Fehér fák világosban és sötétben

Hó még nincs Veszprémben, de köd, deres fű és zúzmarás fák igen, ezért mégis fehér a táj. Tegnap nap közben lefényképezgettem a fákat, aztán gondoltam, este is megnézem, hogy néznek ki ezek a fehér fák sötét háttér előtt.

Így néz ki a táj a közeli kis kutyasétáltató dombon (a lakótelep és a körgyűrű között, a régi BMX pálya környékén), és a lakótelepen.

Néhány apró részletet külön is érdemes megnézni.

A fagyott füvet és kisebb növényeket:

A piros bogyókat a fehér bokrokon:

photo6673

És a fehérrel díszített terméseket:

photo6678

Az esti képeket nem is volt olyan egyszerű elkészíteni. Ha nem volt a közelben fényforrás, nem látszott a képen semmi. Ha volt, de belelógott a képbe, akkor szinte csak az látszott, és túl fényes lett az a rész. Ha közvetlenül rávilágított a fára, az sem mindig volt jó. A legjobb, ha van fény, de nem látszik a képen, és elég erősen világít, de nem túl erősen, és nem közvetlenül a lefényképezett fára. De az sem rossz, ha a fa mögött van (főleg akkor, ha fényforrás, mint nagy fényes pont nem látszik át az ágak közt, csak megvilágítja a fát). Nem egyszerű olyan helyet találni, ahol éppen megfelelően állnak a fákhoz képest az utcai lámpák, ezért 47 képből csak 3 lett vállalható, de legalább ez a 3 kép sikerült. Sötét háttér előtt is jól néznek ki a fehér fák! 🙂

Fehér fák világosban és sötétben

MBBK karácsony – akinek küldtem és akitől kaptam…

Hujber Zsuzsanna fényképe.

Akinek küldtem: Cece (ejtsd: sziszi), teljes nevén Kovács Cecília. (A blogja a nevére kattintva látható…) Mit küldtem? Egy kis világító karácsonyfát. A kedvenc ajándékboltomban vettem. A boltban ki is volt bontva, de ott nem mertem lefényképezni, hátha nem szabad, itthon meg nem mertem a dobozt kibontani, hogy lefényképezzem, meg nem is illik más ajándékát kibontani, mielőtt elküldöm, ezért kerestem egy hasonlót a neten, hogy megmutassam. (Próbáltam ugyanazt, de a boltnak, a kedvenc ajándékboltomnak nincs saját honlapja, csak az üzletháznak, ahol van a bolt, és ott nem részletezik a termékeket…) Tehát kb. így néz ki:

Kapcsolódó kép

Viszont lefényképeztem becsomagolva, mielőtt feladtam, december 1-jén csütörtökön:

photo6289

A bolti dobozt csomagoltam be a csomagolópapírba, arra ragasztottam egy kis papírt, ami a doboz 2 oldalát fedte. Az egyik oldalon (a papírlap tetején) a feladó és a címzett címe volt, alatta “Boldog karácsonyt” felirat. (A nevek, címek nyomtatott nagybetűvel, kék tollal, a felirat piros filctollal, saját írásommal.) A papírlap aljára pedig az MBBK felirat került, fenyőfákból és szaloncukrokból, hogy a címzettnek is egyértelmű legyen, miért kap csomagot. 🙂

Postára adni viszont nem is volt olyan egyszerű… Először is az alakja miatt csak ajánlottan vállalták. Ki is töltöttem az ajánlott szelvényt és oda is adtam nekik. Ilyenkor bedugják a gépbe, a gép lepecsételi és ír rá még ezt-azt, majd visszaadják nekem, de mindez most elmaradt, a kitöltött szelvényem talán még most is ott van abban az ablakban a postán. (És persze ez nekem is csak hazafelé tűnt fel…) De az ajánlott szelvényt rátették, barbár módon a “Boldog karácsonyt!” feliratra, és engem hibáztattak, hogy kicsi a doboz, legalább szabvány levél méretűnek kellene lennie, nem fér rá az összes bélyeg… De egyrészt a doboz mérete adott, ilyenben árulták a boltban, másrészt honnan tudhattam volna, hogy ajánlott lesz, és ennyi bélyeg kell rá??? Arra azért vigyáztam, hogy a feladó és a címzett címe közé éppen kifért egy postai bélyeg! 😀  De legalább elment a levél, remélem Cece is megkapta. 🙂

És akitől kaptam…

Kaufman Ilona, Sopronból. A szülővárosomból. 1980-ban születtem Sopronban, de kb. 1982-ben elköltöztünk (előbb Bakonybélbe, nagyszüleimhez, majd 1983-ban Veszprémbe, 1986-ban a mostani lakásunkba) és amióta elköltöztünk, azóta nem jártam ott. Amúgy az a bizonyos soproni népszavazás (amikor eldöntötték, hogy Magyarországhoz tartoznak) 1921. december 14-én volt, már 95 éve lettek a leghűségesebb város.

 És miket kaptam tőle?

Egy könyvet, amit majd ünnepek között üres óráimban elolvasok. Érdekesnek és hasznosnak tűnik.

photo6292

Több csomag kávét

photo6293

És egy levelet egy szép rajzzal

photo6294

És használati utasítással a kávéhoz! 😀

photo6295

Ennyi szép ajándékot kaptam karácsonyra. 🙂 És éreztem, hogy nem vagyok egyedül. 😉 Remélem, mindenkihez sikeresen odaértek az ajándékok, és mindenki örült annak, amit kapott. Nekem tetszett ez a játék, köszönöm a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége szervező csapatának. Boldog Karácsonyt mindenkinek!

MBBK karácsony – akinek küldtem és akitől kaptam…

Karácsonyi álmok

15107383_1348600085163676_6450088271262895353_n

Ez a téma is legalább háromféleképpen értelmezhető! 😀 Legalábbis az ilyen trolloknak, mint én! 😀 Álmodtam-e már a karácsonyról? Mit szoktam álmodni karácsonykor? Vagy miről álmodozom, milyen elképzeléseim vannak így karácsony körül a karácsonyról és minden másról? (Persze a “Legyen a fa alatt…” témát leszámítva, mert arról már írtunk bejegyzést.) Nyilván az utóbbira kellene gondolni, de menjünk szépen sorba!

A karácsonyról még soha nem álmodtam, legalábbis nem emlékszem rá. Nem szoktam ilyen nevezetes napokról álmodni, ezeket az ünnepeket inkább ébren szeretem átélni, az legyen inkább álomszerű!

Mit szoktam álmodni karácsonykor? Semmit. Legalábbis nem emlékszem rá. Tudom, hogy mindenki álmodik, csak nem emlékszünk rá felkeléskor, de amire emlékszem, azok az álmok soha nem ilyen nagy napokon voltak, mindig a kis szürke hétköznapokat színesítették. Voltak persze már érdekes álmaim, de nem karácsonykor. A legemlékezetesebb pl. nyáron volt. Egyszer, amikor állatkertbe ment a család (évekkel ezelőtt), akkor azt álmodtam előző éjjel, hogy öcsémet az állatkertben megette egy tigris, aztán amikor odaértünk a tigrisketrechez, kíváncsian vártam, hogy mi lesz, de az öcsém azóta is él és virul, még csak meg sem szagolták a tigrisek…

Az utolsó kérdés talán a legnehezebb és a legérdekesebb. Miről álmodozom? Arról, hogy karácsonyra kapok egy munkahelyet, vagy legalább egy Crokinole táblát, hogy munkahely nélkül se unatkozzak. Arról, hogy kibékülnek végre a 18 éve elvált szüleim és újra együtt lesznek. Arról, hogy megint mindenkinek tetszik, ahogy feldíszítem a fát. (Ez eléggé rögtönzés jellegű mindig, soha nincs terv, hogy melyik dísz hol legyen, de eddig mindenki örült és mindenkinek tetszett.) Arról, hogy mindenki örül az ajándékoknak és én is olyat kapok, aminek örülök. És arról, hogy idén végre fehér lesz a karácsony.


Karácsonyi álmok

Karácsonyi fények

Az előző, keddi bejegyzésem volt a 100., akkor ez most a 101. De nem a 101 kiskutyáról fog szólni, sőt, még arról sem, hogy mi történt velem éppen 101 napja (szeptember 7. szerda, akkor léptem ki azokból az egyesületekből, ahol addig tag voltam), hanem arról, hogy milyen ünnep lesz 1 hét múlva. Karácsony. És már mindenhol megjelent a díszkivilágítás. És ha már megjelent, le is fényképeztem. 🙂

Most nem a hivatalos városi fényeket mutatom meg, mert azok éppen ugyanott vannak és ugyanúgy néznek ki, mint tavaly. Inkább a magán díszkivilágításokat figyeltem. Sok szép égősor és más világító eszköz van akár családi házak falán vagy kertjében, akár a lakótelepi erkélyeken. Lakótelepen egy kicsit nehezebb ezeket lefényképezni, mert ha közelről nézem, akkor nagyon meredeken kell felfelé fényképezni, messziről meg csak egy színes folt látszik a képen, de azért vannak ilyen képek is. A családi házakban emberközelibb helyen vannak a fények, azokat jobb fényképezni, ezekből van több. Egyrészt a Bakonyalja városrészből, másrészt a régi BMX pálya melletti családi házas részből (Kádártai úti buszforduló környékén).

A képek egy része szerdán készült (amikor mentem este társasjátékra, akkor azon az útvonalon készült néhány kép), más része ma, az említett 2 városrészben. Útban a társasjátékra persze nem csak magánházak világítását fényképeztem, hanem néha üzletek világítását vagy pl. a Megyeháza falára világító karácsonyi lézerfényeket (a fényforrással együtt), de ma már nem fényképeztem ilyeneket, csak magán díszkivilágításokat. (Ezek legtöbbször nem olyan kreatívak, mint a hivatalos városi díszkivilágítás, de nagyon gyakran mégis látványosabbak.)

A szerdai képekkel kezdem.

És most a mai képek. A lakótelepiekből sajnos nem sok minden látszik, csak kb. ennyi.

photo6525

A legfelső emeletet kell nézni…

De azért lakótelepen is vannak érdekes erkélyek, pl. piros-sárga világítás váltakozik kék-zölddel. Ilyenkor mindig több képet készítettem, hogy minden állapotában látsszon az az erkély.

(Úgy látszik, a kék-zöldet már kicsit közelebbről fényképeztem.)

De inkább maradtam a családi házaknál. Ott is volt olyan, aminek sokféle állapota volt. Piros-sárga világító, piros-sárga villogó, kék-zöld világító, kék-zöld villogó, piros-sárgáról kék-zöldre váltó villogó, 4 színben világító… Erről a házról sok kép készült, talán nincs is kép minden állapotáról…

Van, ahol szinte az egész ház világít, és sok utcában több házon is van díszkivilágítás.

Persze, ahol van fenyőfa, azt is kivilágítják. (Itt lesz olyan kép, ami már volt, ha a fa is és a ház is világít.)

Néha nem is kell fenyőnek lennie egy fának (bokornak), hogy égő kerüljön rá.

photo6543

Máskor csak fenyő alakú dísz világít, nem is igazi fenyő.

photo6595

És néha a fenyőre is villogó fényt tesznek (felváltva kék-zöld és piros-sárga).

Meglepően nagy divat lett a kék fény egyes házakon. Főleg a Bakonyalján. Néha igazi, feltűnően kék, máshol kékesfehér, vagy kék-zöld kivilágítás.

És most, a végén jöjjön az összes mai kép, véletlen sorrendben…

Karácsonyi fények

Az én kedvenc bloggerem – 2016. november

Ki is az én kedvenc bloggerem? Kit olvastam szívesen a múlt hónapban? Nem is nagyon emlékszem már, kiket olvastam… 😀 De azért van egy-két blog, akiket többé-kevésbé rendszeresen olvasok, egyik-másikra fel is iratkoztam. És vannak néha jó cikkek a kedvenc blogjaimban. 🙂

Talán a legnagyobb egyéniség, akivel mostanában találkoztam (egyelőre sajnos még csak interneten keresztül, élőben még nem) SzívrohamGyár. És nem csak azért, mert vendégíróként nekem is megjelent nála cikkem (és még meg is jelenik majd 15-én). Hanem azért, mert érdekesen látja a világot. A cikkeit is szívesen olvasom, de talán a verseiben még jobban kijön az egyénisége.

Ha már verses blog, akkor évek óta nagy kedvencem Frady Endre. Mennyit számít néha két betű! Amikor még iskolás voltam, és sokféle költő verseiről tanultunk, akkor a kötelezők közül talán Petőfi Sándor költészete állt hozzám legközelebb és Ady Endre állt tőlem a legtávolabb. Ez szerintem azóta sem változott, bár érettségi óta (1999) nem olvastam klasszikusoktól verseket. Ady Endre tehát nem az én stílusom. De ha már hozzáteszünk az elejére 2 betűt és Frady Endre lesz belőle, akkor már élményt, humort és kitűnő saját rajzokkal illusztrált, kiválóan megírt verseket kapunk eredményül.

De hogy ne csak verses blog legyen, hanem pl. idézetes is, ajánlom a Habfürdő blogot, arról még hírlevelet is kapok. Főleg a “Mai hab” és a “Keddi kilenc” rovatokat ajánlom, a pozitív szemlélet miatt. (A Mai hab az idézetes rovat tűnt elsőre idézetes rovatnak, a sok színvonalas, magvas gondolat miatt. De nem idézetek, csak idézésre érdemes, tartalmas, pozitív szemléletű gondolatok.)

Ha már pozitív szemlélet, rendszeresen olvasom a Derűlátó blogot is (ennek a szerzőjét személyesen ismerem, bár évek óta nem találkoztunk), ebben is nagyon pozitív életszemlélet van.

Ha már személyes ismerősöknél és pozitív életszemléletnél tartunk, egy másik pozitív blog, szintén ismerőstől (és kb. ugyanabból a társaságból ismerem, mint az előző blog szerzőjét): Szép világunk. Mindig megtalálom Facebookon az új tartalmakat, kapok értesítést a megosztott cikkekről. 🙂 Részben ismeretterjesztő is ez a blog, bemutatja mindazt, amit a világon látni érdemes, de sokszor egyszerűen csak szép. Mindig jó kedvem lesz tőle.

És még néhány blog a teljesség igénye nélkül, mert elég sokat olvastam mostanában a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége blogjait, főleg a nap bloggere játék miatt.

Pozitív életszemlélet témához: Napi Kincsek Tárháza, tényleg kincset ér. 🙂

A “szép világunk” témához egy útleírás blog: Szakifiú megpróbál eltévedni (ugyan már 1 hónapnál régebbi az utolsó cikk, de gyakran ránézek, van-e már új), a szerző stoppos élményei. Szintén ismerős, bár egészen máshonnan ismerem, mint a Derűlátó és a Szép világunk blogok szerzőit.

Ha már ismerősök, akkor még egy, nagyon komoly témájú blog, a Városliget Barátai. Elég közérdekű téma vidékieknek is, mert nekünk sem mindegy, hogy lesz-e tiszta levegő a fővárosban… Nem túl derűlátó a blog, bár ugyanabból a csapatból ismerem a szerzőt, mint pl. a Derűlátó blog szerzőjét.

A komoly témáknál maradva van egy olyan bloggerina, aki mindig fontos dolgokról ír és akkor is elgondolkodtató, és megfontolandó a véleménye, ha nem értek vele egyet. Eszter’s Offtopic. Persze általában egyetértek, de nem mindig.

Van még 2 blog, amire feliratkoztam és hírleveleket kapok róluk, tőlük. Az egyik a Tintafolt, ahol már vendégíró is voltam (itt lehet szavazni a vendégírók cikkeire, pl. az enyémre).

És van még egy blog, ahová feliratkoztam. (Az a jó édes) Erről is mindig kapok hírleveleket. Érdekes bejegyzések vannak benne. És mindenkinek kellene egy tündér keresztanya. 🙂 De azért megkérdezném a szerzőt, hogy milyen a kapcsolata a keresztanyjával, vagy hogy ő keresztanya-e… 🙂

És persze van még néhány blog, akiket többé-kevésbé rendszeresen olvasok, akár a cikkeket is, akár a kis megosztásaikat a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége Facebook csoportjában, de most csak ennyi fért ebbe a bejegyzésbe. Akik most kimaradtak, azokról majd talán legközelebb írok. 🙂

És persze ne felejtsük el az Angel Style blogot sem, ahol elindult ez a játék. Örülök, hogy benevezhettem! 🙂

Az én kedvenc bloggerem – 2016. november

Mézeskalács, pulyka, puncs

15107383_1348600085163676_6450088271262895353_n

Gondolom, ez most a karácsonyi menüről szólna. Még fogalmam sincs, hogy idén mi lesz. Amúgy sem én szoktam főzni nálunk (minden műveletet ismerek, de egyedül nem mernék nekiállni semminek, főleg azért, mert egy receptet sem tudok fejből), és amúgy is kb. 23-án dől el a menü, de így természetes. 🙂

Főzni tehát nem szoktam, de mindent nagyon profin tudok megenni! 😀 (Amúgy mosogatni néha szoktam, meg eltörölgetni az elmosott edényeket, ha valaki elmosogat.)

Amúgy feltűnt már valakinek, hogy karácsonykor a zöld fenyő és a fehér hó ünnepén milyen kevés a hagyományos menüben a zöld és a fehér színű étel? (Nem vagyok fradista vagy ilyesmi, zöld-fehér, csak kevés az ünnepi menüben az ünnephez kapcsolódó szín.)

Az ízek viszont mindig illenek az ünnephez. Ez egy csendes, vidám, de igazán boldog és örömteli ünnep, és az ünnepi menüben is minden benne van, amit csak csendben, vidáman, boldogan, élvezettel eszik az ember. 🙂



Mézeskalács, pulyka, puncs