Elpusztult a nyár

Vízbe fulladt. Ma szeptember 1-jén délután és este özönvízzel jött az ősz.

Ma délután még el tudtam menni a könyvtárba, ki is hoztam 1 könyvet, egy “költőmata” nevű verskérő oldal verseiből összerakott kötetet (beleolvasgattam, de még nem értem a végére, viszont ennek hatására ma már én is kértem tőle verset, kíváncsi vagyok, mikor jelenik meg, és mit tud írni a témáról) , de utána, amikor már itthon voltam, elromlott az idő.

De ha már verseskötet és szeptember 1., nekem is van versem erről a napról, amit 4 éve írtam és 2 éve a Facebookon is közzétettem, a vers keletkezésének történetével együtt.

Szeptember 1.
A nyár minden napján vidámak vagyunk,
De ilyenkor előjön minden bajunk.
Szeptember elseje, tanárok ünnepe,
A Föld minden strandja bezár.
A sok diák még az udvaron áll,
Az osztályból új tankönyvek szaga száll.
Szeptember elseje, tanárok ünnepe,
A Föld minden strandja bezár.
Sok tanár mosolyog és integet,
Adhatnak rosszabbnál rosszabb jegyet!
Szeptember elseje, tanárok ünnepe,
A Föld minden strandja bezár.
Az igazgató most beszédesebb.
Mosolyog, hogy újra eljöttetek.
Szeptember elseje, tanárok ünnepe,
A Föld minden strandja bezár.
Mostantól mindennap kapsz jegyeket,
A bukást épphogy elkerülheted.
Szeptember elseje, tanárok ünnepe,
A Föld minden strandja bezár.
Ha nyáron ballag már a vén diák,
Gondoljuk: Megúsztuk!
Mondjunk hurrát!
Szeptember elseje, tanárok ünnepe,
A Föld minden strandja bezár.

2014-ben írtam ezt a verset egy internetes magazinnak. A magazin címe Uploaded Magazin, és nem tudom, hogy most még létezik-e a magazin… 15-22 éveseknek szólt, tehát középiskolás és egyetemista korosztálynak.

A magazin téma megkötés nélkül várt verseket az augusztus-szeptemberi számba. Ebben a 2 hónapban 2 nevezetes nap van, az egyik augusztus 20, arról is írtam verset, a másik szeptember 1. (És persze van még szeptember 26, de azt hiszem, az csak nekem fontos. 😉 )

Gondoltam, hogy írok egy verset a magazinnak szeptember 1-ről, de ez nehéz feladat volt, mert még csak július volt. (Júliusban kellett verset írni, hogy augusztus elején megjelenjen.) Először leírtam a nyilvánvaló tényt: “Szeptember elseje, tanárok ünnepe”, majd rájöttem, hogy ennek ugyanaz a ritmusa, mint az “Ünnepek ünnepe, karácsony éjjele”. (Ünnepek ünnepe, a 100 Folk Celsius karácsonyi dala.

Mikor is jutna eszembe egy karácsonyi dal, ha nem nyáron? 😀 ) És amikor erre rájöttem, ennek a dallamára írtam meg az egész verset! De a Költőmata kötetben egyik-másik vers még az enyémeknél is jobb. 🙂

A könyvtárból hazafelé már pusztulást fényképeztem. A múltkori X-akták megoldódtak. Megtudtam, hogy kerékpárút épül azon a szakaszon, azért vágták ki a korábban piros X-ekkel megjelölt fákat.

Néhány fénykép a pusztításról:

Kivágták a fákat, bokrokat, de a szemetet senki sem szedte össze. Most bújt elő minden, amit a bokorba dobtak. Mint tavaszi olvadáskor a sok hó alá rejtett lom.

Photo11911

Még további fák helye…

Sok egészséges fákat kivágtak, de meghagytak néhány beteg, száraz példányt kerítésen belül…

A többi képen újabb kivágott fák. De az is látszik, hogy az erdőgazdaság központjánál már elkezdték az építkezést…

A délután és az este viharral folytatódott. Többszöri rövid megszakítással kb. 17:00 óta esik az eső, özönvízszerűen, néha jéggel, hol kisebb, hol nagyobb széllel, villámokkal. Az első kép akkor készült az erkélyről, amikor kezdődött. A második már kb. 20 perccel később a csukott erkélyajtón keresztül. A harmadik még negyed órával később az ablakomból. Nem sokat lehetett látni szabad szemmel sem, főleg csak a vízfüggönyt…

Szeptember elsején délután ezzel a nagy jégesővel, villámlással, özönvízzel Veszprémben vízbe fulladt a nyár. Remélem, szép ősz lesz majd. 🙂

Reklámok
Elpusztult a nyár

Honnan jön az eső?

Van egy ismerősöm, aki végzettségét tekintve energetikai mérnök, de már régóta foglalkozik meteorológiai előrejelzésekkel és villámfotózással. Egy szakmai blogmagazinban ismeretem meg, ahol én többször is vezettem a környezetvédelmi szakterületet (vagyis összefogtam a környezetvédelmi bloggercsapatot, és aktívan írtam környezetvédelmi cikkeket), ő pedig több területen is írt ezt-azt, de a fő profilja az időjárás-előrejelzés volt a természettudomány szakterületen. 2011-től 2013-ig voltunk ott aktívak. Néhány évvel fiatalabb nálam, de nagyon ért az időjáráshoz. Ha országos előrejelzést akartam, akkor mindig nála néztem, sokkal jobban bevált, mint a tévés előrejelzések. (Ha meg helyi előrejelzés érdekel, akkor a helyi meteorológiai egyesület honlapját böngészem. Ez is, és az ismerősöm országos előrejelzése is mindig olyan pontos, amilyen pontos csak lehet egy meteorológiai előrejelzés.) Személyesen csak egyszer találkoztunk, 2012-ben egy szakmai bloggertalálkozón, de Facebookon azóta is rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, és még mindig megnézem az előrejelzéseit.

Ez az ismerősöm nemrég elkezdett együtt dolgozni egy illetővel, aki már kb. másfél éve a bolygók mozgásából próbálja előrejelezni a földrengéseket és az időjárást több-kevesebb sikerrel. Az elméletet ez az illető dolgozta ki, az ismerősöm a számításokban segít neki. Így egyre pontosabbak az előrejelzéseik. Érdekes ez az elmélet, hogy a bolygók mozgása hat az időjárásra. Lehet benne valami, valahogy úgy, ahogyan a Hold hat az árapály-jelenségre. Abban ugyan nem hiszek, amit az ismerősöm ismerőse állít, hogy pusztán csak a bolygók mozgásából meghatározható lenne a várható időjárás egy hónapra előre, mert szerintem azt földi tényezők is befolyásolják, de azt elhiszem, hogy lehet hatásuk a bolygóknak (főleg a bolygók gravitációjának) a Föld időjárására, pl. a felhők mozgására.

Ők ketten most irányokat akarnak számolni. Továbbra is a bolygók mozgását tartják kiindulópontnak, de a földi domborzat hatásait is figyelembe veszik. Ezért közzétettek egy felhívást a Facebook csoportjukban, hogy mondjuk meg nekik, hol lakunk, és honnan szokott jönni az eső. Én elárultam, hogy Veszprémben lakom, és általában Hárskút felől jön. Ha pontosan szemből, északról jön, az nem ér ide, elmegy jobbra, kelet felé, Gyulafirátót és Hajmáskér irányába. De ha az északi irányhoz képest ferdén balról jön, északnyugat felől, Hárskútról, az mindig ideér Jutaspusztán és a Bakonyalja lakótelepen keresztül. Ezt szövegben már leírtam nekik, de ígértem, hogy képen is szemléltetem. Íme a kilátás a 8. emeleti erkélyünkről:

Photo8798

És itt van ugyanez a kép egy kis magyarázattal.

Irányok

A képen látható, merre van észak. A mormon templom tornya (piros pont az ÉSZAK felirat alatt) mutatja az északi irányt. Ha onnan jön eső, elmegy Gyulafirátót és Hajmáskér felé. Az már más kérdés, hogy odaér-e. A kép bal szélén a 2 hegy közigazgatásilag Hárskúthoz tartozik. Az egyiken vezet a Hárskút és Lókút közti út, ami elég hullámos. Ennek a hegynek a nevét ne tudom. A másik hegy neve Papod hegy, ezen van a Vitéz Bertalan Árpád kilátó. Nem tudom, ki volt Vitéz Bertalan Árpád, de biztos a Horthy-korszakban élt, mert akkor osztogattak vitézi címeket.

Jutaspuszta épphogy nem fért rá a kép bal szélére, az egy Veszprémhez csatolt, még falunak is kicsi település(rész). Jutaspusztától a Papod hegyig gyakorlatilag bármilyen irányból jöhet az eső, az ideér. Vagy Jutaspusztán át, vagy a lőtéri szögletes erdőn és a Bakonyalja lakótelepen keresztül. (A Bakonyalja lakótelep a kép közepén látható városrész a kis házakkal. Nagyrészt családi házas és sorházas övezet, de vannak ott kisebb társasházak is.) Jutaspusztát és a Jutasi utat (ami a belvárostól majdnem Jutaspusztáig, a buszpályaudvartól a vasútállomásig tart)  Jutasról nevezték el, aki Árpád fejedelem egyik fia volt. Ő ugyan nem lett fejedelem, de az utódai igen. (Jutas fia Taksony fejedelem, Taksony fia Géza fejedelem, és Géza fia Vajk fejedelem, később Szent István király.)

Google térképen is látszik, honnan jön az eső…

Eső iránya

A kisebb feliratok (ha nem látszanak elég jól):

  • A buborék tövében: “Itt lakom a 8. emeleten” (eredetileg az utca, házszám volt itt, lecseréltem a feliratot).
  • A kijelölés bal szélén, szürke foltban: “JP”, vagyis Jutaspuszta.
  • A kijelölés csúcsa felé, középen, zöld foltban: “LSzE”, vagyis lőtéri szögletes erdő (a térképen nem is olyan szögletes, amint ahogy az erkélyünkről látszik).

A nagy piros felirat szerintem látszik. 🙂

Remélem, hogy ezzel a látképpel és térképpel talán tudtam segíteni időjárás-előrejelző ismerősömnek és az ő ismerősének az előrejelzéseik pontosításában. 🙂 Amúgy tavasszal és nyáron néha délről is jön eső, de az elég ritka, nem is figyeltem még meg ilyen pontosan az irányát. Ha az északi oldalról jön, akkor nem pontosan szemből, északról, hanem a jelzett irányból. Pontosan északról soha nem ér ide.

Honnan jön az eső?