Ma már csillagászatilag is tavasz van, ráadásul vasárnap, ezért ráértem délelőtt. Úgy gondoltam, fényképezek egy kis tavaszt. Fákat, bokrokat, virágokat, rügyeket. A lepkék és madarak túl gyorsak az én lencsémnek (és reflexeimnek 😀 ), ezért inkább a növényeknél maradtam, de egy feketerigót is sikerült lefényképezni. A képek Veszprém szélén készültek. Nagyjából ott, ahol lakom, kb. 1 km-en belül minden irányban. 🙂
A múlt hét a csodák hete volt az életemben. Először is, végre elkészült az általam legkedveltebb zöld szervezet kiállítása. 29-én hétfőn raktuk össze, 1-jén kedden volt a megnyitó. Egy kis műsor bakonyi népdalokból (citera + ének), egy megnyitóbeszéd, aztán az emberek kicsit megnézegették a képeket, majd megrohamozták a szendvicseket. És mire elfogyott a szendvics, elfogytak az emberek is! 😀 Kedden 17 órára hirdettük a megnyitót, 18 órakor már majdnem mindenki hazament. A kiállításról kedden nem készítettem képeket, mert mindig volt ott legalább 1-2 ember, és nem az embereket, hanem a kiállítást akartam fényképezni, de szerda este is dolgom volt az egyetemen (társasjáték party 😀 ) és akkor lefényképeztem. Nem a legideálisabb fényviszonyok mellett, mert CSAK a kiállítás felett nem égett a villany, mindenhol máshol igen (és azon a folyosón nem tudom, hol van a villanykapcsoló, mert amikor én jártam arra az egyetemre 1999-től 2004-ig, akkor még más volt a helyén), de mégis felteszem ide a képeket, már amennyit lehet látni belőlük.
Szerda délelőtt viszont egy másik, nem az egyesületünkhöz köthető környezetvédelmi kiállítást is felfedeztem, a hulladékokról és a szelektív gyűjtésről. Szabad téren volt, így gond nélkül fényképeztem. Nagyon érdekes és figyelemfelkeltő kiállítás.
De más csodák is történtek a héten. Lejárt a közfoglalkoztatásom a kedvenc zöld szervezetemben, ahol évek óta tag vagyok. Február 29-ig szólt a szerződés. Ezért március 3-ára csütörtökre kaptam időpontot a Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalának Foglalkoztatási Osztályára (régebbi, ismertebb nevén: Munkaügyi Központba, a továbbiakban így nevezem), és be kellett regisztrálnom álláskeresőnek. Hozzászoktam már, hogy a Munkaügyi Központban mindig hosszú a sor, másfél óra sorbaállás, 2 perc ügyintézés, és az ügyintéző nem mindig érti, amit mondok neki, de most csoda történt, mert minden simán ment. Nem is kellett sokat várni, pedig erre még az időpont sem garancia, az ügyintéző is mindent gyorsan és hatékonyan intézett, és gyorsan kijöhettem a hivatalból. Az is egy sajátossága a Munkaügyi Központnak, hogy akkor is be kell jelentkezni az információnál, ha időpontom van. De az információs pultban is meglepetés ért. Látásból ismertem már az információs hölgyet, törzsvevő azon a piacon amit én már 3 éve szerelek. 😀 Arról a piacról egyébként az itt elsőként említett kiállításon is van kép. Ugyanaz az egyesület szervezi.
Aztán kiderült, hogy mától újra kapok szerződést ebben az egyesületben, szintén közfoglalkoztatás, de minden idők leghosszabb munkaszerződése, amit eddig kaptam: majdnem 1 év. Jövő február 28-ig szól! 😀 Az új ciklusban ma volt az első munkanapom. És eddig úgy néz ki, hogy utána is lesz mit csinálni, mert van egy másik állásajánlatom, valószínűleg határozatlan időre. 🙂 Annál a cégnél környezetvédelmi technológiát fejlesztenék, és már szinte biztosan engem akarnak (kis szépséghiba, hogy egyetlen jelöltként, ismeretség útján kerülnék oda, de engem nem zavar), csak a kezdés időpontja bizonytalan. Még hónapot sem mondtak, de azt súgják a megérzéseim, hogy nem túl hamar. Május előtt szinte biztos nem, de majdnem biztos, hogy még idén. Ennél pontosabban még csak nem is sejtem… De így, hogy ez az 1 év biztos a zöld szervezetben, és valószínűleg utána is lesz munkám (a technológia fejlesztés), már megnyugodtam a karrieremet illetően. Pedig már arra is gondoltam, hogy viszaküldöm a diplomát az egyetemre, és csak azért nem küldtem vissza tavaly év elején, mert akkor tudtam meg, hogy ez jogilag nem lehetséges. Ha egyszer megszereztem, nem mondhatok le róla. De most már megint jó, hogy van! 😀
És még azt a társasjáték-egyesületet is bejegyezték végre, ahol alapító tag vagyok! Novemberben alakultunk, februárban meg kellett ismételni az alakuló ülést, mert visszadobták a bejegyzést, de március elején végre bejegyeztek minket. Alapító tagként tisztségem nincs, de lelkesedésem igen, szívesen játszom velük és szívesen segítek majd nekik szabadidőmben rendezvényt szervezni, társasjátékokat fejleszteni…
Ilyen sok csoda történt velem a múlt héten. 😀 Melyiknek örülök legjobban? A hosszú munkaszerződésnek. Így már nem nyűg a diploma , már nem bánom, hogy nem adhattam vissza tavaly év elején. 😀
És melyiket tartom a legnagyobb csodának? A társasjáték-egyesület bejegyzését. Amikor meg kellett ismételni az alakuló ülést, akkor nem gondoltam volna, hogy lesz belőle még valami, de mégis lett! 😀
Élményképek 