Péntek 13 és az egész hét

Előző bejegyzésemben arról írtam, hogy nem nyertem egy novellapályázaton, még az első 20-ba sem jutottam be, amire egyébként számítottam volna. Pedig nálam rosszabbak is bejutottak. Vettem a fáradságot és elolvastam a zsűri által kiválasztott 20 novellát, és véleményeztem, hogy melyik miért jó vagy miért nem, melyik jobb, mint az enyém és melyik nem, és próbáltam egy közös pontot keresni bennük, de nem találtam. Ezért nem jöttem rá, mi alapján választották őket a legjobb 20-nak, de valószínűleg egyszerűen csak a zsűri szubjektív véleménye alapján. Nem voltam lusta végiggondolni, hogy melyikben mit látok és hogyan hatott rám, és le is írtam mindent mindegyikről. Aztán a senkiseolvassa blog szerzője elég kellemetlen meglepetést okozott nekem. Nem azzal, hogy nem értett egyet, hanem azzal, hogy leginkább a személyemet kritizálta a véleményem kapcsán. szívesen linkeltem volna neki akár ezt a személyeskedés nevű érvelési hibáról, vagy akár a saját szabályait, amiket nem igyekezett a blogomon betartani (“ne elemezd a bloggert, nem az ő személye a téma, ne taglald a motivációit,”), de ha ezt tettem volna, azzal én is lesüllyedtem volna a szintjére, ezért észérvekkel próbáltam meggyőzni, amelyek nem hatottak rá, és értelmes kérdéseket próbáltam feltenni, amelyek elől kitért. Még arra is csak kb. 3-4 egyre erősebb felszólítás után válaszolt, hogy ő mit lát a győztes novellában, amit én nem, miért hatott rá annyira, amennyire rám nem. Aztán kiderült, hogy ő sem lát bele többet, mint én, csak egyszerűen hatásosabbnak érezte. (Ebből is látszik, hogy egy bölcsész nem mindig bölcs ész…) Nem gondolt mást ő sem a győztesről, mint én, csak azért hatott rá, mert más az ízlése, más a személyisége. És ezért felsőbbrendűnek érezte magát nálam, és egészen magas lóról kommentálta a blogomat… Szerintem nem hallgat elég IHM-et, különben magáévá tenné a következő gondolatot: “nem biztos, hogy jót tesz neked, ha rád tukmálom az ízlésemet“. Az ő ízlésének a tukmálása biztos nem tesz jót senkinek! Végül kénytelen voltam letiltani. Ezért azt mondom, hogy azt a blogot lehetőleg senki se olvassa! A novellákról alkotott véleményemet pedig továbbra is fenntartom, de ha mások mást gondolnak, mást látnak bele, azt mindig elfogadom. De csak személyeskedés nélkül!

A héten más kellemetlen meglepetés is ért. Jelentkeztem előadónak egy TEDx nevű rendezvényre, ami októberben lesz kis városunkban. Jelentkezési határidő június 27, az ígért elbírálási határidő, ameddig elvileg mindenkit értesítenek: június 30. Július 1-jén, mivel még nem kaptam értesítést, megkérdeztem a Facebook oldalukon, hogy mi a helyzet. Kiderült, hogy nem is látták a pályázatomat, pedig jó címre küldtem, és nem jelzett a Mailer Daemon sem, tehát biztos átment nekik. Valószínűleg a spam mappájukba került. Úgy tudom, hogy a kisebb e-mail küldőkkel sok e-mail fiók megcsinálja ezt néha. A freemail és citromail címekkel gyakran, de úgy látszik, az euromaillel is. (De olyanról is hallottam már, hogy ha még nem jött e-mail egy címről, és csatolmány van a levélben, akkor azt spamnek veszi a rendszer. Éppen a jelenlegi munkahelyemen jártam így, de ezt csak később mesélték nekem, amikor már ott dolgoztam. Csatolmányban küldtem az önéletrajzomat annak idején, és spam mappába került. De ők a TEDx szervezőkkel ellentétben nem voltak lusták megnézni a spam mappájukat, és fel is vettek a munkahelyre.) Ezért FB üzenetben még egyszer beküldtem nekik  a pályázatomat, azzal kiegészítve, hogy melyik nap milyen címről milyen címre küldtem. Megköszönték a pályázatot, és ennyi. Aztán 1-2 nap múlva, amikor nem kaptam semmilyen jelzést arról sem, hogy mi van a pályázatommal, és arról sem, hogy más is járt-e így, megkérdeztem őket FB üzenetben, mire azt válaszolták, hogy más nem jelzett ilyen problémát (ezek szerint nem nézték meg a spam mappájukat, hiába javasoltam nekik, különben jelzés nélkül is észrevették volna azokat, akik így jártak), és hogy még várjak néhány napot az elbírálásra (amit már az ígéretük szerint rég le kellett volna zárniuk!). Aztán július 11-én szerdán kaptam tőlük egy e-mailt arra a címemre, ahonnan beküldtem nekik a pályázatot, hogy nem választottak ki előadónak. Töröltem már, ezért csak nagyjából emlékszem a tartalmára, de az volt a lényege, hogy nem illett a témám a többi közé. Pedig az Újrakezdés témához mi más illene jobban, mint a karrierem újrakezdése, amit tavaly nyáron megtettem? Egészen az egyetemre jelentkezéstől a diploma visszaküldésig, és a tavaly szeptemberi sikeres elhelyezkedésemig leírtam a történetet, benne a diploma visszaküldés okaival, az addig vezető gondolati úttal és próbálkozásokkal (ahogyan a linkelt Facebook bejegyzésben is). 2017.07.06-án küldtem vissza, és azóta sem bántam meg. Jó döntés volt. Kár, hogy néhány héttel később hazaküldték… De abban a néhány hétben, ameddig nem volt nálam, el tudtam helyezkedni más területen! Most már van fix helyem, önálló jövedelmem. De arra még most sem tudok rájönni, hogy mit jelenthet és mire jó az a tanács, amit 2015 januárjában kaptam ezzel kapcsolatban (egy olyan ismerőstől, aki szintén környezetmérnökként végzett, de mégis teljesen más területen lett előbb cégvezető, majd 2015 végétől egyesületi elnök is). Biztatás vagy ködösítés? Ezt nem tudom eldönteni még 3 és fél év után sem. A diploma visszaadás technikai részleteiről kérdeztem az illetőt és ez volt a válasz:

Lényegtelen mi volt a múlt, azaz tök mindegy, hogy milyen diplomája van (vagy nincs) az embernek. Az egyetlen ami számít, hogy mit tennél nap mint nap, ami jó érzéssel tölt el!

És a legérdekesebb az egészben, hogy tavaly ez az illető is TEDx előadó volt, teljesen más témában, hivatkoztam is rá a pályázatomban (természetesen nevet nem említve), hogy egy korábbi TEDx előadótól kaptam ezt a homályos tanácsot, és mégsem találták az Újrakezdés témához illőnek. Pedig azok után, hogy elkeverték az e-mailemet, majd lusták voltak megnézni a spam mappájukat (és ha én nem jelzek, akkor elsikkadt volna a pályázat), és még a döntést is eltolták másfél héttel a határidő utánra, már csak becsületből is adniuk kellett volna nekem egy lehetőséget… Mégis elutasítottak, mert szerintük ez a téma nem illik a többi közé… Most már nagyon kíváncsi leszek, hogy milyen témákat válogattak ki az újrakezdésről, és miért nem illik közéjük az én történetem.

Ez az újrakezdés elég későn jött az életemben, talán 2013-ban kellett volna egyből megtennem, amikor először eszembe jutott, nem szabad sokáig gondolkozni az ilyen nagy ötleteken. De úgy látszik, hogy (az intelligens emberek nagy részéhez hasonlóan) “későn érő” típus vagyok, mint a most, nyár közepén, végén virágzó növények, mint pl. a japánakác.

Készítettem is néhány képet a most virágzó növényekről, nem csak a japánakácról. A képek ezen a héten kedden, csütörtökön, pénteken készültek.

A héten amúgy nem történt túl sok minden, de szerdán volt a mélypont, nem pénteken. Egy napra az idő is elromlott, pedig a héten már elég nyárias az idő, már van 26-28 fok és süt a nap, de szerdán 1 napra megint esős, hűvösebb idő lett. Aznap utasították el a TEDx pályázatomat, és még a szokásos társasjáték is elmaradt létszámhiány miatt.

Pénteken egész jó napom volt. Munka után egy kis önkénteskedés egy olyan természetvédő egyesülettel, akikről még nem hallottam, de aki hívott az egyesület nevében a rendezvényre, őt ismertem egy másik, régebbi és nagyobb zöld szervezetből. Kitisztítottuk a tavat a Völgyikút Házban, sőt, még a patakmeder egy részét is. Csak azért hagytuk abba, mert elfogytak a szemeteszsákok…

Néhány kép előtte az odavezető útról (ott is felbukkan a tó):

Néhány kép a takarítás előtti állapotokról (az is látszik, hogy van szemetes edény kb. 2-3 méterre a tótól):

Takarítás után:

Hazafelé (itt is fényképeztem messziről is a tavat):

Összességében jól sikerült a tótisztítás, hasznosnak éreztem magam, és legközelebb is megyek, ha lesz. 🙂 Azt ugyan senki nem értette közülünk, hogy ki az a minősíthetetlenül igénytelen ember, aki a patakmederben hagyja el a zokniját, a partra teszi le a csokoládépapírt 2 méterre a szemetestől, a parti bokrok alá dobja az üdítős flakont, és a tóban helyezi el a cigarettás dobozt és a borosüveget (és az is érdekelne engem, hogy ha ugyanaz az ember legközelebb arra sétál, akkor nem zavarja-e a saját elhagyott hulladékának  látványa), de most legalább tiszta az a rész. Reméljük, tiszta is marad! 🙂

Szombaton is voltak pozitív élményeim. Délelőtt idén először vettem EGÉSZ görögdinnyét! 🙂 Eddig csak felekkel, negyedekkel szégyenkeztünk haza a piacról vagy a boltból (nekem a vásárláshoz szerencsére semmi közöm sem volt), de az egész az igazi. Milyen szégyen már felet kérni valamiből…??? És az egész dinnyét kiválasztani is művészet. De nekem mindig sikerül. 🙂 A héten már végre megjelent a református templomnál az a cég, akiktől szeretek dinnyét venni (egy helyi kertészet, de egy másik megyében, dinnyetermő helyen is van földjük, Kajdacs nevű faluban), és szombaton végre vehettem egészet! 🙂 8 kg 70 dkg, tehát nem túl nagy, de legalább finom. 🙂

Photo11397

A másik szombati élményem a szokásos havi társasjáték délután. Most is jó volt. 🙂 Sok játékkal játszottam, újak is voltak köztük, egyik-másikban még nyertem is, és még tombolanyereményem is volt. 🙂 Rögtön az első nyerő tombola az enyém volt! 😀 Nyertem egy zen kertes játékot. Persze a dobozban megint nincs magyar szabály (erre azért figyelhetne az egyesület, hogy vagy olyat vegyenek, amiben van, vagy ha nincs, akkor lefordíthatnák és mellékelhetnék a játékhoz a fordítást), és egyelőre sem Google keresőben, sem az általam ismert legnagyobb, kb. 7000 fős társasjátékos csoportban nem találok hozzá fordítást, de majd lefordítom, ha muszáj… De nyerni így is öröm, és remélem, hogy a játék is jó. 🙂

Photo11398

Májusban is nyertem, most is nyertem, csak júniusban nem. Májusban szinte végig egy játékmesterrel játszottam, és most is vele voltam 6-ból 4-szer. Júniusban meg nem játszottam vele és nem is nyertem. Úgy látszik, szerencsét hoz nekem ez a játékmester! 😀 Meg is mondtam neki. 🙂 (De amúgy is szívesen játszom vele. Rossz játékmester nincs az egyesületben, de mindenki másban jó. Ő pl. abban, hogy sorban mondja a szabályokat, nem hagy ki semmit és nem is téveszti el. Ilyen szempontból talán a legmegbízhatóbb játékmester.) De természetesen nem árulom el, hogy ki ő, mert akkor mindenki csak vele akarna játszani! 😀

A jövő héten is vannak terveim: kedden hivatalos ügyben intézkedem, szerdától meg utcazene fesztivál (és persze az új társasjátékom kipróbálása a szokásos szerdai időpontban az Új Nemzedék közösségi térben). Ki is vettem szabadságot kedd-szerda-csütörtökre. Péntekre nem kaptam, de majd munka után megyek utcazenére, és szombaton is ott leszek. 🙂 Jó kis hét lesz! 🙂

Péntek 13 és az egész hét

Nyári blogkedvenceim

Erika Zs fényképe.

Néhány nyári kedvencem a teljesség igénye nélkül. Most sok van, ezért nem írok egyikhez sem magyarázó szöveget, csak dátum szerint linkelem a bejegyzéseket júliusból, augusztusból és szeptember első feléből. Most Erika, a játékvezetőnk nem jelölt ki házigazdát, és inlinkz kód sincs, de azért mégis érdemes linkelni a kedvenceket.

Előző házigazdánk (Nagy Dorka) válasza a kérdésekre:

https://dorkaanyaolvas.blogspot.hu/2017/07/az-en-kedvenc-bloggerem-junius-kerdezz.html

Július 11. kedd:

http://noivilag.hu/cikkek/huzd-ki-magad-es-mondd-azt-hogy-szia-igy-tanitsd-gyermekedet-es-magadat

Július 14. péntek:

Július 18. kedd:

http://www.habfurdo.com/keddi-kilenc-tipp-otthoni-nyaralasra/

Július 19. szerda:

https://csakazolvassa.hu/2017/07/19/edes-erdely/

Július 21. péntek:

http://suznvilaga.hu/2017/07/21/seta-a-multban-i-resz/

Július 29. szombat:

http://leilike.cafeblog.hu/2017/01/29/burokba-zart-vilag/

Augusztus 2. szerda:

http://pinkanyu.cafeblog.hu/2017/08/02/masokat-olyan-szepen-tamogatok-onmagam-miert-nem/

Augusztus 6. vasárnap:

http://napikincsek.blogspot.hu/2017/08/carrie-bradshow-utjara-leptem.html

Augusztus 8. kedd:

http://anyanyelvcsavar.blog.hu/2017/08/08/tegezes_a_magyarban

Augusztus 10. csütörtök:

http://astrid.cafeblog.hu/2017/08/10/10-halhatatlan-rocksztar-mondta/

(Astrid volt már egyszer a játék házigazdája is.)

Augusztus 14. hétfő:

https://szakifiu.wordpress.com/2017/08/14/visszateros-blogbejegyzes/

Augusztus 19. szombat:

http://szepvilagunk.weebly.com/vendeacuteglaacutetaacutes/zold-es-feher

Szeptember 4. hétfő:

https://barokeszter.hu/2017/09/04/leket-ver-kozenk-a-fust/

Szeptember 5. kedd:

http://habfurdo.com/minden-tanev-elejen/

Szeptember 6. szerda:

http://csakcsinald.cafeblog.hu/2017/09/06/nem-az-szamit-hogy-mit-mond-a-ferj-es-a-feleseg-8-ev-utan/

A júliusiak közül a kedvencem talán a 11-ei, amit egy általam is szerkesztett Facebook oldalra is linkeltem. Az oldal neve: Tegeződjünk – szüntessük meg a magázódást! Én személy szerint soha nem értettem, miért van ennyiféle megszólítási forma, ennyi társalgási mód, miért nem elég csak egyféle, pl. a tegeződés. Erőltetettnek is érzem a magázást, önözést, főleg azért, mert harmadik személyű igealakot használunk hozzá. Hogyan lehet egy jelenlévő beszélgetőtárshoz harmadik személyben szólni, mintha ott sem lenne az illető? Inkább mindenki tegeződjön! A svédeknél már bevált! (Az angoloknál is csak egyféle forma van, ami ugyan nyelvtörténetileg magázódás, de ma már nem számít, a lényeg, hogy egységes. És amennyire én tudom, pl. a héber és az izlandi nyelvben is csak tegeződés van.)

De lehetne a júliusi kedvencem a 14-ei napi kincs, vagy akár a 29-ei burokba zárt világ is.

Augusztusban is sok jó bejegyzés született, pl. 2-án egy tanulságos kérdésről, a 6-ai napi kincs, vagy a 2 utolsó bejegyzés 14-éről és 19-éről, de talán a zöld-fehér a legjobb. És nem azért, amire mindenki gondolna, ez a cikk nem erről szól, hanem a vendéglátásról. Hozzá is szóltam sokat a 2 és fél hét fagylaltárus tapasztalatommal! 🙂 (De ha már zöld-fehér, én nem fociban, hanem költészetben vagyok fradista, pontosabban fradysta, és ajánlom a Frady Endre blogot mindenkinek, de ez a zöld-fehér cikk nem ott született, hanem a Szép Világunk magazinban.)

A szeptemberiek közül pedig egyértelműen a 4-ei füstölgés a legjobb… Én nem dohányzom, soha nem is dohányoztam, de nálunk a családban elég sok bajt okozott a dohányzás. Szívinfarktust, válást, halálesetet, stb. És nem csak a dohányosra, hanem a környezetében élőkre is káros ez a szokás. Sőt, még a levegőt is szennyezi. Ezért tudok teljesen egyetérteni ezzel az írással. De a szeptembernek még nincs vége, talán lesznek még figyelemre méltó blogbejegyzések a hónapban. 🙂

Nyári blogkedvenceim

Izgalmas július

Izgalmasan alakult ez a július. Rögtön 1-jén nyertem a Társasjáték Délutánon a tombolán, egy olyan játékot, ami már megvan. 🙂 Az első példányt is ugyanezen a rendezvényen nyertem decemberben! 😀 A rendezvényre nem volt egyszerű odatalálni, mert helyszínváltozás volt (a szervezők is aznap tudták meg, hogy a lefoglalt helyükön nem tudják fogadni a rendezvényt, más helyet kell keresni), de megérte megkeresni! 🙂

Photo6290

A folytatásban, 6-án csütörtökön megtettem azt, amit az egyik utcára posztolt versemben, a verses önéletrajzban megígértem. Visszaadtam a diplomámat az egyetemre. 🙂 Ez volt eddigi életem legnagyobb döntése, és úgy érzem, jó döntés volt. Akit érdekelnek a részletek, az megtalálja a Facebookon, nyilvános bejegyzésben.

Voltam több állásinterjún, egyelőre nem kaptam munkát sehol, de még nem adtam fel a reményt, mert kibővültek a lehetőségeim. Jobb így, diploma nélkül. Jogilag persze nem érvénytelenítettem a visszaadással, de így, hogy legalább fizikailag megszabadultam tőle, nyugodtabb lelkiismerettel keresek mást. Így sokkal könnyebben tudok majd elhelyezkedni. 🙂

A nagy izgalmakat az utcazene fesztiválon vezettem le, múlt héten szerdától szombatig. Részletes élménybeszámoló van róla a Facebookon. Természetesen ez is nyilvános, különben nem linkelném!

Az utcazene minden évben az egyik legnagyobb veszprémi rendezvény, ezért a 4 napért (is) érdemes Veszprémben élni. 🙂 Idén is jól éreztem magam, bár a kedvenc zenészem most nem versenyző vagy meghívott esti fellépő volt, hanem zsűritag! 😀 De így is mindig jó zenéket hallottam. 🙂 És még az óriáskerékre is felülhettem. 😀 Ez is nyeremény volt, mert szombaton a napi első 200 szavazó között voltam. 🙂 2013-ban is nyertem már az utcazenén, akkor egy hőlégballonos emelkedést. Nem utazást, nem indultunk el, csak emelkedést kb. 3 emelet magasságba, ameddig felért a kötél a földről, de így is jó volt. 🙂

Közben meg zajlik az élet a lakótelepen. A növények élete is. 🙂 Még mindig van olyan fa, ami még csak most virágzik. Valamikor akkor kezdett virágozni, július elején, amikor az utolsó, ribizlis bejegyzésemet írtam, de még mindig virágzik és virágozni is fog még egy ideig, ahogy látom. 🙂 Nem merek már a nevére tippelni (valószínűleg ez sem a virágos kőris), fogalmam sincs, mi lehet ez. A Berkenye tanösvényen van néhány ilyen fa, egyik-másikon még Berkenye turistajelzés is van, de fajneves tábla egyik virágzó fán sincs. 😦 És van 2 virágos kőris fajneves táblákkal, azok már rég elvirágoztak… (A bejegyzésben a legtöbb kép még tegnapi, lakótelep-szerte kalandoztam, nem csak a tanösvényen. A mai tanösvénytúráról kevés kép készült, csak gyorsan, célirányosan kerestem az ilyen fákat, és nézegettem, hogy van-e rajtuk fajneves tábla. Az utolsó néhány kép már mai, a többiek még tegnapiak.)

Kb. így néz ki a fa virága:

 

 

A fa törzse és levelei (meg a lehullott virágok):

 

 

A lakótelepen van még néhány ilyen fa:

 

 

Ez a kedvenc ilyen fám a lakótelepen.

Photo8852

Van még másik 2 kedvenc fám is, egy platán (a lakótelep legnagyobb platánfája) és egy különös fa vagy bokor, amiről a múltkori Berkenye tanösvény bejáráson megtudtam, hogy tamariska a neve (róla több kép is készült, és mivel a Berkenye tanösvényen “lakik”, szerintem ő is megérdemelne egy fajneves táblát). Talán majd egyszer írok egy bejegyzést a kedvenc fáimról, fasoraimról lakótelep- és városszerte. 🙂

 

A június 29-ei bejegyzésre visszautalva, már tudom, milyen a csörgőfa. 🙂 Itt a bal oldali már terem, a jobb oldali még virágzik.

Photo8854

Itt meg látszik, hogy enyhén invazív faj, már megtelepedett a bokorsorban is! 😀

Photo8871

Az igazi virágos kőris 2 helyen van kitáblázva a Berkenye tanösvényen, az egyik a Batthyány utcában (3. és 4. tábla között), a másik meg a közlekedési parknál (7. tábla közelében). De már elvirágoztak ezek a fák, nem úgy, mint az, amiből most van sok a lakótelepen… (Az első 2 kép a Batthyány utcában, a másik 2 a közlekedési parkban készült.)

 

És ha már a Berkenye tanösvényen (is) jártam, fényképeztem néhány berkenyét is. 🙂 A termésük még éretlen, zöld bogyók vannak a fákon.

 

De most nézzük azt a fát, amiből sok virágzik a lakótelepen! Minden részéről van fénykép: törzséről, lombjáról, ágairól, friss hajtásairól, virágáról… Milyen fa lehet ez?

 

De egész fasorok is vannak belőle a lakótelepen…

 

Természetesen nem csak ebből a fából áll a lakótelep. Virágzik a selyemakác (ennek egyszer utánanéztem, különben erről is csak annyit tudnék, hogy szép, különleges fa, rózsaszín virágbóbitával a lombok felett…), le is fényképeztem a Jutasi úton. 🙂 A harmadik képen talán nem látszik jól, de ott van egy kis rózsaszín bóbita, ahol a világos fa és a fenyő összeér, a lombjuk alján… Egy kb. térdig érő alacsony kerítés miatt nem mentem közelebb ehhez a fához. Beton alapon zöld vaskorlát, nincs a képen, de visszatartott… 🙂

 

Az akác is virágzik… És attól, hogy rendszertanilag fehér akác, még soknak van lila virága a lakótelepen. 🙂

 

De nem csak az akác, hanem a körforgalom is virágzik. 🙂

És van, ami a termésével díszít…

Az eperfákon meg már alig van termés, szerintem nem érik már be, vagy ha mégis, leszedik a madarak. Nagyjából véget ért az idei szezon, július közepe felé szokott véget érni, és már napok óta, talán már több, mint 1 hete ezt látom a fákon, hogy leérett a termés… Mindegy, majd jövőre megint szedek! 🙂

És most nézzük a mai képeket a tanösvényen virágzó fákról!

Az egyiken még turistajelzés is van, a Berkenye tanösvény jele, de fajneves tábla nincs rajta… Pedig bőven elférne egy ekkora fán! 🙂

Fasor is húzódik a tanösvény mellett, fajneves tábla nélkül. (Persze ez már nem egészen tartozik a tanösvényhez, mert az ösvény a 6. táblánál a túloldalon bemegy a Táborállás parkba, de azért jó lenne ide is legalább 1 fajneves tábla…)

De akármi is ez a fa, olyan szépen virágzik, hogy érdemes volt a virágait többször is lefényképezni! 🙂

Ennyi volt eddig a július, társasjáték délutánnal, nyeremény társasjátékkal, visszaadott diplomával, álláskereséssel, utcazene fesztivállal és virágzó fákkal. 🙂 Remélem, hogy ugyanilyen jól folytatódik ez a nyár és ez az év! 🙂

Izgalmas július