Tihany, Limnológia

Teljes nevén: MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet. (Tihany, Klebelsberg Kunó u. 3.) Ma voltam ott állásinterjún, laborba kerestek embert. Iszap mintavétel, mintaelőkészítés, és egy kis vegyszeres munka is.

Miről is szól egy állásinterjú? Hogy engem vegyenek fel a sok más jelentkező közül. Én beszélek magamról, ők a munkámról, aztán ők majd eldöntik, összeillik-e a kettő, és van-e akinél még jobban összeillik. Remélem engem választanak… De mit kérdeznek mindig az interjún? Annyi más jelentkező van. Miért pont én?

(Persze ezt a dalt talán inkább a sikeres interjú után illene lejátszani, mert arról szól, hogy a szerző, aki egyben elő is adja, nem érti, miért pont ő lett sikeres, miért pont az ő lemezeit, koncertjeit hallgatjuk. De mégis eszembe jutott interjú előtt is. Miért pont én? Miért pont engem vennének fel? De azért remélem, hogy én leszek az…)

 11-re hívtak, és néztem buszt. Közvetlen busz van reggel 6:49-kor (állítólag azzal járnak be a veszprémi munkatársaik), aztán csak 14:15-kor. Maradt a balatonfüredi átszállás… Megnéztem azt is a menetrendben, és olyan járatokat találtam, hogy 2 vagy 3 percem lett volna átszállni! Ha minden busz pontosan tartja a menetrendet, akkor ez még megoldható, de a magyar buszok nem erről híresek… Ha elég bátor lennék, felszálltam volna 9:40-kor Veszprémben, 10:18-ra értem volna Balatonfüredre, 10:20-kor indultam volna Tihany felé és gond nélkül odaértem volna. De 2 perc alatt kideríteni, hogy hányas kocsiállásról indul a következő? :O Nem bíztam benne, hogy sikerül… (Az internetes menetrendben pedig nincs benne a kocsiállás. 😦 Ilyen egyszerű és nyilvánvaló dologra nem gondoltak, hogy bele kellene írni? :O ) Ezért elindultam a korábbival. 8:42-kor indul a busz Veszprémből, 9:12-re ér Füredre, 9:15-kor megy a következő Tihanyba. Ez is csak 3 perc, de ebben az esetben még volt tartalék busz, ha lekésem (a 10:20-as). Ha eleve a későbbivel mentem volna, nem lett volna tartalék buszom, nem értem volna Tihanyba, ha lekésem a csatlakozást.

De a 3 perces átszállás bőven elég volt, mert nem olyan nagy a füredi buszpályaudvar, és egyértelműen kint van a fejem fölött a kijelzőn, hogy honnan indul Tihanyba a busz. Ezért megtaláltam, elég volt 3 perc az átszállásra a korábbi busszal. Tehát 9:15-kor indultam Füredről Tihany felé, és mivel nem a végállomáson szálltam le, hanem a hajóállomásnál, már 9:30-ra odaértem. De mit csináljak még másfél óráig? Hát sétálgattam és fényképezgettem a környéken. Ugyanazt a kis részt jártam be, többször is, kb. azt az utcát, ahol van a kutatóintézet, a hajóállomástól a következő buszmegállóig.

A hajóállomás buszmegállónál van egy emlékműféle Darányi Ignácról.

A hajóállomásról és környékéről is több képet készítettem (egészen a kutatóintézetig tart ez a rész…).

Készültek képek az intézetről is…

Ezt az épületet az intézet bejáratával szemben csak azért fényképeztem le, mert 3 emléktábla is van rajta.

Ki tudja, mi ez az intézménynek látszó sárga épület a kutatóintézet szomszédjában? A kettő között meg van egy alacsony, szögletes épület kéménnyel, kicsit olyan, mint egy szocialista gyárépület vagy Veszprémben a Haszkovó úti fűtőmű, csak kisebb. És mintha a sárgához tartozna, legalábbis egy telken van vele. De inkább a mellette lévő nagy sárga érdekelne. (Akármi is az, szép erdő van körülötte…)

És ha már Tihany, két dolog nem maradhat ki. Egy balatoni panorámakép a partról…

És az apátság, ami a hajóállomással szemben áll a domb tetején.

És hogy sikerült az interjú? Az majd kiderül. Elég barátságosak voltak, jobb volt a hangulat, mint más interjúkon, de még utánam is volt más jelentkező. Remélem, felvesznek, de ha mégsem, akkor is kirándultam egyet Tihanyban! 🙂

Tihany, Limnológia

Madarakat fényképeztem

Valentin nap ide vagy oda, én ma egyedül kirándultam és jó volt így. 🙂 Legalább tudtam fényképezni! 😀 Láttam nemrég egy cikket a Séd völgyéről Veszprémben, ahol szinte az összes érték és látnivaló benne volt egy rövid cikkben, csak éppen nem sorban, hanem összevissza. A cikk már tavalyi, de csak a napokban osztotta meg valamelyik ismerősöm a Facebookon. Erre elhatároztam, hogy írok egy jobb cikket. Gondoltam, hogy végigmegyek a Séd völgyén Veszprémben a Fenyves utca és Házgyári út kereszteződésétől a Betekints-völgy végéig, és talán tovább a Veszprémvölgyi úton a Laczkó-forrásig. (Így, cz-vel, mert egy Laczkó Dezső nevű veszprémi geológusról, piarista tanárról nevezték el, akiről a múzeumot is.) De ezt egyelőre csak távlati tervnek szántam, hogy majd valamikor ilyen is lesz…

Aztán vasárnap kaptam a hírt, hogy a Betekints-völgybe új madarak költöztek be. Valami fehér meg egy sötétebb is. Öcsémtől hallottam először vasárnap, aztán utánanéztem hiteles forrásból is. Nagy kócsag (nagy fehér madár, a természetvédelem jelképe, minden védett terület szélén ott van róla a rajz a táblán) és szürke gém (hasonló méretű és formájú, nevéhez méltón szürke madár).

http://www.veszpremtv.hu/hir/nagykocsagok_veszpremben-n9356.html

Tegnap más programom volt, de ma elhatároztam, hogy megnézem a nagy kócsagokat és a szürke gémet, ha még megvannak. És egyben összekötöm a kirándulást a Séd völgyének végigfényképezésével, a Fenyves utcától a Betekints-völgyig. El is indultam, lefelé a Jutasi úton, majd a parkolónál be az erdőbe a Fenyves tanösvényre, és a tanösvényen az északnyugati parkolóig, a Fenyves utca és Házgyári út kereszteződéséig. A tanösvényről és a kilátóról már volt cikkem itt is, és máshol is, azokat most nem is akartam fényképezni. A tervezett útvonalam ez volt: Fenyves utca – Historia kert – Szerelem-sziget (ha már Valentin nap van ma 🙂 ) – Margit-romok – labirintuskert – át a Völgyhíd alatt a Séd partján – Betekints-völgy (a tóig mindenképpen és talán tovább is). Ezen az útvonalon fényképeztem volna, amit látok. Az útvonalat teljesítettem is. De a kiindulópontnál, a tanösvényhez tartozó északnyugati parkolóban (Fenyves utca és Házgyári út sarkán) észrevettem, hogy baj van. Igazi fényképezőgépem még nincs, egyelőre csak fényképezős telefon, és kezd lemerülni benne az akkumulátor. Olyan szinten volt feltöltve, amivel 1 napig még kibírom készenlétben, de 5-10 perc beszélgetéstől vagy 30-40 fényképtől már lemerülne. És ahogy magamat ismerem, ilyen hosszú úton nem 30-40 fénykép készült volna… Inkább 3 jegyű számra gondolnék, ahhoz meg teljes töltöttség kell! 😀

Ezért elhatároztam, hogy végigmegyek az úton, és csak a nagy kócsagokat és a szürke gémeket fényképezem. Vagy ha már visszaköltöztek az eredeti helyükre, akkor a tavat, mert az minden évszakban szép. 🙂 Készült is néhány fénykép a tóról… 🙂

Először szemből fényképeztem a tó jobb oldalát, majd a bal oldalt is.

photo6876photo6877

Aztán elindultam jobbra és több helyről is lefényképeztem a befagyott tavat. Közelebbről is, messzebbről is, a jégen megcsillanó napot és a lékeket is.

Aztán túlmentem a tavon… És láttam a Csúszda nevű vasszobor helyét.

photo6884

A Tüske és a Csúszda is eltűnt már tavaly, de a legrondább, a Gubanc még megmaradt. Egy francia “művész” alkotásai. Nem ez a hivatalos nevük, de azt nem tudom, én neveztem el őket az alakjukról. Facebookon már 2015. szeptemberében megosztottam róluk nyilvánosan egy albumot. Lesz majd közelebbi kép is a Csúszda helyéről, azon látszik, hogy nem nőtt ki még ott a fű. Látszik a nagy vastömb helye is, meg a róla lelógó hajlított vasrudak földre érő végei is. És ott a Csúszda helyénél észrevettem néhány vadkacsát… Ha már a nagy kócsagok a szürke gémmel együtt hazaköltöztek, legalább a kacsákról készítettem néhány képet. Így mégis tudtam madarat fényképezni. 🙂

Aztán átmentem a túlpartra. Onnan is fényképeztem a kacsákat, messziről is, közelről is.

Ezek után lefényképeztem a tavat, a másik oldalról is, befejeztem a kört.

Innen már nem fényképeztem tovább, kimentem a Betekints-völgyből, amerre bementem (nincs is más út a Völgyhídtól a tóig), aztán fel a Völgyhídra, át a hídon, majd a belvároson keresztül haza. Most csak ennyi kép készült, de valamikor egy-két héten belül megismétlem ezt a túrát teljesen töltött akkumulátorral, és akkor majd egészen a Fenyves utcától a Laczkó-forrásig fényképezek… 🙂

Madarakat fényképeztem

Tavaszt hozó rovarok

A rovarokat általában senki nem szereti. De vannak köztük igazán szépek és hasznosak is. Pl. egy kicsi piros-fekete (verőköltő bodobács), aki megjósolja az időjárást. Ha ő előbújik, akkor a következő télig nappal már nem lesz fagy. Ahogy a meteorológusok mondanák: a legmagasabb nappali hőmérséklet fagypont felett alakul. Pedig még csak február eleje van. Tehát hiába is mondanak jövő hét elejére lehűlést, olyan nagyon hideg már nem lesz, pozitív csúcs-hőmérsékletek várhatók. Legalábbis Veszprémben, hiszen itt láttam ezt a kis rovart. De nem csak őt. Láttam már katicabogarat is. Őt ugye mindenki szereti?

Tavaszt hozó rovarok

Medve-napi olvadás

Február 2. van, ilyenkor a néphit szerint a medve kibújik a barlangjából. Ha süt a nap, megijed, meglátja az árnyékát és visszabújik. Ilyenkor hosszú lesz még a tél. De ha nem süt a nap, nincs árnyék, akkor kint marad, mert már nem tart sokáig a tél. Ma nem sütött a nap, csak szürke, összefüggő felhőtakaró mögül hunyorgott néha (amikor éppen nem volt köd), ezért remélem, nem tart sokáig a tél. Ennek a jele a keddi és szerdai ónos esők után a mai olvadás. Persze a “nem tart sokáig” nem azt jelenti, hogy azonnal vége. Igaz, hogy hétvégén felmelegedés jön, de a jövő hét elején megint itt a lehűlés…

Ilyen felhőtakaró volt ma, amikor éppen nem volt köd:

photo6835

Ennyire azért nem volt sötét, de elég szürke volt a táj. (Talán csak közvetlenül a Napot fényképezve lett ilyen sötét minden más…)

Kb. így olvadt minden:

Ma egyébként a Barátság Napja is van, legalábbis a Facebook szerint (a Wikipédia szerint Gyertyaszentelő, a szerzetesek napja és a vizes élőhelyek napja – ehhez is illik a mai olvadás), ezért elmentem a Barátság-parkba is. Olyan, mint a finn tóvidék lehet. (Ott még nem jártam, de biztos nem véletlenül Finnország az ezer tó országa. Most a Barátság-parkban is lehetett legalább száz tó.)

Ezt a csavart csúszdát szívesen levideóznám esőben, ahogy folyik le rajta a víz…

Ez pedig a kedvenc betonhullámom, ami már gyerekkoromban is megvolt. Néha, amikor nem lát senki, még ma is felmászom rá, végigmegyek az alacsonyabb végétől a magasabbig, ahogy gyerekkoromban szoktam, és leugrom róla. 😀 De gyerekkoromban sokkal bátrabban mertem ugrani, mint most… Csoda, hogy nem bontották le uniós elvek miatt, mint minden más fém vagy beton játszóeszközt (még a beton szélű homokozókat is), de örülök, hogy még megvan. 🙂 Most nem csak a beton hullámzik, hanem a víz is körülötte.

photo6846

Ez az útszakasz a Munkácsy utca 3. számú panelház hátulja és a Báthory iskola kerítése között a Berkenye tanösvény része. Ennek a közepén van az 5. számú tábla Veszprém geológiájáról. Nem tűnik járhatónak, csak fényképeztem, nem mentem arra…

Ez meg itt egy lépcső…

photo6856

Ez előtt a ház előtt van a lépcső (Haszkovó 12.)

photo6857

És így csöpög a víz az egyik lépcsőfokról a másikra…

Csak én látok itt szív alakot? 😉

photo6858

A református templom előtti Kálvin-parkot is jég és víz borítja…

photo6859

A kavicsos utak még jegesek, csúsznak.

photo6860

De a térkövezett utak már nagyjából járhatók.

photo6861

Az aszfaltos járda meg még annyira sem csúszik, mint a térköves. Főleg ha még bazaltzúzalékkal is megszórták…

photo6862

Az út túloldalán is vizes minden…

photo6863

Itt is szív, a jobb oldalon (ez még akkor fel sem tűnt, a hosszan elnyúló vízfoltot fényképeztem, utólag láttam csak a képen a szívet).

photo6866

És itt még egy, két oldalról lefényképezve…

És így olvad minden a házunk körül…

Van is minek elolvadnia, mert kedd este hóval kevert ónos eső hullott, ez valamennyire szerdán is folytatódott, és csúszósak lettek a járdák. El is maradt miatta a szokásos szerdai társasjátékunk… 😦 De ennek is van jó oldala, legalább volt miről verset írni! 😀

Téli csapadék

Kedden-szerdán ónos eső.
Síkos lett a járda.
Hogy fordulhatott ez elő?
Ezt senki sem várta.

Társasházat* nem rendeztünk.
Nem mertünk elmenni.
Halasztásban megegyeztünk.
Nem vágytunk elesni!

Meleg napok hosszú sora
Nem jött még a tél után…
De vár minket szombaton a
Társasjáték Délután!**

* Társasház: egy kis veszprémi társasjátékos csapat, minden héten játszunk, általában szerdán, kb. 4-5 fővel.

** A Társasjáték Délutánt nem a Társasház szervezi, hanem egy nálunk nagyobb, szintén veszprémi társasjátékos csapat, a Családi Társasjáték Egyesület, minden hónap első szombatján, de többen is el szoktunk menni a Társasházból, mert jó velük játszani.

Medve-napi olvadás

Utcanevek, házszámok

A tegnapi kihívás egyik része megihletett. Az utcanévtábla. Ezért most fényképeztem néhány utcanevet és házszámot. Közülük hármat (két arcképes utcanévtáblát és egy érdekes házszámot) már régóta be akartam mutatni itt, csak nem találtam rá alkalmat.

Címeres utcatáblát már az előző bejegyzésemben is mutattam. Most itt van még egy.

photo6818

Ha valakit érdekel, Haszkovó egy bolgár város, a rendszerváltás előtt Veszprém testvérvárosa volt. Erről a városról nevezték el az utcát.

De más utcák is vannak a környéken, pl. Stromfeld Aurél utca. (Stromfeld Aurél a Monarchia vezérkari tisztje és a Tanácsköztársaság hadseregének vezérkari főnöke volt. De azt nem tudom, mi köze volt Veszprémhez, az nem derül ki a Wikipédiából sem.) És hogy nézett ki Stromfeld Aurél? Hát így!

photo6819

A következő nem is tábla, hanem csak felirat a Halle utcában. Halle német város, a rendszerváltás előtt Veszprém testvérvárosa. Ma már 2 újabb német testvérvárosunk van, Bottrop és Passau, utóbbi Gizella királyné szülővárosa. (És nem, a SINOSZ – Siketek és Nagyothallók Országos szövetsége – veszprémi irodája nem a Hall-e utcában van, hanem a belváros közelében, a Pláza mellett!)

photo6820

Madách Imre-utcza(!) egy kerítés rácsain át fényképezve egy ház falán.

photo6821

És egy kevésbé jól látható tábla, ugyanezzel az írásmóddal, az utca túloldalán.

photo6822

Egy szép díszes utcatábla

Photo6823.jpg

A kedvencem a Hársfa utcából

photo6824

Rozmaring utca 35 (az 5-ös tetejét kissé befutotta a növényzet)

photo6825

Címeres utcatáblák nem csak házakon vannak, hanem az utcán is.

photo6826

A címert külön is érdemes bemutatni.

photo6827

Házszám a Batthyány utcában (négyemeletes panelházon)

photo6828

És jártam a Klapka György utcában is. Láttam is Klapka Györgyöt. Elbújt egy kis fa mögé! 😀

photo6829

Ugye, hogy néha egy utcatábla is milyen érdekes lehet?

Utcanevek, házszámok

Fényképezős kihívás

Ha jól emlékszem, talán hétfőn láttam meg a kihívást a Metaforaszennyezés blogban. Tegnap kedd volt, elindultam a városba, fényképezni. Amúgy is volt dolgom, elmentem a könyvtárba (ami nálam egészen hosszú program: ha van a földszinten kiállítás, akkor megnézem, aztán fel a 2. emeletre, válogatok könyveket, lehetőleg olyan szerzőktől, akiket még nem olvastam, vagy akiket én fedeztem fel magamnak,  majd körülnézek a lenti asztalon is, aztán elolvasom a Naplót, vagy ha várni kell rá -mert a nyugdíjasok hajlamosak begyűjteni egyszerre 5-6 újságot, köztük a Naplót, és addig egyet sem tesznek vissza, amíg nem olvasták el mind a 6-ot -, akkor addig belelapozok más újságokba is, és csak utána megyek haza), és a könyvtárba vezető úton (kb. 3 km gyalog) volt időm fényképezgetni. 🙂

Miket kellett fényképeznem?

1. óra
2. zászló
3. utcatábla
4. kerítés
5. felhő
6. tető
7. postaláda
8. rendszámtábla
9. utcai lámpa
10. valami, ami nem illik oda

Egy-két dolog nagyon egyértelmű volt, pl. hogy az óra az az Óra a Kossuth utcán, hogy félúton a belváros felé a Munkácsy úton van még egy postaláda a posta előtt, vagy hogy a tető a megyei könyvtár teteje lesz, mert az szép, tornyozott, díszes tető. Volt, amit sejtettem, hogy mi lesz, pl. az utcai lámpáról is gondoltam, hogy a könyvtár körül kell keresni, mert arrafelé vannak érdekesek, és a “valami, ami nem illik oda” egyből kihozta belőlem a környezetmérnököt: annyi bokor alatt van szemét, majd lefényképezek valami nagyobb zacskót vagy ilyesmit, ami jól látszik a képen, és látható, hogy nem illik oda. A bokorba madárfészek való, nem nejlonzacskó vagy üdítős flakon. A többiről meg úgy gondoltam, majd találok valamit. Zászló minden közintézményen van, utcatábla is sok van a városban, a kerítés és a rendszámtábla is elég gyakori jelenség, és ha szerencsém lesz, talán felhős lesz az ég…

Először az utcatáblát találtam meg. Gondoltam rá, hogy teszek egy kitérőt a Stromfeld utca felé, ahol van egy utcatábla Stromfeld Aurél képével, vagy hazafelé esetleg útba ejtem a Klapka György utcát, ahol Klapka György látható az utcatáblán (még az 1848/49-es szabadságharc hőse, nem az ő déd- vagy ükunokája, a nemrég 88 évesen elhunyt nagyvállalkozó), de mivel ez útba esett, és ez is látványos a városi címer miatt, gondoltam, ez is megfelel.

photo6805

Lesz majd kép ebben a blogban a Stromfeld és Klapka utcákból is, a portréval díszített utcatábláról is, sőt, egy különleges házszámot is bemutatok majd. Vagy ezen a héten vagy a jövő héten várható az “Utcanevek, házszámok” című bejegyzés…

A következő, amit megláttam egy nejlonzacskó, a kép közepén, ahol a bokor és a kerítés összeér. Valami, ami nem illik oda.

photo6806

Mondhattam volna, hogy ezzel a kerítés témát is letudtam, mert abból is látszik egy kis darab, de nem mondtam. Inkább lefényképeztem a kerítést rendesen, egy hosszabb szakaszon is. 🙂

photo6807

Ez egyébként a Báthory iskola kerítése, ha valakit érdekel. (Inkább intézményről teszek fel ilyen képet, mint magánházról, nehogy valaki kifogásolja, hogy a házát fényképezgetem…)

Aztán jött a postaláda a Munkácsy úti postánál…

photo6808

Elindultam a Jutasi úton, és tudtam, hogy az erdőgazdaság közintézmény, a honvédelmi minisztérium tulajdona HM Verga Zrt. néven, ezért gondoltam, csak van rajta magyar zászló. Vagy ha nincs, akkor a Táncsics iskolán biztos találok, kicsivel továbbmenve az út túloldalán. És meglepődtem, mert a Vergánál jobbat is találtam: céges zászlót! 2 képet is készítettem, mert az elsőn nem lobogott eléggé. De ha csak a magyar zászló lenne jó, bár ez nem volt kikötés, a biztonság kedvéért a Táncsics iskolára kitett magyar és EU zászlót is lefényképeztem. 🙂

photo6809photo6810photo6811

Aztán beértem a belvárosba és jött az óra…

photo6812

Majd egy rendszám. HCN. Vagyis hidrogén-cianid. De ki ellen használjam? 😀 Nem tudom, de amikor már a 3. ilyen rendszámot láttam (mert figyeltem az olyan rendszámokat, amik jelentenek is valamit, hogy legyen értelme megörökíteni), akkor már úgy éreztem, muszáj lefényképezni! 😀

photo6813

Ezek után jött a könyvtár teteje a 2. és 3. emelet közti lépcsőfordulóból fényképezve. Amikor végeztem a 2. emeleten, akkor felmentem egy lépcsőfordulónyit, fényképezni, majd úgy mentem le a földszinti könyvekhez.

photo6814

A könyvtárból kilépve pedig lefényképeztem az utcai lámpát.

photo6815

Ekkor megnéztem a kis cetlimet, amire felírtam a kihívás pontjait, és láttam, hogy már csak a felhő van hátra. Elég borult volt az idő, de olyan klasszikus felhő formájú felhő nem volt az égen, hanem egy összefüggő szürkeség, ködszerű felhőréteg borította az eget. Ezért aznap jobb híján ezt fényképeztem le, valahol a Haszkovó úton. Aztán amikor arra gondoltam, hogy még ma megírom ezt a bejegyzést, a 8. emeleti ablakomból klasszikus, körülhatárolható felhőket is láttam, ezért azokról is van kép. 🙂

photo6816photo6817

Ennyi volt a kalandom a kihívással, és hogy mindenki lássa, hogy teljesítettem, felteszek a kihívás szerinti sorrendben is kategóriánként 1 képet. Tehát a sorrend: óra, zászló, utcatábla, kerítés, felhő, tető, postaláda, rendszámtábla, utcai lámpa, és valami, ami nem illik oda.

És már csak egy újabb kihívás van hátra annak, aki olvassa ezt a bejegyzést.

  1. madáretető
  2. piros autó
  3. Nap
  4. odvas fa
  5. téli sport
  6. színes ruhába öltözött ember
  7. óriásplakát
  8. háziállat
  9. vaskapu
  10. ablak
Fényképezős kihívás