Honnan jön az eső?

Van egy ismerősöm, aki végzettségét tekintve energetikai mérnök, de már régóta foglalkozik meteorológiai előrejelzésekkel és villámfotózással. Egy szakmai blogmagazinban ismeretem meg, ahol én többször is vezettem a környezetvédelmi szakterületet (vagyis összefogtam a környezetvédelmi bloggercsapatot, és aktívan írtam környezetvédelmi cikkeket), ő pedig több területen is írt ezt-azt, de a fő profilja az időjárás-előrejelzés volt a természettudomány szakterületen. 2011-től 2013-ig voltunk ott aktívak. Néhány évvel fiatalabb nálam, de nagyon ért az időjáráshoz. Ha országos előrejelzést akartam, akkor mindig nála néztem, sokkal jobban bevált, mint a tévés előrejelzések. (Ha meg helyi előrejelzés érdekel, akkor a helyi meteorológiai egyesület honlapját böngészem. Ez is, és az ismerősöm országos előrejelzése is mindig olyan pontos, amilyen pontos csak lehet egy meteorológiai előrejelzés.) Személyesen csak egyszer találkoztunk, 2012-ben egy szakmai bloggertalálkozón, de Facebookon azóta is rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, és még mindig megnézem az előrejelzéseit.

Ez az ismerősöm nemrég elkezdett együtt dolgozni egy illetővel, aki már kb. másfél éve a bolygók mozgásából próbálja előrejelezni a földrengéseket és az időjárást több-kevesebb sikerrel. Az elméletet ez az illető dolgozta ki, az ismerősöm a számításokban segít neki. Így egyre pontosabbak az előrejelzéseik. Érdekes ez az elmélet, hogy a bolygók mozgása hat az időjárásra. Lehet benne valami, valahogy úgy, ahogyan a Hold hat az árapály-jelenségre. Abban ugyan nem hiszek, amit az ismerősöm ismerőse állít, hogy pusztán csak a bolygók mozgásából meghatározható lenne a várható időjárás egy hónapra előre, mert szerintem azt földi tényezők is befolyásolják, de azt elhiszem, hogy lehet hatásuk a bolygóknak (főleg a bolygók gravitációjának) a Föld időjárására, pl. a felhők mozgására.

Ők ketten most irányokat akarnak számolni. Továbbra is a bolygók mozgását tartják kiindulópontnak, de a földi domborzat hatásait is figyelembe veszik. Ezért közzétettek egy felhívást a Facebook csoportjukban, hogy mondjuk meg nekik, hol lakunk, és honnan szokott jönni az eső. Én elárultam, hogy Veszprémben lakom, és általában Hárskút felől jön. Ha pontosan szemből, északról jön, az nem ér ide, elmegy jobbra, kelet felé, Gyulafirátót és Hajmáskér irányába. De ha az északi irányhoz képest ferdén balról jön, északnyugat felől, Hárskútról, az mindig ideér Jutaspusztán és a Bakonyalja lakótelepen keresztül. Ezt szövegben már leírtam nekik, de ígértem, hogy képen is szemléltetem. Íme a kilátás a 8. emeleti erkélyünkről:

Photo8798

És itt van ugyanez a kép egy kis magyarázattal.

Irányok

A képen látható, merre van észak. A mormon templom tornya (piros pont az ÉSZAK felirat alatt) mutatja az északi irányt. Ha onnan jön eső, elmegy Gyulafirátót és Hajmáskér felé. Az már más kérdés, hogy odaér-e. A kép bal szélén a 2 hegy közigazgatásilag Hárskúthoz tartozik. Az egyiken vezet a Hárskút és Lókút közti út, ami elég hullámos. Ennek a hegynek a nevét ne tudom. A másik hegy neve Papod hegy, ezen van a Vitéz Bertalan Árpád kilátó. Nem tudom, ki volt Vitéz Bertalan Árpád, de biztos a Horthy-korszakban élt, mert akkor osztogattak vitézi címeket.

Jutaspuszta épphogy nem fért rá a kép bal szélére, az egy Veszprémhez csatolt, még falunak is kicsi település(rész). Jutaspusztától a Papod hegyig gyakorlatilag bármilyen irányból jöhet az eső, az ideér. Vagy Jutaspusztán át, vagy a lőtéri szögletes erdőn és a Bakonyalja lakótelepen keresztül. (A Bakonyalja lakótelep a kép közepén látható városrész a kis házakkal. Nagyrészt családi házas és sorházas övezet, de vannak ott kisebb társasházak is.) Jutaspusztát és a Jutasi utat (ami a belvárostól majdnem Jutaspusztáig, a buszpályaudvartól a vasútállomásig tart)  Jutasról nevezték el, aki Árpád fejedelem egyik fia volt. Ő ugyan nem lett fejedelem, de az utódai igen. (Jutas fia Taksony fejedelem, Taksony fia Géza fejedelem, és Géza fia Vajk fejedelem, később Szent István király.)

Google térképen is látszik, honnan jön az eső…

Eső iránya

A kisebb feliratok (ha nem látszanak elég jól):

  • A buborék tövében: “Itt lakom a 8. emeleten” (eredetileg az utca, házszám volt itt, lecseréltem a feliratot).
  • A kijelölés bal szélén, szürke foltban: “JP”, vagyis Jutaspuszta.
  • A kijelölés csúcsa felé, középen, zöld foltban: “LSzE”, vagyis lőtéri szögletes erdő (a térképen nem is olyan szögletes, amint ahogy az erkélyünkről látszik).

A nagy piros felirat szerintem látszik. 🙂

Remélem, hogy ezzel a látképpel és térképpel talán tudtam segíteni időjárás-előrejelző ismerősömnek és az ő ismerősének az előrejelzéseik pontosításában. 🙂 Amúgy tavasszal és nyáron néha délről is jön eső, de az elég ritka, nem is figyeltem még meg ilyen pontosan az irányát. Ha az északi oldalról jön, akkor nem pontosan szemből, északról, hanem a jelzett irányból. Pontosan északról soha nem ér ide.

Honnan jön az eső?