Nagy reklám, kis virágvásár

Egy nagyáruház a körgyűrűn virágvásárt hirdetett. Péntektől szombatig. Az áruház és a reklám elég nagy, a vásár viszont kicsi volt, de szép. Fényképezgettem, ahogy tudtam (arra vigyáztam, hogy ne akkor kattintsak, amikor más vevő is nézelődne, és hogy az áruház ruhájába öltözött eladók ne lássák, ahogy fényképezem a virágokat), és ezek a képek születtek.

Nagy reklám, kis virágvásár

Balatonkenese

Ma Balatonkenesén jártam. Mivel családi kirándulás volt (nem lakik ott senki ismerős, csak látni akartunk egy szép helyet a környéken), csak keveset fényképeztem, főleg akkor, amikor mondták. Általában akkor készülnek képek, ha egyedül vagyok, akkor nyugodtan megállhatok, ahol én akarok, és lefényképezhetem, amit érdekesnek gondolok. Társaságban már nehezebb megállni (vagy ők is megállnak, nézik, hogy mit nézek, vagy futhatok utánuk, kérdeznek, hogy miért álltam meg, stb.), ezért ha nem vagyok egyedül, akkor csak azt fényképezem le, amit valaki mond, hogy fényképezzem le. Ezért készült most kevesebb kép, mint máskor. A kirándulás persze így is jó volt, nagyon szép helyeket láttam. 🙂

Ilyen virágágyásokat láttunk a kiindulóponton…

Látvány a kilátóba felfelé vezető útról…

A kilátót nem igazán érdemes lefényképezni, mert túl sok antenna van a tetején, de szép látvány van róla. Amúgy a kilátót és a magas löszfalat, ahol áll, egy Soós Lajos nevű állítólagos költőről nevezték el, aki kb. annyira ismert, hogy még Wikipédia cikk sincs róla (piros a neve az egyértelműsítő lapon), de ott, Kenesén emlékműve van a kilátónál, utcát is elneveztek róla, és a temetőben is kitáblázták, hogy ott van az ő sírja. (Hasonló kategória lehet, mint Eötvös Károly, róla sem hallott volna senki, ha nem róla nevezték volna el Veszprémben a megyei könyvtárat… Persze ez egyikük műveit sem minősíti, ettől még mindkettőjüknek lehetnek kitűnő irodalmi alkotásai.)

Lefelé a kilátóból a még nem virágzó tátorjánt ismeretlen helyi növényt fényképeztük, jó lenne majd virágzáskor is megnézni.

FRISSÍTÉS! – A tátorján NEM az, ami ezen a 2 utolsó képen látható!!! Az igazi tátorján éppen most virágzik! Csak nincs róla fénykép, mert öcsémék félrevezettek. Azt mondták, hogy a tátorján nem a most virágzó fehér növény, mert abból kevés van, tátorjánból meg sok van, ezért a fehér virágút le sem fényképeztem. 😦 És a lefényképezett fajt mutatták, hogy biztos az a tátorján, mert abból van sok. Hát nem lett igazuk! A tátorjánról itt van néhány szép kép.

Visszafelé másfelé mentünk, a temetőn keresztül, de nagyon bizarr látvány lenne éppen egy temetőt lefényképezni, ilyet nem teszek. Ennyire morbid még én sem vagyok! (És ne reklamáljanak az örökösök, hogy mit keres a dédszüleik sírja a blogomban…)

Viszont errefelé is kijutottunk egy kis utcába, ahol árvácskák vannak, velük szemben meg bokrok a meredek árokparton.

Ha már Balaton-parti településen jártunk, természetesen lementünk a partra is.

Az utolsó előtti kép a strand területe szezon előtt, az utolsó pedig a Széchenyi park egyik fája, nagyon érdekesen hullámos a törzse. Amúgy azért Széchenyi park, mert 1846. október 18-án, az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy itt kötött ki első útján, a Clark Ádám által tervezett kikötőben, amit a hajóval érkező gróf Széchenyi István avatott fel. (Van egy emlékkő a parkban, az esemény 150. évfordulójára állították, onnan tudom ezeket.)

Hazafelé megálltunk Balatonfűzfőn a posta előtti tojásfánál. Talán kb. 1000 tojás lehet azon a fűzfán és vannak köztük egészen érdekesek is…

Ennyi volt a mai kirándulás. Ha legközelebb megint kirándulok, akkor is lesz bejegyzés 🙂

Balatonkenese

Virágos vasárnap

Tegnap virágzó fák között jártam, ez volt a virágos vasárnap. Még nem virágvasárnap, mert az csak ezen a hétvégén lesz, húsvét előtt egy héttel, de már virágoznak a fák.

Több országban is megünneplik egyes fák virágzását. Japánban pl. Hanami néven ünneplik a cseresznyevirágzást. De Veszprémben is virágoznak már a gyümölcsfák, pl. a mi lakótelepünk és a belváros közti kis családi házas részen. Persze nem összehasonlítható Japánnal, ahogy a lakótelepünk színes házai sem hasonlíthatók össze Dél-Európával, de nekem mégis szép. 🙂 Kellemesen feltöltődtem az izgalmas hét után, amikor nem volt szerencsém az állásbörzén (majd talán 12-én…), de szerencsém volt a tombolán. És jólesett lassan menni utcáról utcára, nézelődni és fényképezni, mert amilyen szépen búcsúzott a március, olyan szépen kezdődött az április. 🙂

Most a legtöbb gyümölcsfa fehér.

De vannak fehér virágú fasorok is, pl. a Petőfi utca majdnem teljes hosszában…

Más színek is szépek, pl. a rózsaszín. A rózsaszínhez elég érdekesen viszonyulok. Én soha nem vennék fel rózsaszín ruhadarabot (egy időben nagy divat volt a rózsaszín póló és ing férfiaknak is, de én nem tudtam vele azonosulni), a szobám falát sem festeném soha rózsaszínre, és gondolkoztam a telefonszolgáltatóm lecserélésén is, amikor rózsaszínre váltottak (de aztán nem léptem semmit, mert amúgy elégedett vagyok a szolgáltatással), de a rózsaszín virágok mégis mindig megfognak, főleg a rózsaszín virágú fák. Talán az összes virágzó fa közül a rózsaszín (és a fehér) virágúakat látom legszebbnek. 🙂

A fákhoz tartozó házakat is érdemes lehet megnézni, néha nagyon jól mutatnak együtt…

Út közben az egyik sarkon egy macska is hozzám dörgölőzött. 🙂 Megálltam kicsit, hagytam neki, és közben próbáltam lefényképezni. Nem volt egyszerű, mert nem maradt egy helyben, folyamatosan tekergett körülöttem, de azért mégis sikerült 🙂

Volt, amikor boltívesen hajlott fölém a növényzet…

És még amiket láttam ott, kis kalandozásom során, beleértve az oda és haza vezető utat is. Fák más színű virágokkal, sövények (főleg sárgán virágzók), néhány utcakép, és egyebek…

Odafelé:

Ott:

Hazafelé:

Érdemes néha ezen a környéken sétálni, a lakótelepünk déli szomszédjában, a Barátság parkkal szemben, a belvárostól északra. Mindig frissítő látvány ez a sok fa és virág. És még szép házak is vannak arrafelé… 🙂

Virágos vasárnap

Búcsúzik a március

Szépen búcsúzik idén a március. Minden virágzik, a lakótelepünkön és környékén is. Akár a múltkor bemutatott színes panelházak között is lehet látni virágzó fákat, bokrokat, vagy füves részeket tele virágokkal. Most leginkább a sárga virágok nyílnak a fűben, de bőven van kék, fehér, és rózsaszín is. A fák között talán a fehér a legtöbb, de sárga is sok van, és rózsaszín is akad. És fehéren, sárgán, rózsaszínen virágzó bokrokat is láttam már. 🙂 De a zöld színre is érdemes figyelni, mert a fűszálak és a levelek zöldje most a legélénkebb, amikor frissen bújnak elő. 🙂 Ki is mentem ma a szabadba, délelőtt is, délután is. De nem csak növényeket, hanem néhány madarat és rovart is sikerült lefényképeznem. Készítettem vagy 300 képet, de itt csak a legjobbakat mutatom be.

Először csak a lakótelepen, a környékünkön mászkáltam összevissza, véletlenszerű útvonalon, de így is sok szépet láttam. 🙂

Aztán felmentem a dombra (oda, ahol már a múltkor is fényképeztem pl. tavaszi héricset). A dombon a bokrok fehéren virágoznak. Megint olyan fehérek, mint annak idején, télen, amikor zúzmarás volt a táj. És mindkettő nagyon szép. 🙂 (De azért remélem, hogy most néhány hónapig nem lesz zúzmara! 😀 )

Vissza a lakótelepre…

És kb. ennyi volt a délelőtt. Aztán délután újra kisétáltam, de most már kicsit határozottabb céllal. Igyekeztem minél naposabb útvonalon eljutni a lakótelep széle mentén a Jutasi útig.

Ott bementem a kiserdőbe, de nem nagyon a sűrűjébe, csak a szélén az ösvényen.

Majd fényképezgettem kicsit a virágzó fákat a Barátság-parkban és környékén.

Aztán a parkból hazafelé is készültek fényképek.

Ennyi volt a mai fotós túra a környéken, holnap más jellegű örömök várnak rám. (Társasjáték Délutánra megyek, játszom kicsit a hónap játékával, aztán remélem játszhatok néhány menetet kedvenc játékmesteremmel a kis szerdai csapatunkból, a többit meg majd meglátjuk, de biztos jó lesz! 🙂 )

Búcsúzik a március

Állásbörzén jártam

Ez még szerda délelőtti élmény, de csak most érek rá itt közzétenni. Szerdán állásbörze volt az Arénában.

Az Aréna kívülről (kint is voltak bemutatók…)

Sokan akartak bemenni…

Photo7466

Én is bementem, körülnéztem. Ilyen volt belülről (csak 1 kép, mert nem tudom, szabad-e ilyen helyeken fényképezni, ezért is homályos kicsit a kép, mert a lehető leghamarabb végezni akartam vele, talán bemozdult kicsit a nagy kapkodásban, de még ez a legjobb a 3 “lesifotó” közül).

Photo7469

Én is bementem, körbejártam a standokat. Mindenhol a végzettségemet kérdezték, és amikor megmondtam (környezetmérnök), akkor elkezdtek sajnálkozni, hogy “ilyen nincs most nálunk, nem is nagyon szokott lenni”, de volt egy-két állásközvetítő cég, ahol bármikor, bármilyen állás lehet, egy-két cég, ahol azt mondták, hogy talán majd lesz ilyesmi, sőt egy olyan cég is, ahol azt mondták, hogy van ilyen csoportjuk, de  nem tudták megmondani, hogy ott van-e állás, mert abból a csoportból nem volt kint senki. Az állásközvetítő cégeknek, a “majd talán lesz” helyeknek, és a “van ilyen csoportunk” cégnek leadtam az önéletrajzomat, majd talán lesz belőle valami, mindenhol 2 héten belül ígértek választ. És ennyi reklámanyagot szereztem…

Photo7470

Ennyi volt a szerdai állásbörze az Arénában. Remélem, több sikerrel járok majd 2 hét múlva, április 12-én szerdán az egyetemen. Ha nem, akkor jön a B terv!

Állásbörzén jártam

Ahol minden ház más színű

A Szép Világunk oldalon láttam nemrég egy cikket arról, hogy Dél-Európában milyen szép színes házak vannak. Erről jutott eszembe, hogy talán meg kellene mutatnom, hogy nem csak Dél-Európa, hanem Veszprém is szép. Egészen pontosan a mi lakótelepünk! 😀 Ahol minden ház más színű… Persze itt nem a harsány, hanem inkább a visszafogott színek jellemzők, főleg a barna és a zöld, de van sárga, narancs, rózsaszín, és ne felejtsük ki a sorból a Damjanich utca 3. számú házat, ahol az egyik fal sötétpiros!

Az én kedvenceim:

  • a Gábor Áron utca 2. (egyes képeken a 4-es számú házzal együtt látható), nem csak a diszkrét homokszíne miatt, hanem másért is, ami feltűnik az egyik oldalán,
  • a Klapka György utca 1., a narancs színű ragyogása miatt, és a rajta lévő utcanévtábla miatt is (az utolsó képen távolról, főleg a park kedvéért, a Gábor Áron utcából fényképezve),
  • a Haszkovó utca 14., a zöld-narancs mintájával (az utolsó képen hátulról, messziről, előtérben a Halle utca 9.),
  • a Stromfeld Aurél utca 3., a zöld-sárga mintája miatt, és ezen a házon is van egy különleges utcanévtábla.

De szép még:

  • a Stromfeld Aurél utca 5. (sárga),
  • Munkácsy Mihály utca 3. (hátulról, minden lépcsőház más színű),
  • a Halle utca 9. (mindig 2-2 lépcsőház egyforma, összesen 4 színben tündököl), az utolsó kép a Haszkovó 14-nél is látható.
  • a lakótelepi könyvtár épülete a Március 15. utcában (Március 15. utca 1., zöld),

Photo7385

  • a Haszkovó utca 29. (sárga) és 25. (narancs),
  • és az őszi színeit kb. 1985-86-tól a mai napig hangsúlyosan megőrző Gábor Áron utca 4. is (mögötte néhány képen ott bújik a Gábor Áron utca 2., vagy más házak is).

Elrettentő példa lehet viszont a Halle utca 7. piszkos rózsaszín árnyalata (régen talán szép lehetett, de amilyenre fakult azóta, az már nem igazán szép).

És inkább bizarr, mint szép a már említett sötétpiros fal is, főleg úgy, hogy sötétzöldhöz csatlakozik. (Együtt nincs lefényképezve a kettő, de ha a sötétzöld fallal szemben állunk, akkor a bal oldali szomszédja a piros.)

A környéken a többi ház nem kifejezetten szép vagy csúnya, de mindenesetre jobb egy színes ház, mint a panelszürke… Sőt, néha kifejezetten érdekes a színviláguk. 🙂 Ezeket véletlenszerű sorrendben mutatom be, mert így talán jobban látszik a lakótelep sokszínűsége.

Ahol minden ház más színű

Tavaszi hérics és más szépségek

Ma kétszer is kint voltam, kihasználtam a napsütést. Más dolgom nem is nagyon van… 🙂 Ezek a képek a Klapka utca és a körgyűrű közötti dombon készültek, a régi BMX pálya mellett. A nagy sárga kaporlevelű virág a tavaszi hérics, mindig március második felében virágzik. De vannak más, kisebb szépségek is ott. 🙂 Főleg sárgák, de akad ibolya is…

Készült néhány kép a Haszkovó lakótelepen is, pl. a 31-es számú háznál. 2 képen még az is látszik, hogy az egyik virágot éppen beporozza valamilyen rovar. Nem méh vagy poszméh, mert nem szőrös, valami dongóféle lehet, enyhén kékesek a hártyás szárnyai, és az egész rovar fekete. Nagy, poszméh méretű, kicsit féltem is fényképezni, hátha fullánkos… 😀

Egy kép a Haszkovó 13 melletti parkból.

Photo7348

És egy a Haszkovó 39-ből.

Photo7349

A tavasz és a virágok tehát mindenhol ott vannak, még a lakótelepi házak tövében és a járda repedéseiben is! Jó rájuk nézni… 🙂

Tavaszi hérics és más szépségek