyilván az utóbbira kellene gondolni, de menjünk szépen sorba!

A karácsonyról még soha nem álmodtam, legalábbis nem emlékszem rá. Nem szoktam ilyen nevezetes napokról álmodni, ezeket az ünnepeket inkább ébren szeretem átélni, az legyen inkább álomszerű!

Mit szoktam álmodni karácsonykor? Semmit. Legalábbis nem emlékszem rá. Tudom, hogy mindenki álmodik, csak nem emlékszünk rá felkeléskor, de amire emlékszem, azok az álmok soha nem ilyen nagy napokon voltak, mindig a kis szürke hétköznapokat színesítették. Voltak persze már érdekes álmaim, de nem karácsonykor. A legemlékezetesebb pl. nyáron volt. Egyszer, amikor állatkertbe ment a család (évekkel ezelőtt), akkor azt álmodtam előző éjjel, hogy öcsémet az állatkertben megette egy tigris, aztán amikor odaértünk a tigrisketrechez, kíváncsian vártam, hogy mi lesz, de az öcsém azóta is él és virul, még csak meg sem szagolták a tigrisek…

Az utolsó kérdés talán a legnehezebb és a legérdekesebb. Miről álmodozom? Arról, hogy karácsonyra kapok egy munkahelyet, vagy legalább egy Crokinole táblát, hogy munkahely nélkül se unatkozzak. Arról, hogy kibékülnek végre a 18 éve elvált szüleim és újra együtt lesznek. Arról, hogy megint mindenkinek tetszik, ahogy feldíszítem a fát. (Ez eléggé rögtönzés jellegű mindig, soha nincs terv, hogy melyik dísz hol legyen, de eddig mindenki örült és mindenkinek tetszett.) Arról, hogy mindenki örül az ajándékoknak és én is olyat kapok, aminek örülök. És arról, hogy idén végre fehér lesz a karácsony.


Karácsonyi álmok

Egy kilátó és a kilátásaim

Ma sütött a nap, de mégsem volt igazán jó idő. Fújt a szél, és kicsit hideg is volt. Mégis elmentem kirándulni a Fenyves tanösvényre a Jutas vitéz kilátóhoz. Még az is végigfutott rajtam, hogy a kilátó tetején talán javulnak a kilátásaim,ahogy kedvenc pozitív, optimista Facebook csoportomban gondolják a vonzás törvényének hívei, de amúgy is jó oda elmenni, és ilyenkor már hangyák sincsenek a mulcsozott tanösvényen. 🙂

Természetesen készítettem néhány képet is az erdőben a kilátóhoz vezető úton és visszafelé is.

És milyenek a kilátásaim? Mostanában 3 dolog foglalkoztat.

  1. Miért szűnt meg a munkahelyem augusztus 1-jével egy bizonyos környezetvédő egyesületben? Biztos, hogy nem azért, amit nekem mondott annak az egyesületnek az elnöke, mert az csak sok mondva csinált apróság volt, csak egyetlen komoly ügy volt közte, abban meg kettőnk közül nem én voltam a hibás. Egyszerűen csak nem kaptam meg egy információt, ami alapján másképp dönthettem volna abban a helyzetben, mint ahogy döntöttem. Tehát más volt az igazi ok? De akkor mi? Egyre inkább azt hiszem, hogy az, amit már akkor kezdtem terjeszteni ismerősöknek az elbocsátásom okaként. Az, hogy az egyesületbe már nem kellett annyi munkaerő, és engem volt a legkönnyebb elbocsátani, mert én normál közfoglalkoztatásban voltam, a többiek meg kulturális közfoglalkoztatásban. (Ez azért fontos, mert a közfoglalkoztatottak munkáltatója az egyesület, a kulturálisoknak viszont egy másik szervezet a hivatalos munkáltatójuk, csak az egyesületben végzik a munkájukat, ezért őket csak az a másik szervezet tudja elbocsátani.) Valószínűleg ezért szűnt meg a munkahelyem, és még nincs helyette más. Személyes probléma biztosan nincs köztünk (ez lehet még olyan ok az elbocsátásra, amit nem szoktak bevallani), nem haraggal váltunk el egymástól. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időkben néha elég kiszámíthatatlan (főleg amióta marketing könyveket olvas), de ettől még jól tudtunk együtt dolgozni. (Ebből is látszik, hogy milyen káros a marketing. Az agymosás egyik fajtája. Az agymosásnak 4 fajtája van: politika, vallás, pszichológia, marketing. Ha jól működne a világ, akkor egyik sem létezne.) De amikor a megyei napilapban november 16-án szerdán az “Olvasóink mondták” rovatban válaszoltam arra a kérdésre, hogy szoktam-e adakozni, akkor még mindig ezt az egyesületet emeltem ki azzal, hogy ha lenne pénzem, akkor nekik adnék. Mert tényleg hasznos egyesület, és még most is egyetértek a céljaikkal.
  2. Ha már egyesületet emlegettem, egy másik egyesületben is voltak problémáim. Egy szakmai jellegű konfliktus miatt egy társasjáték egyesületből is kiléptem idén szeptember elején. De játszani jó velük, ezért a nyilvános rendezvényeikre azóta is elmegyek, csak tagnak belépni nem érdemes. És arra is rájöttem, mi volt a baj. Minden, amit kifogásoltam, egy okra vezethető vissza. Az egyesületben bizalmatlanság alapú rendszer működik.
    • Azért van regisztráció az egyébként ingyenes rendezvényen, mert az elnök(ség) nem bízik a játszani érkező külsős vendégekben.
    • Azért van 4 szintű hierarchia a rendezvények szervezői között (amiből pl. a felső 2 szinten lévő tisztségek nyilvánvalóan összevonásért kiáltanak), mert a vezetőség nem bízik az önkéntesekben. Különben nem lenne annyi szint és annyi olyan tisztségviselő, akinek mások ellenőrzése (is) a dolga.
    • Az önkéntesek véleményét ugyan látszólag kikérik, kérdőíven, de sok javaslatot utasítanak vissza kipróbálás nélkül. (És nem is az elutasítás a baj, hanem az, hogy kipróbálás nélkül! Ez egyrészt nem is célszerű, mert így nem derül ki, hogy tényleg rossz-e az az ötlet, másrészt nem is tisztességes, főleg úgy, hogy éppen a vezetőség kérte az önkéntesek véleményét, és nem is demokratikus.)
    • És végül, de nem utolsósorban, amin igazán összevesztünk, mert az érintett a legjobban: azért nem önállók a játékmesterek, és azért vannak kiszolgáltatva egy koordinátor szeszélyének, hogy kiadja-e nekik a kért játékot, mert a játékmesterekben sem bízik a vezetőség. (Persze nekem minden játékot kiadott a koordinátor, amikor játékmester voltam, de mi van, ha nem?) Pedig a játékmesterek a legfontosabbak, mert ők a rendezvény lényege. Ők mutatják meg a játékokat a rendezvényre érkező vendégeknek. Tehát miattuk érkeznek az emberek, és nélkülük a többi önkéntesre sem lenne szükség, akárhol is állnak a 4 szintű hierarchiában… Tehát bennük kellene a legjobban megbízni, és nekik kellene a leginkább önállónak, függetlennek lenni!
    • Hogy miért alakult ki ez a bizalmatlanság alapú rendszer, az nekem is rejtély. Annak az egyesületnek az elnöke soha nem volt ilyen, pedig egyetem óta ismerem (17 éve együtt kezdtük a környezetmérnöki szakot). Még azt sem mondanám, hogy elszállt magától, amikor elnök lett, mert ez nem igaz. Akkor sem szállt el, amikor saját cége lett. Inkább az alelnök lehet rá rossz hatással, de ez csak sejtés, nem tudom bizonyítani… Talán ezért alakult ki ez a bizalmatlanság alapú rendszer… De egy egyesületnek a bizalomról kell(ene) szólnia. Összetartásról, összetartozásról, együttműködésről. És ehhez kell a bizalom.
  3. Mi lesz velem? Ez a kérdés azóta aktuális, amióta megszűnt a munkahelyem. Milyen lehetőségeim vannak?
  • Önállóan vállalkozni. Ez kétféleképpen lehetséges.
    • Saját szakterületemen indítani vállalkozást. Ezt már elvetettem, mert a saját szakmámban, a környezetvédelemben csak egyféle vállalkozás van, amihez nem kell sok pénzt befektetni: a környezetvédelmi tanácsadás. De azt meg nem érdemes pénzért csinálni, mert ahol ingyen adnak tanácsot (pl. abban a zöld szervezetben, ahonnét elbocsátottak), ott is elég kevés megkeresés érkezik, pénzért nyilván még kevesebb ember kérne tanácsot. Ezért ha vállalkozom, akkor nem a szakmámban teszem.
    • Más területen indítani vállalkozást. Ezt megtehetem lelkiismeret-furdalás nélkül, mert a vállalkozás nem olyan, mint egy munkahely. Ahhoz inkább bátorság kell, mint végzettség, és bennem megvolt a bátorság. Volt is vállalkozási ötletem olyan alapon, hogy ha az ember nem él meg a szakmájából, éljen meg a hobbijából (ezért nem fontos a vállalkozásnál a végzettség, mert a vállalkozás önálló tevékenység, azt akár a hobbimhoz is köthetem, de egy munkahely más, az már nem hobbi, hanem szakmai tevékenység, és ezért érdemes az embernek a szakmájában elhelyezkedni). De a munkaügyi központ valamiért (talán mert nem termelő tevékenység, és nem teremtek vele munkahelyet) nem támogatta a vállalkozásomat, anélkül meg nem mertem elindítani, a magyar adótörvények miatt. Ugyanis a vállalkozónak akkor is kell adót, TB-t fizetnie, ha nincs jövedelme. És amíg nem indul be egy vállalkozás, addig nem termeli ki ezeket a közterheket. Az a fél év támogatás éppen ezen az időszakon segített volna át. Utána meg már kitermelte volna a vállalkozás ezeket a kötelezőket, mert ha nem, akkor nem is érdemes elindítani. Ha egy vállalkozás fél év alatt nem lesz nyereséges, vagy 1 év alatt nem nyújt biztos megélhetést, akkor nem érdemes foglalkozni vele. De mivel nem kaptam meg a támogatást, nem indult el a vállalkozás.
  • Elhelyezkedni valahol. Erre is több lehetőség van.
    • A legegyszerűbb a saját végzettségemnek megfelelő munkakörben elhelyezkedni. Tehát a környezetvédelemben. Nem ragaszkodom már a diplomás álláshoz, de a környezetvédelemhez igen, mert ahhoz köt a diplomám. Nincs más végzettségem. Ezért lenne érdemes a környezetvédelemben elhelyezkednem. Erről még többet írok az álláskeresői honlapomon. (Akit érdekel, hogy milyen állást keresek és mire vagyok képes, annak érdemes az egész honlapot átnézni. Elég hosszú, de megéri, mert minden információ ott van rólam.)
    • Ha nem sikerül a meglévő végzettségemmel elhelyezkedni, akkor 2 lehetőség van.
      • A végzettségemet bővíteni, újabbakat megszerezni. Ennek a legegyszerűbb módja a munkaügyi központos tanfolyam. Az én anyagi helyzetemben csak ez jöhet szóba, mert ez ingyenes. Meg is néztem az őszi tanfolyami listát, kieséses alapon találtam is egyet, egy logisztikai ügyintézői tanfolyamot (azért, mert arra van kereslet), de nem vettek fel. Azóta sem tudom, miért. Szerintem nem volt olyan sok rossz válaszom (persze tudom, hogy nem volt hibátlan a teszt, de volt hibátlan feladatom, és ennél többet nem tudok az eredményemről), talán a személyiségteszt nem volt olyan, amit ők elvártak, nem azon a kapun mentem volna be a 9 közül, amit ők helyesnek tartottak, de ez is csak sejtés, mert csak annyit mondtak, hogy nem sikerült. A munkaügyi központban csak egy lista volt nevekkel, hogy kinek sikerült és kinek nem, és nekem valamiért nem. A tanfolyam téma tehát lezárva.
      • Ha nem bővítés, akkor szűkítés. Megszabadulni a diplomától, ami szakterülethez (környezetvédelemhez) köt, hogy mást is vállalhassak.Ezzel már megpróbálkoztam a környezetmérnöki szaktalálkozón, november 12-én szombaton, de nem vették vissza. Annyit már tudok, hogy jogilag nem lehet érvényteleníttetni (sajnos), de utána kellene járnom, mi annak a törvényes, szabályos elintézési módja, hogy legalább fizikailag ne legyen nálam a diploma, és egyúttal az egyetem is megtudja, hogy már nem szeretném használni ezt a végzettségemet… (Az a baj, hogy azt sem tudom, hol lehetne utánanézni, vagy kitől lehetne megkérdezni.)
  • A “Mi lesz velem?” kérdésre tehát a válasz: vállalkozás elvetve (mert a saját szakmámban nem érdemes, más szakterületen meg nem támogatták), tanfolyam elvetve, mert nem vettek fel, így 2 lehetőség marad. Vagy elhelyezkedni a saját szakmámban, vagy visszaadni a diplomát az egyetemre, hogy mást is vállalhassak, ne legyek szakterülethez kötve. Egyelőre mindkét vonalon elindultam, majd amelyik hamarabb bejön, azt elfogadom.

A zöld szervezetben tehát rájöttem, miért bocsátottak el: engem volt a legegyszerűbb leépíteni, mert nekem az egyesület volt a munkáltatóm, és már nem kellett annyi munkaerő a szervezetbe.

A társasjáték egyesületben is rájöttem, miért olyan a rendszer, amilyen: azért, mert bizalmatlanság alapú rendszer. Amúgy a játékmesterek önállósága csak elrendezés kérdése, erre jóval a kilépésem után jöttem rá. (Tehát ez nem az eredeti javaslatom, annál tényleg van jobb, de nem az, hogy a játékmester egy másik embertől függ.)

jatekter

És a karrieremben is megvan a 2 lehetőség: vagy a saját munkámban elhelyezkedni, vagy visszaadni a diplomát, hogy mást vállalhassak, és dolgozom is mindkét vonalon…

És hogyan javította a kilátásaimat az, hogy a kilátóban voltam? 2 állásról is kaptam visszajelzést ma. Az egyik helyről csak annyit, hogy írjam át nekik a már beküldött önéletrajzomat az általuk 15 oldalas útmutatóban megadott formátumra… (Érdemes foglalkozni azzal, aki ilyen formai dolgokba beleköt? Mindenhol máshol jó volt az önéletrajzom, mert jól áttekinthető, csak ennek a munkahelynek nem…) A másik helyen meg csak annyi volt a hirdetésben, hogy diplomásokat keresnek, meg egy e-mail cím, más nem. De holnap állásinterjúm lesz velük 10-kor. (Az ilyen homályos hirdetések általában értékesítés, hálózatépítés, MLM típusú munkák, de megírtam nekik az e-mailben, hogy ilyen jellegű munkát nem vállalok, csak környezetvédelmit, és mégis felhívtak ma telefonon, hogy menjek be interjúra. Az önéletrajzomban volt telefonszám is, e-mail cím is, fel tudtak hívni, és hívtak is. Remélem, hogy a másik gondolatom lesz az igaz, hogy ez egy munkaerő-közvetítő cég, akiknek sok diplomás állásuk van, vagy egy új cég, ahol még sok üres állás van, és talán ajánlanak valamilyen környezetvédelmi állást…) Munkahelyem tehát még nincs, de már 2 önéletrajzomra kaptam választ. Remélem, hogy legalább az egyikből lesz valami. Talán tényleg javította a kilátásaimat a kilátó! 😀

Egy kilátó és a kilátásaim

Színes szeptember

Érdekes napjaim voltak szeptemberben, voltak intenzív élmények, elintézendőkkel zsúfolt napok, jó és rossz pillanatok. Mint akárki másnak, csak mással nem pont ezek történnek. (Szerintem bárki életéről lehet regényt írni, csak nincs mindenkinek akkora szerencséje, hogy írjanak róla.)

Szeptember 1-jén egy kis ünnepségen vettem részt egy társasjáték egyesületben. Az elnöknek szeptember 2-án van születésnapja, azt ünnepeltük. Csak egy kis rövid köszöntés volt, és szervezési hiba miatt el is késtem, de mégis jól sikerült. 🙂

Néhány nappal később, szeptember 5-én hétfőn viszont ugyanez az elnök közölte, hogy mivel másképp szervezném az egyesület rendezvényeit, mint ő, és ő pont azon nem hajlandó változtatni, amit én javasoltam (pedig ő kérte az önkéntesek véleményét a rendezvényekről), ezentúl nem kér fel játékmesternek a rendezvényeken. (Nyilván nem tudta, hogy az én ötletem volt a születésnapja megünneplése. Ketten szerveztük az alelnökkel, aki az utolsó pillanatban megváltoztatta az időpontot (1 órával előbbre hozta) és állítólag nem tudott szólni nekem. De az alelnöknek sem tetszett a rendezvényekkel kapcsolatos ötletem, sőt, még jobban megsértődött, mint az elnök, mert valamiért személyes ügynek vette.) Ezért amikor 5-én hétfőn megtudtam, hogy nem leszek játékmester, akkor elgondolkodtam és 6-án kedden megfogalmaztam egy kilépési nyilatkozatot, amit elküldtem az elnöknek, mert a kilépést írásban is be kell jelenteni. 7-én pedig kiléptem, és az addigi önkéntes munkámért kaptam egy társasjátékot. És a tagdíjamat is visszafizették.

kilepesi-nyilatkozat

A nyilatkozatban említett szervezetek:

  • Családi Társasjáték Egyesület (vagy röviden: CSTE) – ebből az egyesületből léptem ki.
  • K10Klub – az egyesület gémer szekciója (a legnagyobb játékosok), korábban önálló, most már az egyesület része, akik szakmailag is foglalkoznak a társasjátékokkal, pl. cikkeket is írnak róluk. Nevük jelentése: 10 oldalú kockával való dobás.
  • Cogitate Games Kft – A CSTE elnökének társasjáték-gyártó cége, előbb volt a cég, aztán az egyesület. Fa játékaik Woodestic márkanéven kaphatók.
  • Csalán Egyesület – helyi zöld szervezet, ahol augusztus 1-jéig dolgoztam, semmi köze a társasjáték egyesülethez, de mindkét egyesület elnöke a másiknak is tagja, és én is tag voltam mindkettőben. (A Csalán Piacot az egyesület tarja fenn, minden pénteken 13-18 óráig lehet vásárolni.)
  • Társasház – az eddigiektől független kis társasjátékos csapat, nem egyesület, semmilyen hivatalos formája nincs.

A kilépés hatására az elnök és az alelnök privátban is letiltottak Facebookon, és nem kedvelhetem a CSTE Facebook oldalát sem. 😦 Nem is értem, miért tiltottak le onnan, az nyilvános oldal, nem csak tagoknak. A privát letiltást is csak félig értem: személyesnek vették az egyesületi nézetletérést, ezért letiltottak. De miért vették személyesnek? Ezt sem értem…

A nyilatkozatom végén az “alapító tag” titulus nem jár semmilyen tisztséggel, előjogokkal, csak annyit jelent, hogy tavaly novemberben én is részt vettem az alakuló ülésen. Összesen 13-an voltunk. (Aztán márciusban jegyezték be az egyesületet.) De talán ha alapító tag lép ki, az mégis jelez valamit, talán jobban elgondolkodnak, hogy rossz az irány, ezért írtam alá így a nyilatkozatot. 2015. november 12-től 2016. szeptember 7-ig összesen 300 napig voltam tag.

És ennek a kilépésnek a hatására a zöld szervezetben, a Csalán Egyesületben is bejelentettem a kilépésemet. Pontosabban azt, hogy abban az egyesületben sem fizetek 2017-es tagdíjat, hagyom lejárni év végén a tagságomat, és 2017-ben már nem leszek tag. Azóta gondolkoztam ezen, hogy augusztus 1-jén (általam nem teljesen ismert okokból) megszűnt a munkaviszonyom náluk. Aztán úgy gondoltam, hogy ha a társasjáték egyesületből kiléptem, intézzük el ezt is egyszerre!

De azon a héten a szép őszi idő megvigasztalt. 🙂 És itt van még néhány őszi apróság (több nap alatt készültek, hol itt, hol ott, de mind Veszprémben, néha egyszerre több is):

Aztán jött szeptember 12, hétfő, és ettől kezdve több szálon futnak az események. Aznap voltam a háziorvosnál, jogosítványt hosszabbítani, mert szeptember 28-án lejárt. (2006-ban iratkoztam be a tanfolyamra, 2007-ben sikerült megszerezni. Azóta sem volt mit vezetni, de meghosszabbítom, mert hátha éppen olyan állást kapok valahol, amihez kell. Környezetmérnöki álláshoz kérik néha. Ha pl. sokat kell terepre menni… Saját járművet még mernék vezetni, másét már nem. És úgy érzem, könnyebben menne először egyedül, utast még nem vállalnék be, ahhoz kell egy kis idő.)

És szintén 12-én hétfőn mentem a munkaügyi központba (tudom, hogy járási hivatal foglalkoztatási osztály, de én maradok a hagyományos névnél, azt mindenki érti), mert lejárt az álláskeresési támogatásom, ezért vissza kellett jelentkezni, és kértem az aktív korúak ellátását. És ha már ott voltam, néztem álláslistát és tanfolyam listát is.

De egyik ügy sem olyan egyszerű. 😦 Sem a jogosítvány hosszabbítás, sem a munkakeresés. Kezdjük az egyszerűbbel, az orvosi vizsgálattal! 12-én hétfőn a háziorvos kijelentette, hogy ő megadná az alkalmasságot, de egy gyerekkori betegség miatt szakorvoshoz kell küldenie. Gyógyultnak nyilvánítottak már, de mégis kell a vizsgálat, ez a törvény. (A betegséget nem nevezem meg, csak annyit jelzek, hogy nem is az volt talán, aminek mondták. Akkor csak annyit mondtak: “nem tudjuk mi ez, de …-ra hasonlít”, és olyan betegségre való gyógyszert szedtem 1984-95-ig. Egy elég súlyos betegségről van szó. De annak a betegségnek van egy jellegzetes tünete, amiről felismerhető, és ami nekem soha nem volt. De már hivatalosan is egészségesnek nyilvánítottak, de mégis előírja a törvény a vizsgálatot…)

Szeptember 23-ra kaptam időpontot a szakorvoshoz. Ő megvizsgált, de kell még 1 vizsgálat, október 3-án hétfőn, és ha az meglesz, akkor egy harmadik helyen, egy harmadik időpontban mondják ki, október 21-én pénteken, hogy alkalmas vagyok-e. 10 évvel ezelőtt is elvégezték rajtam ezeket a vizsgálatokat: azt is, amin már túl vagyok, meg azt is, ami hétfőn lesz, de akkor még közvetlenül egymás után végezte ugyanaz az orvos, és egyből megmondta az eredményt. Az egész megvolt 1 óra alatt, most meg 3 helyre kell menni, 3 különböző időpontban, és elhúzódik egy hónapig… 😦

És még a háziorvosi vizsgálat volt az egyszerűbb eset, a munkaügyi központban ennél sokkal bonyolultabb az ügyintézés… A munkaügyi központ álláslistáján nem volt a végzettségemnek megfelelő állás (pedig már nem ragaszkodom a diplomás álláshoz, a lényeg a környezetvédelmi szakterület), ezért kénytelen voltam a közfoglalkoztatásokat keresni. Szorgalmasan keresek állást, meg is pályázom mindent a szakmámban, amiről tudok, de egyelőre nem túl sikeresen. 😦 Ezért marad a közfoglalkoztatás. De mivel az úgyis csak ideiglenes, és nem jár sok pénzzel sem, ezért többé-kevésbé mindegy is, mit csinálok. Nem is az állások nevét kezdtem nézni, hanem az ügyintézőkét. Ahhoz mentem, aki a legjobban ért a munkájához, és még kedves is az ügyfelekkel. (Ha valaki ismerné a veszprémi munkaügyi központot: a hölgy a 8. ablaknál ül és a legősibb keresztnevet viseli.) Találtam is nála egy elég nyugalmasnak tűnő (teremőr) állást. Érdeklődtem az állásról, majd néztem képzési listát is, és ott is kinéztem magamnak egy tanfolyamot (logisztikai ügyintéző – azt most keresik). Természetesen a tanfolyamokat mások intézik, egy emelettel feljebb.

Aztán mivel kedd ügyfélmentes nap volt, 14-én szerdán visszamentem a kitöltött tanfolyami jelentkezési lappal, és azzal a szándékkal, hogy megpályázom az állást, hogy legyen egy kis pénzem, aztán ha indul a tanfolyam, akkor átváltok rá, mert arra is jár támogatás, és hosszú távon többre megyek egy új végzettséggel, mint a közfoglalkoztatással… De ezt így nem lehet! Közfoglalkoztatásból csak normál munkahely miatt lehet kilépni, tanfolyam miatt nem. Mert a tanfolyamnak feltétele, hogy 30 napja regisztrált álláskereső legyek, de a közfoglalkoztatás alatt szünetel a regisztrációm. Tehát nem lehet megvárni, hogy melyik lesz előbb, és nem lehet a munkából tanfolyam miatt kilépni, dönteni kell! Az ügyintéző hölgy a közfoglalkoztatást ajánlotta, mert a tanfolyam csak hetek múlva indul és bizonytalan, hogy összejön-e a létszám. A közfoglalkoztatás meg addig is biztos pénzkereset. Ezért 15-én csütörtökön (miután a család is jóváhagyta az ügyintéző hölgy véleményét) jelentkeztem közfoglalkoztatásra, kaptam egy közvetítő lapot.

Mivel ez kulturális közfoglalkoztatás lenne, a Nemzeti Művelődési Intézeten keresztül megy. (A továbbiakban: NMI.) Ők a munkáltató, tőlük kapom a fizetést, de nem náluk dolgozom, hanem ott, ahol meghirdették az állást, és a munkahely adja a feladatokat, nem az NMI. Elég bonyolult, de az ügyintézés még inkább az. Először is üzemorvoshoz küldtek. Mondták, hogy kérjek időpontot. Fel is hívtam aznap, 15-én csütörtökön 5-ször, de 1-szer foglalt volt, 4-szer meg hagytam végig csengeni, de senki nem vette fel. Pénteken is hívtam 2-szer, majd odamentem személyesen, és kiderült, hogy csütörtökön az első 3 hívásom még rendelési időben volt, mégsem vették fel, pénteken meg nincs is rendelés.

photo5131

Aztán 19-én hétfőn bementem oda a rendelőbe személyesen, időpont nélkül. Végig kellett várnom az időpontosokat, de megvizsgált és alkalmasnak talált teremőrnek. Aztán mentem az NMI-be, onnan továbbküldtek a leendő munkahelyre. Elmentem oda még aznap, 19-én hétfőn, és ott kértek önéletrajzot. Szerencsére volt nálam, mert tudtam, hogy az NMI-nek is kell, és nekik vittem (és több is volt, mert akkor már a 22-ei állásbörzére is nyomtattam néhányat), ezért odaadtam nekik, és azt mondták, hogy hamarosan felhívnak, hogy mit szólt az igazgató az önéletrajzomhoz. De csak ezen a héten, 28-án szerdán hívtak fel, hogy jövő kedden, október 4-én lesz egy személyes megbeszélés délután 3-kor. És majd az alapján dönt az igazgató (ki tudja mikor), hogy alkalmas vagyok-e közfoglalkoztatásban teremőrnek… A munkaügyi központban is elszörnyülködött a hölgy, amikor ezt tegnap elmeséltem neki…

Ennyit a 12-ei eseményekről és következményeikről. De azon a héten volt néhány pozitív esemény is. 🙂 14-én szerdán az egyetem parkjában a kedvenc zenekarom koncertje (eredetileg egyszemélyes zenekar, egy énekes-gitáros-dalszerző, de mára egy hegedűssel 2 fősre bővült a formáció). 🙂 2010-ben még egyszemélyesként nyerte meg a veszprémi utcazene fesztivál szakmai díját (nagyon is megérdemelten!), aztán 2016-ban a Dal felfedezettje lett. Nem ő ment az Eurovízióra, de a legjobb 4-ben benne volt és ezt a különdíjat is megkapta. 🙂 2 nagylemeze is megjelent, 2014-ben és 2016-ban. Mindkettő megvan nekem dedikálva. 🙂 Természetesen a 14-ei koncertje is ugyanúgy feltöltött, mint eddig mindegyik. 🙂 December 2-án jön legközelebb a városba, egy teljes egészében fából épült, föld alatti szórakozóhelyre. Akkor is megyek! 😀 A koncertre menet pedig így nézett ki a naplemente:

17-én szombaton pedig a társasjáték egyesület rendezvényén voltam. 7-én kiléptem ugyan, de a nyilvános eseményeikre még megyek játszani. 🙂 A játékmesterek szívesen játszottak velem, és én is jót játszottam velük. 🙂 Játékosként nem is érzékeltem az általam játékmesterként kifogásolt dolgokat, mindig volt kivel és mivel játszani és ez a lényeg! 😀 Az elnök sem haragszik már rám, mert ugyanolyan barátságos volt, mint amikor még tag voltam. 🙂 Persze csak a legszükségesebbekre szorítkoztunk, másra nem volt idő, csak regisztrált a belépésnél, adott tombolát 3 lejátszott játék után (nem nyertem semmit) és a végén leadtam neki a rendezvény értékelő lapomat, nem beszéltünk a kilépésemről és a hozzá vezető eseményekről, de nem láttam haragot a szemében és nagyon barátságos volt velem. Az alelnökkel nem volt közvetlen kapcsolatom, csak láttam, ahogy körbe járkált a teremben (biztos valamilyen felügyelet, ellenőrzés volt a feladata a rendezvényen – ezt most javítottam, először sikerült “ellenőrzés” helyett “ellenérzés”-nek elgépelni, talán ezt hívják freudi elszólásnak -, nem tudom milyen tisztségben, nem látom át a rendezvény hierarchiát), de amikor néha összeakadt a tekintetünk, haragot és elutasítást láttam benne. De a Facebook letiltást még mindketten fenntartják… (De már nincs mit mondanom egyiknek sem, csak szeretném, ha nem lenne köztünk harag. Részemről semmi személyes nem volt az észrevételeimben, csak fejleszteni akartam a rendszert, ráadásul ők kérték a véleményemet.) De akárhogy is néznek rám, én legközelebb is megyek játszani, november 5-én. 🙂

Jött a 19-ei hét. Hétfőn, 19-én üzemorvos, NMI, önéletrajz leadás. 22-én csütörtökön állásbörze, de nem volt sehol a végzettségemnek megfelelő állás. 41 cég volt, de nem biztattak semmivel. Ahol azt mondták, hogy talán lehet, oda leadtam önéletrajzot, de most aktuálisan sehol nincs környezetvédelmi állás. 😦 23-án pénteken meg szakorvosi vizsgálat, első felvonás. Jön még október 3-án és 21-én is egy-egy megpróbáltatás…

Aztán jön már végre a sok ügyintézés után egy kicsit pozitívabb időszak. 24-én szombaton szüret, ismerősöknél (apám barátainál). Kétféle szőlőt is szedtünk, fehéret és vöröset is, és igaz, hogy reggel 8-tól este 6-ig ott voltunk, de a friss levegőn (szerencsére száraz, napos időben), jó társaságban nem lehet elfáradni. 🙂

25-én vasárnap kirakodóvásár volt, vettünk is ezt-azt, de inkább látványnak, élmények jók az ilyenek. 🙂 Aztán mentünk a nagymamámhoz ebédre. Nagy születésnapi bulira, mivel másnap, szeptember 26-án, hétfőn lettem 36 éves. Környezetvédelmi ünnep is ez a nap: A Tiszta Hegyek Napja. Az volt a születésnapi ajándékom a család egyik felétől, hogy új cipőt és új nadrágot tudtam venni magamnak. (Nadrágból már egyre nehezebb normálisat találni, mert nem szeretem a koptatott divatot. A szaggatottat meg még kevésbé. A koptatottal az a baj, hogy én szeretem, ha egy nadrág akár 10 évig is hordható, de újonnan mégse úgy nézzen ki, mintha már 10 éve hordanám. A gyárilag szakadt meg hogy néz már ki? Ami elszakad, azt megvarrjuk vagy kidobjuk, ezek meg még drágábban árulják, mint az ép nadrágokat!) De szerencsére találtam magamnak normálisat. 🙂

A család másik felétől is sok apróságot kaptam, pl. ezt a könyvet a legszebb nemzeti parkokról. Belelapoztam már, hogy van-e benne magyar, és van! :O Rögtön az elején, a Fertő! 🙂

photo5190

A keddi napom is jól alakult, ismerek valakit, akinek aznap van a születésnapja (egy nappal az enyém után) és sikerült őt meglepnem egy kis ajándékkal. 🙂 Aztán meg még eggyel! 😀 A 14-ei koncertre vele akartam menni, de nem tudott jönni. 😦 És megkértem a kedvenc zenekaromat, hogy adjanak neki a születésnapján privát koncertet, mert szegény lemaradt a koncertről. 😀 Ezt ugyan nem vállalták, de egy videóüzenetet igen. 🙂 A frontember, az énekes-gitáros. 🙂 Meglepődött az ismerősöm, hogy felköszöntötték! 😀 (Az üzenet privát, ezért nem linkelem.)

28-án szerdán hívtak a leendő(?) munkahelyemről, hogy október 4-én interjú. És még mindig aznap megjött a postán egy kis nyereményem, egy Cinegemese nevű kis aranyos verses mese, szép rajzokkal, amit már másfél éve vártam. 🙂 De megérte várni rá. 😀

Aztán csütörtökön volt egy intézkedős napom. Megvártam, amíg mindenki elmegy itthonról (egyesek fél 8-ra mennek dolgozni, mások 9-re valaki 10-re, negyed 10-kor indult), aztán nekiálltam porszívózni, virágot locsolni, és egyéb apróságokat. (Most én vagyok itthon, ez nagyrészt az én dolgom. De csak az ilyen apróságok, a nagyobb dolgokhoz többen kellünk.) 11-re végeztem mindennel, aztán indultam gyalog a városba. Először a munkaügyi központba, bejelenteni, hogy szerdán hívtak a munkahelyről, és nem miattam késik a közvetítő lap, hanem a munkahely nem döntötte el már 2 hete, hogy kellek-e nekik. Az ügyintéző hölgy is elszörnyülködött ezen a bonyolult ügyintézésen és lassú munkatempón, de most már tudja, hogy nem rajtam múlik. Megint megkérdeztem, nem indul-e hamarabb a tanfolyam, mert gondoltam, hogy hagyom ezt a közmunkát és beiratkozom oda, de kiderült, hogy ezt a munkahelyet mindenképpen meg kell várni, ha megfelelek nekik, akkor el kell fogadnom, különben törölnek a nyilvántartásból és nem lesz TB jogosultságom. Aztán ha nem felelek meg, akkor mehetek tanfolyamra, ha még nem indult el. (Megkérdeztem az emeleten: még nem indult el, sőt azt sem tudják, mikor indul.) Tehát most várni kell.

Még mindig 29-én csütörtökön mentem másik nadrágot is nézni (ünnepi is kellett, nem csak hétköznapi, amit lefényképeztem), és sikerült is. De a munkaügyi központ tőlem fél óra séta, onnan az a bizonyos bolt sincs közel, ahol a fekete nadrágot vettem, és onnan meg kb. háromnegyed óra gyalog haza. Meg az ügyintézési idő, várakozás a munkaügyi központban, meg a nadrágot is próbálni kellett… Délután 1 óra után körül érkeztem haza, és fél 2-re be voltam jelentve fodrászhoz… De odaértem. 🙂

Aztán még mindig tegnap (29-én csütörtökön) este fél 7-től 10-ig hatalmas társasjáték parti 3 fővel egy belvárosi helyen. Ez nem az egyesület, hanem a másik, kisebb, de régebbi csapat, az a bizonyos Társasház… Júniustól nyári szünetet tartottunk, de most végre újraindult! 🙂 2 játékot vittem magammal. Az egyik, a kilépéskori új szerzeményem nem fért el az asztalon! 😀 Ezért mellőztük. Amúgy így néz ki a doboza:

photo5018

Ezzel már itthon játszottunk, mert 2-4 fős, és hiába vagyunk 4-en, mindig csak 2 játékos van itthon, az egyik én vagyok. A másik játék 3-8 fős, ki sem volt bontva még, mert nem találtunk 3. játékost. De most kibontottam a csapatnak, és jót játszottunk vele. 🙂 Több fordulót is, egész este! 🙂 A játék doboza:

Photo4313

És a kártyák kibontva:

Nagyon jól zárult a tegnapi nap! 😀 Ennyit a szeptemberi élményeimről. Elég intenzív hónap volt… 🙂

Októberi terveim, amit már tudok:

  • Kirándulás holnap a nagy kilátóhoz.
  • Szakorvosi vizsgálat 2. felvonás 3-án hétfőn.
  • Személyes interjú a leendő munkahelyemen, 4-én kedden.
  • 7-én pénteken fogorvos. (Még júliusban esett ki a fél tömés, de augusztus közepén mertem csak időpontot kérni. 2 fogorvos van a rendelőben, apa és fia. Az apa vezeti a rendelőt, benne megbízom, a fiával már volt rossz tapasztalatom. De a körzeti rendelést természetesen a fiú vezeti, az apja már csak a magánrendeléssel foglalkozik. Nem tudtam, hogy adjak-e még egy esélyt a fiúnak, vagy menjek az apjához magánrendelésre, de végül az anyagi helyzetem döntött: magánrendelésre nincs pénzem, marad a körzeti. Október 7-ére adtak…)
  • 9-én vasárnap ingyenes beiratkozás a megyei könyvtárban.
  • A 15-ei hétvégén valószínűleg megyünk apai nagymamámhoz, mert 15-én névnapja lesz neki is és a faluja másik végén lakó nagynénémnek (apám húgának) is. De ez még kérdéses, csak minden évben szoktunk menni.
  • 21-én pénteken a jogosítvány hosszabbítás remélhetőleg utolsó állomása.
  • És közben remélhetőleg legalább 2-3 Társasház…

Novemberre és decemberre is van már programom. November 5., társasjáték délután (aztán talán majd decemberben is lesz valamikor), december 2., a kedvenc zenekarom koncertje. Előtte november 30-án meg névnapom lesz, nekem is meg apámnak is. (Hogy is hívják a normális embereket?)

De biztos lesz még sok élményem októberben, novemberben és decemberben is. Ha megkapom a közfoglalkoztatást, akkor február 28-ig biztos helyem lesz, ha meg nem, akkor jelentkezem a képzésre. Ha indul még októberben, elvégzem, ha nem indul, beindítom a saját vállalkozásomat! 😀

Színes szeptember