Világnapok és más csodák

Nagyon szépen indul ez a május. 🙂 Szinte mindig történik valami jó, és kb. kétnaponta van valamilyen esemény vagy nevezetes nap. 🙂

Május 1. a munka ünnepe, munkaszüneti nap. 🙂 Nem volt semmi nagy esemény, de mindig jó egy-egy ünnep, ha másért nem, már csak a várost díszítő piros-fehér-zöld zászlók miatt is. Szerintem nagyon szép ez a színösszeállítás, és nem csak azért, mert ezek a nemzeti színeink. 🙂

2-án kedden volt esemény, kivételesen áttettük a szerdai társasjátékot.

4-én csütörtökön nem volt semmi különös, de Facebookon több helyen is láttam, hogy világnap volt: Star Wars nap (aznap tudtam meg, hogy van ilyen nap). Nem vagyok nagy Star Wars rajongó (mert általában minél nagyobb felhajtás van valami vagy valaki körül, annál kevésbé érdekel, de azért lehet, hogy majd valamikor megnézek egy vagy több részt), de tetszett a magyarázat, hogy miért aznap van ez a nap. Kicsit fárasztó, de nagyon vicces angol szójáték az alapja. Aki tud angolul, annak elég ennyi: “May the 4th be with you” 😀 (Aki nem tud angolul, annak kifejtem. A Star Wars-ban mindig azt mondják: “Az erő legyen veled!” Angol eredetiben: “May the force be with you”. De a May szó nem csak segédige lehet, hanem a májust is jelenti, a “force” (erő) szót meg éppen úgy ejtjük, mint a 4th (4.) sorszámnevet. May the 4th pedig május 4. Ebből lesz “May the 4th be with you”, kb. “Május 4. legyen veled!” 😀 És ezért május 4. a Star Wars nap. 😀 )

6-án szombaton társasjáték délután volt. És megint nyertem a tombolán egy új társasjátékot. Le marché de Samarkand. Ez a neve.

Photo8363

Korábban is nyertem már társasjátékokat a társasjáték délutánon, pl. áprilisban egy Forestaurant nevű játékot (állatok étterme, kooperatív társasjáték, az egyesület egyik elnökségi tagjának saját fejlesztésű játéka, a forgalmazó pedig természetesen az egyesület elnökének társasjáték-gyártó és -kiadó cége), és egy Ponder nevű békás játékot is.

Előtte decemberben nyertem egy Speedway Champion nevű motorversenyes játékot, novemberben pedig 3000 Ft vásárlási utalványt, ami sajnos kihasználatlan maradt, mert olyan fa játékokra lehetett felhasználni, amilyeneket az egyesület elnökének cége gyárt (az egyik, a Pitrush, ha jól tudom, az elnök saját találmánya, a másik kettőt, a Crokinole nevű kanadai játékot, meg a Carrom nevű indiai játékot talán ő hozta be először az országba), de ezek a játékok elég drágák, a Pitrush a legolcsóbb, és az is kb. 30 ezer Ft, a másik kettő meg kb. 50 ezer, nem lett volna pénzem a 3000 Ft-os utalvány kiegészítésére. a képen a Speedway Champion látható, amit decemberben nyertem.

Photo6290

Kb. ennyit nyertem az egyesületi társasjáték délutánokon a tombolán. 🙂 De nem csak a tombola miatt érdemes oda járni. Hanem a játékok és a játékmesterek miatt is. Kedvenc díjazott játékmesteremmel is játszottam néhányat, de másokkal is. 🙂 Összesen 8-at, ebből 2 játék volt új nekem, és az egyikben 2-szer is nyertem. 🙂 (Azt a játékot egy olyan új játékmesterrel játszottam, akinek az elején kellett egy kis bátorítás, de a rendezvény végére már szerintem elmúlt az önbizalom-hiánya. Először még tegezni is alig mert, de mondtam neki, hogy nyugodtan tegezzen. Úgyis ez a szokás az egyesületben és nekem is jobban esik, fiatalabbnak érzem magam tőle. 😀 Ha nálam fiatalabbak nem mernek tegezni (nem csak ilyen rendezvényen, hanem általában az életben), az nagyon öregít, és zavarba hoz. És kicsit mentegetőzött is, hogy kevés játékot ismer, de megnyugtattam, hogy senki nem ismeri mindet, és elég, ha azt el tudja mondani, amit ismer. Így a játék közben már nem láttam rajta feszültséget, bizonytalanságot, ezért neki is nyugodt lelkiismerettel adtam meg a szokásos 6 pontot az 1-től 6-ig terjedő skálán.)

Aztán tegnap kibontottam a nyeremény játékomat, és kiderült, hogy csak francia nyelvű játékszabály van benne! Franciául tanultam ugyan 2 évig, de akkor sem tudtam annyira, hogy lefordítsak egy játékszabályt, azóta meg csak felejtettem (szinte mindent, már csak a kiejtésre emlékszem, meg néhány szóra, de nem tudnék egy mondatot összerakni franciául), ezért megpróbáltam Google keresőben magyar szabályt keresni hozzá. De nem volt. Csak idegen nyelvű volt. De ha már muszáj idegen nyelven, akkor legalább angol nyelvű legyen, abból van középfokú nyelvvizsgám (most már inkább csak a papír van meg, mert 2001-ben szereztem, azóta meg csak felejtek, de azért egy játékszabályt még le tudok fordítani, bár azt szoktam mondani, hogy csak annyit tudok angolul: “Hömpörö apor ündürixi” 🙂 ), és találtam is angol nyelvű szabályt, de azt csak az tölthette le, aki regisztrál arra az oldalra. Regisztráció nélkül megszerezhető szabály angolul sem volt. Egyetlen játékszabály miatt nem érdemes regisztrálni egy oldalra (amúgy már mások is ajánlották, hogy regisztráljak oda, mert ez a Board Game Geek nevű nemzetközi társasjátékos oldal volt, de nem regisztráltam még, mert nincs magyar változata, de ha majd lesz, akkor regisztrálok), de szerencsére volt olyan ismerős, aki regisztrált, letöltötte, elküldte, én lefordítottam, mentettem a magyar szöveget pendrive-ra, és kinyomtattam, miközben mentem a belvárosba, a mai nap nagy lehetőségét kihasználni… 🙂 Így végre megvan magyarul is a játékszabály. (Volt már olyan játékom, amit fordítani kellett, a decemberben nyert Speedway Champion nevű motorversenyes játék. Csehek gyártották, és 6 nyelven volt benne szabály: csehül, szlovákul, lengyelül, oroszul, németül és angolul. Azt is angolról kellett magyarra fordítani…) A képen a francia szabály első oldala látszik.

Photo8364

Ma, 8-án két örömteli esemény is volt. Először is, öcsémék 2 napra elutaztak, kedd estig nyugalom lesz itthon. 🙂 Másodszor, ma van a magyar kézműves fagylalt napja. 🙂 Miért május 8-án? Erre is nagyon ötletes a magyarázat: V.8. a dátum, a V a tölcsér, a 8-as 2 gombóc fagylalt. 😀 Természetesen kihasználtam a mai nap előnyeit egy Mackó nevű belvárosi helyen (Veszprémben évtizedek óta mindenki ismeri, szereti), és le is fényképeztem a cégtáblát, meg az akció reklámját. 🙂 (A saját tölcséremet nem, mert elég nehéz egy kézben tartani a fényképezős telefont, a másikban fogni a tölcsért + még volt nálam egy irattartó mappa is, a kinyomtatott játékszabállyal.) Természetesen 2 gombócot kértem. 🙂 Az egyik egy “mackó a málnásban” nevű alkotás volt, ez málna fagylalt, de amikor kiteszik, beborítják csokoládé réteggel a tetejét, és abból is jut minden tölcsérbe. A másiknak nem volt ilyen fantázianeve, azt egyszerűen gyömbéres citromnak hívták. 🙂

10-én szerdán lesz Madarak és Fák Napja, ez egy magyar eredetű nemzetközi természetvédelmi ünnep, és ennek alkalmából itt az újabb fecskés videó. A fecskék itt is csak kis suhanó fekete foltnak látszanak, de legalább látszik valami. Ezzel az eszközzel nem lesz jobb… De végre rajta vannak a képen a fecskék, és ez már siker! 🙂 (És azon a szerdán, 10-én kipróbáljuk a kis társasjátékos csapatommal a szombaton nyert játékomat is. Itthon már játszottunk vele, nem rossz, de többen még jobb lehet. 🙂 )

13-án szombaton lesz édesanyám születésnapja, családi ünnep. 🙂

Egyelőre ennyit a nevezetes napokról és pozitív eseményekről, mostanában egyre több kis örömteli apróság történik velem. 🙂 Tombolanyeremény, fagylalt napja, 2 nap öcsémék nélkül, videó a fecskékről… Kis csodák. 🙂 Most már csak egy új munkahely csodáját szeretném átélni. 🙂

Világnapok és más csodák

Verset posztoltam az utcára

Ma a költészet napja alkalmából verset posztoltam az utcára. Van egy oldal, ahol mindenki felteheti a saját kiposztolt verseit fényképpel, és meg is jelölhetjük a vers helyét a térképen. Nem csak saját verseket lehet posztolni, de én jobbnak láttam sajátot. Aki azt is tud, az inkább azt posztoljon! 🙂

Az első verset ma írtam, hogy legyen mit kiposztolni, a veszprémi szélről. Saját kezemmel, mert nincs itthon nyomtató. (Ami nagyon hivatalos, pl. önéletrajz, azzal elmegyek fénymásolóba, kinyomtatni, de az pénzbe kerül, ezért csak akkor teszek ilyet, ha muszáj. Egy ilyen saját vers talán még hitelesebb is kézírással…)

A vers a veszprémi szélről szól, és jól odaragasztottam celluxszal a Kossuth utcán az órához, le ne fújja a híres veszprémi szél a róla írt verset! 😀 Gondolkoztam hol kellene kiragasztani, de talán az óránál járnak a legtöbben a városban, és még egy kis szabad hely is volt rajta, ezért oda került a vers. 🙂

Így néz ki:

Photo8050

Ha valaki nem tudná elolvasni a kézírásomat, itt van nyomtatásban is:

A veszprémi szél

Északnyugat (néha dél),
Így fúj a veszprémi szél.

A levegőnk mindig tiszta,
A veszprémi szél a titka.

Szélcsendről nem álmodunk,
Erről híres városunk.

Boldog leszel, megláthatod,
Elfújja minden bánatod.

Ha a szelet szereted,
Veszprémet felkeresed.

A helye kicsit messzebbről:

Photo8051

És oldalról, hogy tényleg látsszon, hogy az óránál van, csak éppen az oldalán:

Photo8052

A következő vers már rég megszületett… Vagyis néhány hónapja, valamikor idén év elején. Ki akartam próbálni, hogy vajon meg tudom-e írni versben az önéletrajzomat. És sikerült! 😀 Megmutatom egymás mellett a hagyományos és a verses önéletrajzot.

Önéletrajz 2017

Önéletrajz versben

A hagyományos önéletrajzba a hobbik közé csak a felnőttesebb, komolyabb hobbikat írtam be, amiket szerintem a munkáltatók is jobban elfogadnak egy komoly, diplomás mérnöktől, pl. olvasás, rejtvényfejtés, kirándulás, de nincs benne a fényképezés és a versírás. Azokhoz nem tudom, mit szólnának a munkáltatók. Egyedül csak a társasjáték van benne, mert azt nem lehetett kihagyni, pedig az illik bele legkevésbé a képbe. De van az önéletrajzban egy “szervezeti tagságok” rész, ami azért került bele, hogy a munkáltatók lássák, tudok csapatban dolgozni, hiszen ezekben a szervezetekben is részt vettem sok mindenben. És ott mindent felsoroltam, ahol valaha tag voltam, nem maradhatott ki a társasjáték egyesület sem (de szerencsére vannak mellette más, komolyabb szervezetek is, pl. egy zöld szervezet, ami még szakmailag is jó pont lehet, egy olyan szervezet, ahová IQ teszttel lehet bejutni, és egy diplomás klub), így a hobbik közé is be kellett írnom a társasjátékot. Itt a blogban persze bevallhatom, hogy élvezem a fényképezést, a versírást és a társasjátékot is, és még mindig járok a társasjáték egyesület rendezvényeire, de egy munkáltató szemében talán furcsák lehetnek ezek a dolgok, nem biztos, hogy egy diplomás mérnökhöz illőnek találják, ezért maradt ki a versírás és a fényképezés a hagyományos önéletrajzból. Talán majd ha a leendő munkahelyemen másokról is kiderülnek ilyen hobbik, akkor én is bevallom nekik. 🙂

A verses önéletrajzból viszont más maradt ki: a Felsőfokon.hu szakmai blogmagazin, ahol évekig írtam környezetvédelmi cikkeket. Ez nem volt olyan tudatos, egyszerűen csak kifelejtettem 😀 A hagyományos önéletrajzban is el szoktam gondolkozni, hogy beleírjam-e, mert ez a munka nem járt jövedelemmel, nem hivatalos munkaviszony, de végül mégis mindig beleírom, mert a szakmámban tevékenykedtem (környezetmérnökként környezetvédelmi ismeretterjesztő munkát végeztem), vezető beosztásban voltam a környezetvédelmi bloggerek között, és 2 oklevelet is kaptam tőlük a munkámért. Ez mind jó pont lehet a munkáltatóknál. 🙂

A verses önéletrajzomat azért posztoltam az utcára, mert azt gondoltam, az is vers, ráadásul saját (ki is nyomtattam néhányat 2 hete az előző állásbörzére, hátha valahol kérnek valami kreatívabbat is a hagyományos önéletrajz mellé, de nem volt ekkora szerencsém), és holnap amúgy is állásbörze lesz. Ezért a helye is teljesen egyértelmű volt. Veszprémben, az egyetem B épületénél, az Aula bejáratának valamelyik oszlopára érdemes kiragasztani. Miért oda? Egyrészt, mert az Aulában lesz az állásbörze, másrészt a versben emlegetett diplomát is ezen az egyetemen szereztem, ráadásul az az épület a Mérnöki Kar épülete, és a B épület C-nek nevezett túlsó végében van a Környezetmérnöki Intézet (akkor még csak tanszék). Gondoltam, úgysem olvassa senki, de ha mégis, akkor talán eljut az állásbörze kiállítóihoz, hogy milyen állást keresek, és az egyetemhez, hogy mennyire tudok elhelyezkedni az ott szerzett diplomával.

Tehát kiposztoltam a verset:

Photo8053

A lényeg az utolsó 3 versszak:

Photo8054

Egy kicsit messzebbről:

Photo8055

És úgy, hogy az egész épület látsszon:

Photo8056

A vers nem sokáig volt ott. Egy percen belül megláttam, hogy egy éppen arra járó ember (még csak nem is a portás, mert ő nem lát rá arra az oszlopra) leszedte és magával vitte. Éppen akkor, amikor az utolsó kép készült. Most látom csak, hogy már a vers nélküli állapotot sikerült megörökíteni. Ilyen barbár tettre nem számítottam egy civilizált(nak mondott) országban…

Minden viszontagság (pl. nyomtató hiányában kézzel megírt új vers, letépett verses önéletrajz) ellenére tetszett ez a versposztolás, jövőre is benevezek majd. Legjobban az összefogás tetszik benne. Hazafelé készítettem is néhány képet az összefogásról. Mint azt már mindenki megszokta, természeti képeket városi környezetben. 🙂

Photo8057Photo8058Photo8059

A következő képen 2 egymás melletti fa látható. Az egyik békében együtt él a törzsére felkúszó más növényekkel. A másikban jól megfér egymás mellett kétféle lombkorona, más-más színű virágokkal és levelekkel.

Photo8060

Az utolsó összefogásos képen együtt nyílik az orgona és az aranyeső. Az orgona kissé korán kinyílt, május 1. körül lenne itt az ideje.

Photo8061

De miért is csodálkozom, hogy nyílik az orgona? Hiszen már májusi cserebogár is van áprilisban!

Photo8062

Ennyit a mai versekről, élményekről, összefogásról, most már csak néhány húsvéti locsolóverset kell alkotnom a héten… De remélem, az is meglesz 🙂

Verset posztoltam az utcára

Társasjáték délután

Tegnap 2 bejegyzést írtam, ma 1-et és holnapra is időzítve van már még 1, a márciusi kedvenc bloggereimről. Néha ez van, néha hetekig semmi, de ilyen az élet. Néha minden egyszerre történik, máskor meg semmi…

A mai élményem a társasjáték délután volt. Már odafelé is lassan mentem, nézelődtem, fényképeztem, és sok szép látnivaló volt út közben, amiket itt be is mutatok.

De ez csak út közben volt, az igazi élmények a társasjáték délutánon vártak rám. 🙂 Rájöttem, hogy a kedvenc pöccintős játékomban (Crokinole) a második játékos indul előnyből, mert ha felváltva pöccintenek, és mindenki kipöccinti a másik játékos korongját, akkor a második marad. Pöccint a kék játékos, megáll valahol a kék korong. A zöld eltalálja, kipöccinti, a zöld marad bent. Megint a kék jön, kipöccinti a zöldet, majd megint a zöld, kipöccinti a kéket. Amikor mindkét játékos pöccintett, mindig a zöld marad a pályán. (Persze ez nem mindig így alakul, ettől izgalmas a játék, de elvileg a második van előnyben. Ha meg mindig mindenki sikeresen a 20-as lyukba pöccint, akkor döntetlen a vége, nincs előnyben senki.)

Játszottam Crokinole-t is (pöccintgettünk kicsit a kedvenc játékmesteremmel), leültem a hónap játékához is (Fedőnevek), volt egy űrös játék is (Race for the Galaxy), aztán egy könnyed kaméleonos (Coloretto, a kedvenc játékmesteremmel), megint előkerült az előző hónap játéka is (Not alone), és egy kémcsöves játék (Dr. Eureka, szintén a kedvenc játékmesteremmel). 🙂 Fénykép nincs a játékokról (fogalmam sincs, hogy szabad-e vagy csak az egyesület fotósa fényképezhet, és ha lefényképezek egy játékot, pl. mert új volt nekem, mint az űrös, vagy mert megnyertem a játékot, stb. akkor felhasználhatom-e ennyire nyilvánosan), de nagy élmény volt mind. 🙂

A kis szerdai csapatunkból már 3-an voltunk, az egyik a kedvenc játékmesterem, a másik egy elég új társasjátékos, aki még szerdán is csak 2-szer volt, az egyesületben meg most először, de nekem nagyon rokonszenves, jól beilleszkedett a csapatba. 🙂

A rendezvény végén tombolasorsolás volt. 5 tombolám volt (1 mindenkinek jár a belépésért, 2 a szervezők által készített teszt hibátlan kitöltéséért, ilyen teszt márciusban volt először és akkor is 2 tombolát kaptam érte, és 2 tombola a 6 játékért, mert minden 3. után jár egy szelvény), és elég kevesen voltunk, ezért nagy esélyekkel és reményekkel vártam a sorsolást. Utoljára decemberben nyertem, egy Speedway Champion nevű motorversenyes társasjátékot.

De a tombolasorsolás előtt még kihirdették az első negyedév legjobb játékmesterét. A játékosok 1-től 6-ig pontozzák a játékokat és a játékmestereket is. (Hacsak nincs valami nagyon negatív dolog, akkor én 6-ost adok a játéknak is és a játékmesternek is. Egyszer fordult elő, januárban, hogy más pontszámon gondolkoztam, konkrétan arra gondoltam, hogy 1-est adnék, mert a játékmester megszökött az asztaltól, és más magyarázta el a játékot, egy olyan ember, aki csak februártól volt játékmester, de úgy gondoltam, inkább a jót nézem, és annak az embernek adok egy 6-ost, aki helyettesítette a játékmestert. Amúgy a rendezvényt is lehet 1-tól 6-ig pontozni, én mindig 6-ost adtam. aznap gondolkoztam egy 4-es pontszámon, nem csak emiatt az eset miatt, volt ennek más előzménye is, de ha nem 6-ost adok, akkor le kell írnom, mi nem tetszett, de nem fért volna ki a lapra, ezért inkább akkor is 6-ost adtam, és jeleztem, hogy a kérdőívben a korra és nemre vonatkozó kérdések feleslegesek. Amúgy tényleg azok, de ezt soha nem tettem volna szóvá, ha nem éppen ezek miatt nem fért volna ki a véleményem. Ezért januárban is maradtam a 6-osoknál, azóta meg nem volt olyan esemény, ami indokolta volna a rosszabb pontszámot. Azóta is mindig mindenkinek 6-ost adtam… 🙂 A januári esetet meg szívesen részletezem privátban, nem itt, hozzászólásban mindenkinek, akit érdekel, de nem tagja az egyesület elnökségének.) A játékok értékelése abba számít bele, hogy mit hozzanak a szervezők a rendezvényre, és mi legyen a hónap játéka. A játékmesterek értékelésének eddig nem igazán volt súlya, de idén már negyedévenként jutalmazzák a legjobb játékmestert. Figyelembe vették azt is, hogy januárban, februárban és márciusban ki hány játékot játszatott, és természetesen az eredményeket is. És kiderült, hogy a kedvenc játékmesteremmel nem csak én voltam elégedett, hanem mások is, mert ő volt a negyedév legjobb játékmestere. 🙂 Társasjátékot kapott érte. Ő lepődött meg rajta a legjobban. 😀 (Én viszont sejtettem, hogy ő lesz. Ki más lenne? 😉 )

A sorsoláson kiderült, hogy 2 játékot is nyertem! 🙂 A másodiknál már nem is figyeltem igazán, mert egyszer már nyertem, és csak az utolsó pillanatban jöttem rá, hogy az is én vagyok! 😀 Ráadásul közvetlen egymás utáni húzás volt. 😀 Az egyik egy Forestaurant nevű társasjáték, amit az egyesület egyik elnökségi tagja alkotott, a másik egy Ponder nevű egyszerű kis békás játék. 🙂 (Az új játékosunknak rendezvény közben már megmutattam, ki a 2 legfontosabb ember az egyesületben, röviden elmondtam, mit érdemes róluk tudni, és amikor nyertem a tombolán, akkor azt is elárultam neki, hogy ki találta ki azt a játékot, amit nyertem. 🙂 )

A tombolán nyert játékokat már itthon fényképeztem le. 🙂 Megbeszéltem a 2 játékostársammal, hogy szerdán mindkettőt kipróbáljuk. 🙂

A társasjáték délután tehát áprilisban is nagyon jól sikerült: megint játszhattam a kedvenc játékmesteremmel, sőt, még egy ember volt ott a kis szerdai csapatunkból (kezd alakulni a jó társaság, de a többiekkel is jóban vagyok ott, nincs velük semmi bajom), megint jókat játszottam, egy új játékot is megismertem, a kedvenc játékmesteremet is jutalmazták, és még a tombolán is nyertem, 2 játékot is! 🙂

Társasjáték délután

Szilveszteri műsor

Most nem volt semmilyen szilveszteri programom. Ahol tavaly voltam, oda nem hívtak. Mehettem volna a városi szilveszterre, az ingyenes, de -2 fokban nem megy az ember szabadtéri rendezvényre… Ezért itthon néztem a szilveszteri műsort, 3-4 csatorna között kapcsolgatva, és egy retró műsorban találtam egy egész jó kis vicces dalt. Nem biztos, hogy illik ilyeneken szórakoznom, mert biztos, hogy régebbi a dal, mint én, és az előadó sem él már, de érdemes meghallgatni. (A videó alatt szöveg is van a YouTube-on, ha valaki nem tudná követni.)

Szilveszteri műsor