Fák a lakótelepen

Ma, halottak napján én inkább az életet fényképeztem. Fákat a lakótelepen. Minden cél nélkül mentem összevissza, néha tettem egy kis kitérőt egy szebb fáért, majd visszamentem, amerről jöttem, egyszer jobbra, egyszer balra fordultam, ahol éppen valami szépet láttam, azt lefényképeztem. Mivel az útvonalam is elég véletlenszerű volt, és a fák kiválasztásában sem volt semmi terv vagy tudatosság, a képek sorrendje is véletlenszerűen jelenik meg. (Szeretem ezt a funkciót, de nem mindig érdemes használni.)

Fák a lakótelepen

Kezdődik az ősz

Még nyári meleg van, és az előrejelzés szerint az is marad még csütörtökig (kárpótol a szeptember az idei nyárért: volt meleg nyáron is, de soha nem volt 3-4 napnál tovább egyfolytában jó idő), de a naptár már őszt mutat. A virágok még nyílnak, de már terem a gesztenye, dió, mogyoró. A fákon még több a zöld levél, de már megjelent a sárga és a barna. (A képek Veszprémben készültek, egyféle útvonalon mentem itthonról a Barátság-parkba, és egy másik útvonalon haza.)

Kezdődik az ősz

Innen-onnan Veszprémből

Mai képek, csak úgy, mert szépek. Sok kép készült a belvárosi rózsakertről; a külvárosban, a házunk előtt álló összeolvadt bokorcsoportról (csak ha virág vagy termés van rajta, akkor látszik, mennyi bokor olvadt össze); és egy bizonyos fa terméséről, ami a fehértől a sárgán át a rozsdabarnáig minden színben megtalálható a lakótelepünkön. Most ezek tűntek fel, de talán a többit is érdemes megnézni. 🙂

Innen-onnan Veszprémből

Egy csokor nyári virág

Régen írtam már, de izgalmas volt a július, talán ezért nem is jutott eszembe ez a blog. Júliusi élménybeszámolót majd hétvégén írok, de addig is átadok egy nagy nyári virágcsokrot… (Mindet itt, Veszprémben fényképeztem, de nem mondhatom meg, hogy hol. Veszprém közparkjainak füvén, 3 helyen, ebből 2 hely kísérleti terület, ez a lényeg.)

Egy csokor nyári virág