Tihany, Limnológia

Teljes nevén: MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet. (Tihany, Klebelsberg Kunó u. 3.) Ma voltam ott állásinterjún, laborba kerestek embert. Iszap mintavétel, mintaelőkészítés, és egy kis vegyszeres munka is.

Miről is szól egy állásinterjú? Hogy engem vegyenek fel a sok más jelentkező közül. Én beszélek magamról, ők a munkámról, aztán ők majd eldöntik, összeillik-e a kettő, és van-e akinél még jobban összeillik. Remélem engem választanak… De mit kérdeznek mindig az interjún? Annyi más jelentkező van. Miért pont én?

(Persze ezt a dalt talán inkább a sikeres interjú után illene lejátszani, mert arról szól, hogy a szerző, aki egyben elő is adja, nem érti, miért pont ő lett sikeres, miért pont az ő lemezeit, koncertjeit hallgatjuk. De mégis eszembe jutott interjú előtt is. Miért pont én? Miért pont engem vennének fel? De azért remélem, hogy én leszek az…)

 11-re hívtak, és néztem buszt. Közvetlen busz van reggel 6:49-kor (állítólag azzal járnak be a veszprémi munkatársaik), aztán csak 14:15-kor. Maradt a balatonfüredi átszállás… Megnéztem azt is a menetrendben, és olyan járatokat találtam, hogy 2 vagy 3 percem lett volna átszállni! Ha minden busz pontosan tartja a menetrendet, akkor ez még megoldható, de a magyar buszok nem erről híresek… Ha elég bátor lennék, felszálltam volna 9:40-kor Veszprémben, 10:18-ra értem volna Balatonfüredre, 10:20-kor indultam volna Tihany felé és gond nélkül odaértem volna. De 2 perc alatt kideríteni, hogy hányas kocsiállásról indul a következő? :O Nem bíztam benne, hogy sikerül… (Az internetes menetrendben pedig nincs benne a kocsiállás. 😦 Ilyen egyszerű és nyilvánvaló dologra nem gondoltak, hogy bele kellene írni? :O ) Ezért elindultam a korábbival. 8:42-kor indul a busz Veszprémből, 9:12-re ér Füredre, 9:15-kor megy a következő Tihanyba. Ez is csak 3 perc, de ebben az esetben még volt tartalék busz, ha lekésem (a 10:20-as). Ha eleve a későbbivel mentem volna, nem lett volna tartalék buszom, nem értem volna Tihanyba, ha lekésem a csatlakozást.

De a 3 perces átszállás bőven elég volt, mert nem olyan nagy a füredi buszpályaudvar, és egyértelműen kint van a fejem fölött a kijelzőn, hogy honnan indul Tihanyba a busz. Ezért megtaláltam, elég volt 3 perc az átszállásra a korábbi busszal. Tehát 9:15-kor indultam Füredről Tihany felé, és mivel nem a végállomáson szálltam le, hanem a hajóállomásnál, már 9:30-ra odaértem. De mit csináljak még másfél óráig? Hát sétálgattam és fényképezgettem a környéken. Ugyanazt a kis részt jártam be, többször is, kb. azt az utcát, ahol van a kutatóintézet, a hajóállomástól a következő buszmegállóig.

A hajóállomás buszmegállónál van egy emlékműféle Darányi Ignácról.

A hajóállomásról és környékéről is több képet készítettem (egészen a kutatóintézetig tart ez a rész…).

Készültek képek az intézetről is…

Ezt az épületet az intézet bejáratával szemben csak azért fényképeztem le, mert 3 emléktábla is van rajta.

Ki tudja, mi ez az intézménynek látszó sárga épület a kutatóintézet szomszédjában? A kettő között meg van egy alacsony, szögletes épület kéménnyel, kicsit olyan, mint egy szocialista gyárépület vagy Veszprémben a Haszkovó úti fűtőmű, csak kisebb. És mintha a sárgához tartozna, legalábbis egy telken van vele. De inkább a mellette lévő nagy sárga érdekelne. (Akármi is az, szép erdő van körülötte…)

És ha már Tihany, két dolog nem maradhat ki. Egy balatoni panorámakép a partról…

És az apátság, ami a hajóállomással szemben áll a domb tetején.

És hogy sikerült az interjú? Az majd kiderül. Elég barátságosak voltak, jobb volt a hangulat, mint más interjúkon, de még utánam is volt más jelentkező. Remélem, felvesznek, de ha mégsem, akkor is kirándultam egyet Tihanyban! 🙂

Tihany, Limnológia

Madarakat fényképeztem

Valentin nap ide vagy oda, én ma egyedül kirándultam és jó volt így. 🙂 Legalább tudtam fényképezni! 😀 Láttam nemrég egy cikket a Séd völgyéről Veszprémben, ahol szinte az összes érték és látnivaló benne volt egy rövid cikkben, csak éppen nem sorban, hanem összevissza. A cikk már tavalyi, de csak a napokban osztotta meg valamelyik ismerősöm a Facebookon. Erre elhatároztam, hogy írok egy jobb cikket. Gondoltam, hogy végigmegyek a Séd völgyén Veszprémben a Fenyves utca és Házgyári út kereszteződésétől a Betekints-völgy végéig, és talán tovább a Veszprémvölgyi úton a Laczkó-forrásig. (Így, cz-vel, mert egy Laczkó Dezső nevű veszprémi geológusról, piarista tanárról nevezték el, akiről a múzeumot is.) De ezt egyelőre csak távlati tervnek szántam, hogy majd valamikor ilyen is lesz…

Aztán vasárnap kaptam a hírt, hogy a Betekints-völgybe új madarak költöztek be. Valami fehér meg egy sötétebb is. Öcsémtől hallottam először vasárnap, aztán utánanéztem hiteles forrásból is. Nagy kócsag (nagy fehér madár, a természetvédelem jelképe, minden védett terület szélén ott van róla a rajz a táblán) és szürke gém (hasonló méretű és formájú, nevéhez méltón szürke madár).

http://www.veszpremtv.hu/hir/nagykocsagok_veszpremben-n9356.html

Tegnap más programom volt, de ma elhatároztam, hogy megnézem a nagy kócsagokat és a szürke gémet, ha még megvannak. És egyben összekötöm a kirándulást a Séd völgyének végigfényképezésével, a Fenyves utcától a Betekints-völgyig. El is indultam, lefelé a Jutasi úton, majd a parkolónál be az erdőbe a Fenyves tanösvényre, és a tanösvényen az északnyugati parkolóig, a Fenyves utca és Házgyári út kereszteződéséig. A tanösvényről és a kilátóról már volt cikkem itt is, és máshol is, azokat most nem is akartam fényképezni. A tervezett útvonalam ez volt: Fenyves utca – Historia kert – Szerelem-sziget (ha már Valentin nap van ma 🙂 ) – Margit-romok – labirintuskert – át a Völgyhíd alatt a Séd partján – Betekints-völgy (a tóig mindenképpen és talán tovább is). Ezen az útvonalon fényképeztem volna, amit látok. Az útvonalat teljesítettem is. De a kiindulópontnál, a tanösvényhez tartozó északnyugati parkolóban (Fenyves utca és Házgyári út sarkán) észrevettem, hogy baj van. Igazi fényképezőgépem még nincs, egyelőre csak fényképezős telefon, és kezd lemerülni benne az akkumulátor. Olyan szinten volt feltöltve, amivel 1 napig még kibírom készenlétben, de 5-10 perc beszélgetéstől vagy 30-40 fényképtől már lemerülne. És ahogy magamat ismerem, ilyen hosszú úton nem 30-40 fénykép készült volna… Inkább 3 jegyű számra gondolnék, ahhoz meg teljes töltöttség kell! 😀

Ezért elhatároztam, hogy végigmegyek az úton, és csak a nagy kócsagokat és a szürke gémeket fényképezem. Vagy ha már visszaköltöztek az eredeti helyükre, akkor a tavat, mert az minden évszakban szép. 🙂 Készült is néhány fénykép a tóról… 🙂

Először szemből fényképeztem a tó jobb oldalát, majd a bal oldalt is.

photo6876photo6877

Aztán elindultam jobbra és több helyről is lefényképeztem a befagyott tavat. Közelebbről is, messzebbről is, a jégen megcsillanó napot és a lékeket is.

Aztán túlmentem a tavon… És láttam a Csúszda nevű vasszobor helyét.

photo6884

A Tüske és a Csúszda is eltűnt már tavaly, de a legrondább, a Gubanc még megmaradt. Egy francia “művész” alkotásai. Nem ez a hivatalos nevük, de azt nem tudom, én neveztem el őket az alakjukról. Facebookon már 2015. szeptemberében megosztottam róluk nyilvánosan egy albumot. Lesz majd közelebbi kép is a Csúszda helyéről, azon látszik, hogy nem nőtt ki még ott a fű. Látszik a nagy vastömb helye is, meg a róla lelógó hajlított vasrudak földre érő végei is. És ott a Csúszda helyénél észrevettem néhány vadkacsát… Ha már a nagy kócsagok a szürke gémmel együtt hazaköltöztek, legalább a kacsákról készítettem néhány képet. Így mégis tudtam madarat fényképezni. 🙂

Aztán átmentem a túlpartra. Onnan is fényképeztem a kacsákat, messziről is, közelről is.

Ezek után lefényképeztem a tavat, a másik oldalról is, befejeztem a kört.

Innen már nem fényképeztem tovább, kimentem a Betekints-völgyből, amerre bementem (nincs is más út a Völgyhídtól a tóig), aztán fel a Völgyhídra, át a hídon, majd a belvároson keresztül haza. Most csak ennyi kép készült, de valamikor egy-két héten belül megismétlem ezt a túrát teljesen töltött akkumulátorral, és akkor majd egészen a Fenyves utcától a Laczkó-forrásig fényképezek… 🙂

Madarakat fényképeztem

Medve-napi olvadás

Február 2. van, ilyenkor a néphit szerint a medve kibújik a barlangjából. Ha süt a nap, megijed, meglátja az árnyékát és visszabújik. Ilyenkor hosszú lesz még a tél. De ha nem süt a nap, nincs árnyék, akkor kint marad, mert már nem tart sokáig a tél. Ma nem sütött a nap, csak szürke, összefüggő felhőtakaró mögül hunyorgott néha (amikor éppen nem volt köd), ezért remélem, nem tart sokáig a tél. Ennek a jele a keddi és szerdai ónos esők után a mai olvadás. Persze a “nem tart sokáig” nem azt jelenti, hogy azonnal vége. Igaz, hogy hétvégén felmelegedés jön, de a jövő hét elején megint itt a lehűlés…

Ilyen felhőtakaró volt ma, amikor éppen nem volt köd:

photo6835

Ennyire azért nem volt sötét, de elég szürke volt a táj. (Talán csak közvetlenül a Napot fényképezve lett ilyen sötét minden más…)

Kb. így olvadt minden:

Ma egyébként a Barátság Napja is van, legalábbis a Facebook szerint (a Wikipédia szerint Gyertyaszentelő, a szerzetesek napja és a vizes élőhelyek napja – ehhez is illik a mai olvadás), ezért elmentem a Barátság-parkba is. Olyan, mint a finn tóvidék lehet. (Ott még nem jártam, de biztos nem véletlenül Finnország az ezer tó országa. Most a Barátság-parkban is lehetett legalább száz tó.)

Ezt a csavart csúszdát szívesen levideóznám esőben, ahogy folyik le rajta a víz…

Ez pedig a kedvenc betonhullámom, ami már gyerekkoromban is megvolt. Néha, amikor nem lát senki, még ma is felmászom rá, végigmegyek az alacsonyabb végétől a magasabbig, ahogy gyerekkoromban szoktam, és leugrom róla. 😀 De gyerekkoromban sokkal bátrabban mertem ugrani, mint most… Csoda, hogy nem bontották le uniós elvek miatt, mint minden más fém vagy beton játszóeszközt (még a beton szélű homokozókat is), de örülök, hogy még megvan. 🙂 Most nem csak a beton hullámzik, hanem a víz is körülötte.

photo6846

Ez az útszakasz a Munkácsy utca 3. számú panelház hátulja és a Báthory iskola kerítése között a Berkenye tanösvény része. Ennek a közepén van az 5. számú tábla Veszprém geológiájáról. Nem tűnik járhatónak, csak fényképeztem, nem mentem arra…

Ez meg itt egy lépcső…

photo6856

Ez előtt a ház előtt van a lépcső (Haszkovó 12.)

photo6857

És így csöpög a víz az egyik lépcsőfokról a másikra…

Csak én látok itt szív alakot? 😉

photo6858

A református templom előtti Kálvin-parkot is jég és víz borítja…

photo6859

A kavicsos utak még jegesek, csúsznak.

photo6860

De a térkövezett utak már nagyjából járhatók.

photo6861

Az aszfaltos járda meg még annyira sem csúszik, mint a térköves. Főleg ha még bazaltzúzalékkal is megszórták…

photo6862

Az út túloldalán is vizes minden…

photo6863

Itt is szív, a jobb oldalon (ez még akkor fel sem tűnt, a hosszan elnyúló vízfoltot fényképeztem, utólag láttam csak a képen a szívet).

photo6866

És itt még egy, két oldalról lefényképezve…

És így olvad minden a házunk körül…

Van is minek elolvadnia, mert kedd este hóval kevert ónos eső hullott, ez valamennyire szerdán is folytatódott, és csúszósak lettek a járdák. El is maradt miatta a szokásos szerdai társasjátékunk… 😦 De ennek is van jó oldala, legalább volt miről verset írni! 😀

Téli csapadék

Kedden-szerdán ónos eső.
Síkos lett a járda.
Hogy fordulhatott ez elő?
Ezt senki sem várta.

Társasházat* nem rendeztünk.
Nem mertünk elmenni.
Halasztásban megegyeztünk.
Nem vágytunk elesni!

Meleg napok hosszú sora
Nem jött még a tél után…
De vár minket szombaton a
Társasjáték Délután!**

* Társasház: egy kis veszprémi társasjátékos csapat, minden héten játszunk, általában szerdán, kb. 4-5 fővel.

** A Társasjáték Délutánt nem a Társasház szervezi, hanem egy nálunk nagyobb, szintén veszprémi társasjátékos csapat, a Családi Társasjáték Egyesület, minden hónap első szombatján, de többen is el szoktunk menni a Társasházból, mert jó velük játszani.

Medve-napi olvadás

Néhány mai kép

Elkezdődött a november. Az ősz utolsó hónapja. Ezt az évszakot sokan az elmúlással azonosítják. Holnap pl. halottak napja lesz. (Elég speciális véleményem van róla, itt olvasható ismerőseimnek, de hamarosan egy másik nyilvános blogon is megjelenik. Nem az én blogomon.) De szerintem az ősz nem a halálról szól, hanem csak az alvásról. Ilyenkor mennek az állatok is téli álmot aludni. (Már amelyik szokott…) És a növények is alszanak. Tavasszal felébrednek, frissen, virágosan. Nyáron erejük teljében élénken zöldellnek. Ősszel felveszik a színes pizsamát. Télen meg magukra húzzák a hótakarót és alszanak. Erről szól nekem a 4 évszak. Erről a színes pizsamáról készítettem ma képeket. A legjobbakat itt is bemutatom.

Piros bogyók piros levelek közt. Ki találja meg?

photo5730

Áprilisban, virágzáskor szép rózsaszín volt ez a fa. Most ilyen színes levelek díszítik:

És még egy madáretető is megbújik az ágak közt.

photo5737

Egyetlen fán is lehet sokféle színű levél, és egyetlen levélben is sokféle szín…

Ez meg már egy másik fa…

photo5746

És egy harmadik…

photo5752

Az örökzöld növényeken nincs piros levél. De a termés lehet piros…

photo5756

Sok szép növény kis helyen is elfér…

Nem gyulladt ki a bokor, csak ilyen színű a levele. 🙂

photo5770

Sárga

photo5774

Ezek a fák… Olyan szépen rozsdásodnak, hogy az már inkább patinás…

photo5778

Ez a berkenyesor eléggé kitérő a Berkenye tanösvényen, egy kiálló nyúlvány, de mégis erről kapta a nevét. Érdemes is volt a tanösvény részévé tenni. (Nem jártam végig a tanösvényt, de ez a szakasz éppen útba esett.)

A fák

photo5781

Az avart ugyan félresöpörték az út közepéről, de ez nem akadályozott meg abban, hogy belegázoljak! 😀 A frissen hullott őszi avarban sétálni nagyon jó! 🙂

Az avar közelről és messzebbről

Az út túloldala (ott már nem berkenyék vannak, de az is fasor)

photo5786

Renitens bokor a lebontás alatt álló nyomdánál. 🙂 Más bokrok és fák fentről lefelé színesednek. Ennek a csúcsa zöld, aztán sárga, és lejjebb piros.

A vadszőlő egy igazán színes növény…

photo5808

Hogy kerül a sövénybe juharfa? Vagy csak hasonlít a levele?

photo5810

Vadszőlő örökzöldekkel (és az örökzöld termése).

Jártam a Barátság-parkban is. Minden évszakban szép. Fényképeztem a fákat, az avart, és az avarban néhány különleges levelet.

A juharfa levele néha érdekes színű. Az egyik felén sárga, vagy sárgásbarna, a másik felén lilás rózsaszín. Hasonló, mint a T-mobile, csak tompább és sötétebb.

photo5817

Kicsi és nagy levelek…

photo5825

Egyes fákon még alig színes a levél, de már lehullik…

photo5827

És ez már egy másik fasor…

photo5831

És benne a juharlevél két oldala.

photo5835

Ezeket az őszi szépségeket mind Veszprémben láttam, a város különböző (néha egészen eldugott) helyein. Érdemes néha felfedezőútra menni akár saját városunkban is. 🙂

Néhány mai kép

Múlt heti emlékek

Részben lustaság, részben időhiány, részben sok más dolgom volt, de csak most teszem fel a múlt keddi és szerdai képeket.

Keddi képek (otthonról Veszprém belvárosa felé, aztán jól körbejártam a Belvárost…), amikor kínaiban ettünk a családdal, és odafelé fényképeztem, amit láttam. (Mindenkinek más dolga volt, ott találkoztunk, ezért tudtam egyedül menni, fényképezni. Az étteremről nincs kép, mert emberek is voltak ott. Amúgy a belvárosban van, a Húszemeletesnél, a félemeleten.)

Szerdai képek a Barátság-parkból

Múlt heti emlékek