Lakótelepi eperfa körkép

Veszprémben a lakótelepen 6 eperfa van. Igen, eperfa. Mert az eper a fán terem. (Aki nem ért a biológiához, az is tudhatja az általános iskolai irodalomból. Arany János: Családi kör “Este van, este van: kiki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja“)

Ezt a 6 eperfát jártam ma végig. Már teremnek, és teremni is fognak július elejéig. Érdekesség, hogy az útvonalat is kb. olyan sorrendben célszerű bejárni, amilyen sorrendben kezdenek teremni. És ők hatan 4-féle fajtához tartoznak az eperfákon belül!

Az Agora (ismertebb, régi nevén HEMO) parkjában (Táborállás park, korábban Zalka Máté tér) van 2 fekete eperfa. Sűrű lombú, szomorú fűz formájú fák. Termésük előbb fehér, majd piros, végül fekete. Amikor fekete, és könnyen lejön (a kezemben marad, ha megfogom), akkor érett, ehető. Ez a 2 fa már az 5-ei hét elején kezdett teremni, akkor jelentek meg rajtuk az első fekete termések.

Az első fa egy kicsit nagyobb. És a belső ágain hamarabb feketedik a termése, mint kívül. (Vagy csak így látszik, mert kívülről egyből leeszik a madarak és az emberek?)

A második fa nincs messze tőle. Valamivel kisebb, de ugyanolyan fajta.

A következő fa a Haszkovó utca 12. előtt még mindig fekete eperfa, hasonlóan korán terem, mint az első kettő (az 5-ei hét vége felé néztem meg először és már javában termett), de nem teljesen ugyanaz a fajta. Más formájú, nem olyan szabályos a koronája, és nem is ugyanúgy állnak az ágain a termések. Talán még kisebbek is, mint a másik 2 fán. Látszik, hogy már érett a termés, mert már sok lepotyogott belőle.

Ez után felkeresünk 2 fehér eperfát, ők kb. június 10. körül kezdtek teremni. Az egyik a Haszkovó 17. előtt áll. Érett termés inkább alatta van, mint rajta, legalábbis az alsó ágakon, ahol felértem. De azért az elérhető alsó ágakról is lehet csipegetni. A fehér eper akkor jó, ha elég nagy a termése (másfélszer-kétszer akkora, mint a fekete, és hosszúkásabb formájú), nincs benne már zöldes árnyalat, és könnyen a kezemben marad. (A termések kicsit homályosak a képen, mert olyan közel kellett vinni a lencsét, hogy az már nem elég éles, de messzebbről meg takarták volna a levelek a terméseket.)

A másik fehér eperfa (utam során az 5., a fehérek közül a 2.) a Haszkovó 23. (óvoda) előtt áll. Nagyobb, mint az előző, de eléggé lelóg az ága, hogy elérhető legyen.

Az utolsó, 6. eperfa a Damjanich utca 3 előtt áll. Ez terem a legkésőbb, még csak mostanában kezdtek színesedni a termései. Ez szerintem a fehér és fekete eperfa keveréke lehet. Feketék a termései, de nem pirosról, hanem liláról színeződnek feketére, fehér-rózsaszín-lila-fekete átmenettel. A termések alakja és mérete viszont inkább a fehér eperfára emlékeztet. És kb. olyan magas is, mint az óvoda melletti fehér eperfa. (Ez a két legmagasabb fa a 6 közül.) És ez terem a legkésőbb (de mindenképpen be akartam mutatni, ezért vártam eddig ezzel a bejegyzéssel). Már van alatta fekete termés (és a teteje felé az ágakon is van néhány fekete), de az alsó ágakon még csak fehéret, rózsaszínt és néhány lilát találtam, feketét még nem tudtam szedni róla. Néha már jó ízűek a nagyra nőtt rózsaszín és lila termései is, ha könnyen lejönnek, de a fekete az igazán érett.

Ennyi eperfa van nálunk a lakótelepen. Még kb. 3 hétig teremnek, addig érdemes megkóstolni a termésüket!

Lakótelepi eperfa körkép

A nyár első napja

Június elseje van, a nyár első napja. 🙂 Ez a természetben is látszik, még a moha is virágzik…

Photo8754

Erre a fára meg futórózsa (és néhány más növény) kúszott fel. Szívesen fényképezem ezt a növényegyüttest minden évszakban. 🙂

És ez az ezüst fa a lakótelep egyik házának tövében, ahogy csillog rajta a napfény…

Photo8758

De lesznek más örömeim is a héten. Pénteken talán lesz egy lehetőségem új munkahelyet találni (megyek a munkaügyi központba), szombaton a nagymamám 80. születésnapja lesz, aznap délelőtt egy kis köszöntés, majd délután nyitástól zárásig megyek a Társasjáték Délutánra, ahogy minden hónap első szombatján szoktam, aztán vasárnap lesz a nagyobb születésnapi ünneplés. 🙂

A nyár első napja

Gesztenyevirágzás

A (vad)gesztenyefa kétszer szép igazán. Egyszer, amikor virágzik, nőnek rajta a “gyertyák”, másodszor meg akkor, amikor terem. Most a virágzás ideje van, annak is a vége felé. A gesztenyefa általában májusban virágzik, de idén már április második felében elkezdődött a virágzás, ezért már sok fáról lehullanak a virágok, és átadják a helyüket a terméskezdeményeknek. De messziről még a lehullani készülő virágok is úgy néznek ki, mintha még javában virágoznának. És van olyan fa is, amelyik még javában virágzik.

Talán azért az egyik kedvenc fám a vadgesztenye, mert ilyen fák között mentem óvodába. 🙂 Már akkor is szívesen nézegettem a gyertyaszerűen felálló virágokat. És ősszel, amikor érik a gesztenye, mindig szívesen gyűjtöttem. És sokkal bátrabban szedtem ki a tüskés burokból, a “süniből” a termést, mint most. 🙂 Azok a fák a város másik végén vannak, ezért nem készült róluk fénykép, de a környékünkön igyekeztem minél több fát lefényképezni. Az esetleg kihagyott, kimaradt fáktól ezúton is elnézést kérek. 🙂

Gesztenyevirágzás

Virágos vasárnap

Tegnap virágzó fák között jártam, ez volt a virágos vasárnap. Még nem virágvasárnap, mert az csak ezen a hétvégén lesz, húsvét előtt egy héttel, de már virágoznak a fák.

Több országban is megünneplik egyes fák virágzását. Japánban pl. Hanami néven ünneplik a cseresznyevirágzást. De Veszprémben is virágoznak már a gyümölcsfák, pl. a mi lakótelepünk és a belváros közti kis családi házas részen. Persze nem összehasonlítható Japánnal, ahogy a lakótelepünk színes házai sem hasonlíthatók össze Dél-Európával, de nekem mégis szép. 🙂 Kellemesen feltöltődtem az izgalmas hét után, amikor nem volt szerencsém az állásbörzén (majd talán 12-én…), de szerencsém volt a tombolán. És jólesett lassan menni utcáról utcára, nézelődni és fényképezni, mert amilyen szépen búcsúzott a március, olyan szépen kezdődött az április. 🙂

Most a legtöbb gyümölcsfa fehér.

De vannak fehér virágú fasorok is, pl. a Petőfi utca majdnem teljes hosszában…

Más színek is szépek, pl. a rózsaszín. A rózsaszínhez elég érdekesen viszonyulok. Én soha nem vennék fel rózsaszín ruhadarabot (egy időben nagy divat volt a rózsaszín póló és ing férfiaknak is, de én nem tudtam vele azonosulni), a szobám falát sem festeném soha rózsaszínre, és gondolkoztam a telefonszolgáltatóm lecserélésén is, amikor rózsaszínre váltottak (de aztán nem léptem semmit, mert amúgy elégedett vagyok a szolgáltatással), de a rózsaszín virágok mégis mindig megfognak, főleg a rózsaszín virágú fák. Talán az összes virágzó fa közül a rózsaszín (és a fehér) virágúakat látom legszebbnek. 🙂

A fákhoz tartozó házakat is érdemes lehet megnézni, néha nagyon jól mutatnak együtt…

Út közben az egyik sarkon egy macska is hozzám dörgölőzött. 🙂 Megálltam kicsit, hagytam neki, és közben próbáltam lefényképezni. Nem volt egyszerű, mert nem maradt egy helyben, folyamatosan tekergett körülöttem, de azért mégis sikerült 🙂

Volt, amikor boltívesen hajlott fölém a növényzet…

És még amiket láttam ott, kis kalandozásom során, beleértve az oda és haza vezető utat is. Fák más színű virágokkal, sövények (főleg sárgán virágzók), néhány utcakép, és egyebek…

Odafelé:

Ott:

Hazafelé:

Érdemes néha ezen a környéken sétálni, a lakótelepünk déli szomszédjában, a Barátság parkkal szemben, a belvárostól északra. Mindig frissítő látvány ez a sok fa és virág. És még szép házak is vannak arrafelé… 🙂

Virágos vasárnap

Búcsúzik a március

Szépen búcsúzik idén a március. Minden virágzik, a lakótelepünkön és környékén is. Akár a múltkor bemutatott színes panelházak között is lehet látni virágzó fákat, bokrokat, vagy füves részeket tele virágokkal. Most leginkább a sárga virágok nyílnak a fűben, de bőven van kék, fehér, és rózsaszín is. A fák között talán a fehér a legtöbb, de sárga is sok van, és rózsaszín is akad. És fehéren, sárgán, rózsaszínen virágzó bokrokat is láttam már. 🙂 De a zöld színre is érdemes figyelni, mert a fűszálak és a levelek zöldje most a legélénkebb, amikor frissen bújnak elő. 🙂 Ki is mentem ma a szabadba, délelőtt is, délután is. De nem csak növényeket, hanem néhány madarat és rovart is sikerült lefényképeznem. Készítettem vagy 300 képet, de itt csak a legjobbakat mutatom be.

Először csak a lakótelepen, a környékünkön mászkáltam összevissza, véletlenszerű útvonalon, de így is sok szépet láttam. 🙂

Aztán felmentem a dombra (oda, ahol már a múltkor is fényképeztem pl. tavaszi héricset). A dombon a bokrok fehéren virágoznak. Megint olyan fehérek, mint annak idején, télen, amikor zúzmarás volt a táj. És mindkettő nagyon szép. 🙂 (De azért remélem, hogy most néhány hónapig nem lesz zúzmara! 😀 )

Vissza a lakótelepre…

És kb. ennyi volt a délelőtt. Aztán délután újra kisétáltam, de most már kicsit határozottabb céllal. Igyekeztem minél naposabb útvonalon eljutni a lakótelep széle mentén a Jutasi útig.

Ott bementem a kiserdőbe, de nem nagyon a sűrűjébe, csak a szélén az ösvényen.

Majd fényképezgettem kicsit a virágzó fákat a Barátság-parkban és környékén.

Aztán a parkból hazafelé is készültek fényképek.

Ennyi volt a mai fotós túra a környéken, holnap más jellegű örömök várnak rám. (Társasjáték Délutánra megyek, játszom kicsit a hónap játékával, aztán remélem játszhatok néhány menetet kedvenc játékmesteremmel a kis szerdai csapatunkból, a többit meg majd meglátjuk, de biztos jó lesz! 🙂 )

Búcsúzik a március

Fehér fák világosban és sötétben

Hó még nincs Veszprémben, de köd, deres fű és zúzmarás fák igen, ezért mégis fehér a táj. Tegnap nap közben lefényképezgettem a fákat, aztán gondoltam, este is megnézem, hogy néznek ki ezek a fehér fák sötét háttér előtt.

Így néz ki a táj a közeli kis kutyasétáltató dombon (a lakótelep és a körgyűrű között, a régi BMX pálya környékén), és a lakótelepen.

Néhány apró részletet külön is érdemes megnézni.

A fagyott füvet és kisebb növényeket:

A piros bogyókat a fehér bokrokon:

photo6673

És a fehérrel díszített terméseket:

photo6678

Az esti képeket nem is volt olyan egyszerű elkészíteni. Ha nem volt a közelben fényforrás, nem látszott a képen semmi. Ha volt, de belelógott a képbe, akkor szinte csak az látszott, és túl fényes lett az a rész. Ha közvetlenül rávilágított a fára, az sem mindig volt jó. A legjobb, ha van fény, de nem látszik a képen, és elég erősen világít, de nem túl erősen, és nem közvetlenül a lefényképezett fára. De az sem rossz, ha a fa mögött van (főleg akkor, ha fényforrás, mint nagy fényes pont nem látszik át az ágak közt, csak megvilágítja a fát). Nem egyszerű olyan helyet találni, ahol éppen megfelelően állnak a fákhoz képest az utcai lámpák, ezért 47 képből csak 3 lett vállalható, de legalább ez a 3 kép sikerült. Sötét háttér előtt is jól néznek ki a fehér fák! 🙂

Fehér fák világosban és sötétben