Izgalmas hét, jól sikerült hétvége

Legutóbb arról írtam, hogy a kilátónál jártam, ahol már nincsenek hangyák. 🙂 Alatta hozzá is szóltam a “Mi lesz velem?” témában. Hozzászólásban, mert nem feltétlenül a bejegyzés része ez a gondolat, de mégis kapcsolódik, és kifejtést érdemelt. Azt kellene eldöntenem, hogy nekem való-e még a környezetmérnökség… Hogyan dől ez el? Ezt még nem tudom, de majd kitalálom… De azt hiszem, a miértekre már tudom a választ.

  • Ha nekem való, miért nem tudok benne elhelyezkedni? Mert nincs hozzá összeköttetésem, hátszelem. És miért vettek fel olyan gyorsan másra? Mert sürgősen kerestek embert hosszú távra.
  • És ha nem nekem való, miért ragaszkodtam hozzá? Mert a környezetvédő szemlélettel egyetértek, és amikor jelentkeztem az egyetemre, az akkor rendelkezésemre álló információk alapján ez tűnt a legjobb döntésnek.

De vajon nekem való-e? Ezt még nem tudom, de majd ha rájövök, mitől függ ez, és hogyan lehet objektíven eldönteni, gyorsan meglesz a válasz is. 🙂

De nem volt túl sok időm ilyesmin gondolkozni a héten, mert szinte mindennap volt valami esemény, és egy kivétellel mind pozitív.

  • Szombaton, 11-én jártam a kilátónál.
  • Vasárnap Bakony Expo, a megye legnagyobb termelői vására. Mindig érdemes kimenni, nézelődni, és jó dolgokat lehet ott kapni. Ráadásul ott kockázatmentesen találkozhattam a kedvenc kis piacom árusaival, akiknek évekig szereltem sátrat. 🙂
  • Hétfőn csendes, nyugodt, eseménymentes nap volt.
  • Kedden munka után elutaztam (nem messze, csak megyén belül) egy kis baráti beszélgetésre egy rég nem látott ismerőshöz, akivel néhány óra alatt bepótoltunk több hónapot. 🙂
  • 15-én szerdán a szokásos társasjáték, születésnapi köszöntéssel egybekötve. Nem nekem volt születésnapom, hanem egyik játékosunknak még 5-én vasárnap, de 8-án szerdán nem voltunk elegen, elmaradt a játék, ezért most pótoltuk a köszöntést egy házilag, saját kézzel készült társasjátékkal. 🙂
  • Csütörtökön apám temetése, ez volt az egyetlen negatív esemény a héten.
  • Pénteken mégis kimentem arra a bizonyos piacra, mert az expon elfelejtettem megvenni valamit. Csak egy terméket vettem, és gyorsan mentem is tovább, de így is jó volt egy pillanatra látni a sátrakat. 🙂
  • 18-án szombaton, vagyis tegnap társasjáték piac volt. Eladtam a motorversenyes játékomat, amit 2-szer is sikerült megnyernem a tombolán, ugyanennek az egyesületnek a rendezvényén, tavaly decemberben és idén júliusban. A júliusi példányt bontatlanul adtam el. 🙂 És vettem az árából egy másik játékot, amit már ott is kipróbáltam 2 játékostárssal (annak az egyesületnek a 2 legjobb játékmesterével, akik egyébként a kis szerdai csapatunk tagjai is), ott is tetszett, és ma itthon, családilag is bevált a játék. 🙂 És még maradt is néhány száz forintom a vásárlás után! 🙂 Az első képen a motorversenyes játékom látszik, hátulról (a doboz hátulján a versenypályával), a második képen a játék eleje látszik (és rajta a kis motorok, amikkel versenyeznek a játékosok). Ez a 2 kép még a piacon készült, kb. 1 perccel az eladás előtt. 🙂 A harmadik kép pedig már itthon készült az új szerzeményemről. 🙂
  • A szombati piacon az egyik kedvenc játékmesteremnél még kirakó is volt. 500 és 1000 db-os, ha jól emlékszem. Az egyik el is kelt. Néha én is szoktam ilyesmit játszani, főleg régebben, még gyerekkoromban, de ma csak 15 db-ossal játszottam. 🙂
  • Ma nem volt semmi különös programom, de kint jártam egy kicsit, és megláttam, hogy kerékpáros verseny van a Barátság parkban. Készült is róla néhány kép. 🙂
  • És ma végeztem az utolsó határidős könyvtári könyvemmel is, kedden visszaviszem, és talán kiveszek 1-2 másikat. De most nem sokat, mert itthon a családban egymás könyveit is olvassuk, és abból még van, amit a többiek hoztak ki. (Meg rejtvényújságot is veszek aznap, kedden, azt is kell valamikor fejteni! 🙂 )

Elég izgalmas, mozgalmas volt ez a hét. Talán a szombati piac volt a legjobb, de szorosan ott van mögötte (nem is tudom, milyen sorrendben) a keddi beszélgetés és a szerdai születésnapi köszöntés is. A jövő hét talán csendesebb, nyugodtabb lesz (persze keddre és szerdára már van programom: kedden könyvtár, szerdán meg társasjáték a szokásos csapattal, az új szerzeményemmel), de a lényeg, hogy az a hét is pozitív legyen! 🙂

 

Izgalmas hét, jól sikerült hétvége

Újra a kilátónál

Régen írtam már ide, pedig zajlottak az események. Éppen ezért nem volt időm, energiám, és nem is igazán volt ide való élményem, pedig mindennap igyekszem begyűjteni a napi kincseimet, és hiszek a boldogságban. 🙂

Most, hogy november van, és nincsenek már hangyák, de nem volt sem hó, sem sár, nem esett eső és nem fújt nagy szél, újra el tudtam menni a Fenyves tanösvényre, a Jutas Vitéz kilátóba. Tavaly is jártam már ott, és előtte is többször. Igaz, hogy városi környezetből, a lakótelep széléről kell bemenni a tanösvény bejáratán, de utána végig erdőben vagy füves-bokros ösvényeken, tisztásokon vezet az út. Már a Szép Világunk magazin is megállapította (amelynek a szerzőjét személyesen ismerem), hogy az erdő egy igazán megnyugtató hely. A bükkfákat pl. katedrálisoknak nevezte, és Magyarország legszebb helyei közé sorolta a bükkösöket, de másfajta erdőben is jól érzi magát, ahogy én is. 🙂 Főleg most, ősszel, az egyik legszebb évszakban, amikor színesek a falevelek és avar zörög a talpunk alatt. Azt hiszem, ebben is hasonlítunk. Voltunk már együtt kirándulni, de nem az én városomban. (A megyében már igen, de most egyedül mentem a kilátóhoz.)

Tehát ősz és falevelek, és őszi táj. Kit ne nyugtatna meg ez a szép látvány?

Photo9729

Vagy akár ezek a képek, főleg élőben?

A hangyák már elbújtak, de a természet még él. Egy-két bátor és kitartó növény még virágzik is.

A többi növényen már termések vannak. (És a gomba is termés…)

A kilátó felé a mulcsozott úton, és máshol is színes, puha avarban lépkedek. De a fákon, bokrokon is van még néhány színes levél.

A levelek néha virágnak tűnnek, máskor meg színsort alkotnak a különböző színű fák.

A bokrok is jól mutatnak csoportosan.

Néha úgy tűnik, mintha a fák védenék a bokrokat.

Máskor meg mintha egymás kezét fogná a facsemete és a bokor.

Photo9791

De mint már mondtam, a kilátó a lényeg. Így néz ki:

Photo9755

Nem voltak ideálisak a fényviszonyok, de ez a kép talán így még jobban szemlélteti az időjárás hangulatát, mint ha tökéletesen sikerült volna. És így is látszik a kilátó alakja.

A kilátó alatti völgybe több oldalról is lenéztem. Visszafoglalta az erdő, de most hiába akartam őszi erdőt fényképezni felülnézetből, már kivágták ott a fákat. Úgy látszik, valami készül. Valamilyen emberi létesítmény. Talán az, amiről 3 éve írtam… Tehát egy üres gödörbe nézhettem csak le. Pedig több oldalról is körbejártam, és néha el is hagytam miatta a kijelölt tanösvényt, hogy közelebbről lássam. (Ahogy egy másik kedvencem blogjában olvastam, akit szintén ismerek személyesen: “Járt utat járatlanért el ne hagyj. Ha unatkozni akarsz.”)

A kilátóból sem volt most valami nagy kilátás, kicsit sötétek is lettek a képek, pedig világosban, délelőtt jártam ott, de sok nézni való még jó időben sincs rajtuk. Talán észak felé távolban a Bakony, délre meg az a bizonyos gödör, ahonnét kiirtották a fákat.. De a teljesség kedvéért ide teszem a képeket. Legalább a felhők jól látszanak rajtuk…

És ha már a kilátóban jártam, milyenek mostanában a kilátásaim? A tavalyival összehasonlítva egész jók. Mik foglalkoztattak akkor, és mire jutottam velük most?

  1. Miért szűnt meg tavaly augusztus 1-jével egy bizonyos egyesületben? Erre már rájöttem: túl sokan voltunk, nem kellett már annyi ember, és mivel én normál közfoglalkoztatott voltam, a többiek meg kulturális közfoglalkoztatottak, tőlem volt a legkönnyebb megszabadulni. Szerencsére azóta elhelyezkedtem, nem közfoglalkoztatásban, de itt erről ennyit. Arról a szervezetről (a helyi zöldekről) meg annyit, hogy meghívtak a december 2-ai rendezvényükre, az egyesület 20. születésnapjára (ami részben egybeesik a társasjáték egyesület rendezvényével – nem is értem, miért, hiszen mindkét egyesület elnöke tagja a másik egyesületnek is, igazán megbeszélhették volna, és valószínűleg a zöldeknek kellett volna alkalmazkodni, mert a társasjátéknak fix időpontja van minden hónap első szombatján – de az időpont-ütközés ellenére is megtalálom a módját, hogy mindkét rendezvényre elmenjek, és mindkét helyen jól érezzem magam), és el is megyek a születésnapra, de biztos vagyok benne, hogy ha jövő tavasszal a közgyűlés nem választ új elnököt, lehetőleg férfit (hogy legyen tekintélye az egyesületnek, mert úgy talán komolyabban veszik őket szakmailag is, többen lesznek a rendezvényeken is, és talán egy tekintélyesebb egyesület könnyebben szerez pénzt is, de ehhez leginkább egy férfi elnökre van szükség), vagy ha nem találnak az új elnök mellé egy embert (akár nőt, akár férfit), aki az új elnök által megadott irányban lendületet ad a csapatnak, akkor nem lesz újabb 20 év, hanem 2018-ban lesz az utolsó választás, és 2020-ban már nem lesz… (Talán a lendület a nagyobb gond. Aki utoljára képes volt rá, 2015. elején távozott az egyesületből, és azóta sincs helyette más. Az egyesület mostani elnöke ugyan külön-külön képes megadni az irányt is és a lendületet is, de a kettő együtt egy embernek sok, ezért egyik sem megy neki igazán, és eléggé csúszik lefelé az egyesület.)
  2. Problémák egy másik egyesületben is, egy társasjáték egyesületben, ahonnét szintén kiléptem. Ezekről a dolgokról, pl. a bizalmatlanság alapú rendszerről ugyanazt gondolom, mint akkor. Most is történnek furcsaságok. A bizalmatlanság alapú rendszer csak erősödött, most már nem csak kérni kell a játékmestereknek a játékokat, hanem még vonalkódot is leolvasnak a játékmesterről és a játékról is, így viszik be a rendszerbe, hogy ki mit vett ki. És vannak olyan dolgok, hogy pl. elmaradt a legjobb játékmester 3. negyedéves díjazása. Az első negyedév, január-február-március teljesítménye alapján díjaztak egy embert áprilisban (az egyesülettől független szerdai társasjátékos csapatunk egyik tagja kapta, aki az egyesületben is játékmester, és meg is érdemelte, csak az elnökségnek nem tetszett, túl sokat magyarázott az elnök, hogy miért őt díjazták, de kb. ez volt a lényeg: “nem akartuk a konkurencia emberét díjazni, de sajnos ő a legjobb”), aztán az április-május-júniusi eredmények alapján júliusban díjaztak valaki mást, aki szintén megérdemelte, de mégis meglepett, hogy őt jutalmazták (egy 16 éves kislányt, akinek a 24 éves párja éppen aznap árulta el nekem és még néhány másik embernek, hogy ő szokta összesíteni a játéklapokat, amin a játékosok értékelik a játékmestereket, és ami alapján kiosztják a díjakat… – és a lány is csodálkozott, hogy őt díjazták!), majd a július-augusztus-szeptember alapján októberben kellett volna díjazni valakit, de mivel októberi esemény nem volt, a novemberi rendezvényen kellett volna kiosztani a díjat. És nem tették meg.
    • Talán elfelejtették? (Erre kb. 40% esélyt adok. Ha így van, biztosan pótolják 18-án a társasjáték piacon, vagy a december 2-ai eseményen.)
    • Vagy megszüntették ezt a fajta jutalmazást? El tudom képzelni az eddigi győztesek személyének fényében, de mégis csak 20% esélyt adok erre a lehetőségre. (De ha megszüntették, akkor miért? Túl sokba került a jutalom társasjáték? Túl nagy munka volt a játékosok véleményének összesítése? Vagy tényleg a díjazottak személye miatt? Talán júliusban kiadta az elnök(ség) a játéklapok értékelőjének, hogy “bárkit kihozhatsz győztesnek, csak az előző győztest, a konkurencia emberét ne”, és ők is meglepődtek, amikor az illető éppen a barátnőjét hozta ki? Nem tudom, ez mind csak találgatás. Nincs bizonyítékom egyikre sem.)
    • Talán nem akarták 2-szer ugyanazt az embert díjazni, akárki is volt az az eddigi 2 győztes közül? (Erre kb. 15% esélyt adok, de elképzelhető, hogy van ilyen elv: ne kapja 2-szer ugyanaz a díjat.)
    • Talán valaki olyat kellett volna díjazni, akit nem akartak? (Erre is van 15% esély, de fogalmam sincs, ki lehetett ő és miért. Talán olyan ember kapta volna, akinek akár személyes, akár egyesületi ügyben nézeteltérése volt valakivel az elnökségből? Vagy kilépett, esetleg kizárták, de addigra már ő lett a legjobb?)
    • Vagy talán az október utolsó hétvégéjén megtartott nemzetközi esemény után nem volt elég idő a játéklapok értékelésére? (Ennek az esélye 5%, értékelhették volna előtte is a játéklapokat, akár közvetlenül a szeptemberi rendezvény után is.)
    • Vagy díjaztak valakit, csak nem nyilvánosan? (Talán ragaszkodtak az októberi díjazáshoz, de nyilvános esemény híján ezt csak zárt körben tehették meg? Lehet, de erre is csak 5% az esély.) Fogalmam sincs, és nem is igazán fontos, csak furcsa, hogy elmaradt a jutalmazás…
  3. A harmadik kérdés (Mi lesz velem?) egyelőre megoldódni látszik. Egyelőre határozott idejű szerződésem van, és nem is a végzettségemnek megfelelő állásban, de elhelyezkedtem. És mi lesz, ha lejár a szerződés? Addig még van néhány hónap, majd kiderül.

És mik a gondjaim, pozitív élményeim és kilátásaim mostanában?

  • A családi problémáim részben rendeződtek, szüleim 1998-ban történt válása most már nem foglalkoztat, mert tárgytalanná vált a dolog. Igaz, azon az áron, hogy nincs már apám (november 6-tól), ami részben szomorú, részben megkönnyebbülés (az utóbbi években sok konfliktusunk volt egymással), részben sajnálom, hogy a betegség volt erősebb, nem ő, részben meg újabb bonyodalmakat okoz (temetés, ügyintézés, örökösödés, ahogy szokás…).
  • Munkahelyem is van már, és egész jó, ezért egy időre ez a kérdés is megoldódott.
  • Társasjátékra még eljárok szerdánként, de kevesen vagyunk, egyre többször elmarad. Kellene új embereket szereznünk. De hogyan? Toborozzak az egyesületből? Vagy ha nem onnan, akkor honnan? Ki szeret még játszani ebben a városban?
  • Társasági életem is van még, jövő szombaton társasjáték piac (eladom azt a játékomat, amit 2-szer is megnyertem tombolán, a második példányt még fel sem bontottam, azt adnám el, és már az árat is kitaláltam), aztán december 2-án előbb társasjáték délután, majd onnan hamarabb távozom, és megyek a zöldek 20. születésnapjára.

Összességében jól érzem magam, és egész jók a kilátásaim, béke van és nyugalom. És ma is békés, nyugodt tájakon járhattam ebben a szép évszakban. 🙂

 

Újra a kilátónál