Mi ez a blog?

Ez a blog egy új kezdeményezés. Alapvetően a Szép világunk magazin adta az ihletet, de nekem nincsenek olyan nagy terveim, hogy az egész világot bemutassam. Én csak a saját kis világomat mutatom be, hasonló képes bejegyzésekkel, mint a Szép világunk (természetesen csak saját képekkel), és annak is csak a jó oldalát, a pozitív élményeket. Ebben is hasonlítani szeretnék a már említett honlapra, vagy akár a Derűlátó blogra, illetve a Pozitív Beállítottságú, Optimista és Céltudatos Emberek Közössége nevű Facebook csoportra. Itt jelennek meg majd a saját pozitív képeim a saját szép világomról, a saját élményeimről. Ezért is lett Élményképek a blog neve.

Mi ez a blog?

Ahol minden ház más színű

A Szép Világunk oldalon láttam nemrég egy cikket arról, hogy Dél-Európában milyen szép színes házak vannak. Erről jutott eszembe, hogy talán meg kellene mutatnom, hogy nem csak Dél-Európa, hanem Veszprém is szép. Egészen pontosan a mi lakótelepünk! 😀 Ahol minden ház más színű… Persze itt nem a harsány, hanem inkább a visszafogott színek jellemzők, főleg a barna és a zöld, de van sárga, narancs, rózsaszín, és ne felejtsük ki a sorból a Damjanich utca 3. számú házat, ahol az egyik fal sötétpiros!

Az én kedvenceim:

  • a Gábor Áron utca 2. (egyes képeken a 4-es számú házzal együtt látható), nem csak a diszkrét homokszíne miatt, hanem másért is, ami feltűnik az egyik oldalán,
  • a Klapka György utca 1., a narancs színű ragyogása miatt, és a rajta lévő utcanévtábla miatt is (az utolsó képen távolról, főleg a park kedvéért, a Gábor Áron utcából fényképezve),
  • a Haszkovó utca 14., a zöld-narancs mintájával (az utolsó képen hátulról, messziről, előtérben a Halle utca 9.),
  • a Stromfeld Aurél utca 3., a zöld-sárga mintája miatt, és ezen a házon is van egy különleges utcanévtábla.

De szép még:

  • a Stromfeld Aurél utca 5. (sárga),
  • Munkácsy Mihály utca 3. (hátulról, minden lépcsőház más színű),
  • a Halle utca 9. (mindig 2-2 lépcsőház egyforma, összesen 4 színben tündököl), az utolsó kép a Haszkovó 14-nél is látható.
  • a lakótelepi könyvtár épülete a Március 15. utcában (Március 15. utca 1., zöld),

Photo7385

  • a Haszkovó utca 29. (sárga) és 25. (narancs),
  • és az őszi színeit kb. 1985-86-tól a mai napig hangsúlyosan megőrző Gábor Áron utca 4. is (mögötte néhány képen ott bújik a Gábor Áron utca 2., vagy más házak is).

Elrettentő példa lehet viszont a Halle utca 7. piszkos rózsaszín árnyalata (régen talán szép lehetett, de amilyenre fakult azóta, az már nem igazán szép).

És inkább bizarr, mint szép a már említett sötétpiros fal is, főleg úgy, hogy sötétzöldhöz csatlakozik. (Együtt nincs lefényképezve a kettő, de ha a sötétzöld fallal szemben állunk, akkor a bal oldali szomszédja a piros.)

A környéken a többi ház nem kifejezetten szép vagy csúnya, de mindenesetre jobb egy színes ház, mint a panelszürke… Sőt, néha kifejezetten érdekes a színviláguk. 🙂 Ezeket véletlenszerű sorrendben mutatom be, mert így talán jobban látszik a lakótelep sokszínűsége.

Ahol minden ház más színű

Tavaszi hérics és más szépségek

Ma kétszer is kint voltam, kihasználtam a napsütést. Más dolgom nem is nagyon van… 🙂 Ezek a képek a Klapka utca és a körgyűrű közötti dombon készültek, a régi BMX pálya mellett. A nagy sárga kaporlevelű virág a tavaszi hérics, mindig március második felében virágzik. De vannak más, kisebb szépségek is ott. 🙂 Főleg sárgák, de akad ibolya is…

Készült néhány kép a Haszkovó lakótelepen is, pl. a 31-es számú háznál. 2 képen még az is látszik, hogy az egyik virágot éppen beporozza valamilyen rovar. Nem méh vagy poszméh, mert nem szőrös, valami dongóféle lehet, enyhén kékesek a hártyás szárnyai, és az egész rovar fekete. Nagy, poszméh méretű, kicsit féltem is fényképezni, hátha fullánkos… 😀

Egy kép a Haszkovó 13 melletti parkból.

Photo7348

És egy a Haszkovó 39-ből.

Photo7349

A tavasz és a virágok tehát mindenhol ott vannak, még a lakótelepi házak tövében és a járda repedéseiben is! Jó rájuk nézni… 🙂

Tavaszi hérics és más szépségek

Felmásztam a sziklára

Ígérem, hogy nem lesz mindennap bejegyzés, már nekem is kicsit sok, de megint találtam egy pozitív élményt magamnak! 😀 Szerdai kirándulásomról írt csütörtöki bejegyzésemben (A Séd völgyében jártam) említettem egy kisebb sziklát a Szerelem-sziget és a Margit-romok között, amit a Séd választ el a Benedek-hegy végétől.

Emlékeztetőül a múltkori kép róla:

Photo7148

Akkor ezt írtam:

És egy kanyar a Séden a Szerelem-sziget és a Margit-romok között… A hídnál a kis sziklára (nem a Benedek-hegyre, amit befutott a növényzet, hanem a másikra) majdnem felmásztam… Talán egyszer fel is mászom rá, ha biztos nem lát senki! 😀 Megnézném a tetejéről a kilátást! 😀

Ma megtettem! Felmásztam rá! Felmentem a tetejére és körülnéztem. Íme a képek! A szikla (1-2. kép), a felfelé vezető út (3. kép) és a kilátás (többi kép).

Nem valami nagy kilátás, de azért láttam szép dolgokat… 🙂 És megkönnyebbülve, kb. egy percig tartó nagy sikerélménnyel jöttem le a tetejéről! 😀

Felmásztam a sziklára

Virágzó névnapok

Az ibolyákról szóló tegnapelőtti bejegyzésemben feltűnt, hogy Ibolya névnap nem is akkor van, amikor virágzik az ibolya. Ibolya névnap augusztus 7., de a növény tavasszal virágzik. Ezért képes voltam utánanézni a virágneveknek, virágzási időknek, névnapoknak. Először Eszter küldött egy cikket virágnevekkel, az abban szereplő neveket beleírtam a táblázatomba, majd mivel feltűnt, hogy néhány ismertebb női név, pl. Kamilla (névnap: december 28., virágzási idő: áprilistól júniusig) nincs benne a cikkben, végiglapoztam a kis határidőnaplómat (abban vannak névnapok is) és kiegészítettem a táblázatomat az ott talált virágnevekkel is. 😀

A virágzási időket nem mindig egyszerű megmondani. Előfordulhat, hogy egy növény egyik évben 1 héttel előbb, a másik évben 1 héttel később virágzik, mert más az időjárás. De helytől is függhet, elég csak Veszprém megyére gondolni. A Balatonnál mindig 1 (vagy akár 2) héttel előbb, a Bakonyban kb. ugyanennyivel később virágzik minden, mint Veszprémben. De azért legalább 1 vagy 2 hónapot mindig lehet mondani, amikor az adott növény virágzik itt Magyarországon. Ezért vannak ilyenek a táblázatban, hogy pl. május-június, vagy pl. júliustól októberig, vagy néha csak annyi, hogy tavasszal vagy nyáron.

Az egyes neveknek néha több névnapjuk is van. Én az MTA utónévkereső és a Wikipédia alapján azokat a névnapokat írtam be, amiket ezekben a forrásokban találtam. Ha egyikben sem volt, akkor nincs adat. Az MTA keresőben volt néhány névnap nélküli név, a nevet ismerte a kereső, kiírta az eredetét, stb. de a névnapot nem. Ha több névnapja is volt egy névnek, akkor azt néztem, hogy a két forrás közül melyikben van kevesebb névnap, majd megnéztem, hogy azok közül melyiket látom a kis határidőnaplómban. Ha így sikerült 1-re elszűkíteni, akkor azt a névnapot írtam be. Ha nem sikerült, akkor maradt a több névnap.

A névnapok és a virágzási idő egyezésénél annyit néztem, hogy az adott névnap az adott hónapban van-e. Ez elsőre egyszerűnek tűnik. Egy április-májusban virágzó növénynél az áprilisi és májusi névnap egyezik, de a márciusi vagy júniusi nem. A “részben” szó azt jelenti, hogy több névnap is van, de nem mindegyik az adott időszakban. Pl. ha egy áprilisban virágzó növénynek áprilisban és októberben is van névnapja.

Így állítottam össze ezt a kis táblázatot a virágok nevéről, névnapjáról és virágzási idejéről. Ha bárki hibát talál benne, vagy hiányzó nevet, vagy pótolni tudja a hiányzó névnapokat, az itt jelezze hozzászólásban és javítom!

Női virágnevek

Virágzó névnapok

A nap bloggere voltam (már megint)

Ritkaság az a blogomban, amikor ilyen sok bejegyzésem van. Tegnapelőtt is, tegnap is, és ma is 🙂 Ma csak azért, mert tegnap a nap bloggere voltam. És mivel én szinte mindig kérdezek a nap bloggerétől, most jó sok kérdést kaptam! 😀 Egyszer már voltam a nap bloggere, ez már a játék második fordulója és én megint beneveztem. Főleg azért, hogy jogosan kérdezhessek másoktól, ne legyen egyoldalú, hogy csak én kérdezek, de kérdésekre válaszolni is szeretek. 🙂 Mindig izgalmas, hogy mit kérdeznek tőlem mások! 😀

Anett: Van olyan posztod amin gondolkoztál, hogy megoszd-e?

Nincs, de olyan volt, amiről tudtam, hogy  megosztó lesz, a januári kedvenc bloggeremről szóló cikkem. Aztán olyan is volt, amiről nem gondoltam volna még azt sem, hogy valaki végigolvassa, a 2016-os éves összefoglalóm, de volt aki elolvasta és még tiltakozott is ellene, amit róla írtam. Ezért az a bejegyzés most privát, csak én látom.

Izabella: Hova utaznál el legszívesebben, ahol még nem jártál? (Belföldön és külföldön is)

Nagyon jó kérdés, nem is tudnék egy helyet kiemelni, de egyszer majd szeretném bejárni az országot. Nem is biztos, hogy az ismert helyekre vágynék, inkább én fedezném fel magamnak a látványosságokat. Hová mennék? Talán végigmenni egyben a kéktúrán? Nem tudom. De van egy álmom, csak nem tudom, hol van az a hely. Gyerekkoromban az egyik régi lakásunkban 1985-86-ban volt egy pálmafás kép a falra ragasztva. Szerintem karibi táj lehetett. Azt a képet megnézném élőben, hol készült. 🙂 Meg talán arra a szigetre, amivel Szlovéniát szokták reklámozni (talán Bled vagy ilyesmi a neve).

Beatrix: Ha megkaphatnád álmaid állását, mi lenne az?

Egy környezetvédelmi cég vezetője, vagy ilyesmi. Talán még környezetvédelmi miniszter is, ha lenne még olyan… Az a lényeg, hogy közöm legyen a környezetvédelemhez, először bármilyen alacsony szinten, aztán 10 éven belül én legyek a munkahelyem első számú környezetvédelmi felelőse. Környezetvédelmi szakmai vonalon ne legyen nálam magasabban senki! Amúgy volt már ilyen egy Felsőfokon nevű szakmai blogmagazinban, ahol a környezetvédelmi bloggercsapatot vezettem, csak az nem járt jövedelemmel.

Szilvia: Miről írsz a legszívesebben, melyik a kedvenc témád?

Szakmai blogban a kedvenc témám “Mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért?”. Természetesen a szakemberek munkájára is szükség van, de ha az átlagember környezettudatos, az sokkal többet jelent, mégis alig beszélünk erről, még a környezetmérnöki szakon is alig tanítják ezt a témát. Személyes blogban pedig talán a veszprémi és Veszprém környéki kirándulásaimat bemutató hosszabb bejegyzések, mert így megmutathatom, hogy milyen szép helyen élek, és hogy nem kell messze utazni a természeti szépségekért, mindenki felfedezheti a saját lakóhelyén is.

Judy: Foglalkozol-e még az irodalommal? Vannak mostanában új verseid, vagy teljesen a bloggerlétbe vetetted magad?

Hobbi szinten néha még írogatok verseket, de nem jelennek meg sehol, legfeljebb egyes Facebook csoportokban. De elég ritkán teszek ilyet. Viszont ebben a bejegyzésben találhatsz egy saját verset.

Eszter: Ha saját társasjátékot terveznél, milyen témában gondolkodnál?

Nem tudom, mert elsőre azt mondanám, hogy környezetvédelmi társasjáték, de azt nem lehet. Mert ha társasjátékot terveznék, akkor elég kézenfekvő, hogy ki adná ki, és ő is tervez ilyen témájú társasjátékot. Már évek óta függőben van neki, de előbb-utóbb megjelenik. A Facebook borítóképemen láthatod, ahogy 2012-ben teszteltük azt a játékot. A fejlesztő a kép jobb alsó sarkában van.

Emlékszel arra hogy mikor kezdett el ennyire foglalkoztatni a természet, a környezetvédelem?

Az után, hogy beiratkoztam a környezetmérnöki szakra, és éreztem, hogy igen, ezt kerestem, ez való nekem! 😀 Amúgy elég nehezen döntöttem el, hogy milyen szakot választok az egyetemen. Itt megtalálhatod a történetet az álláskeresői honlapomon.

Milyen túraútvonalakon kirándulnál szívesen hazánkban?

Talán a kéktúrán egyben végig. De amúgy jobban szeretem, ha egy nap alatt meg tudok fordulni gyalog, mert akkor nem gond, hol aludjak.

Melyik városba költöznél ha úgy alakulna ahogyan régen várod?

Budapest kivételével bármely magyar településre. Talán Szentendrére, ahol sokat nyaraltam gyerekkoromban, vagy Sopronba, ahol születtem 1980-ban, de amióta elköltöztünk, 1981-ben vagy 82-ben, azóta nem jártam ott.

Van elképzelésed arról hogy vajon hogyan alakulna most az életed, ha évekkel ezelőtt nem csalódsz akkorát a szerelem fogalmában?

Párkapcsolatom még most sem lenne, mert annak a költözés is feltétele, de talán nem tiltakoznék annyira a szerelem ellen…

Mi a mai napi kincsed?

Az, hogy válaszolhattam a kérdéseidre. 🙂

Judit: Gyerekkorodban írtál naplót ?

Nem írtam, akkor még ez nem jutott eszembe. És különben sem lehetett volna eldugni a család elől. Az interneten könnyebb elrejtőzni…

Dorina: Gondoltál már rá, hogy aktfotókat készíts? pl egy magazinnak, mint a Playboy?

Erre még nem gondoltam. Talán ez az egyetlen fényképezős műfaj, ami magamtól soha nem jutott volna eszembe! 😀 Amúgy érdekes a kérdésed. Volt közöd valaha ehhez a témához? (Készült rólad ilyesmi, vagy készítettél másokról?)

Anami: Mi a legnagyobb terved, amit igazán el szeretnél érni ebben az évben?

Munkahelyet találni végre.

Manuéla: Melyik a kedvenc bejegyzésed?  🙂

Talán ez, az ötlet miatt. Szerintem másnak nem jut eszébe ilyen. Az ideiekből meg talán ez.

Eszter: Kitől tudod legkönnyebben elfogadni a negatív kritikát?

A blogban vagy az életben? A blogban mindenkitől elfogadom, aztán vagy hallgatok rá, vagy nem, de mindenképpen átgondolom a dolgot. Az életben vannak olyan emberek, akiktől el sem fogadom, mert tudom róluk, hogy vagy gyakran tévednek, vagy az érdekeik ellentétesek az enyémmel. Negatív kritikát az életben nagyon kevés embertől fogadok el, általában azoktól, akikről tudom, hogy semmilyen érdekük nem fűződik ahhoz a témához, amit kritizálnak, és ritkán tévednek. Az ilyen emberekre érdemes hallgatni.

Mi alapján választatsz helyszínt?

Általában teljesen véletlenszerűen, néha nem is a helyszín a lényeg, hanem egy téma, mint pl. ebben a bejegyzésben, máskor csak meglátok valami szépet vagy érdekeset hirtelen, de van olyan, hogy teljesen más céllal megyek valahová, pl. mert van valami dolgom, és út közben fényképezek. Ez változó.

Melyik volt a legcsodásabb, leghangulatosabb, legvarázslatosabb hely, pillanat, amit fotóztál?

Veszprém környékén talán az a pici kis tó és környéke a sok fával, egyik oldalon erdővel, sziklákkal, a másik oldalon parkkal, amit a tegnapelőtti hosszú bejegyzésemben is fényképeztem, máshol meg talán egy hosszabb egész napos kirándulás helyszíne, de ezek inkább azok, amik hirtelen eszembe jutottak, mert nem lehet igazán megmondani, hogy szebb-e az egyik hely, mint a másik. 🙂

Hová költöznél, ha bárhol élhetnél?

Talán erre a szigetre. (Kivételesen nem saját kép, még nem voltam ott.)

https://i1.wp.com/www.bekatutaj.net/images/bekatutaj/Szlovenia/04%20bledito%204.jpg

Vivien: (Nem vagyok benne biztos, hogy a Judit Vivien keresztnevek közül melyiket használod, de mivel a blogban Vivnek nevezed magad, ezt választottam.) Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy ideális?

Valami olyasmi, amibe még én sem tudok belekötni! 😀 Mindenképpen valami pozitív és állandó dolog. Ha azt kellene megmondanom, mikor lenne ideális az életem, akkor lenne egy jól fizető, stabil munkahelyem, amiből megélnék, és tehetnék valamit a környezetért, egyedül élnék, és minél több időm maradna a természetben lenni, fényképezni, blogot írni, könyvtári könyveket olvasni, és társasjátékozni. 🙂

Adrienn: Mi az, amivel kapcsolatban a legnehezebb pozitívnak lenned?

Talán az álláskereséssel kapcsolatban. Szeretnék találni, de már nem szeretnék keresni. Persze tudom, hogy anélkül nem megy. De majd előbb-utóbb találok valamit 🙂

Eszter még egyszer: Már akartam kérdezni, hogy melyiket szereted jobban, ha a Facebookon szólnak hozzá a bejegyzésedhez, vagy ha a blogon?

Mindkettő másért jó. A Facebookon jobban tudok beszélgetni a blogomról, az itteni hozzászólásokból viszont jobban látszik, hogy mások is olvassák a blogomat, nem csak én. Tehát legyen mindkettőből minél több, és aki olvassa a blogomat, az szóljon is hozzá, akár itt, akár a Facebookon! 😀

Ildikó: Tényleg tetszik minden hozzászólás amit likeolsz? Miért érzed, hogy likeolnod kell szinte minden hozzászólást?

Azért én sem likeolok mindent, de tényleg többet, mint amennyit nem. Amúgy amire rákattintok, az mindig tetszik. Lehet, hogy nem az egész hozzászólás tetszik, hanem csak 10 mondatból 1, de az az 1 megérdemli a pozitív visszajelzést. Aztán a negatívat meg majd hozzászólásban fejtem ki a többi 9 mondatról. 😀

Gondoltál már arra, hogy képezd magad, mint fotós és magasabb szintre lépj?

Nem. Azért nem, mert egy ilyen képzés pénzbe kerülne. Fizetős tanfolyamra beiratkozni viszont csak akkor érné meg, ha ezzel foglalkoznék utána pénzért. De ha pénzért fényképeznék, akkor elveszne az, amiért én ezt csinálom, a spontán élmények öröme, hogy megmutassam másoknak is a saját élményeimet.

Mi volt az, ami alapján eldöntötted, hogy nem kedveled a pszichológusokat?

A pszichológusokat a saját személyes rossz tapasztalataim miatt nem kedvelem, eddig soha nem magamtól mentem hozzájuk, és mindig ártottak nekem. Gyakran tévedtek is, és mindig volt valamilyen érdek a hibás döntéseik mögött.Amúgy a pszichopatás cikkben leírt 2 eset csak egy része a tapasztalataimnak, majd egyszer személyesen megbeszéljük, mert ezt órákig tartana kifejteni, de egyszer Facebookon egy cikk alatt az összes többi esetet is részleteztem, több hozzászóláson keresztül. Ezt a hozzászólásomat és az összes alatta lévő beszélgetést ajánlom, hátha abból mindent megtudsz…

Mit gondolsz melyik értékesebb a magas IQ vagy a magas EQ? Észrevettem, hogy vannak emberek, akik kifejezetten magas IQ-val rendelkeznek, de az empátiás készségük alacsonyabb az átlagnál, szerinted ez miért van?

Nem tudom, hogy a magas IQ vagy a magas EQ értékesebb-e, szerintem önmagában egy-egy tulajdonság nem érték. A magas IQ legalábbis biztos nem, mert az nem mond semmit az ember személyiségéről. Voltam Mensa-tag, ott sincsenek jobb emberek, mint máshol. Pontosabban ott is vannak jó és rossz emberek, mint akárhol máshol, de az átlag nem tér el a Mensán kívüli átlagtól. A magas IQ néha jó, ha valamin gondolkodni kell, de más haszna nincs, és nem tesz senkit jobb vagy rosszabb emberré. Az EQ fogalma egyrészt jóval kevésbé körülhatárolható, még a neve is ellentmondást tartalmaz: “érzelmi intelligencia”, mert az intelligencia éppen a tudatos, érzelemmentes problémamegoldás képessége, másrészt elég keveset tudok róla, ezért nem tudom megmondani, hogy értékes-e, hogy mire jó, és hogy jobb vagy rosszabb ember lesz-e tőle valaki. De szerintem az IQ és az empátia egymástól függetlenek, tehát mind a 4 kategória létezik: magas IQ magas empátiával, magas IQ alacsony empátiával, alacsony IQ magas empátiával, és alacsony IQ alacsony empátiával. Tehát azért vannak magas IQ-jú emberek alacsony empátiával, mert az IQ és az empátia független egymástól. És hogy egy-egy ember mitől olyan, amilyen, és mitől magas vagy alacsony az empátiája, arra mindig az ő saját élettörténete ad választ.

Mit gondolsz a mai bloggervilágról? Ki az az Öt blogger, akit leggyakrabban olvasol?

A mai bloggervilággal nincs igazán nagy baj, a mi kis bloggerközösségünk is összetart (pedig nem is olyan kicsi). Ha baj van a bloggervilággal, akkor az emberekkel van baj. Ha sok negatív tartalmű, alacsony színvonalú vagy értelmetlen bejegyzés vagy hozzászólás születik, az nem a blog, mint műfaj(?), hírcsatorna(?), reklám- és önreklámfelület(?) hibája, hanem az embereké, akik írják és olvassák. A blog egyébként egy hasznos felület arra, hogy bármilyen gondolatunkat kiadjuk magunkból, és annak mutassuk meg, akinek akarjuk, olyan mértékben, amennyire akarjuk. Persze vannak erre más módszerek is, akár személyes beszélgetésben is megvan ennek a módja, de minél többféle önkifejezési lehetőségünk van, annál jobb. 🙂 Kiket olvasok leggyakrabban? Ez mindig változó. Most talán ha meg kellene neveznem azt az ötöt, akkor egyre inkább köztük lennél. A másik 4 talán Eszter, Réka (főleg a napi hab és a keddi kilenc rovatok), SzívrohamGyár (ahol már több vendég cikkem is megjelent), és egy barátom, akit most nem neveznék meg, mert ő sem nevezi meg magát a blogjában, de linkelem a blogot.

Mit gondolsz a feminizmusról? A nők elleni erőszakról ma Magyarországon?

A feminizmust csak felületesen ismerem, de a női egyenjogúság egy teljesen jogos törekvés és jobb lenne tőle a világ. A nők elleni erőszakról azt gondolom, hogy én nem lennék rá képes sem nemi erőszak, sem testi sértés (verés), sem szóbeli bántalmazás formájában, és nagyon szeretném, ha más sem lenne képes rá. Jobban hiszek a problémák megbeszélésében, vagy ha nem megy, akkor a kapcsolat békés, de végleges megszakításában. Olyasmihez viszont nem értek, ha ez érdekel, hogy több vagy kevesebb-e a nők elleni erőszak, mint 10, 20, 50, 100 éve, változtak-e a módszerek, stb, erről inkább a rendőrségen lehetnek statisztikák.

Mariann: Miért kezdtél el blogolni, mi indított el? Nem tudom ezt kérdezték-e már.

Nem volt konkrét kiváltó ok, csak láttam annak idején egy közösségi oldalon, hogy másoknak van, mert ott említették, és gondoltam, nekem is lesz. 😀 Az a közösségi oldal (KlubD – Diplomások Klubja) amúgy már megszűnt, de a bloggerkedést azóta is művelem. 😀

Randiztál-e már, mit gondolsz a netes randizásról?

Még nem, de ezzel tudatosan várok is addig, ameddig nincs pénzem elköltözni a családtól, mert nem szeretnék bonyodalmat. A költözés a diplomaosztó (2004) óta CSAK pénzkérdés. A szerelemben ugyan nem hiszek, de kíváncsiságból kipróbálnám, milyen az, ha van valakim. De összeköltözés, házasság és gyerek kizárva, szerintem az ilyen kötöttségek csak ártanak egy kapcsolatnak, mert könnyebb megunni egymást. A netes randizásról azt gondolom, hogy jobban lehet rejtőzködni, nem annyira biztos, hogy ki a másik, mint élőben, de az első személyes találkozásnál úgyis minden kiderül. Ha pl. valaki fordítva írta be az életkorát és nem 29 éves, hanem 92, azt rögtön látom. 😀 Ezért a neten is érdemes őszintének lenni!

Erika kérdése nem publikus, viszont válaszolok rá.

Valószínűleg igen, de ezzel tudatosan várok, amíg nem sikerül elköltözni a családtól. Addig nem teszek ilyet, mert nem szeretnék bonyodalmakat.

Gabriella: Van olyan idézet, mely leírja az életed? Mi a mottód?

Egyből 3 ilyen idézet is eszembe jut, viszont egyiknek sem tudom a pontos forrását. az utolsó állítólag indián mondás.

“Nagyon kell vigyáznom magamra, mert belőlem csak egy van. Mások többen vannak, ők könnyebben pótolhatók.”

“Bocsánat, hogy élek. Többet nem fordul elő.”

Ha majd kivágtátok az összes fát, kifogtátok az utolsó halat és megmérgeztétek az összes folyót, rá fogtok jönni, hogy a pénz nem ehető.

Köszönöm a kérdéseket mindenkinek. Remélem mindenre tudtam válaszolni, de ha van még kérdésetek, tegyétek fel bátran! 🙂

A nap bloggere voltam (már megint)

Az első ibolyák

Ma láttam idén először virágzó ibolyákat. A környékünkön az óvoda és a mellette lévő négyemeletes ház között vezet egy kis út. Erről az útról láttam a ház falánál néhány virágzó ibolyát.

Ez az az óvoda:

Photo7296

És itt a ház:

Photo7295

Az ibolyák:

És egy kicsit közelebbről is:

Aztán végigjártam az általam ismert környékbeli ibolya-lelőhelyeket, de nem sok eredménnyel. Az Őrház utcában még nincs (az utca fűtőművel szembeni részén), és nincs a Barátság-parkban az erdő szélén sem. De nem volt még szerdán a Fenyves tanösvényen sem, pedig jártam a tanösvénynek azon a részén… És a Munkácsy úton is csak a kertekben nyílik néhány szál, a fák alatt a nagy ibolyamező még nem jelent meg. Korai is még, nincs itt az ideje, de örülök, hogy már ez a néhány szál ibolya virágzik. 🙂 Tavaly is korán megjelent, március vége felé, de nem ennyire korán, mint most. Felteszek egy tavalyi képet a Fenyves tanösvényről. (Március 28-ai kép.) Egy elég hosszú szakaszon végig tele van ibolyával az út széle. Majd idén is megpróbálom lefényképezni.

Photo2728

Amúgy feltűnt már valakinek, hogy Ibolya névnap nem is akkor van, amikor virágzik az ibolya? Ha jól tudom, augusztusban van. Jó lenne egyszer összeszedni ezeket a virágneveket, pl. Ibolya, Rózsa, Viola, Boglárka, Jácint (érdekes módon ez férfinév), stb. és megnézni, hogy virágzási időben van-e a névnapjuk. Ki vállalná?

Az első ibolyák

A Séd völgyében jártam

Tegnap érdekes napom volt de túl sok minden járt a fejemben. Tervben volt, hogy valamikor a héten teszek egy hosszabb túrát a Séd völgyében, Veszprémben. Hétfőn-kedden valamiért nem sikerült, nem volt idő, energia, de tegnap végre megtettem. Kb. azóta van tervben, amióta év elején (talán még január végén vagy február elején) láttam a Facebookon egy tavaly márciusi cikket a Séd völgyéről. Az a cikk nem teljesen sorrendben sorolja fel a látványosságokat, én viszont végigmentem rajtuk “turistasorrendben”, vagyis úgy, ahogy a Veszprémbe látogatóknak javasolják, folyásiránnyal ellentétesen.

Aznap persze más dolgok is történtek. Pl. megtudtam, hogy nem vettek fel Tihanyba a Limnológiai Intézetbe. Ezen kívül nőnap volt, és családom női tagjainak csak este sikerült megszerezni az ajándékokat. (Délelőtt túráztam, nem jártam bolt felé, este mentem a szokásos szerdai programomra, közben beszereztem ezt-azt, de még utána hazafelé is vásároltam egy ajándékot a plázában, mert már szinte csak az volt nyitva…) És az esti társasjáték is érdekesen alakult. 🙂 Először úgy volt, hogy lesz, 4 fővel, majd úgy volt, hogy nem lesz, csak én nem tudtam róla, hogy elmarad, aztán mégis csak lett egy kis rövid, kétfős társasjáték… 🙂 De már annyi minden járt a fejemben, hogy az egyik játékban a játékostársam nagyon egyszerű kérdésétől is nagyon zavarba jöttem, pedig mindennapos eset abban a játékban az a dolog, mégis azt mondtam, hogy ilyen nem nagyon van… És nem is voltam biztos abban, hogy mit mondok, de aztán megnéztem a játékszabályt és igazam lett! 😀 Ezúton is elnézést kérek a játékostársamtól ezért a zűrzavarért! 🙂 Csak hogy rögzüljön: Metro játékban az is letesz még lapkát, akinek nincs már kocsija, egészen a végéig, mert be kell teríteni a táblát, de az Aqua Romana játékból kiesik az, akinek elfogynak a munkásai, és már nem tesz le lapkát, nem léptet építőmestert! 🙂 Tehát kicsit zűrös nap volt (főleg a fejemben 😀 ), de volt benne 2 jó dolog, a kirándulás és a társasjáték. 🙂 A játékról most nincsenek képek (néha vannak, de nem mindig), de a délelőtti Séd-völgyi kirándulásról természetesen vannak fényképeim. 🙂 Megint a szokásos mennyiség készült, 263 db, de muszáj fényképezni, ha látok valami érdekeset! 😀

Az a városrész, ahol lakom, nincs túl közel a Séd partjához, el is kell jutni addig… Lementem kb. a levéltárig…

És még egy kicsit lejjebb. Balra van egy kerítés, annak a végénél kell balra fordulni…

Photo7030

Ott van egy murvás parkoló…

Photo7031

A parkolóból indul a Fenyves tanösvény. Én most nem jártam be az egészet, csak az északi ágát, úgy jutottam el a Sédhez. De a táblán az egész látható.

Photo7032

A tanösvény bejáratánál kicsit kuszának tűnik a növényzet. Szép ilyenkor is, amikor még nincs rajta levél, de majd egyre szebb lesz. Talán ősszel a legszebb, amikor piros a kúszónövények levele, de igyekszem minél többször, több évszakban is arra járni és lefényképezni! 🙂

Photo7033

És elkezdődik az erdei ösvény…

Photo7034

Most is fényképeztem rügyeket, akárminek is nézik a blogger Facebook csoport női tagjai! 😀 (Az előző bejegyzésemben lefényképezett rügyek egyeseket férfi nemi szervre emlékeztettek ott… 😀 )

Photo7035

Ennél a táblánál jobbra fordultam, arra rövidebb a Séd felé (de úgy is néhány száz méter…) 🙂

Photo7036

És haladtam tovább az erdei úton… (Most érdemes arra sétálni, mert szerencsére még nincsenek hangyák. Amúgy tavasztól őszig minden tele van velük…) Néha van kisebb-nagyobb szintkülönbség, akár 5-10 méter is, talán látszik a képeken. 🙂

Aztán kiértem az erdőből.

Photo7040

Itt már látszik a kilátó, de most csak fényképeztem, nem mentem fel rá. Jártam már a tetején… 🙂

Photo7041

Ezen az úton mentem le a tanösvény és a futópálya hivatalos kiindulópontjáig, az északnyugati parkolóig a Házgyári út és Fenyves utca sarkán.

Photo7042

Még egy kép a kilátóról…

Photo7043

Az északnyugati parkoló. Itt balra fordultam, a belváros felé. Háttérben látszik egy cég telephelye. Az nem érdekes, hogy mivel foglalkoznak (eredetileg kertészeti áruda, a táblájuk még most is kint van, de az újabb kiírás szerint tűzoltókészülékek javítása, cseréje zajlik itt), inkább az az érdekes, hogy nagyon hosszan elnyúlik, és mögötte folyik a Séd. És vajon mi van a kőkerítés tetején?

A kerítés teteje…

Photo7046

Igen, ez tényleg üvegcserép! És több száz méter hosszan elnyúlik ez az üvegcseréppel megkoronázott kőfal az út jobb oldalán.

Balra a kilátó, jobbra a cég egyik bejárata (a másik a parkolónál van, ahonnan indul a kőfal), és a fal még folytatódik, üvegcseréppel a tetején…

Balra az elhagyott dolomitbányában kezd visszanőni az erdő, de jobbra még mindig a kőfal látható…

Aztán jobbra érdemes nézni. Végre véget ért a kőfal! És végre előbukkant a SÉD!

Balra megint egy kisebb bányagödör maradványai

Jobbra megint a Séd, vadkacsákkal. (Tudom, tőkés réce a hivatalos nevük, de a vadkacsát mindenki érti… 😀 ) Még több kép lesz vadkacsákról a Séd különböző szakaszain. Mindenhol jól érzik magukat a patakban, ahol kellően természetközeli, és nem jár túl sok ember… (Visszafelé nézve is fényképeztem, mert arra úsztak, repültek.)

Balra az erdő, jobbra a Séd, előttem a kertészet… (A kertészet mögött folyik a Séd, és a kertészet hosszan elnyúlik az út jobb oldalán, ezért azon a szakaszon inkább a bal oldalról, az erdőről készült még egy kép. A képen látható ösvényt csak fényképeztem, nem mentem végig rajta.)

A kertészet után egy kereszteződés. Nem tudom, hogy igazi körforgalom-e, mert tábla nem jelzi, de elég kerek a közepe… Persze a 4 ágból 2 inkább csak gyalog járható… Balra a lépcső egy erdei útra vezet, ami a Spar és a Hittudományi Főiskola között, a főiskola mellett ér fel a Jutasi útra. Jobbra a hídon át a Dózsaváros felé vezet az út. (Ez a legrövidebb út a mi lakótelepünk és a Dózsaváros között, de csak száraz időben járható.) Egyenesen előre a Fenyves utcán lehet menni, ott a jobb oldalon a házak mögött folyik a Séd, ezért most egy darabig megint nem láttam. Persze átmehettem volna a hídon, a Séd túlsó partjára, de ott csak földút van, ami bérelhető kerteken át vezet, és mások kertjébe inkább nem tapostam bele, maradt a Fenyves utca. Jobbra házak, mögöttük a Séd, balra a domb és rajta az erdő. Természetesen lefényképeztem a körforgalmat, a bal oldali lépcsőt, a jobb oldali hidat és az egyenesen előre vezető utat is.

A Fenyves utca bal oldalán erdő van. Helyenként fallal megtámogatva, hogy ne dőljön  a házakra, ha megcsúszik a talaj…

Jobbra a házak mögött a Séd, annak a túlsó partján pedig bérelhető kertek terülnek el. A kép közepén lévő nagy fa és a bal oldali rózsaszín ház között látszik az a kert, amelyiket a nagymamám bérelt kb. 2000-től 2007-ig. Aztán amikor 70 éves lett, már nem akart ott bérelni. Nem bírta már a dombon felfelé cipelni hazafelé a megtermelt krumplit, borsót, uborkát. (Persze az egész család segített, de mindenkinek jutott bőven megrakott kosár vagy szatyor…) Jó volt ott dolgozgatni, segíteni, csak ez a felfelé cipekedés nem tetszett a végén, de megérte, hogy az ágyásból ehettem az epret, bokorról a málnát, szedés közben a borsót… 🙂

Photo7090

Ahol véget érnek a kertek, ott a Séd túlpartján is erdő van.

Photo7091

Az út jobb oldalán lévő házaknál még mindig érdekesebb a bal oldalon lévő erdő. A Séd úgysem látszik, mert a házak eltakarják. (De majd az első turistalátványosságtól, a Historia kerttől kezdve úgyis végig látszani fog…)

Az út jobb oldalán Várra nyíló kilátás…

Photo7097

Balra a Fenyves utcába csatlakozik be az Erdész utca és a Kopácsy utca. Az Erdész utca a Verga (veszprémi erdőgazdaság) székházánál éri el a Jutasi utat (a Vergában dolgoztam is néhány hónapot 2012-ben, a céges zászlójukat pedig itt is megörökítettem). A Kopácsy utca ferdén megy fel majdnem a buszpályaudvarig. Hazafelé majd az Erdész utcán lesz rövidebb (akkor már az volt a fontos, különben a Kopácsy utcán szebb lett volna, a Völgyikút ház parkján át…) Az első kép bal oldalán és a második képen az Erdész utca, az első képen jobbra, és a harmadik képen a Kopácsy utca látható.

De inkább továbbmentem néhány métert a Fenyves utcán… Jobbra látható egy nagy híd, az felvezet a meredek Remete utcára. Arra lenne a legrövidebb a turistáknak ajánlott út kezdetéhez, a Szerelem-szigethez, de nem másztam most dombot, hanem tettem egy kis kerülőt, ahogy a Séd is teszi, és bementem a Historia kertbe, és követtem a Séd kanyargását a Szerelem-szigetig. A Historia kertben lefényképeztem a nagy hidat is, ahogy átfolyik alatta a Séd, és több kis hidat is. (Budapesten a Dunán nincs annyi híd, mint Veszprémben a Séden! 😀 )

Gondolkoztam, hogy egyből bemenjek-e a sétaútra, a Szerelem-szigetre, de inkább mentem egy kicsit az Úrkút utcán, nem hagytam ki a kedvenc piros és kék házamat… 😀 Aztán ott átmentem a kis hídon és így értem a Szerelem-szigetre, ami ma már nem sziget, de régen itt a Sédnek 2 ága volt…

Ahol sok nyíl van az útjelző táblán, ott sok látnivaló is van. Én is arra mentem. Ez a tábla hivatalosan kb. a Séd-völgyi sétaút kezdete, ami kb. addig tart, ameddig végül én is eljutottam. Ennek a sétaútnak a Margit-romok és a Jezsuita templom közti szakasza a “Kolostorok és kertek” projekt.

Photo7120

És igen, itt is lefényképeztem a virágzó fát és a fűzfa rügyeit! 😀

Virágzó bokrok, rügyező fák, Vadkacsák a Séden, kilátás a Várra és a Benedek-hegyre a nagy kereszttel alulnézetből: ez a Szerelem-sziget. 🙂

A Várostrom játszótér… Ha 30 évvel fiatalabb lennék… 🙂 (1980-ban születtem, még fiatalnak érzem magam, de ilyenkor sajnálom, hogy ebből már kinőttem…)

És egy kanyar a Séden a Szerelem-sziget és a Margit-romok között… A hídnál a kis sziklára (nem a Benedek-hegyre, amit befutott a növényzet, hanem a másikra) majdnem felmásztam… Talán egyszer fel is mászom rá, ha biztos nem lát senki! 😀 Megnézném a tetejéről a kilátást! 😀

A Margit-romok még állnak, de a szökőkút még nem működik. Amúgy a romok a domonkos rendi Szent Katalin apácazárda romjai, azért nevezik csak Margit romoknak, mert Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla király lánya itt élt, mielőtt a Nyulak szigetére, a később róla elnevezett Margit-szigetre került.

Kilátás a Várra, a Benedek-hegyre, a Sédre és a labirintuskertre. A labirintuskertben már sokszor jártam, ezért most inkább a Benedek-hegy melletti kis utcákban folytattam az utat. Visszafelé lesz majd néhány kép a labirintuskertről is.

Újabb híd a Séden…

Photo7160

Kedvenc fagyizóm még nem nyitott ki, de még csak tavasz van…

Photo7161

És még egy Séd-híd, ezen mentem át a kavicsos útra a Völgyhíd felé…

Photo7162

A Séd partján, ami érdekes: balra a Sintér-domb természetvédelmi terület és a vízmű 1896-os épületei, jobbra az egyházi kollégium parkja, előre pedig a Viadukt, hivatalos nevén Szent István völgyhíd.

A Völgyhíd alatt és után is folytatódik a Séd. A híd alatt jobbra fordulunk a Betekints-völgy felé. Balra van az állatkert, oda most nem mentem, jobbra fordulva követtem a Séd folyását.

A Betekints-völgy kezdete és a hegymászók kedvenc sziklája

Az út folytatása és az “A part alatt” népmesei játszótér. A játszótér végén a Rovaniemi lépcső, Veszprém finnországi testvérvárosáról elnevezve, ami a Gulya-dombra, a kisebb kilátóhoz vezet fel.

A Séd folytatása, a régi Vidámpark bejárata, egy újabb játszótér és a tó vadkacsákkal…

A tavon túl egy park terül el. A tótól jobbra egy kis színpad, és mögötte 2 műemlék található, az egyik a Jezsuita templom, ennek még épület formája van, mellette a veszprémvölgyi apácák kolostora már rom, inkább csak labirintusnak néz ki… De ezekről csak visszafelé készült kép, főleg a Sédet és a parkot fényképeztem…

Az utolsó képen látható hídnál véget ért a Séd-völgyi sétaút. El lehetne menni még balra a Laczkó-forrásig (arról a Laczkó Dezsőről nevezték el, akiről a helyi múzeumot is), a tábla szerint 650 méter, de addig már nem mentem el, mert arra a kitérőre már nem volt idő, és addig is ugyanúgy a házak mögött folyik a patak, mint a Fenyves utcában, tehát nem sokat lehetne látni előle, szinte csak a forrást lenne érdemes lefényképezni arrafelé. Ezért inkább visszafordultam.

Visszafelé a patak másik oldalán mentem, és a tavat is a másik oldaláról néztem meg. Lefényképeztem messziről a jezsuita templomot is, a mellette lévő labirintussal, az apácakolostor romjaival együtt. És egy buszmegállóhoz hasonló építményt is, ahol soha nem járt busz, hanem a már évtizedekkel ezelőtt megszűnt kisvasút egyik állomása volt. A kisvasút akkor járt a Betekints-völgyben, amikor még vidámpark volt itt, kb. a 60-as, 70-es években.

Balra sziklafalak, távolban a Rovaniemi lépcső és a játszótér. Arra azért kíváncsi lennék, minek a romjai azok a növénnyel befuttatott épületmaradványok a játszótér mellett…

Az első képen a kisvasút régi alagútja, a második képen a hegymászók kedvenc sziklájának alján egy barlang látható.

A Völgyhíd a másik oldalról…

A vízművek épületei…

A Sintér-domb természetvédelmi terület

Photo7264

Élet a sziklán

Kilátás a Várra és a Benedek-hegyre…

Jobbra egy titkos létesítmény bejárata van, ezért csak az árnyékát fényképeztem…

Photo7272

Kilátás a Várra, a Jókai utcára (ahová most nem mentem) és a Benedek-hegyre… A Vár alatti sziklán, vagyis a Vár-hegyen is van egy barlang. Azt is lefényképeztem lentről. 🙂

A Labirintus-kert felé haladtam tovább… Látható az utcakönyvtár és még egy kép a Margit-romokról.

Innen a Szerelem-szigeten mentem visszafelé is, majd fel a Pajta utcán, le a Remete utcán (így kevésbé meredek, mint a másik irányból, és talán rövidebb is, mint a Historia kert felé), átmentem a Historia melletti Séd hídon (amelyikre odafelé nem kanyarodtam rá a Fenyves utcáról) és a hídon készítettem egy utolsó képet a Sédről (és az árnyékomról).

Photo7289

Ez után csak felmentem az Erdész utcán, ami majdnem a lakótelepünk szélére vezet, már csak el kellett mennem a lakótelep másik végére. Erről az útszakaszról már nincs fénykép.

A Séd völgyében jártam