Izgalmas hét, jól sikerült hétvége

Legutóbb arról írtam, hogy a kilátónál jártam, ahol már nincsenek hangyák. 🙂 Alatta hozzá is szóltam a “Mi lesz velem?” témában. Hozzászólásban, mert nem feltétlenül a bejegyzés része ez a gondolat, de mégis kapcsolódik, és kifejtést érdemelt. Azt kellene eldöntenem, hogy nekem való-e még a környezetmérnökség… Hogyan dől ez el? Ezt még nem tudom, de majd kitalálom… De azt hiszem, a miértekre már tudom a választ.

  • Ha nekem való, miért nem tudok benne elhelyezkedni? Mert nincs hozzá összeköttetésem, hátszelem. És miért vettek fel olyan gyorsan másra? Mert sürgősen kerestek embert hosszú távra.
  • És ha nem nekem való, miért ragaszkodtam hozzá? Mert a környezetvédő szemlélettel egyetértek, és amikor jelentkeztem az egyetemre, az akkor rendelkezésemre álló információk alapján ez tűnt a legjobb döntésnek.

De vajon nekem való-e? Ezt még nem tudom, de majd ha rájövök, mitől függ ez, és hogyan lehet objektíven eldönteni, gyorsan meglesz a válasz is. 🙂

De nem volt túl sok időm ilyesmin gondolkozni a héten, mert szinte mindennap volt valami esemény, és egy kivétellel mind pozitív.

  • Szombaton, 11-én jártam a kilátónál.
  • Vasárnap Bakony Expo, a megye legnagyobb termelői vására. Mindig érdemes kimenni, nézelődni, és jó dolgokat lehet ott kapni. Ráadásul ott kockázatmentesen találkozhattam a kedvenc kis piacom árusaival, akiknek évekig szereltem sátrat. 🙂
  • Hétfőn csendes, nyugodt, eseménymentes nap volt.
  • Kedden munka után elutaztam (nem messze, csak megyén belül) egy kis baráti beszélgetésre egy rég nem látott ismerőshöz, akivel néhány óra alatt bepótoltunk több hónapot. 🙂
  • 15-én szerdán a szokásos társasjáték, születésnapi köszöntéssel egybekötve. Nem nekem volt születésnapom, hanem egyik játékosunknak még 5-én vasárnap, de 8-án szerdán nem voltunk elegen, elmaradt a játék, ezért most pótoltuk a köszöntést egy házilag, saját kézzel készült társasjátékkal. 🙂
  • Csütörtökön apám temetése, ez volt az egyetlen negatív esemény a héten.
  • Pénteken mégis kimentem arra a bizonyos piacra, mert az expon elfelejtettem megvenni valamit. Csak egy terméket vettem, és gyorsan mentem is tovább, de így is jó volt egy pillanatra látni a sátrakat. 🙂
  • 18-án szombaton, vagyis tegnap társasjáték piac volt. Eladtam a motorversenyes játékomat, amit 2-szer is sikerült megnyernem a tombolán, ugyanennek az egyesületnek a rendezvényén, tavaly decemberben és idén júliusban. A júliusi példányt bontatlanul adtam el. 🙂 És vettem az árából egy másik játékot, amit már ott is kipróbáltam 2 játékostárssal (annak az egyesületnek a 2 legjobb játékmesterével, akik egyébként a kis szerdai csapatunk tagjai is), ott is tetszett, és ma itthon, családilag is bevált a játék. 🙂 És még maradt is néhány száz forintom a vásárlás után! 🙂 Az első képen a motorversenyes játékom látszik, hátulról (a doboz hátulján a versenypályával), a második képen a játék eleje látszik (és rajta a kis motorok, amikkel versenyeznek a játékosok). Ez a 2 kép még a piacon készült, kb. 1 perccel az eladás előtt. 🙂 A harmadik kép pedig már itthon készült az új szerzeményemről. 🙂
  • A szombati piacon az egyik kedvenc játékmesteremnél még kirakó is volt. 500 és 1000 db-os, ha jól emlékszem. Az egyik el is kelt. Néha én is szoktam ilyesmit játszani, főleg régebben, még gyerekkoromban, de ma csak 15 db-ossal játszottam. 🙂
  • Ma nem volt semmi különös programom, de kint jártam egy kicsit, és megláttam, hogy kerékpáros verseny van a Barátság parkban. Készült is róla néhány kép. 🙂
  • És ma végeztem az utolsó határidős könyvtári könyvemmel is, kedden visszaviszem, és talán kiveszek 1-2 másikat. De most nem sokat, mert itthon a családban egymás könyveit is olvassuk, és abból még van, amit a többiek hoztak ki. (Meg rejtvényújságot is veszek aznap, kedden, azt is kell valamikor fejteni! 🙂 )

Elég izgalmas, mozgalmas volt ez a hét. Talán a szombati piac volt a legjobb, de szorosan ott van mögötte (nem is tudom, milyen sorrendben) a keddi beszélgetés és a szerdai születésnapi köszöntés is. A jövő hét talán csendesebb, nyugodtabb lesz (persze keddre és szerdára már van programom: kedden könyvtár, szerdán meg társasjáték a szokásos csapattal, az új szerzeményemmel), de a lényeg, hogy az a hét is pozitív legyen! 🙂

 

Reklámok
Izgalmas hét, jól sikerült hétvége

Újra a kilátónál

Régen írtam már ide, pedig zajlottak az események. Éppen ezért nem volt időm, energiám, és nem is igazán volt ide való élményem, pedig mindennap igyekszem begyűjteni a napi kincseimet, és hiszek a boldogságban. 🙂

Most, hogy november van, és nincsenek már hangyák, de nem volt sem hó, sem sár, nem esett eső és nem fújt nagy szél, újra el tudtam menni a Fenyves tanösvényre, a Jutas Vitéz kilátóba. Tavaly is jártam már ott, és előtte is többször. Igaz, hogy városi környezetből, a lakótelep széléről kell bemenni a tanösvény bejáratán, de utána végig erdőben vagy füves-bokros ösvényeken, tisztásokon vezet az út. Már a Szép Világunk magazin is megállapította (amelynek a szerzőjét személyesen ismerem), hogy az erdő egy igazán megnyugtató hely. A bükkfákat pl. katedrálisoknak nevezte, és Magyarország legszebb helyei közé sorolta a bükkösöket, de másfajta erdőben is jól érzi magát, ahogy én is. 🙂 Főleg most, ősszel, az egyik legszebb évszakban, amikor színesek a falevelek és avar zörög a talpunk alatt. Azt hiszem, ebben is hasonlítunk. Voltunk már együtt kirándulni, de nem az én városomban. (A megyében már igen, de most egyedül mentem a kilátóhoz.)

Tehát ősz és falevelek, és őszi táj. Kit ne nyugtatna meg ez a szép látvány?

Photo9729

Vagy akár ezek a képek, főleg élőben?

A hangyák már elbújtak, de a természet még él. Egy-két bátor és kitartó növény még virágzik is.

A többi növényen már termések vannak. (És a gomba is termés…)

A kilátó felé a mulcsozott úton, és máshol is színes, puha avarban lépkedek. De a fákon, bokrokon is van még néhány színes levél.

A levelek néha virágnak tűnnek, máskor meg színsort alkotnak a különböző színű fák.

A bokrok is jól mutatnak csoportosan.

Néha úgy tűnik, mintha a fák védenék a bokrokat.

Máskor meg mintha egymás kezét fogná a facsemete és a bokor.

Photo9791

De mint már mondtam, a kilátó a lényeg. Így néz ki:

Photo9755

Nem voltak ideálisak a fényviszonyok, de ez a kép talán így még jobban szemlélteti az időjárás hangulatát, mint ha tökéletesen sikerült volna. És így is látszik a kilátó alakja.

A kilátó alatti völgybe több oldalról is lenéztem. Visszafoglalta az erdő, de most hiába akartam őszi erdőt fényképezni felülnézetből, már kivágták ott a fákat. Úgy látszik, valami készül. Valamilyen emberi létesítmény. Talán az, amiről 3 éve írtam… Tehát egy üres gödörbe nézhettem csak le. Pedig több oldalról is körbejártam, és néha el is hagytam miatta a kijelölt tanösvényt, hogy közelebbről lássam. (Ahogy egy másik kedvencem blogjában olvastam, akit szintén ismerek személyesen: “Járt utat járatlanért el ne hagyj. Ha unatkozni akarsz.”)

A kilátóból sem volt most valami nagy kilátás, kicsit sötétek is lettek a képek, pedig világosban, délelőtt jártam ott, de sok nézni való még jó időben sincs rajtuk. Talán észak felé távolban a Bakony, délre meg az a bizonyos gödör, ahonnét kiirtották a fákat.. De a teljesség kedvéért ide teszem a képeket. Legalább a felhők jól látszanak rajtuk…

És ha már a kilátóban jártam, milyenek mostanában a kilátásaim? A tavalyival összehasonlítva egész jók. Mik foglalkoztattak akkor, és mire jutottam velük most?

  1. Miért szűnt meg tavaly augusztus 1-jével egy bizonyos egyesületben? Erre már rájöttem: túl sokan voltunk, nem kellett már annyi ember, és mivel én normál közfoglalkoztatott voltam, a többiek meg kulturális közfoglalkoztatottak, tőlem volt a legkönnyebb megszabadulni. Szerencsére azóta elhelyezkedtem, nem közfoglalkoztatásban, de itt erről ennyit. Arról a szervezetről (a helyi zöldekről) meg annyit, hogy meghívtak a december 2-ai rendezvényükre, az egyesület 20. születésnapjára (ami részben egybeesik a társasjáték egyesület rendezvényével – nem is értem, miért, hiszen mindkét egyesület elnöke tagja a másik egyesületnek is, igazán megbeszélhették volna, és valószínűleg a zöldeknek kellett volna alkalmazkodni, mert a társasjátéknak fix időpontja van minden hónap első szombatján – de az időpont-ütközés ellenére is megtalálom a módját, hogy mindkét rendezvényre elmenjek, és mindkét helyen jól érezzem magam), és el is megyek a születésnapra, de biztos vagyok benne, hogy ha jövő tavasszal a közgyűlés nem választ új elnököt, lehetőleg férfit (hogy legyen tekintélye az egyesületnek, mert úgy talán komolyabban veszik őket szakmailag is, többen lesznek a rendezvényeken is, és talán egy tekintélyesebb egyesület könnyebben szerez pénzt is, de ehhez leginkább egy férfi elnökre van szükség), vagy ha nem találnak az új elnök mellé egy embert (akár nőt, akár férfit), aki az új elnök által megadott irányban lendületet ad a csapatnak, akkor nem lesz újabb 20 év, hanem 2018-ban lesz az utolsó választás, és 2020-ban már nem lesz… (Talán a lendület a nagyobb gond. Aki utoljára képes volt rá, 2015. elején távozott az egyesületből, és azóta sincs helyette más. Az egyesület mostani elnöke ugyan külön-külön képes megadni az irányt is és a lendületet is, de a kettő együtt egy embernek sok, ezért egyik sem megy neki igazán, és eléggé csúszik lefelé az egyesület.)
  2. Problémák egy másik egyesületben is, egy társasjáték egyesületben, ahonnét szintén kiléptem. Ezekről a dolgokról, pl. a bizalmatlanság alapú rendszerről ugyanazt gondolom, mint akkor. Most is történnek furcsaságok. A bizalmatlanság alapú rendszer csak erősödött, most már nem csak kérni kell a játékmestereknek a játékokat, hanem még vonalkódot is leolvasnak a játékmesterről és a játékról is, így viszik be a rendszerbe, hogy ki mit vett ki. És vannak olyan dolgok, hogy pl. elmaradt a legjobb játékmester 3. negyedéves díjazása. Az első negyedév, január-február-március teljesítménye alapján díjaztak egy embert áprilisban (az egyesülettől független szerdai társasjátékos csapatunk egyik tagja kapta, aki az egyesületben is játékmester, és meg is érdemelte, csak az elnökségnek nem tetszett, túl sokat magyarázott az elnök, hogy miért őt díjazták, de kb. ez volt a lényeg: “nem akartuk a konkurencia emberét díjazni, de sajnos ő a legjobb”), aztán az április-május-júniusi eredmények alapján júliusban díjaztak valaki mást, aki szintén megérdemelte, de mégis meglepett, hogy őt jutalmazták (egy 16 éves kislányt, akinek a 24 éves párja éppen aznap árulta el nekem és még néhány másik embernek, hogy ő szokta összesíteni a játéklapokat, amin a játékosok értékelik a játékmestereket, és ami alapján kiosztják a díjakat… – és a lány is csodálkozott, hogy őt díjazták!), majd a július-augusztus-szeptember alapján októberben kellett volna díjazni valakit, de mivel októberi esemény nem volt, a novemberi rendezvényen kellett volna kiosztani a díjat. És nem tették meg.
    • Talán elfelejtették? (Erre kb. 40% esélyt adok. Ha így van, biztosan pótolják 18-án a társasjáték piacon, vagy a december 2-ai eseményen.)
    • Vagy megszüntették ezt a fajta jutalmazást? El tudom képzelni az eddigi győztesek személyének fényében, de mégis csak 20% esélyt adok erre a lehetőségre. (De ha megszüntették, akkor miért? Túl sokba került a jutalom társasjáték? Túl nagy munka volt a játékosok véleményének összesítése? Vagy tényleg a díjazottak személye miatt? Talán júliusban kiadta az elnök(ség) a játéklapok értékelőjének, hogy “bárkit kihozhatsz győztesnek, csak az előző győztest, a konkurencia emberét ne”, és ők is meglepődtek, amikor az illető éppen a barátnőjét hozta ki? Nem tudom, ez mind csak találgatás. Nincs bizonyítékom egyikre sem.)
    • Talán nem akarták 2-szer ugyanazt az embert díjazni, akárki is volt az az eddigi 2 győztes közül? (Erre kb. 15% esélyt adok, de elképzelhető, hogy van ilyen elv: ne kapja 2-szer ugyanaz a díjat.)
    • Talán valaki olyat kellett volna díjazni, akit nem akartak? (Erre is van 15% esély, de fogalmam sincs, ki lehetett ő és miért. Talán olyan ember kapta volna, akinek akár személyes, akár egyesületi ügyben nézeteltérése volt valakivel az elnökségből? Vagy kilépett, esetleg kizárták, de addigra már ő lett a legjobb?)
    • Vagy talán az október utolsó hétvégéjén megtartott nemzetközi esemény után nem volt elég idő a játéklapok értékelésére? (Ennek az esélye 5%, értékelhették volna előtte is a játéklapokat, akár közvetlenül a szeptemberi rendezvény után is.)
    • Vagy díjaztak valakit, csak nem nyilvánosan? (Talán ragaszkodtak az októberi díjazáshoz, de nyilvános esemény híján ezt csak zárt körben tehették meg? Lehet, de erre is csak 5% az esély.) Fogalmam sincs, és nem is igazán fontos, csak furcsa, hogy elmaradt a jutalmazás…
  3. A harmadik kérdés (Mi lesz velem?) egyelőre megoldódni látszik. Egyelőre határozott idejű szerződésem van, és nem is a végzettségemnek megfelelő állásban, de elhelyezkedtem. És mi lesz, ha lejár a szerződés? Addig még van néhány hónap, majd kiderül.

És mik a gondjaim, pozitív élményeim és kilátásaim mostanában?

  • A családi problémáim részben rendeződtek, szüleim 1998-ban történt válása most már nem foglalkoztat, mert tárgytalanná vált a dolog. Igaz, azon az áron, hogy nincs már apám (november 6-tól), ami részben szomorú, részben megkönnyebbülés (az utóbbi években sok konfliktusunk volt egymással), részben sajnálom, hogy a betegség volt erősebb, nem ő, részben meg újabb bonyodalmakat okoz (temetés, ügyintézés, örökösödés, ahogy szokás…).
  • Munkahelyem is van már, és egész jó, ezért egy időre ez a kérdés is megoldódott.
  • Társasjátékra még eljárok szerdánként, de kevesen vagyunk, egyre többször elmarad. Kellene új embereket szereznünk. De hogyan? Toborozzak az egyesületből? Vagy ha nem onnan, akkor honnan? Ki szeret még játszani ebben a városban?
  • Társasági életem is van még, jövő szombaton társasjáték piac (eladom azt a játékomat, amit 2-szer is megnyertem tombolán, a második példányt még fel sem bontottam, azt adnám el, és már az árat is kitaláltam), aztán december 2-án előbb társasjáték délután, majd onnan hamarabb távozom, és megyek a zöldek 20. születésnapjára.

Összességében jól érzem magam, és egész jók a kilátásaim, béke van és nyugalom. És ma is békés, nyugodt tájakon járhattam ebben a szép évszakban. 🙂

 

Újra a kilátónál

Egy kilátó és a kilátásaim

Ma sütött a nap, de mégsem volt igazán jó idő. Fújt a szél, és kicsit hideg is volt. Mégis elmentem kirándulni a Fenyves tanösvényre a Jutas vitéz kilátóhoz. Még az is végigfutott rajtam, hogy a kilátó tetején talán javulnak a kilátásaim,ahogy kedvenc pozitív, optimista Facebook csoportomban gondolják a vonzás törvényének hívei, de amúgy is jó oda elmenni, és ilyenkor már hangyák sincsenek a mulcsozott tanösvényen. 🙂

Természetesen készítettem néhány képet is az erdőben a kilátóhoz vezető úton és visszafelé is.

És milyenek a kilátásaim? Mostanában 3 dolog foglalkoztat.

  1. Miért szűnt meg a munkahelyem augusztus 1-jével egy bizonyos környezetvédő egyesületben? Biztos, hogy nem azért, amit nekem mondott annak az egyesületnek az elnöke, mert az csak sok mondva csinált apróság volt, csak egyetlen komoly ügy volt közte, abban meg kettőnk közül nem én voltam a hibás. Egyszerűen csak nem kaptam meg egy információt, ami alapján másképp dönthettem volna abban a helyzetben, mint ahogy döntöttem. Tehát más volt az igazi ok? De akkor mi? Egyre inkább azt hiszem, hogy az, amit már akkor kezdtem terjeszteni ismerősöknek az elbocsátásom okaként. Az, hogy az egyesületbe már nem kellett annyi munkaerő, és engem volt a legkönnyebb elbocsátani, mert én normál közfoglalkoztatásban voltam, a többiek meg kulturális közfoglalkoztatásban. (Ez azért fontos, mert a közfoglalkoztatottak munkáltatója az egyesület, a kulturálisoknak viszont egy másik szervezet a hivatalos munkáltatójuk, csak az egyesületben végzik a munkájukat, ezért őket csak az a másik szervezet tudja elbocsátani.) Valószínűleg ezért szűnt meg a munkahelyem, és még nincs helyette más. Személyes probléma biztosan nincs köztünk (ez lehet még olyan ok az elbocsátásra, amit nem szoktak bevallani), nem haraggal váltunk el egymástól. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időkben néha elég kiszámíthatatlan (főleg amióta marketing könyveket olvas), de ettől még jól tudtunk együtt dolgozni. (Ebből is látszik, hogy milyen káros a marketing. Az agymosás egyik fajtája. Az agymosásnak 4 fajtája van: politika, vallás, pszichológia, marketing. Ha jól működne a világ, akkor egyik sem létezne.) De amikor a megyei napilapban november 16-án szerdán az “Olvasóink mondták” rovatban válaszoltam arra a kérdésre, hogy szoktam-e adakozni, akkor még mindig ezt az egyesületet emeltem ki azzal, hogy ha lenne pénzem, akkor nekik adnék. Mert tényleg hasznos egyesület, és még most is egyetértek a céljaikkal.
  2. Ha már egyesületet emlegettem, egy másik egyesületben is voltak problémáim. Egy szakmai jellegű konfliktus miatt egy társasjáték egyesületből is kiléptem idén szeptember elején. De játszani jó velük, ezért a nyilvános rendezvényeikre azóta is elmegyek, csak tagnak belépni nem érdemes. És arra is rájöttem, mi volt a baj. Minden, amit kifogásoltam, egy okra vezethető vissza. Az egyesületben bizalmatlanság alapú rendszer működik.
    • Azért van regisztráció az egyébként ingyenes rendezvényen, mert az elnök(ség) nem bízik a játszani érkező külsős vendégekben.
    • Azért van 4 szintű hierarchia a rendezvények szervezői között (amiből pl. a felső 2 szinten lévő tisztségek nyilvánvalóan összevonásért kiáltanak), mert a vezetőség nem bízik az önkéntesekben. Különben nem lenne annyi szint és annyi olyan tisztségviselő, akinek mások ellenőrzése (is) a dolga.
    • Az önkéntesek véleményét ugyan látszólag kikérik, kérdőíven, de sok javaslatot utasítanak vissza kipróbálás nélkül. (És nem is az elutasítás a baj, hanem az, hogy kipróbálás nélkül! Ez egyrészt nem is célszerű, mert így nem derül ki, hogy tényleg rossz-e az az ötlet, másrészt nem is tisztességes, főleg úgy, hogy éppen a vezetőség kérte az önkéntesek véleményét, és nem is demokratikus.)
    • És végül, de nem utolsósorban, amin igazán összevesztünk, mert az érintett a legjobban: azért nem önállók a játékmesterek, és azért vannak kiszolgáltatva egy koordinátor szeszélyének, hogy kiadja-e nekik a kért játékot, mert a játékmesterekben sem bízik a vezetőség. (Persze nekem minden játékot kiadott a koordinátor, amikor játékmester voltam, de mi van, ha nem?) Pedig a játékmesterek a legfontosabbak, mert ők a rendezvény lényege. Ők mutatják meg a játékokat a rendezvényre érkező vendégeknek. Tehát miattuk érkeznek az emberek, és nélkülük a többi önkéntesre sem lenne szükség, akárhol is állnak a 4 szintű hierarchiában… Tehát bennük kellene a legjobban megbízni, és nekik kellene a leginkább önállónak, függetlennek lenni!
    • Hogy miért alakult ki ez a bizalmatlanság alapú rendszer, az nekem is rejtély. Annak az egyesületnek az elnöke soha nem volt ilyen, pedig egyetem óta ismerem (17 éve együtt kezdtük a környezetmérnöki szakot). Még azt sem mondanám, hogy elszállt magától, amikor elnök lett, mert ez nem igaz. Akkor sem szállt el, amikor saját cége lett. Inkább az alelnök lehet rá rossz hatással, de ez csak sejtés, nem tudom bizonyítani… Talán ezért alakult ki ez a bizalmatlanság alapú rendszer… De egy egyesületnek a bizalomról kell(ene) szólnia. Összetartásról, összetartozásról, együttműködésről. És ehhez kell a bizalom.
  3. Mi lesz velem? Ez a kérdés azóta aktuális, amióta megszűnt a munkahelyem. Milyen lehetőségeim vannak?
  • Önállóan vállalkozni. Ez kétféleképpen lehetséges.
    • Saját szakterületemen indítani vállalkozást. Ezt már elvetettem, mert a saját szakmámban, a környezetvédelemben csak egyféle vállalkozás van, amihez nem kell sok pénzt befektetni: a környezetvédelmi tanácsadás. De azt meg nem érdemes pénzért csinálni, mert ahol ingyen adnak tanácsot (pl. abban a zöld szervezetben, ahonnét elbocsátottak), ott is elég kevés megkeresés érkezik, pénzért nyilván még kevesebb ember kérne tanácsot. Ezért ha vállalkozom, akkor nem a szakmámban teszem.
    • Más területen indítani vállalkozást. Ezt megtehetem lelkiismeret-furdalás nélkül, mert a vállalkozás nem olyan, mint egy munkahely. Ahhoz inkább bátorság kell, mint végzettség, és bennem megvolt a bátorság. Volt is vállalkozási ötletem olyan alapon, hogy ha az ember nem él meg a szakmájából, éljen meg a hobbijából (ezért nem fontos a vállalkozásnál a végzettség, mert a vállalkozás önálló tevékenység, azt akár a hobbimhoz is köthetem, de egy munkahely más, az már nem hobbi, hanem szakmai tevékenység, és ezért érdemes az embernek a szakmájában elhelyezkedni). De a munkaügyi központ valamiért (talán mert nem termelő tevékenység, és nem teremtek vele munkahelyet) nem támogatta a vállalkozásomat, anélkül meg nem mertem elindítani, a magyar adótörvények miatt. Ugyanis a vállalkozónak akkor is kell adót, TB-t fizetnie, ha nincs jövedelme. És amíg nem indul be egy vállalkozás, addig nem termeli ki ezeket a közterheket. Az a fél év támogatás éppen ezen az időszakon segített volna át. Utána meg már kitermelte volna a vállalkozás ezeket a kötelezőket, mert ha nem, akkor nem is érdemes elindítani. Ha egy vállalkozás fél év alatt nem lesz nyereséges, vagy 1 év alatt nem nyújt biztos megélhetést, akkor nem érdemes foglalkozni vele. De mivel nem kaptam meg a támogatást, nem indult el a vállalkozás.
  • Elhelyezkedni valahol. Erre is több lehetőség van.
    • A legegyszerűbb a saját végzettségemnek megfelelő munkakörben elhelyezkedni. Tehát a környezetvédelemben. Nem ragaszkodom már a diplomás álláshoz, de a környezetvédelemhez igen, mert ahhoz köt a diplomám. Nincs más végzettségem. Ezért lenne érdemes a környezetvédelemben elhelyezkednem. Erről még többet írok az álláskeresői honlapomon. (Akit érdekel, hogy milyen állást keresek és mire vagyok képes, annak érdemes az egész honlapot átnézni. Elég hosszú, de megéri, mert minden információ ott van rólam.)
    • Ha nem sikerül a meglévő végzettségemmel elhelyezkedni, akkor 2 lehetőség van.
      • A végzettségemet bővíteni, újabbakat megszerezni. Ennek a legegyszerűbb módja a munkaügyi központos tanfolyam. Az én anyagi helyzetemben csak ez jöhet szóba, mert ez ingyenes. Meg is néztem az őszi tanfolyami listát, kieséses alapon találtam is egyet, egy logisztikai ügyintézői tanfolyamot (azért, mert arra van kereslet), de nem vettek fel. Azóta sem tudom, miért. Szerintem nem volt olyan sok rossz válaszom (persze tudom, hogy nem volt hibátlan a teszt, de volt hibátlan feladatom, és ennél többet nem tudok az eredményemről), talán a személyiségteszt nem volt olyan, amit ők elvártak, nem azon a kapun mentem volna be a 9 közül, amit ők helyesnek tartottak, de ez is csak sejtés, mert csak annyit mondtak, hogy nem sikerült. A munkaügyi központban csak egy lista volt nevekkel, hogy kinek sikerült és kinek nem, és nekem valamiért nem. A tanfolyam téma tehát lezárva.
      • Ha nem bővítés, akkor szűkítés. Megszabadulni a diplomától, ami szakterülethez (környezetvédelemhez) köt, hogy mást is vállalhassak.Ezzel már megpróbálkoztam a környezetmérnöki szaktalálkozón, november 12-én szombaton, de nem vették vissza. Annyit már tudok, hogy jogilag nem lehet érvényteleníttetni (sajnos), de utána kellene járnom, mi annak a törvényes, szabályos elintézési módja, hogy legalább fizikailag ne legyen nálam a diploma, és egyúttal az egyetem is megtudja, hogy már nem szeretném használni ezt a végzettségemet… (Az a baj, hogy azt sem tudom, hol lehetne utánanézni, vagy kitől lehetne megkérdezni.)
  • A “Mi lesz velem?” kérdésre tehát a válasz: vállalkozás elvetve (mert a saját szakmámban nem érdemes, más szakterületen meg nem támogatták), tanfolyam elvetve, mert nem vettek fel, így 2 lehetőség marad. Vagy elhelyezkedni a saját szakmámban, vagy visszaadni a diplomát az egyetemre, hogy mást is vállalhassak, ne legyek szakterülethez kötve. Egyelőre mindkét vonalon elindultam, majd amelyik hamarabb bejön, azt elfogadom.

A zöld szervezetben tehát rájöttem, miért bocsátottak el: engem volt a legegyszerűbb leépíteni, mert nekem az egyesület volt a munkáltatóm, és már nem kellett annyi munkaerő a szervezetbe.

A társasjáték egyesületben is rájöttem, miért olyan a rendszer, amilyen: azért, mert bizalmatlanság alapú rendszer. Amúgy a játékmesterek önállósága csak elrendezés kérdése, erre jóval a kilépésem után jöttem rá. (Tehát ez nem az eredeti javaslatom, annál tényleg van jobb, de nem az, hogy a játékmester egy másik embertől függ.)

jatekter

És a karrieremben is megvan a 2 lehetőség: vagy a saját munkámban elhelyezkedni, vagy visszaadni a diplomát, hogy mást vállalhassak, és dolgozom is mindkét vonalon…

És hogyan javította a kilátásaimat az, hogy a kilátóban voltam? 2 állásról is kaptam visszajelzést ma. Az egyik helyről csak annyit, hogy írjam át nekik a már beküldött önéletrajzomat az általuk 15 oldalas útmutatóban megadott formátumra… (Érdemes foglalkozni azzal, aki ilyen formai dolgokba beleköt? Mindenhol máshol jó volt az önéletrajzom, mert jól áttekinthető, csak ennek a munkahelynek nem…) A másik helyen meg csak annyi volt a hirdetésben, hogy diplomásokat keresnek, meg egy e-mail cím, más nem. De holnap állásinterjúm lesz velük 10-kor. (Az ilyen homályos hirdetések általában értékesítés, hálózatépítés, MLM típusú munkák, de megírtam nekik az e-mailben, hogy ilyen jellegű munkát nem vállalok, csak környezetvédelmit, és mégis felhívtak ma telefonon, hogy menjek be interjúra. Az önéletrajzomban volt telefonszám is, e-mail cím is, fel tudtak hívni, és hívtak is. Remélem, hogy a másik gondolatom lesz az igaz, hogy ez egy munkaerő-közvetítő cég, akiknek sok diplomás állásuk van, vagy egy új cég, ahol még sok üres állás van, és talán ajánlanak valamilyen környezetvédelmi állást…) Munkahelyem tehát még nincs, de már 2 önéletrajzomra kaptam választ. Remélem, hogy legalább az egyikből lesz valami. Talán tényleg javította a kilátásaimat a kilátó! 😀

Egy kilátó és a kilátásaim