Izgalmas hét, jól sikerült hétvége

Legutóbb arról írtam, hogy a kilátónál jártam, ahol már nincsenek hangyák. 🙂 Alatta hozzá is szóltam a “Mi lesz velem?” témában. Hozzászólásban, mert nem feltétlenül a bejegyzés része ez a gondolat, de mégis kapcsolódik, és kifejtést érdemelt. Azt kellene eldöntenem, hogy nekem való-e még a környezetmérnökség… Hogyan dől ez el? Ezt még nem tudom, de majd kitalálom… De azt hiszem, a miértekre már tudom a választ.

  • Ha nekem való, miért nem tudok benne elhelyezkedni? Mert nincs hozzá összeköttetésem, hátszelem. És miért vettek fel olyan gyorsan másra? Mert sürgősen kerestek embert hosszú távra.
  • És ha nem nekem való, miért ragaszkodtam hozzá? Mert a környezetvédő szemlélettel egyetértek, és amikor jelentkeztem az egyetemre, az akkor rendelkezésemre álló információk alapján ez tűnt a legjobb döntésnek.

De vajon nekem való-e? Ezt még nem tudom, de majd ha rájövök, mitől függ ez, és hogyan lehet objektíven eldönteni, gyorsan meglesz a válasz is. 🙂

De nem volt túl sok időm ilyesmin gondolkozni a héten, mert szinte mindennap volt valami esemény, és egy kivétellel mind pozitív.

  • Szombaton, 11-én jártam a kilátónál.
  • Vasárnap Bakony Expo, a megye legnagyobb termelői vására. Mindig érdemes kimenni, nézelődni, és jó dolgokat lehet ott kapni. Ráadásul ott kockázatmentesen találkozhattam a kedvenc kis piacom árusaival, akiknek évekig szereltem sátrat. 🙂
  • Hétfőn csendes, nyugodt, eseménymentes nap volt.
  • Kedden munka után elutaztam (nem messze, csak megyén belül) egy kis baráti beszélgetésre egy rég nem látott ismerőshöz, akivel néhány óra alatt bepótoltunk több hónapot. 🙂
  • 15-én szerdán a szokásos társasjáték, születésnapi köszöntéssel egybekötve. Nem nekem volt születésnapom, hanem egyik játékosunknak még 5-én vasárnap, de 8-án szerdán nem voltunk elegen, elmaradt a játék, ezért most pótoltuk a köszöntést egy házilag, saját kézzel készült társasjátékkal. 🙂
  • Csütörtökön apám temetése, ez volt az egyetlen negatív esemény a héten.
  • Pénteken mégis kimentem arra a bizonyos piacra, mert az expon elfelejtettem megvenni valamit. Csak egy terméket vettem, és gyorsan mentem is tovább, de így is jó volt egy pillanatra látni a sátrakat. 🙂
  • 18-án szombaton, vagyis tegnap társasjáték piac volt. Eladtam a motorversenyes játékomat, amit 2-szer is sikerült megnyernem a tombolán, ugyanennek az egyesületnek a rendezvényén, tavaly decemberben és idén júliusban. A júliusi példányt bontatlanul adtam el. 🙂 És vettem az árából egy másik játékot, amit már ott is kipróbáltam 2 játékostárssal (annak az egyesületnek a 2 legjobb játékmesterével, akik egyébként a kis szerdai csapatunk tagjai is), ott is tetszett, és ma itthon, családilag is bevált a játék. 🙂 És még maradt is néhány száz forintom a vásárlás után! 🙂 Az első képen a motorversenyes játékom látszik, hátulról (a doboz hátulján a versenypályával), a második képen a játék eleje látszik (és rajta a kis motorok, amikkel versenyeznek a játékosok). Ez a 2 kép még a piacon készült, kb. 1 perccel az eladás előtt. 🙂 A harmadik kép pedig már itthon készült az új szerzeményemről. 🙂
  • A szombati piacon az egyik kedvenc játékmesteremnél még kirakó is volt. 500 és 1000 db-os, ha jól emlékszem. Az egyik el is kelt. Néha én is szoktam ilyesmit játszani, főleg régebben, még gyerekkoromban, de ma csak 15 db-ossal játszottam. 🙂
  • Ma nem volt semmi különös programom, de kint jártam egy kicsit, és megláttam, hogy kerékpáros verseny van a Barátság parkban. Készült is róla néhány kép. 🙂
  • És ma végeztem az utolsó határidős könyvtári könyvemmel is, kedden visszaviszem, és talán kiveszek 1-2 másikat. De most nem sokat, mert itthon a családban egymás könyveit is olvassuk, és abból még van, amit a többiek hoztak ki. (Meg rejtvényújságot is veszek aznap, kedden, azt is kell valamikor fejteni! 🙂 )

Elég izgalmas, mozgalmas volt ez a hét. Talán a szombati piac volt a legjobb, de szorosan ott van mögötte (nem is tudom, milyen sorrendben) a keddi beszélgetés és a szerdai születésnapi köszöntés is. A jövő hét talán csendesebb, nyugodtabb lesz (persze keddre és szerdára már van programom: kedden könyvtár, szerdán meg társasjáték a szokásos csapattal, az új szerzeményemmel), de a lényeg, hogy az a hét is pozitív legyen! 🙂

 

Reklámok
Izgalmas hét, jól sikerült hétvége

Újra a kilátónál

Régen írtam már ide, pedig zajlottak az események. Éppen ezért nem volt időm, energiám, és nem is igazán volt ide való élményem, pedig mindennap igyekszem begyűjteni a napi kincseimet, és hiszek a boldogságban. 🙂

Most, hogy november van, és nincsenek már hangyák, de nem volt sem hó, sem sár, nem esett eső és nem fújt nagy szél, újra el tudtam menni a Fenyves tanösvényre, a Jutas Vitéz kilátóba. Tavaly is jártam már ott, és előtte is többször. Igaz, hogy városi környezetből, a lakótelep széléről kell bemenni a tanösvény bejáratán, de utána végig erdőben vagy füves-bokros ösvényeken, tisztásokon vezet az út. Már a Szép Világunk magazin is megállapította (amelynek a szerzőjét személyesen ismerem), hogy az erdő egy igazán megnyugtató hely. A bükkfákat pl. katedrálisoknak nevezte, és Magyarország legszebb helyei közé sorolta a bükkösöket, de másfajta erdőben is jól érzi magát, ahogy én is. 🙂 Főleg most, ősszel, az egyik legszebb évszakban, amikor színesek a falevelek és avar zörög a talpunk alatt. Azt hiszem, ebben is hasonlítunk. Voltunk már együtt kirándulni, de nem az én városomban. (A megyében már igen, de most egyedül mentem a kilátóhoz.)

Tehát ősz és falevelek, és őszi táj. Kit ne nyugtatna meg ez a szép látvány?

Photo9729

Vagy akár ezek a képek, főleg élőben?

A hangyák már elbújtak, de a természet még él. Egy-két bátor és kitartó növény még virágzik is.

A többi növényen már termések vannak. (És a gomba is termés…)

A kilátó felé a mulcsozott úton, és máshol is színes, puha avarban lépkedek. De a fákon, bokrokon is van még néhány színes levél.

A levelek néha virágnak tűnnek, máskor meg színsort alkotnak a különböző színű fák.

A bokrok is jól mutatnak csoportosan.

Néha úgy tűnik, mintha a fák védenék a bokrokat.

Máskor meg mintha egymás kezét fogná a facsemete és a bokor.

Photo9791

De mint már mondtam, a kilátó a lényeg. Így néz ki:

Photo9755

Nem voltak ideálisak a fényviszonyok, de ez a kép talán így még jobban szemlélteti az időjárás hangulatát, mint ha tökéletesen sikerült volna. És így is látszik a kilátó alakja.

A kilátó alatti völgybe több oldalról is lenéztem. Visszafoglalta az erdő, de most hiába akartam őszi erdőt fényképezni felülnézetből, már kivágták ott a fákat. Úgy látszik, valami készül. Valamilyen emberi létesítmény. Talán az, amiről 3 éve írtam… Tehát egy üres gödörbe nézhettem csak le. Pedig több oldalról is körbejártam, és néha el is hagytam miatta a kijelölt tanösvényt, hogy közelebbről lássam. (Ahogy egy másik kedvencem blogjában olvastam, akit szintén ismerek személyesen: “Járt utat járatlanért el ne hagyj. Ha unatkozni akarsz.”)

A kilátóból sem volt most valami nagy kilátás, kicsit sötétek is lettek a képek, pedig világosban, délelőtt jártam ott, de sok nézni való még jó időben sincs rajtuk. Talán észak felé távolban a Bakony, délre meg az a bizonyos gödör, ahonnét kiirtották a fákat.. De a teljesség kedvéért ide teszem a képeket. Legalább a felhők jól látszanak rajtuk…

És ha már a kilátóban jártam, milyenek mostanában a kilátásaim? A tavalyival összehasonlítva egész jók. Mik foglalkoztattak akkor, és mire jutottam velük most?

  1. Miért szűnt meg tavaly augusztus 1-jével egy bizonyos egyesületben? Erre már rájöttem: túl sokan voltunk, nem kellett már annyi ember, és mivel én normál közfoglalkoztatott voltam, a többiek meg kulturális közfoglalkoztatottak, tőlem volt a legkönnyebb megszabadulni. Szerencsére azóta elhelyezkedtem, nem közfoglalkoztatásban, de itt erről ennyit. Arról a szervezetről (a helyi zöldekről) meg annyit, hogy meghívtak a december 2-ai rendezvényükre, az egyesület 20. születésnapjára (ami részben egybeesik a társasjáték egyesület rendezvényével – nem is értem, miért, hiszen mindkét egyesület elnöke tagja a másik egyesületnek is, igazán megbeszélhették volna, és valószínűleg a zöldeknek kellett volna alkalmazkodni, mert a társasjátéknak fix időpontja van minden hónap első szombatján – de az időpont-ütközés ellenére is megtalálom a módját, hogy mindkét rendezvényre elmenjek, és mindkét helyen jól érezzem magam), és el is megyek a születésnapra, de biztos vagyok benne, hogy ha jövő tavasszal a közgyűlés nem választ új elnököt, lehetőleg férfit (hogy legyen tekintélye az egyesületnek, mert úgy talán komolyabban veszik őket szakmailag is, többen lesznek a rendezvényeken is, és talán egy tekintélyesebb egyesület könnyebben szerez pénzt is, de ehhez leginkább egy férfi elnökre van szükség), vagy ha nem találnak az új elnök mellé egy embert (akár nőt, akár férfit), aki az új elnök által megadott irányban lendületet ad a csapatnak, akkor nem lesz újabb 20 év, hanem 2018-ban lesz az utolsó választás, és 2020-ban már nem lesz… (Talán a lendület a nagyobb gond. Aki utoljára képes volt rá, 2015. elején távozott az egyesületből, és azóta sincs helyette más. Az egyesület mostani elnöke ugyan külön-külön képes megadni az irányt is és a lendületet is, de a kettő együtt egy embernek sok, ezért egyik sem megy neki igazán, és eléggé csúszik lefelé az egyesület.)
  2. Problémák egy másik egyesületben is, egy társasjáték egyesületben, ahonnét szintén kiléptem. Ezekről a dolgokról, pl. a bizalmatlanság alapú rendszerről ugyanazt gondolom, mint akkor. Most is történnek furcsaságok. A bizalmatlanság alapú rendszer csak erősödött, most már nem csak kérni kell a játékmestereknek a játékokat, hanem még vonalkódot is leolvasnak a játékmesterről és a játékról is, így viszik be a rendszerbe, hogy ki mit vett ki. És vannak olyan dolgok, hogy pl. elmaradt a legjobb játékmester 3. negyedéves díjazása. Az első negyedév, január-február-március teljesítménye alapján díjaztak egy embert áprilisban (az egyesülettől független szerdai társasjátékos csapatunk egyik tagja kapta, aki az egyesületben is játékmester, és meg is érdemelte, csak az elnökségnek nem tetszett, túl sokat magyarázott az elnök, hogy miért őt díjazták, de kb. ez volt a lényeg: “nem akartuk a konkurencia emberét díjazni, de sajnos ő a legjobb”), aztán az április-május-júniusi eredmények alapján júliusban díjaztak valaki mást, aki szintén megérdemelte, de mégis meglepett, hogy őt jutalmazták (egy 16 éves kislányt, akinek a 24 éves párja éppen aznap árulta el nekem és még néhány másik embernek, hogy ő szokta összesíteni a játéklapokat, amin a játékosok értékelik a játékmestereket, és ami alapján kiosztják a díjakat… – és a lány is csodálkozott, hogy őt díjazták!), majd a július-augusztus-szeptember alapján októberben kellett volna díjazni valakit, de mivel októberi esemény nem volt, a novemberi rendezvényen kellett volna kiosztani a díjat. És nem tették meg.
    • Talán elfelejtették? (Erre kb. 40% esélyt adok. Ha így van, biztosan pótolják 18-án a társasjáték piacon, vagy a december 2-ai eseményen.)
    • Vagy megszüntették ezt a fajta jutalmazást? El tudom képzelni az eddigi győztesek személyének fényében, de mégis csak 20% esélyt adok erre a lehetőségre. (De ha megszüntették, akkor miért? Túl sokba került a jutalom társasjáték? Túl nagy munka volt a játékosok véleményének összesítése? Vagy tényleg a díjazottak személye miatt? Talán júliusban kiadta az elnök(ség) a játéklapok értékelőjének, hogy “bárkit kihozhatsz győztesnek, csak az előző győztest, a konkurencia emberét ne”, és ők is meglepődtek, amikor az illető éppen a barátnőjét hozta ki? Nem tudom, ez mind csak találgatás. Nincs bizonyítékom egyikre sem.)
    • Talán nem akarták 2-szer ugyanazt az embert díjazni, akárki is volt az az eddigi 2 győztes közül? (Erre kb. 15% esélyt adok, de elképzelhető, hogy van ilyen elv: ne kapja 2-szer ugyanaz a díjat.)
    • Talán valaki olyat kellett volna díjazni, akit nem akartak? (Erre is van 15% esély, de fogalmam sincs, ki lehetett ő és miért. Talán olyan ember kapta volna, akinek akár személyes, akár egyesületi ügyben nézeteltérése volt valakivel az elnökségből? Vagy kilépett, esetleg kizárták, de addigra már ő lett a legjobb?)
    • Vagy talán az október utolsó hétvégéjén megtartott nemzetközi esemény után nem volt elég idő a játéklapok értékelésére? (Ennek az esélye 5%, értékelhették volna előtte is a játéklapokat, akár közvetlenül a szeptemberi rendezvény után is.)
    • Vagy díjaztak valakit, csak nem nyilvánosan? (Talán ragaszkodtak az októberi díjazáshoz, de nyilvános esemény híján ezt csak zárt körben tehették meg? Lehet, de erre is csak 5% az esély.) Fogalmam sincs, és nem is igazán fontos, csak furcsa, hogy elmaradt a jutalmazás…
  3. A harmadik kérdés (Mi lesz velem?) egyelőre megoldódni látszik. Egyelőre határozott idejű szerződésem van, és nem is a végzettségemnek megfelelő állásban, de elhelyezkedtem. És mi lesz, ha lejár a szerződés? Addig még van néhány hónap, majd kiderül.

És mik a gondjaim, pozitív élményeim és kilátásaim mostanában?

  • A családi problémáim részben rendeződtek, szüleim 1998-ban történt válása most már nem foglalkoztat, mert tárgytalanná vált a dolog. Igaz, azon az áron, hogy nincs már apám (november 6-tól), ami részben szomorú, részben megkönnyebbülés (az utóbbi években sok konfliktusunk volt egymással), részben sajnálom, hogy a betegség volt erősebb, nem ő, részben meg újabb bonyodalmakat okoz (temetés, ügyintézés, örökösödés, ahogy szokás…).
  • Munkahelyem is van már, és egész jó, ezért egy időre ez a kérdés is megoldódott.
  • Társasjátékra még eljárok szerdánként, de kevesen vagyunk, egyre többször elmarad. Kellene új embereket szereznünk. De hogyan? Toborozzak az egyesületből? Vagy ha nem onnan, akkor honnan? Ki szeret még játszani ebben a városban?
  • Társasági életem is van még, jövő szombaton társasjáték piac (eladom azt a játékomat, amit 2-szer is megnyertem tombolán, a második példányt még fel sem bontottam, azt adnám el, és már az árat is kitaláltam), aztán december 2-án előbb társasjáték délután, majd onnan hamarabb távozom, és megyek a zöldek 20. születésnapjára.

Összességében jól érzem magam, és egész jók a kilátásaim, béke van és nyugalom. És ma is békés, nyugodt tájakon járhattam ebben a szép évszakban. 🙂

 

Újra a kilátónál

Hétvégi összevissza…

Ennek nem tudtam jobb címet adni, bár lehet, hogy valaki éppen emiatt a cím miatt kattint majd rá. Nagyjából leírom, mi történt velem a hétvégén, és megpróbálok egy-két képet mutatni arról, hogy merre jártam. “Hétvégi összevissza…” Tovább olvasása

Hétvégi összevissza…

Izgalmas július

Izgalmasan alakult ez a július. Rögtön 1-jén nyertem a Társasjáték Délutánon a tombolán, egy olyan játékot, ami már megvan. 🙂 Az első példányt is ugyanezen a rendezvényen nyertem decemberben! 😀 A rendezvényre nem volt egyszerű odatalálni, mert helyszínváltozás volt (a szervezők is aznap tudták meg, hogy a lefoglalt helyükön nem tudják fogadni a rendezvényt, más helyet kell keresni), de megérte megkeresni! 🙂

Photo6290

A folytatásban, 6-án csütörtökön megtettem azt, amit az egyik utcára posztolt versemben, a verses önéletrajzban megígértem. Visszaadtam a diplomámat az egyetemre. 🙂 Ez volt eddigi életem legnagyobb döntése, és úgy érzem, jó döntés volt. Akit érdekelnek a részletek, az megtalálja a Facebookon, nyilvános bejegyzésben.

Voltam több állásinterjún, egyelőre nem kaptam munkát sehol, de még nem adtam fel a reményt, mert kibővültek a lehetőségeim. Jobb így, diploma nélkül. Jogilag persze nem érvénytelenítettem a visszaadással, de így, hogy legalább fizikailag megszabadultam tőle, nyugodtabb lelkiismerettel keresek mást. Így sokkal könnyebben tudok majd elhelyezkedni. 🙂

A nagy izgalmakat az utcazene fesztiválon vezettem le, múlt héten szerdától szombatig. Részletes élménybeszámoló van róla a Facebookon. Természetesen ez is nyilvános, különben nem linkelném!

Az utcazene minden évben az egyik legnagyobb veszprémi rendezvény, ezért a 4 napért (is) érdemes Veszprémben élni. 🙂 Idén is jól éreztem magam, bár a kedvenc zenészem most nem versenyző vagy meghívott esti fellépő volt, hanem zsűritag! 😀 De így is mindig jó zenéket hallottam. 🙂 És még az óriáskerékre is felülhettem. 😀 Ez is nyeremény volt, mert szombaton a napi első 200 szavazó között voltam. 🙂 2013-ban is nyertem már az utcazenén, akkor egy hőlégballonos emelkedést. Nem utazást, nem indultunk el, csak emelkedést kb. 3 emelet magasságba, ameddig felért a kötél a földről, de így is jó volt. 🙂

Közben meg zajlik az élet a lakótelepen. A növények élete is. 🙂 Még mindig van olyan fa, ami még csak most virágzik. Valamikor akkor kezdett virágozni, július elején, amikor az utolsó, ribizlis bejegyzésemet írtam, de még mindig virágzik és virágozni is fog még egy ideig, ahogy látom. 🙂 Nem merek már a nevére tippelni (valószínűleg ez sem a virágos kőris), fogalmam sincs, mi lehet ez. A Berkenye tanösvényen van néhány ilyen fa, egyik-másikon még Berkenye turistajelzés is van, de fajneves tábla egyik virágzó fán sincs. 😦 És van 2 virágos kőris fajneves táblákkal, azok már rég elvirágoztak… (A bejegyzésben a legtöbb kép még tegnapi, lakótelep-szerte kalandoztam, nem csak a tanösvényen. A mai tanösvénytúráról kevés kép készült, csak gyorsan, célirányosan kerestem az ilyen fákat, és nézegettem, hogy van-e rajtuk fajneves tábla. Az utolsó néhány kép már mai, a többiek még tegnapiak.)

Kb. így néz ki a fa virága:

 

 

A fa törzse és levelei (meg a lehullott virágok):

 

 

A lakótelepen van még néhány ilyen fa:

 

 

Ez a kedvenc ilyen fám a lakótelepen.

Photo8852

Van még másik 2 kedvenc fám is, egy platán (a lakótelep legnagyobb platánfája) és egy különös fa vagy bokor, amiről a múltkori Berkenye tanösvény bejáráson megtudtam, hogy tamariska a neve (róla több kép is készült, és mivel a Berkenye tanösvényen “lakik”, szerintem ő is megérdemelne egy fajneves táblát). Talán majd egyszer írok egy bejegyzést a kedvenc fáimról, fasoraimról lakótelep- és városszerte. 🙂

 

A június 29-ei bejegyzésre visszautalva, már tudom, milyen a csörgőfa. 🙂 Itt a bal oldali már terem, a jobb oldali még virágzik.

Photo8854

Itt meg látszik, hogy enyhén invazív faj, már megtelepedett a bokorsorban is! 😀

Photo8871

Az igazi virágos kőris 2 helyen van kitáblázva a Berkenye tanösvényen, az egyik a Batthyány utcában (3. és 4. tábla között), a másik meg a közlekedési parknál (7. tábla közelében). De már elvirágoztak ezek a fák, nem úgy, mint az, amiből most van sok a lakótelepen… (Az első 2 kép a Batthyány utcában, a másik 2 a közlekedési parkban készült.)

 

És ha már a Berkenye tanösvényen (is) jártam, fényképeztem néhány berkenyét is. 🙂 A termésük még éretlen, zöld bogyók vannak a fákon.

 

De most nézzük azt a fát, amiből sok virágzik a lakótelepen! Minden részéről van fénykép: törzséről, lombjáról, ágairól, friss hajtásairól, virágáról… Milyen fa lehet ez?

 

De egész fasorok is vannak belőle a lakótelepen…

 

Természetesen nem csak ebből a fából áll a lakótelep. Virágzik a selyemakác (ennek egyszer utánanéztem, különben erről is csak annyit tudnék, hogy szép, különleges fa, rózsaszín virágbóbitával a lombok felett…), le is fényképeztem a Jutasi úton. 🙂 A harmadik képen talán nem látszik jól, de ott van egy kis rózsaszín bóbita, ahol a világos fa és a fenyő összeér, a lombjuk alján… Egy kb. térdig érő alacsony kerítés miatt nem mentem közelebb ehhez a fához. Beton alapon zöld vaskorlát, nincs a képen, de visszatartott… 🙂

 

Az akác is virágzik… És attól, hogy rendszertanilag fehér akác, még soknak van lila virága a lakótelepen. 🙂

 

De nem csak az akác, hanem a körforgalom is virágzik. 🙂

És van, ami a termésével díszít…

Az eperfákon meg már alig van termés, szerintem nem érik már be, vagy ha mégis, leszedik a madarak. Nagyjából véget ért az idei szezon, július közepe felé szokott véget érni, és már napok óta, talán már több, mint 1 hete ezt látom a fákon, hogy leérett a termés… Mindegy, majd jövőre megint szedek! 🙂

És most nézzük a mai képeket a tanösvényen virágzó fákról!

Az egyiken még turistajelzés is van, a Berkenye tanösvény jele, de fajneves tábla nincs rajta… Pedig bőven elférne egy ekkora fán! 🙂

Fasor is húzódik a tanösvény mellett, fajneves tábla nélkül. (Persze ez már nem egészen tartozik a tanösvényhez, mert az ösvény a 6. táblánál a túloldalon bemegy a Táborállás parkba, de azért jó lenne ide is legalább 1 fajneves tábla…)

De akármi is ez a fa, olyan szépen virágzik, hogy érdemes volt a virágait többször is lefényképezni! 🙂

Ennyi volt eddig a július, társasjáték délutánnal, nyeremény társasjátékkal, visszaadott diplomával, álláskereséssel, utcazene fesztivállal és virágzó fákkal. 🙂 Remélem, hogy ugyanilyen jól folytatódik ez a nyár és ez az év! 🙂

Izgalmas július

Világnapok és más csodák

Nagyon szépen indul ez a május. 🙂 Szinte mindig történik valami jó, és kb. kétnaponta van valamilyen esemény vagy nevezetes nap. 🙂

Május 1. a munka ünnepe, munkaszüneti nap. 🙂 Nem volt semmi nagy esemény, de mindig jó egy-egy ünnep, ha másért nem, már csak a várost díszítő piros-fehér-zöld zászlók miatt is. Szerintem nagyon szép ez a színösszeállítás, és nem csak azért, mert ezek a nemzeti színeink. 🙂

2-án kedden volt esemény, kivételesen áttettük a szerdai társasjátékot.

4-én csütörtökön nem volt semmi különös, de Facebookon több helyen is láttam, hogy világnap volt: Star Wars nap (aznap tudtam meg, hogy van ilyen nap). Nem vagyok nagy Star Wars rajongó (mert általában minél nagyobb felhajtás van valami vagy valaki körül, annál kevésbé érdekel, de azért lehet, hogy majd valamikor megnézek egy vagy több részt), de tetszett a magyarázat, hogy miért aznap van ez a nap. Kicsit fárasztó, de nagyon vicces angol szójáték az alapja. Aki tud angolul, annak elég ennyi: “May the 4th be with you” 😀 (Aki nem tud angolul, annak kifejtem. A Star Wars-ban mindig azt mondják: “Az erő legyen veled!” Angol eredetiben: “May the force be with you”. De a May szó nem csak segédige lehet, hanem a májust is jelenti, a “force” (erő) szót meg éppen úgy ejtjük, mint a 4th (4.) sorszámnevet. May the 4th pedig május 4. Ebből lesz “May the 4th be with you”, kb. “Május 4. legyen veled!” 😀 És ezért május 4. a Star Wars nap. 😀 )

6-án szombaton társasjáték délután volt. És megint nyertem a tombolán egy új társasjátékot. Le marché de Samarkand. Ez a neve.

Photo8363

Korábban is nyertem már társasjátékokat a társasjáték délutánon, pl. áprilisban egy Forestaurant nevű játékot (állatok étterme, kooperatív társasjáték, az egyesület egyik elnökségi tagjának saját fejlesztésű játéka, a forgalmazó pedig természetesen az egyesület elnökének társasjáték-gyártó és -kiadó cége), és egy Ponder nevű békás játékot is.

Előtte decemberben nyertem egy Speedway Champion nevű motorversenyes játékot, novemberben pedig 3000 Ft vásárlási utalványt, ami sajnos kihasználatlan maradt, mert olyan fa játékokra lehetett felhasználni, amilyeneket az egyesület elnökének cége gyárt (az egyik, a Pitrush, ha jól tudom, az elnök saját találmánya, a másik kettőt, a Crokinole nevű kanadai játékot, meg a Carrom nevű indiai játékot talán ő hozta be először az országba), de ezek a játékok elég drágák, a Pitrush a legolcsóbb, és az is kb. 30 ezer Ft, a másik kettő meg kb. 50 ezer, nem lett volna pénzem a 3000 Ft-os utalvány kiegészítésére. a képen a Speedway Champion látható, amit decemberben nyertem.

Photo6290

Kb. ennyit nyertem az egyesületi társasjáték délutánokon a tombolán. 🙂 De nem csak a tombola miatt érdemes oda járni. Hanem a játékok és a játékmesterek miatt is. Kedvenc díjazott játékmesteremmel is játszottam néhányat, de másokkal is. 🙂 Összesen 8-at, ebből 2 játék volt új nekem, és az egyikben 2-szer is nyertem. 🙂 (Azt a játékot egy olyan új játékmesterrel játszottam, akinek az elején kellett egy kis bátorítás, de a rendezvény végére már szerintem elmúlt az önbizalom-hiánya. Először még tegezni is alig mert, de mondtam neki, hogy nyugodtan tegezzen. Úgyis ez a szokás az egyesületben és nekem is jobban esik, fiatalabbnak érzem magam tőle. 😀 Ha nálam fiatalabbak nem mernek tegezni (nem csak ilyen rendezvényen, hanem általában az életben), az nagyon öregít, és zavarba hoz. És kicsit mentegetőzött is, hogy kevés játékot ismer, de megnyugtattam, hogy senki nem ismeri mindet, és elég, ha azt el tudja mondani, amit ismer. Így a játék közben már nem láttam rajta feszültséget, bizonytalanságot, ezért neki is nyugodt lelkiismerettel adtam meg a szokásos 6 pontot az 1-től 6-ig terjedő skálán.)

Aztán tegnap kibontottam a nyeremény játékomat, és kiderült, hogy csak francia nyelvű játékszabály van benne! Franciául tanultam ugyan 2 évig, de akkor sem tudtam annyira, hogy lefordítsak egy játékszabályt, azóta meg csak felejtettem (szinte mindent, már csak a kiejtésre emlékszem, meg néhány szóra, de nem tudnék egy mondatot összerakni franciául), ezért megpróbáltam Google keresőben magyar szabályt keresni hozzá. De nem volt. Csak idegen nyelvű volt. De ha már muszáj idegen nyelven, akkor legalább angol nyelvű legyen, abból van középfokú nyelvvizsgám (most már inkább csak a papír van meg, mert 2001-ben szereztem, azóta meg csak felejtek, de azért egy játékszabályt még le tudok fordítani, bár azt szoktam mondani, hogy csak annyit tudok angolul: “Hömpörö apor ündürixi” 🙂 ), és találtam is angol nyelvű szabályt, de azt csak az tölthette le, aki regisztrál arra az oldalra. Regisztráció nélkül megszerezhető szabály angolul sem volt. Egyetlen játékszabály miatt nem érdemes regisztrálni egy oldalra (amúgy már mások is ajánlották, hogy regisztráljak oda, mert ez a Board Game Geek nevű nemzetközi társasjátékos oldal volt, de nem regisztráltam még, mert nincs magyar változata, de ha majd lesz, akkor regisztrálok), de szerencsére volt olyan ismerős, aki regisztrált, letöltötte, elküldte, én lefordítottam, mentettem a magyar szöveget pendrive-ra, és kinyomtattam, miközben mentem a belvárosba, a mai nap nagy lehetőségét kihasználni… 🙂 Így végre megvan magyarul is a játékszabály. (Volt már olyan játékom, amit fordítani kellett, a decemberben nyert Speedway Champion nevű motorversenyes játék. Csehek gyártották, és 6 nyelven volt benne szabály: csehül, szlovákul, lengyelül, oroszul, németül és angolul. Azt is angolról kellett magyarra fordítani…) A képen a francia szabály első oldala látszik.

Photo8364

Ma, 8-án két örömteli esemény is volt. Először is, öcsémék 2 napra elutaztak, kedd estig nyugalom lesz itthon. 🙂 Másodszor, ma van a magyar kézműves fagylalt napja. 🙂 Miért május 8-án? Erre is nagyon ötletes a magyarázat: V.8. a dátum, a V a tölcsér, a 8-as 2 gombóc fagylalt. 😀 Természetesen kihasználtam a mai nap előnyeit egy Mackó nevű belvárosi helyen (Veszprémben évtizedek óta mindenki ismeri, szereti), és le is fényképeztem a cégtáblát, meg az akció reklámját. 🙂 (A saját tölcséremet nem, mert elég nehéz egy kézben tartani a fényképezős telefont, a másikban fogni a tölcsért + még volt nálam egy irattartó mappa is, a kinyomtatott játékszabállyal.) Természetesen 2 gombócot kértem. 🙂 Az egyik egy “mackó a málnásban” nevű alkotás volt, ez málna fagylalt, de amikor kiteszik, beborítják csokoládé réteggel a tetejét, és abból is jut minden tölcsérbe. A másiknak nem volt ilyen fantázianeve, azt egyszerűen gyömbéres citromnak hívták. 🙂

10-én szerdán lesz Madarak és Fák Napja, ez egy magyar eredetű nemzetközi természetvédelmi ünnep, és ennek alkalmából itt az újabb fecskés videó. A fecskék itt is csak kis suhanó fekete foltnak látszanak, de legalább látszik valami. Ezzel az eszközzel nem lesz jobb… De végre rajta vannak a képen a fecskék, és ez már siker! 🙂 (És azon a szerdán, 10-én kipróbáljuk a kis társasjátékos csapatommal a szombaton nyert játékomat is. Itthon már játszottunk vele, nem rossz, de többen még jobb lehet. 🙂 )

13-án szombaton lesz édesanyám születésnapja, családi ünnep. 🙂

Egyelőre ennyit a nevezetes napokról és pozitív eseményekről, mostanában egyre több kis örömteli apróság történik velem. 🙂 Tombolanyeremény, fagylalt napja, 2 nap öcsémék nélkül, videó a fecskékről… Kis csodák. 🙂 Most már csak egy új munkahely csodáját szeretném átélni. 🙂

Világnapok és más csodák

Verset posztoltam az utcára

Ma a költészet napja alkalmából verset posztoltam az utcára. Van egy oldal, ahol mindenki felteheti a saját kiposztolt verseit fényképpel, és meg is jelölhetjük a vers helyét a térképen. Nem csak saját verseket lehet posztolni, de én jobbnak láttam sajátot. Aki azt is tud, az inkább azt posztoljon! 🙂

Az első verset ma írtam, hogy legyen mit kiposztolni, a veszprémi szélről. Saját kezemmel, mert nincs itthon nyomtató. (Ami nagyon hivatalos, pl. önéletrajz, azzal elmegyek fénymásolóba, kinyomtatni, de az pénzbe kerül, ezért csak akkor teszek ilyet, ha muszáj. Egy ilyen saját vers talán még hitelesebb is kézírással…)

A vers a veszprémi szélről szól, és jól odaragasztottam celluxszal a Kossuth utcán az órához, le ne fújja a híres veszprémi szél a róla írt verset! 😀 Gondolkoztam hol kellene kiragasztani, de talán az óránál járnak a legtöbben a városban, és még egy kis szabad hely is volt rajta, ezért oda került a vers. 🙂

Így néz ki:

Photo8050

Ha valaki nem tudná elolvasni a kézírásomat, itt van nyomtatásban is:

A veszprémi szél

Északnyugat (néha dél),
Így fúj a veszprémi szél.

A levegőnk mindig tiszta,
A veszprémi szél a titka.

Szélcsendről nem álmodunk,
Erről híres városunk.

Boldog leszel, megláthatod,
Elfújja minden bánatod.

Ha a szelet szereted,
Veszprémet felkeresed.

A helye kicsit messzebbről:

Photo8051

És oldalról, hogy tényleg látsszon, hogy az óránál van, csak éppen az oldalán:

Photo8052

A következő vers már rég megszületett… Vagyis néhány hónapja, valamikor idén év elején. Ki akartam próbálni, hogy vajon meg tudom-e írni versben az önéletrajzomat. És sikerült! 😀 Megmutatom egymás mellett a hagyományos és a verses önéletrajzot.

Önéletrajz 2017

Önéletrajz versben

A hagyományos önéletrajzba a hobbik közé csak a felnőttesebb, komolyabb hobbikat írtam be, amiket szerintem a munkáltatók is jobban elfogadnak egy komoly, diplomás mérnöktől, pl. olvasás, rejtvényfejtés, kirándulás, de nincs benne a fényképezés és a versírás. Azokhoz nem tudom, mit szólnának a munkáltatók. Egyedül csak a társasjáték van benne, mert azt nem lehetett kihagyni, pedig az illik bele legkevésbé a képbe. De van az önéletrajzban egy “szervezeti tagságok” rész, ami azért került bele, hogy a munkáltatók lássák, tudok csapatban dolgozni, hiszen ezekben a szervezetekben is részt vettem sok mindenben. És ott mindent felsoroltam, ahol valaha tag voltam, nem maradhatott ki a társasjáték egyesület sem (de szerencsére vannak mellette más, komolyabb szervezetek is, pl. egy zöld szervezet, ami még szakmailag is jó pont lehet, egy olyan szervezet, ahová IQ teszttel lehet bejutni, és egy diplomás klub), így a hobbik közé is be kellett írnom a társasjátékot. Itt a blogban persze bevallhatom, hogy élvezem a fényképezést, a versírást és a társasjátékot is, és még mindig járok a társasjáték egyesület rendezvényeire, de egy munkáltató szemében talán furcsák lehetnek ezek a dolgok, nem biztos, hogy egy diplomás mérnökhöz illőnek találják, ezért maradt ki a versírás és a fényképezés a hagyományos önéletrajzból. Talán majd ha a leendő munkahelyemen másokról is kiderülnek ilyen hobbik, akkor én is bevallom nekik. 🙂

A verses önéletrajzból viszont más maradt ki: a Felsőfokon.hu szakmai blogmagazin, ahol évekig írtam környezetvédelmi cikkeket. Ez nem volt olyan tudatos, egyszerűen csak kifelejtettem 😀 A hagyományos önéletrajzban is el szoktam gondolkozni, hogy beleírjam-e, mert ez a munka nem járt jövedelemmel, nem hivatalos munkaviszony, de végül mégis mindig beleírom, mert a szakmámban tevékenykedtem (környezetmérnökként környezetvédelmi ismeretterjesztő munkát végeztem), vezető beosztásban voltam a környezetvédelmi bloggerek között, és 2 oklevelet is kaptam tőlük a munkámért. Ez mind jó pont lehet a munkáltatóknál. 🙂

A verses önéletrajzomat azért posztoltam az utcára, mert azt gondoltam, az is vers, ráadásul saját (ki is nyomtattam néhányat 2 hete az előző állásbörzére, hátha valahol kérnek valami kreatívabbat is a hagyományos önéletrajz mellé, de nem volt ekkora szerencsém), és holnap amúgy is állásbörze lesz. Ezért a helye is teljesen egyértelmű volt. Veszprémben, az egyetem B épületénél, az Aula bejáratának valamelyik oszlopára érdemes kiragasztani. Miért oda? Egyrészt, mert az Aulában lesz az állásbörze, másrészt a versben emlegetett diplomát is ezen az egyetemen szereztem, ráadásul az az épület a Mérnöki Kar épülete, és a B épület C-nek nevezett túlsó végében van a Környezetmérnöki Intézet (akkor még csak tanszék). Gondoltam, úgysem olvassa senki, de ha mégis, akkor talán eljut az állásbörze kiállítóihoz, hogy milyen állást keresek, és az egyetemhez, hogy mennyire tudok elhelyezkedni az ott szerzett diplomával.

Tehát kiposztoltam a verset:

Photo8053

A lényeg az utolsó 3 versszak:

Photo8054

Egy kicsit messzebbről:

Photo8055

És úgy, hogy az egész épület látsszon:

Photo8056

A vers nem sokáig volt ott. Egy percen belül megláttam, hogy egy éppen arra járó ember (még csak nem is a portás, mert ő nem lát rá arra az oszlopra) leszedte és magával vitte. Éppen akkor, amikor az utolsó kép készült. Most látom csak, hogy már a vers nélküli állapotot sikerült megörökíteni. Ilyen barbár tettre nem számítottam egy civilizált(nak mondott) országban…

Minden viszontagság (pl. nyomtató hiányában kézzel megírt új vers, letépett verses önéletrajz) ellenére tetszett ez a versposztolás, jövőre is benevezek majd. Legjobban az összefogás tetszik benne. Hazafelé készítettem is néhány képet az összefogásról. Mint azt már mindenki megszokta, természeti képeket városi környezetben. 🙂

Photo8057Photo8058Photo8059

A következő képen 2 egymás melletti fa látható. Az egyik békében együtt él a törzsére felkúszó más növényekkel. A másikban jól megfér egymás mellett kétféle lombkorona, más-más színű virágokkal és levelekkel.

Photo8060

Az utolsó összefogásos képen együtt nyílik az orgona és az aranyeső. Az orgona kissé korán kinyílt, május 1. körül lenne itt az ideje.

Photo8061

De miért is csodálkozom, hogy nyílik az orgona? Hiszen már májusi cserebogár is van áprilisban!

Photo8062

Ennyit a mai versekről, élményekről, összefogásról, most már csak néhány húsvéti locsolóverset kell alkotnom a héten… De remélem, az is meglesz 🙂

Verset posztoltam az utcára

Társasjáték délután

Tegnap 2 bejegyzést írtam, ma 1-et és holnapra is időzítve van már még 1, a márciusi kedvenc bloggereimről. Néha ez van, néha hetekig semmi, de ilyen az élet. Néha minden egyszerre történik, máskor meg semmi…

A mai élményem a társasjáték délután volt. Már odafelé is lassan mentem, nézelődtem, fényképeztem, és sok szép látnivaló volt út közben, amiket itt be is mutatok.

De ez csak út közben volt, az igazi élmények a társasjáték délutánon vártak rám. 🙂 Rájöttem, hogy a kedvenc pöccintős játékomban (Crokinole) a második játékos indul előnyből, mert ha felváltva pöccintenek, és mindenki kipöccinti a másik játékos korongját, akkor a második marad. Pöccint a kék játékos, megáll valahol a kék korong. A zöld eltalálja, kipöccinti, a zöld marad bent. Megint a kék jön, kipöccinti a zöldet, majd megint a zöld, kipöccinti a kéket. Amikor mindkét játékos pöccintett, mindig a zöld marad a pályán. (Persze ez nem mindig így alakul, ettől izgalmas a játék, de elvileg a második van előnyben. Ha meg mindig mindenki sikeresen a 20-as lyukba pöccint, akkor döntetlen a vége, nincs előnyben senki.)

Játszottam Crokinole-t is (pöccintgettünk kicsit a kedvenc játékmesteremmel), leültem a hónap játékához is (Fedőnevek), volt egy űrös játék is (Race for the Galaxy), aztán egy könnyed kaméleonos (Coloretto, a kedvenc játékmesteremmel), megint előkerült az előző hónap játéka is (Not alone), és egy kémcsöves játék (Dr. Eureka, szintén a kedvenc játékmesteremmel). 🙂 Fénykép nincs a játékokról (fogalmam sincs, hogy szabad-e vagy csak az egyesület fotósa fényképezhet, és ha lefényképezek egy játékot, pl. mert új volt nekem, mint az űrös, vagy mert megnyertem a játékot, stb. akkor felhasználhatom-e ennyire nyilvánosan), de nagy élmény volt mind. 🙂

A kis szerdai csapatunkból már 3-an voltunk, az egyik a kedvenc játékmesterem, a másik egy elég új társasjátékos, aki még szerdán is csak 2-szer volt, az egyesületben meg most először, de nekem nagyon rokonszenves, jól beilleszkedett a csapatba. 🙂

A rendezvény végén tombolasorsolás volt. 5 tombolám volt (1 mindenkinek jár a belépésért, 2 a szervezők által készített teszt hibátlan kitöltéséért, ilyen teszt márciusban volt először és akkor is 2 tombolát kaptam érte, és 2 tombola a 6 játékért, mert minden 3. után jár egy szelvény), és elég kevesen voltunk, ezért nagy esélyekkel és reményekkel vártam a sorsolást. Utoljára decemberben nyertem, egy Speedway Champion nevű motorversenyes társasjátékot.

De a tombolasorsolás előtt még kihirdették az első negyedév legjobb játékmesterét. A játékosok 1-től 6-ig pontozzák a játékokat és a játékmestereket is. (Hacsak nincs valami nagyon negatív dolog, akkor én 6-ost adok a játéknak is és a játékmesternek is. Egyszer fordult elő, januárban, hogy más pontszámon gondolkoztam, konkrétan arra gondoltam, hogy 1-est adnék, mert a játékmester megszökött az asztaltól, és más magyarázta el a játékot, egy olyan ember, aki csak februártól volt játékmester, de úgy gondoltam, inkább a jót nézem, és annak az embernek adok egy 6-ost, aki helyettesítette a játékmestert. Amúgy a rendezvényt is lehet 1-tól 6-ig pontozni, én mindig 6-ost adtam. aznap gondolkoztam egy 4-es pontszámon, nem csak emiatt az eset miatt, volt ennek más előzménye is, de ha nem 6-ost adok, akkor le kell írnom, mi nem tetszett, de nem fért volna ki a lapra, ezért inkább akkor is 6-ost adtam, és jeleztem, hogy a kérdőívben a korra és nemre vonatkozó kérdések feleslegesek. Amúgy tényleg azok, de ezt soha nem tettem volna szóvá, ha nem éppen ezek miatt nem fért volna ki a véleményem. Ezért januárban is maradtam a 6-osoknál, azóta meg nem volt olyan esemény, ami indokolta volna a rosszabb pontszámot. Azóta is mindig mindenkinek 6-ost adtam… 🙂 A januári esetet meg szívesen részletezem privátban, nem itt, hozzászólásban mindenkinek, akit érdekel, de nem tagja az egyesület elnökségének.) A játékok értékelése abba számít bele, hogy mit hozzanak a szervezők a rendezvényre, és mi legyen a hónap játéka. A játékmesterek értékelésének eddig nem igazán volt súlya, de idén már negyedévenként jutalmazzák a legjobb játékmestert. Figyelembe vették azt is, hogy januárban, februárban és márciusban ki hány játékot játszatott, és természetesen az eredményeket is. És kiderült, hogy a kedvenc játékmesteremmel nem csak én voltam elégedett, hanem mások is, mert ő volt a negyedév legjobb játékmestere. 🙂 Társasjátékot kapott érte. Ő lepődött meg rajta a legjobban. 😀 (Én viszont sejtettem, hogy ő lesz. Ki más lenne? 😉 )

A sorsoláson kiderült, hogy 2 játékot is nyertem! 🙂 A másodiknál már nem is figyeltem igazán, mert egyszer már nyertem, és csak az utolsó pillanatban jöttem rá, hogy az is én vagyok! 😀 Ráadásul közvetlen egymás utáni húzás volt. 😀 Az egyik egy Forestaurant nevű társasjáték, amit az egyesület egyik elnökségi tagja alkotott, a másik egy Ponder nevű egyszerű kis békás játék. 🙂 (Az új játékosunknak rendezvény közben már megmutattam, ki a 2 legfontosabb ember az egyesületben, röviden elmondtam, mit érdemes róluk tudni, és amikor nyertem a tombolán, akkor azt is elárultam neki, hogy ki találta ki azt a játékot, amit nyertem. 🙂 )

A tombolán nyert játékokat már itthon fényképeztem le. 🙂 Megbeszéltem a 2 játékostársammal, hogy szerdán mindkettőt kipróbáljuk. 🙂

A társasjáték délután tehát áprilisban is nagyon jól sikerült: megint játszhattam a kedvenc játékmesteremmel, sőt, még egy ember volt ott a kis szerdai csapatunkból (kezd alakulni a jó társaság, de a többiekkel is jóban vagyok ott, nincs velük semmi bajom), megint jókat játszottam, egy új játékot is megismertem, a kedvenc játékmesteremet is jutalmazták, és még a tombolán is nyertem, 2 játékot is! 🙂

Társasjáték délután