Honnan jön az eső?

Van egy ismerősöm, aki végzettségét tekintve energetikai mérnök, de már régóta foglalkozik meteorológiai előrejelzésekkel és villámfotózással. Egy szakmai blogmagazinban ismeretem meg, ahol én többször is vezettem a környezetvédelmi szakterületet (vagyis összefogtam a környezetvédelmi bloggercsapatot, és aktívan írtam környezetvédelmi cikkeket), ő pedig több területen is írt ezt-azt, de a fő profilja az időjárás-előrejelzés volt a természettudomány szakterületen. 2011-től 2013-ig voltunk ott aktívak. Néhány évvel fiatalabb nálam, de nagyon ért az időjáráshoz. Ha országos előrejelzést akartam, akkor mindig nála néztem, sokkal jobban bevált, mint a tévés előrejelzések. (Ha meg helyi előrejelzés érdekel, akkor a helyi meteorológiai egyesület honlapját böngészem. Ez is, és az ismerősöm országos előrejelzése is mindig olyan pontos, amilyen pontos csak lehet egy meteorológiai előrejelzés.) Személyesen csak egyszer találkoztunk, 2012-ben egy szakmai bloggertalálkozón, de Facebookon azóta is rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, és még mindig megnézem az előrejelzéseit.

Ez az ismerősöm nemrég elkezdett együtt dolgozni egy illetővel, aki már kb. másfél éve a bolygók mozgásából próbálja előrejelezni a földrengéseket és az időjárást több-kevesebb sikerrel. Az elméletet ez az illető dolgozta ki, az ismerősöm a számításokban segít neki. Így egyre pontosabbak az előrejelzéseik. Érdekes ez az elmélet, hogy a bolygók mozgása hat az időjárásra. Lehet benne valami, valahogy úgy, ahogyan a Hold hat az árapály-jelenségre. Abban ugyan nem hiszek, amit az ismerősöm ismerőse állít, hogy pusztán csak a bolygók mozgásából meghatározható lenne a várható időjárás egy hónapra előre, mert szerintem azt földi tényezők is befolyásolják, de azt elhiszem, hogy lehet hatásuk a bolygóknak (főleg a bolygók gravitációjának) a Föld időjárására, pl. a felhők mozgására.

Ők ketten most irányokat akarnak számolni. Továbbra is a bolygók mozgását tartják kiindulópontnak, de a földi domborzat hatásait is figyelembe veszik. Ezért közzétettek egy felhívást a Facebook csoportjukban, hogy mondjuk meg nekik, hol lakunk, és honnan szokott jönni az eső. Én elárultam, hogy Veszprémben lakom, és általában Hárskút felől jön. Ha pontosan szemből, északról jön, az nem ér ide, elmegy jobbra, kelet felé, Gyulafirátót és Hajmáskér irányába. De ha az északi irányhoz képest ferdén balról jön, északnyugat felől, Hárskútról, az mindig ideér Jutaspusztán és a Bakonyalja lakótelepen keresztül. Ezt szövegben már leírtam nekik, de ígértem, hogy képen is szemléltetem. Íme a kilátás a 8. emeleti erkélyünkről:

Photo8798

És itt van ugyanez a kép egy kis magyarázattal.

Irányok

A képen látható, merre van észak. A mormon templom tornya (piros pont az ÉSZAK felirat alatt) mutatja az északi irányt. Ha onnan jön eső, elmegy Gyulafirátót és Hajmáskér felé. Az már más kérdés, hogy odaér-e. A kép bal szélén a 2 hegy közigazgatásilag Hárskúthoz tartozik. Az egyiken vezet a Hárskút és Lókút közti út, ami elég hullámos. Ennek a hegynek a nevét ne tudom. A másik hegy neve Papod hegy, ezen van a Vitéz Bertalan Árpád kilátó. Nem tudom, ki volt Vitéz Bertalan Árpád, de biztos a Horthy-korszakban élt, mert akkor osztogattak vitézi címeket.

Jutaspuszta épphogy nem fért rá a kép bal szélére, az egy Veszprémhez csatolt, még falunak is kicsi település(rész). Jutaspusztától a Papod hegyig gyakorlatilag bármilyen irányból jöhet az eső, az ideér. Vagy Jutaspusztán át, vagy a lőtéri szögletes erdőn és a Bakonyalja lakótelepen keresztül. (A Bakonyalja lakótelep a kép közepén látható városrész a kis házakkal. Nagyrészt családi házas és sorházas övezet, de vannak ott kisebb társasházak is.) Jutaspusztát és a Jutasi utat (ami a belvárostól majdnem Jutaspusztáig, a buszpályaudvartól a vasútállomásig tart)  Jutasról nevezték el, aki Árpád fejedelem egyik fia volt. Ő ugyan nem lett fejedelem, de az utódai igen. (Jutas fia Taksony fejedelem, Taksony fia Géza fejedelem, és Géza fia Vajk fejedelem, később Szent István király.)

Google térképen is látszik, honnan jön az eső…

Eső iránya

A kisebb feliratok (ha nem látszanak elég jól):

  • A buborék tövében: “Itt lakom a 8. emeleten” (eredetileg az utca, házszám volt itt, lecseréltem a feliratot).
  • A kijelölés bal szélén, szürke foltban: “JP”, vagyis Jutaspuszta.
  • A kijelölés csúcsa felé, középen, zöld foltban: “LSzE”, vagyis lőtéri szögletes erdő (a térképen nem is olyan szögletes, amint ahogy az erkélyünkről látszik).

A nagy piros felirat szerintem látszik. 🙂

Remélem, hogy ezzel a látképpel és térképpel talán tudtam segíteni időjárás-előrejelző ismerősömnek és az ő ismerősének az előrejelzéseik pontosításában. 🙂 Amúgy tavasszal és nyáron néha délről is jön eső, de az elég ritka, nem is figyeltem még meg ilyen pontosan az irányát. Ha az északi oldalról jön, akkor nem pontosan szemből, északról, hanem a jelzett irányból. Pontosan északról soha nem ér ide.

Reklámok
Honnan jön az eső?

Anomália

Ma nagyon anomáliás az időjárás. Április van, de visszajött a tél. Ezt a videót készítettem ma a saját 8. emeleti ablakomból Veszprémben.

(Amúgy az is anomália, hogy a WordPress csak fizetős változatban töltene fel videót, ingyenesben csak képet, de ha feltöltöm YouTube-ra, vagy a Facebook oldalamra, és onnan linkelem ide, akkor a link helyén megjelenik a videó…)

De amúgy az Anomália női névnek is jó lenne. Nagyon szépen hangzik, és nincs vele semmi baj. A legtöbb keresztnév úgyis görög vagy latin eredetű, mint ahogy ez is. Könnyen kiejthető, jelentése is van (ez is fontos szempont), van egy célcsoport is, akinek lehet ilyen nevet adni (pl. nem kívánt terhességből született lányoknak, vagy ha fiút vártak, de lány született, stb.), és még névnapot is könnyen kitalálhatunk neki. Lehetne április 1-jén, bolondok napján, vagy mozgóünnepként mindig 13-án pénteken. Péntek 13 egyébként legalább 1-szer, legfeljebb 3-szor van minden évben, idén pl. januárban és októberben. A januárit már megúsztuk, az októberi meg még soká lesz, abból még akármi lehet. 🙂

Az időjárási anomáliákról meg csak annyit, hogy még holnapra is hasonló időt ígérnek, és soká lesz még az igazi jó idő. Tényleg szeszélyes ez az április. Csak a kis fecskéimet sajnálom. Persze nem tartom őket háziállatként, nem azért az enyémek, hanem csak a lépcsőházunkban élnek, több ablakban is, ezért olyanok, mintha az enyémek lennének. És mindig április 20-25 között szoktak megjönni. Szegények ilyen időjárásban érkeznek? 😦  Egyből vissza is fordulnak Afrikába! 😀 Remélem, megjavul addigra az idő és nem lesz semmi baja a kis fecskéknek…

Amúgy a hóeséssel nincs semmi bajom. Télen. De ilyenkor már nem szeretem. Az eső még belefér (bár nem az áprilisi, hanem a májusi eső ér aranyat), de a hóvihar még januárban sem ideális időjárás, nem csak áprilisban. És ugye Veszprémben mindig fúj a szél, most meg még jobban fúj, mint máskor. 😀 És még havazik is… Pedig már húsvét is elmúlt (és idén elég későn volt húsvét).

Tizenvalahány évvel ezelőtt volt olyan egynyári sláger, hogy “Miért nincs nyáron hó?”, de remélem nem azt kell válaszolni a kérdésre, hogy most már nyáron is van! Maradjanak csak meg az évszakok szépen, sorban, ahogy vannak, hagyjuk meg a havazást a télnek és ne áprilisban essen a hó!

Persze tudom, hogy nem kívánságműsor, de minden évszak akkor a legszebb, ha olyan, amilyennek lennie “kell”… Télen szép a fehér, havas táj, a deres, zúzmarás fehér fák. Tavasszal a virágzó rétek, a sok fehér és rózsaszín virágú fa és a kipattanó rügyek. Nyáron a napsütés és a zöld természet. Ősszel meg a mindennap más színű, egyre fogyatkozó és színesedő barna, sárga, piros levelek. Talán a nyár a kedvenc évszakom, mert az a legnaposabb és a legmelegebb, de fotós szemmel a tavasz és az ősz a legszebb, a sok szín és a folyamatos változás miatt. Mindennap más, mindennap új, mindennap szép.

Azt hiszem, ha lenne egy városban egy tér, ahonnét 4 utca nyílik a 4 évszakról elnevezve, és minden utcában mindig az az évszak lenne, ami a neve, akkor én mind a 4 utcát meglátogatnám néha, de a Nyár utcában laknék, és a Tavasz utcát és Ősz utcát látogatnám gyakrabban, főleg ha fényképezni akarnék, de néha bemennék a Tél utcába is egy kis felfrissülésre, meg egy kis fehér látványra a sok szín után. Mindig jó lenne, mert mindig tudnám, mire számítsak. De ha így keverednek az évszakok, és ilyen szeszélyes az április, akkor nem tudom, mire számíthatok, és ettől lesz igazán nagy az anomália.

De mikor is lenne időjárási anomália, ha nem áprilisban? Erről mondják, hogy szeszélyes. Talán ezért is lenne jó az Anomália névnap április 1-jén… És miért női név? Mert az “a” végű latin nevek női nevek (azt hiszem, az “a” végződés jelenti latinul a nőnemet, bár soha nem tanultam latint), és mert a nők szeszélyesebbek. Nem véletlenül hívják a süteményt is NŐI szeszélynek… 😀 Ezért lenne női név az Anomália, és ezért lenne a névnapja április elsején. 🙂

Anomália

Tavaszt hozó rovarok

A rovarokat általában senki nem szereti. De vannak köztük igazán szépek és hasznosak is. Pl. egy kicsi piros-fekete (verőköltő bodobács), aki megjósolja az időjárást. Ha ő előbújik, akkor a következő télig nappal már nem lesz fagy. Ahogy a meteorológusok mondanák: a legmagasabb nappali hőmérséklet fagypont felett alakul. Pedig még csak február eleje van. Tehát hiába is mondanak jövő hét elejére lehűlést, olyan nagyon hideg már nem lesz, pozitív csúcs-hőmérsékletek várhatók. Legalábbis Veszprémben, hiszen itt láttam ezt a kis rovart. De nem csak őt. Láttam már katicabogarat is. Őt ugye mindenki szereti?

Tavaszt hozó rovarok

Medve-napi olvadás

Február 2. van, ilyenkor a néphit szerint a medve kibújik a barlangjából. Ha süt a nap, megijed, meglátja az árnyékát és visszabújik. Ilyenkor hosszú lesz még a tél. De ha nem süt a nap, nincs árnyék, akkor kint marad, mert már nem tart sokáig a tél. Ma nem sütött a nap, csak szürke, összefüggő felhőtakaró mögül hunyorgott néha (amikor éppen nem volt köd), ezért remélem, nem tart sokáig a tél. Ennek a jele a keddi és szerdai ónos esők után a mai olvadás. Persze a “nem tart sokáig” nem azt jelenti, hogy azonnal vége. Igaz, hogy hétvégén felmelegedés jön, de a jövő hét elején megint itt a lehűlés…

Ilyen felhőtakaró volt ma, amikor éppen nem volt köd:

photo6835

Ennyire azért nem volt sötét, de elég szürke volt a táj. (Talán csak közvetlenül a Napot fényképezve lett ilyen sötét minden más…)

Kb. így olvadt minden:

Ma egyébként a Barátság Napja is van, legalábbis a Facebook szerint (a Wikipédia szerint Gyertyaszentelő, a szerzetesek napja és a vizes élőhelyek napja – ehhez is illik a mai olvadás), ezért elmentem a Barátság-parkba is. Olyan, mint a finn tóvidék lehet. (Ott még nem jártam, de biztos nem véletlenül Finnország az ezer tó országa. Most a Barátság-parkban is lehetett legalább száz tó.)

Ezt a csavart csúszdát szívesen levideóznám esőben, ahogy folyik le rajta a víz…

Ez pedig a kedvenc betonhullámom, ami már gyerekkoromban is megvolt. Néha, amikor nem lát senki, még ma is felmászom rá, végigmegyek az alacsonyabb végétől a magasabbig, ahogy gyerekkoromban szoktam, és leugrom róla. 😀 De gyerekkoromban sokkal bátrabban mertem ugrani, mint most… Csoda, hogy nem bontották le uniós elvek miatt, mint minden más fém vagy beton játszóeszközt (még a beton szélű homokozókat is), de örülök, hogy még megvan. 🙂 Most nem csak a beton hullámzik, hanem a víz is körülötte.

photo6846

Ez az útszakasz a Munkácsy utca 3. számú panelház hátulja és a Báthory iskola kerítése között a Berkenye tanösvény része. Ennek a közepén van az 5. számú tábla Veszprém geológiájáról. Nem tűnik járhatónak, csak fényképeztem, nem mentem arra…

Ez meg itt egy lépcső…

photo6856

Ez előtt a ház előtt van a lépcső (Haszkovó 12.)

photo6857

És így csöpög a víz az egyik lépcsőfokról a másikra…

Csak én látok itt szív alakot? 😉

photo6858

A református templom előtti Kálvin-parkot is jég és víz borítja…

photo6859

A kavicsos utak még jegesek, csúsznak.

photo6860

De a térkövezett utak már nagyjából járhatók.

photo6861

Az aszfaltos járda meg még annyira sem csúszik, mint a térköves. Főleg ha még bazaltzúzalékkal is megszórták…

photo6862

Az út túloldalán is vizes minden…

photo6863

Itt is szív, a jobb oldalon (ez még akkor fel sem tűnt, a hosszan elnyúló vízfoltot fényképeztem, utólag láttam csak a képen a szívet).

photo6866

És itt még egy, két oldalról lefényképezve…

És így olvad minden a házunk körül…

Van is minek elolvadnia, mert kedd este hóval kevert ónos eső hullott, ez valamennyire szerdán is folytatódott, és csúszósak lettek a járdák. El is maradt miatta a szokásos szerdai társasjátékunk… 😦 De ennek is van jó oldala, legalább volt miről verset írni! 😀

Téli csapadék

Kedden-szerdán ónos eső.
Síkos lett a járda.
Hogy fordulhatott ez elő?
Ezt senki sem várta.

Társasházat* nem rendeztünk.
Nem mertünk elmenni.
Halasztásban megegyeztünk.
Nem vágytunk elesni!

Meleg napok hosszú sora
Nem jött még a tél után…
De vár minket szombaton a
Társasjáték Délután!**

* Társasház: egy kis veszprémi társasjátékos csapat, minden héten játszunk, általában szerdán, kb. 4-5 fővel.

** A Társasjáték Délutánt nem a Társasház szervezi, hanem egy nálunk nagyobb, szintén veszprémi társasjátékos csapat, a Családi Társasjáték Egyesület, minden hónap első szombatján, de többen is el szoktunk menni a Társasházból, mert jó velük játszani.

Medve-napi olvadás

Fehér fák világosban és sötétben

Hó még nincs Veszprémben, de köd, deres fű és zúzmarás fák igen, ezért mégis fehér a táj. Tegnap nap közben lefényképezgettem a fákat, aztán gondoltam, este is megnézem, hogy néznek ki ezek a fehér fák sötét háttér előtt.

Így néz ki a táj a közeli kis kutyasétáltató dombon (a lakótelep és a körgyűrű között, a régi BMX pálya környékén), és a lakótelepen.

Néhány apró részletet külön is érdemes megnézni.

A fagyott füvet és kisebb növényeket:

A piros bogyókat a fehér bokrokon:

photo6673

És a fehérrel díszített terméseket:

photo6678

Az esti képeket nem is volt olyan egyszerű elkészíteni. Ha nem volt a közelben fényforrás, nem látszott a képen semmi. Ha volt, de belelógott a képbe, akkor szinte csak az látszott, és túl fényes lett az a rész. Ha közvetlenül rávilágított a fára, az sem mindig volt jó. A legjobb, ha van fény, de nem látszik a képen, és elég erősen világít, de nem túl erősen, és nem közvetlenül a lefényképezett fára. De az sem rossz, ha a fa mögött van (főleg akkor, ha fényforrás, mint nagy fényes pont nem látszik át az ágak közt, csak megvilágítja a fát). Nem egyszerű olyan helyet találni, ahol éppen megfelelően állnak a fákhoz képest az utcai lámpák, ezért 47 képből csak 3 lett vállalható, de legalább ez a 3 kép sikerült. Sötét háttér előtt is jól néznek ki a fehér fák! 🙂

Fehér fák világosban és sötétben