Izgalmas július

Izgalmasan alakult ez a július. Rögtön 1-jén nyertem a Társasjáték Délutánon a tombolán, egy olyan játékot, ami már megvan. 🙂 Az első példányt is ugyanezen a rendezvényen nyertem decemberben! 😀 A rendezvényre nem volt egyszerű odatalálni, mert helyszínváltozás volt (a szervezők is aznap tudták meg, hogy a lefoglalt helyükön nem tudják fogadni a rendezvényt, más helyet kell keresni), de megérte megkeresni! 🙂

Photo6290

A folytatásban, 6-án csütörtökön megtettem azt, amit az egyik utcára posztolt versemben, a verses önéletrajzban megígértem. Visszaadtam a diplomámat az egyetemre. 🙂 Ez volt eddigi életem legnagyobb döntése, és úgy érzem, jó döntés volt. Akit érdekelnek a részletek, az megtalálja a Facebookon, nyilvános bejegyzésben.

Voltam több állásinterjún, egyelőre nem kaptam munkát sehol, de még nem adtam fel a reményt, mert kibővültek a lehetőségeim. Jobb így, diploma nélkül. Jogilag persze nem érvénytelenítettem a visszaadással, de így, hogy legalább fizikailag megszabadultam tőle, nyugodtabb lelkiismerettel keresek mást. Így sokkal könnyebben tudok majd elhelyezkedni. 🙂

A nagy izgalmakat az utcazene fesztiválon vezettem le, múlt héten szerdától szombatig. Részletes élménybeszámoló van róla a Facebookon. Természetesen ez is nyilvános, különben nem linkelném!

Az utcazene minden évben az egyik legnagyobb veszprémi rendezvény, ezért a 4 napért (is) érdemes Veszprémben élni. 🙂 Idén is jól éreztem magam, bár a kedvenc zenészem most nem versenyző vagy meghívott esti fellépő volt, hanem zsűritag! 😀 De így is mindig jó zenéket hallottam. 🙂 És még az óriáskerékre is felülhettem. 😀 Ez is nyeremény volt, mert szombaton a napi első 200 szavazó között voltam. 🙂 2013-ban is nyertem már az utcazenén, akkor egy hőlégballonos emelkedést. Nem utazást, nem indultunk el, csak emelkedést kb. 3 emelet magasságba, ameddig felért a kötél a földről, de így is jó volt. 🙂

Közben meg zajlik az élet a lakótelepen. A növények élete is. 🙂 Még mindig van olyan fa, ami még csak most virágzik. Valamikor akkor kezdett virágozni, július elején, amikor az utolsó, ribizlis bejegyzésemet írtam, de még mindig virágzik és virágozni is fog még egy ideig, ahogy látom. 🙂 Nem merek már a nevére tippelni (valószínűleg ez sem a virágos kőris), fogalmam sincs, mi lehet ez. A Berkenye tanösvényen van néhány ilyen fa, egyik-másikon még Berkenye turistajelzés is van, de fajneves tábla egyik virágzó fán sincs. 😦 És van 2 virágos kőris fajneves táblákkal, azok már rég elvirágoztak… (A bejegyzésben a legtöbb kép még tegnapi, lakótelep-szerte kalandoztam, nem csak a tanösvényen. A mai tanösvénytúráról kevés kép készült, csak gyorsan, célirányosan kerestem az ilyen fákat, és nézegettem, hogy van-e rajtuk fajneves tábla. Az utolsó néhány kép már mai, a többiek még tegnapiak.)

Kb. így néz ki a fa virága:

 

 

A fa törzse és levelei (meg a lehullott virágok):

 

 

A lakótelepen van még néhány ilyen fa:

 

 

Ez a kedvenc ilyen fám a lakótelepen.

Photo8852

Van még másik 2 kedvenc fám is, egy platán (a lakótelep legnagyobb platánfája) és egy különös fa vagy bokor, amiről a múltkori Berkenye tanösvény bejáráson megtudtam, hogy tamariska a neve (róla több kép is készült, és mivel a Berkenye tanösvényen “lakik”, szerintem ő is megérdemelne egy fajneves táblát). Talán majd egyszer írok egy bejegyzést a kedvenc fáimról, fasoraimról lakótelep- és városszerte. 🙂

 

A június 29-ei bejegyzésre visszautalva, már tudom, milyen a csörgőfa. 🙂 Itt a bal oldali már terem, a jobb oldali még virágzik.

Photo8854

Itt meg látszik, hogy enyhén invazív faj, már megtelepedett a bokorsorban is! 😀

Photo8871

Az igazi virágos kőris 2 helyen van kitáblázva a Berkenye tanösvényen, az egyik a Batthyány utcában (3. és 4. tábla között), a másik meg a közlekedési parknál (7. tábla közelében). De már elvirágoztak ezek a fák, nem úgy, mint az, amiből most van sok a lakótelepen… (Az első 2 kép a Batthyány utcában, a másik 2 a közlekedési parkban készült.)

 

És ha már a Berkenye tanösvényen (is) jártam, fényképeztem néhány berkenyét is. 🙂 A termésük még éretlen, zöld bogyók vannak a fákon.

 

De most nézzük azt a fát, amiből sok virágzik a lakótelepen! Minden részéről van fénykép: törzséről, lombjáról, ágairól, friss hajtásairól, virágáról… Milyen fa lehet ez?

 

De egész fasorok is vannak belőle a lakótelepen…

 

Természetesen nem csak ebből a fából áll a lakótelep. Virágzik a selyemakác (ennek egyszer utánanéztem, különben erről is csak annyit tudnék, hogy szép, különleges fa, rózsaszín virágbóbitával a lombok felett…), le is fényképeztem a Jutasi úton. 🙂 A harmadik képen talán nem látszik jól, de ott van egy kis rózsaszín bóbita, ahol a világos fa és a fenyő összeér, a lombjuk alján… Egy kb. térdig érő alacsony kerítés miatt nem mentem közelebb ehhez a fához. Beton alapon zöld vaskorlát, nincs a képen, de visszatartott… 🙂

 

Az akác is virágzik… És attól, hogy rendszertanilag fehér akác, még soknak van lila virága a lakótelepen. 🙂

 

De nem csak az akác, hanem a körforgalom is virágzik. 🙂

És van, ami a termésével díszít…

Az eperfákon meg már alig van termés, szerintem nem érik már be, vagy ha mégis, leszedik a madarak. Nagyjából véget ért az idei szezon, július közepe felé szokott véget érni, és már napok óta, talán már több, mint 1 hete ezt látom a fákon, hogy leérett a termés… Mindegy, majd jövőre megint szedek! 🙂

És most nézzük a mai képeket a tanösvényen virágzó fákról!

Az egyiken még turistajelzés is van, a Berkenye tanösvény jele, de fajneves tábla nincs rajta… Pedig bőven elférne egy ekkora fán! 🙂

Fasor is húzódik a tanösvény mellett, fajneves tábla nélkül. (Persze ez már nem egészen tartozik a tanösvényhez, mert az ösvény a 6. táblánál a túloldalon bemegy a Táborállás parkba, de azért jó lenne ide is legalább 1 fajneves tábla…)

De akármi is ez a fa, olyan szépen virágzik, hogy érdemes volt a virágait többször is lefényképezni! 🙂

Ennyi volt eddig a július, társasjáték délutánnal, nyeremény társasjátékkal, visszaadott diplomával, álláskereséssel, utcazene fesztivállal és virágzó fákkal. 🙂 Remélem, hogy ugyanilyen jól folytatódik ez a nyár és ez az év! 🙂

Reklámok
Izgalmas július

Júliusi élmények

Július 1-jén pénteken szokás szerint piacot szereltem. De ez egy különleges piac volt, mert esett az eső. Így alig tudtunk haladni a szereléssel, néhány sátorral talán el is késtünk. 😦 De legalább videó-felvételt készítettem az esőről a telefonommal. 😀

2-án szombaton nem történt semmi érdekes, de 3-ára, vasárnapra egy kis veszprémi bloggertalálkozót terveztünk a környezetvédelmi bloggercsapatommal. Eredetileg 4-en találkoztunk volna, de ebből az egyik eleve nem ért rá, a másik ezt az időpontot választotta ugyan, de kiderült, hogy más dolga van (pedig az ő kedvéért lett volna ezen a hétvégén), a harmadik meg későn tudta meg, már más programja volt… 😦 Ezért elmaradt a bloggertalálkozó, de volt helyette balatonfüredi társasjáték délután. 🙂 (Arról nem készült fénykép, mert nem nálam és nem az én játékaimmal játszottunk, és nehéz lett volna úgy fényképezni a játékokat, hogy ne látsszanak az emberek, de jó kis vasárnap délután volt. 🙂 )

5-én kedden kaptam fizetést, 6-án vettem belőle magamnak új pizsamát. 🙂 A boltban csak összehajtva láttam, itthon derült ki, hogy rövid ujjú, rövidnadrágos pizsama (először van ilyenem), de nyárra még jobb is így! 😀 Így néz ki összehajtva. (Remélem senki nem várt pizsamás outfit szelfit rólam! 😀 )

Photo4566

7-én csütörtökön nagyon szép helyen voltam állásinterjún, Balatonalmádiban. 🙂 Egy nap szabadságot kellett kivennem, de megérte, úgyis sok szabadságom összegyűlt március óta, miért ne venném ki ilyenekre? 😉 Akkor még úgy tudtam, hogy 2017. február 28-ig van szerződésem a munkahelyemen, de mivel közfoglalkoztatás, és abból nem lehet megélni, megpályáztam néhány adódó lehetőséget, és be is hívtak interjúra. 🙂

Aztán 8-án pénteken a sok jó után (társasjáték délután fizetés, új pizsama, szabadság, szép helyre utazás, állásinterjú) két rossz hírt kaptam. 😦 Egyrészt nem sikerült az állásinterjúm (de legalább értesítettek), másrészt csak július 31-éig van munkahelyem, augusztus 1-jétől megint álláskereső leszek. 😦 Nem tudom pontosan, miért küldtek el, de mindegy is. 😦 Remélem gyorsan találok egy jó kis környezetvédelmi állást! 😀

A rossz hírek után a hétvégém viszont jól sikerült. 9-én szombaton a társasjáték egyesület rendezvényén voltam (bepakolás, játékmester feladatok, kipakolás, közben meg sokat játszottam). 🙂 Erről az egyesület Facebook oldalán vannak képek, ott érdemes nézegetni. Következő rendezvény: augusztus 6.

10-én vasárnap megint privát társasjáték, megint Balatonfüreden, megint ugyanannál a kedvenc játszótársamnál (aki egyébként az egyesület alelnöke). Megint többféle játékkal játszottunk, és nagyon büszke voltam magamra, amikor az egyiket (egy Dicsőség Rómának nevű játékot) olyan fordulattal nyertem, amire senki nem számított. 😀 Én is vittem játékot, azokkal is játszottunk, és kiderült, hogy a Jenga Tetris (ottani játék, nem én vittem) nem csak toronyépítésre, hanem másra is használható. 😉 Erről már van saját fényképem is! 😀

Photo4333.jpg

Az a hétvége jól sikerült. De talán túl jól is, mert megint kiegyenlítette az élet… 11-én hétfőn este vesegörcsöm lett. 😦 Nem tudom, mitől, talán nem ittam eleget… Kijött az ügyelet, adtak fájdalomcsillapító és görcsoldó injekciót, és elmúlt. 🙂 (Azóta sem volt semmi panaszom, tünetem.) Aztán szembesültem a magyar egészségügy bürokráciájával… Az ügyelettől kapott papírt el kellett vinnem a háziorvosnak. Kedden próbálkoztam. Tudtam, hogy délután van rendelés, felhívtam őket, nem vették fel. Pedig elengedtek volna emiatt a munkahelyemről. Jött a B terv, munka után elindulok, hátha még fogadnak. De azon a héten rövidebb volt a rendelési idő, már bezártak. Szerdán a munkahelyemen kérdezték, hogy sikerült-e elintézni ezt a dolgot. Mondtam, hogy nem. Erre elküldtek, hogy intézzem el. De akkor már fél 11 volt (nem rögtön reggel került szóba a téma), 11-ig volt rendelés, sietnem kellett. Odaértem 11 előtt 2 perccel és kiderült, hogy már nem fogadnak senkit, csak akik előttem várakoznak. Kijött az asszisztensnő a rendelőből, meglátta, hogy új vagyok (nem voltam még ott, amikor összeírta a várakozók nevét), és azt mondta, hogy ha nem volt panaszom azóta, akkor menjek vissza máskor. De nem is vette el még a papíromat sem! Ez után már nem foglalkoztam az esettel, nem áldoztam rá többet a munkaidőmből, mert tudtam, hogy a következő héten szerdától szabadságon leszek, ezért arra a hétre halasztottam az intézkedést.

A következő esemény 16-án szombaton volt. Bándra utaztam. Egy olyan különleges valakihez, akit már többször is említettem. Eddig 3 bejegyzésben. Ebben a bejegyzésben róla írok lila betűkkel, ebben az ő ballagásáról van szó, itt pedig vele kirándultam. Eredetileg most is kirándulás volt a terv, Bándon, de mivel az időjárás nem tette lehetővé a kirándulást, vittem egy-két társasjátékot, meg neki is volt néhány játéka, és jót játszottunk! 😀

A következő hét izgalmas volt, szinte minden napra jutott valami esemény. 18-án hétfőn és 19-én kedden még dolgoztam, munka után pedig mentem a húszemeletesbe egy ismerőshöz. (Ő is abban a környezetvédő egyesületben dolgozott valamikor, ahol én.) Szívességet kért tőlem. Befogadta a húgát a 3 gyerekével, és az egyik gyereknek kellett volna matematikából segíteni pótvizsgára felkészülni. De a gyerek nem volt ott. Sem hétfőn, sem kedden. 😦

19-én kedden amúgy is majdnem veszélybe került egy baráti találkozóm… 😦 Eddig csak internetről ismertem, a motivációs oldalairól (FB csoport, blog, stb.), de kiderült, hogy élőben is jó társaság az illető, csak ritkán tudunk találkozni, mert Írországban él. 🙂 De majd ha megint Magyarországon jár, akkor megint találkozunk. 🙂 Az elejéről is majdnem lemaradtam, mert sokáig voltam az irodában (vártam valakit, aki nem jött el, később kiderült, hogy elfelejtette, pedig fontos lett volna), és a végén is sietnem kellett a húszemeletesbe. És el sem jött a gyerek… 😦 Ezért siettem el a baráti találkozót… 😦 Pedig még biztos elbeszélgettünk volna 1-2 órát. 🙂

20-án szerdán megkezdtem a szabadságomat. Szerdán, csütörtökön és pénteken is intézkednem kellett vesegörcs ügyben, ha már elhalasztottam egy héttel az egészségügyi bürokrácia (“nem fogadunk több beteget”) miatt. Szerdán mentem a háziorvoshoz (délelőtt, mert délután más, kellemesebb programom volt), elküldött laborba. Csütörtök reggel labor, délután vissza a leletért, péntek reggel vissza a háziorvoshoz, aki megállapította, hogy nincs baj, nincs kövem vagy ilyesmi, nem kell ultrahangra mennem, ez csak egyszeri eset volt, talán nem is lesz többször, de ha mégis, akkor menjek vissza hozzá. Így ezen is túl vagyok! 🙂

De 20-ától 23-áig, szerdától szombatig sokkal kellemesebb programom is volt. Utcazene Fesztivál volt Veszprémben. A szervezéshez ugyan nincs közöm, nem ismerem személyesen sem a zsűrit, sem a zenészeket, sőt, még a fesztivál főszervezőjét is csak úgy látásból, mint mindenki a városban, de azt tudom, hogy a főszervező húga óvodai csoporttársam volt! 🙂 Valamikor 2013 vége felé keresgettem ismerősöket a kék oldalon, beírtam egy-két óvodai csoporttárs nevét is, és megtaláltam ezt a lányt. (Már nem is lány, hanem egyedülálló anya, de ez most mindegy.) Kiderült, hogy tényleg ő az, még emlékezett az óvodára, és egy kicsit rám is. 🙂 (Én arra emlékszem, hogy ő volt a legkisebb a csoportban, talán ezért is jegyeztem meg.) Aztán kb. fél évvel később, 2014 júniusában, utcazene előtt kb. 1 hónappal, a vezetéknevek azonossága miatt megkérdeztem tőle: “Rokonod-e XY, aki az utcazene fesztivált szervezi?” A válasz meglepő volt: “Igen, ő a bátyám.” :O Így derült ki, hogy a fesztiválszervező húga óvodai csoporttársam volt! 😀

Az utcazene fesztivált a szokásos módon töltöttem: színpadról színpadra jártam, hallgattam egy kis zenét itt, egy kicsit ott. Ahol jó zene volt, ott maradtam egy-két dalra, néha egy egész koncertre is. 🙂 Ahol nem tetszett, onnan elmentem. 🙂 Mindig hallottam valahol jó zenét, és sokszor a műsoron kívüli zenészek jobbak voltak, mint a hivatalos fellépők. 😀 Az élelmezést pedig a Food Truck Show keretében oldottam meg: ételt-italt kínáló lakókocsik álltak a belvárosban, az utcazene fesztivál kísérő rendezvényeként. 🙂

Természetesen idén is kiosztották a 2 díjat: a szakmait, amiről a zsűri dönt, és a közönségdíjat, amiről szavazni lehetett. Szokás szerint idén is szavaztam, és most az én jelöltem lett a közönségdíjas. 😀 A szakmait is értem, hogy miért kapta a győztes zenekar, mert tényleg jó zenét játszanak, de nekem valami hiányzik belőle. Szerintem a saját zenéjük iránti lelkesedés. Inkább rutinból zenélnek, mint örömből, és én ezt megérzem. Nekem az örömzene kell. Azt jó hallgatni! 🙂

Az utcazenéről is készültek fényképek. De hogyan lehet ezt megoldani az én “embereket lehetőleg nem fényképezek” módszeremmel? Nehéz volt, de végül sikerült. 🙂

Színpadok zenészek nélkül:

Tájékoztató táblák:

Az ételes lakókocsik:

A dekoráció:

A Vár falára esténként vetített képekről és a Hangvilla előtti téren, a fákra szerelt lampionokról nincs kép, mert amikor arra jártam, túl sok ember volt ott.

Utcazene utáni vasárnap családi program volt. Tehát a hét minden napjára jutott valami említésre méltó. Hétfőn-kedden a húszemeletesbe menni, kedden még a baráti találkozó is, szerdától szombatig utcazene (közben szerdától péntekig orvoshoz járni), vasárnap meg családi program. 🙂

A 25-ei hét (ez már a mostani hét, július utolsó hete) megint ugyanolyan hétfővel és keddel indult, mint az előző. Mentem a gyerekhez, nem volt ott. 😦 De már nem érdekel. Hétfőn egy állásinterjúmat is lemondta egy veszprémi cég, mert az igazgatónak más dolga akadt. Ez a hét hétfőtől csütörtökig még mindig szabadság, még mindig ráértem sok mindenre. 🙂 Pl. kedd este a húszemeletesből hazafelé szivárványt fényképezni! 🙂 Élőben is elég halvány volt, de szép! 🙂

Szerdán meg  a reggeli ködöt fényképeztem…

Photo4556

A csütörtök volt talán a legérdekesebb napom. Idén először végre vehettem EGÉSZ görögdinnyét! 😀 Családom tagjai általában feleket, negyedeket vesznek, mert nem mernek egészet választani. De én nem szégyenkezem ilyenekkel, én egészet veszek! 🙂 Eddig még mindig jól sikerült. Most is! 🙂 11 kg 89 dkg. Szép nagy dinnye, elég volt hazacipelni! 😀

Photo4559

A dinnyevásárlás után meg egyből mentem szórólapokat átvenni a társasjáték egyesülethez. Augusztus 6-án, szombaton lesz a július 9-eihez hasonló rendezvényünk, a meghívókat kellett az utcán osztogatnom. (Pontosabban: önkéntes alapon osztogattam az egyesület megbízásából.) A meghívó egyben tombolajegy is. Jól járt, aki kapott belőle. 🙂 Csütörtök délelőtt megkaptam a szórólapokat, délután osztogattam. Nem fogyott el, mind, de többet osztottam ki, mint amennyi megmaradt. És mindenkitől megkérdeztem: “Adhatok meghívót társasjáték klubba?” Csak annak adtam, aki elfogadta, ezért remélem, ők el is jönnek. 🙂

Pénteken munkanapom volt, az utolsó ezen a munkahelyen. Piac szerelés, helypénz összeszedés. Az egyik kedvencem (szőke hölgy, füstölt húst árul) meg is jegyezte, amikor szedtem a helypénzt: “Jöttél még utoljára bosszantani?” Mire én: “Reklamációs felárat is számoljak?” 😀 Végül nem számoltam felárat. 🙂 Egyébként mindig ilyet játszunk, amikor szedem a helypénzt, és úgy veszem észre, ő is élvezi. 😀 Rendszeresen behajtónak nevez, én meg ilyeneket mondok rá: “Védelmi pénz!”, mire ő: “Védj meg az ilyen pszichopatáktól, akik pénzt szednek!” 😀 Egyszer meg éppen akkor vásároltam, amikor szedtem a helypénzt. Mondtam neki: “Van 2 jó hírem. Vásárolok tőled, és elsőként fizethetsz helypénzt!” 😀 Amikor sátrat szerelek, akkor népszerű vagyok, de amikor helypénzt szedek, akkor nem. Nem is értem, miért… 😀 De most már legfeljebb csak vásárolni fogok a piacon…

Szombaton megint családi program volt, ezért ma, vasárnap folytattam a csütörtökön félbehagyott szórólapozást. Így nézett ki a belváros vasárnap délelőtt:

De mégis sikeresen kiosztottam a maradék szórólapokat, mert a Sparnál még volt egy kis élet, a boltba bemenő, onnan kijövő, vagy mellette elhaladó embereknek osztogattam szórólapot. Délelőtt 11-re végeztem. Előtte persze kalandoztam egy kicsit. Kerestem az embereket. Hol lehetnek? Ha nem a belvárosban, akkor a fák árnyékában a Ligetben? (Erzsébet-sétány, gyerekkoromban még Lenin-liget volt a neve.) Nem. De legalább készítettem ott egy videót. 🙂 Kiülős helyeken? Csak a Marica volt nyitva, kiosztottam néhány szórólapot az ott ülőknek. Aztán amikor rájöttem, hogy a Sparnál van csak élet, akkor már csak ott álltam előtte és osztottam a szórólapokat. 🙂

A Ligetben készült videón 2 mókus kergeti egymást egy fa törzse körül. Nem mentem nagyon közel, nehogy elriasszam őket, és nehogy megharapjanak (kívántam már versben mókusharapást valakinek, nem szerettem volna én lenni az áldozat 😀 ), de talán így is látható. 🙂

Júliusban történt még egy esemény. Visszahívtak abba a szakmai blogmagazinba, ahol 2011-től 2013-ig írtam környezetvédelmi blogot. Vissza is mentem, már 3 cikkem született, környezetvédelmi témában. 🙂

  1. http://felsofokon.hu/kornyezetvedelem/kiserleti-teruletek/
  2. http://felsofokon.hu/kornyezetvedelem/igy-is-lehet/
  3. http://felsofokon.hu/kornyezetvedelem/reklam-es-kornyezetvedelem/

És mik az augusztusi terveim? Holnap (augusztus 1, hétfő – szeretem, ha hétfővel kezdődik egy hónap, könnyebb megjegyezni) munkaügyi központ, aztán talán egy kis álláskeresés (van egy ötletem, hol találhatok nekem való munkát, ahol még ismernek is, ezért talán felvesznek, ha van üres helyük), utána meg elmegyek egy újabb adag szórólapért. Kiosztok amennyit csak tudok, de kb. 10-et meg kellene hagyni szerdára, mert arra is van egy ötletem, hol oszthatnám ki. (Van a mellettünk lévő házban egy kis játszóház általános iskolásoknak, de nyári szünetben csak szerdánként van nyitva.) Aztán 6-án szombaton egyesületi rendezvény. 18-án meg kellene úszni valahogy keresztanyám névnapját (ezt majd privátban kifejtem annak, akit érdekel), 20-án megnézném valahol a tűzijátékot (szerintem csak a veszprémit, élőben, vagy a budapestit a tévében). Kb. ennyi tervem van már augusztusra, de talán ennél több esemény is történik majd. 🙂

Júliusi élmények