Érzések, vélemények és ami kimaradt

xmastag

Mire is használjam ezt a lehetőséget, hogy van egy  ilyen szabadabb bejegyzés a karácsonyi játék 24., záró részében? Szerintem csak leírom a gondolataimat, ami eszembe jut a karácsonyról, főleg a hangulatáról, mert a karácsonyi hangulat, mint téma kimaradt ebből a játékból, és nagyon hiányzik nekem, hiszen ez a karácsony lényege, és ezzel zárom a játékot.

Nekem a karácsonyról a szeretet ünnepe jut eszembe! És az a hangulat, amit nehéz szavakkal leírni. Csendes, békés, nyugodt és örömteli. És érezni is csak karácsonykor lehet ilyet…

Nem tudom, mi kell ehhez a hangulathoz. A fenyőfa? Az ajándékok? A karácsonyi pihenőnapok? Vagy hogy csak a család van jelen és senki más? Nem tudom. Tény, hogy ha fehér a karácsony, akkor jobban érzem. De ha nincs hó, akkor is megjelenik ez a különleges hangulat. Mindig akkor kezdődik, amikor feldíszítem a fát, 23-án este vagy 24-én reggel, aztán 24-én este az ajándékozáskor éri el a csúcspontját, de nem azért, mert én kapok ajándékot, hanem mert látom, hogy mindenki csendben, izgalommal bontogat és a végén mindenki örül. 25-26-án még megvan ez a hangulat, aztán már csak nyomai vannak. Valamennyire visszatér 31-én este az éjféli koccintáskor, gyengébben, mint 24-én, de érezhetően, egy másik, felszabadultabb, harsányabb örömmel együtt, aztán megint mérséklődik az ünnepek közötti szintre, majd január 6-án, amikor leszedjük a fát, teljesen elmúlik, egészen a következő karácsonyig.

A mi családunkban néha jól megvagyunk, főleg anyámmal, de nincs mindig béke és nyugalom… A szüleim 18 éves koromban elváltak, testvéremmel pedig soha nem voltunk igazán jóban. De lehet valami ebben a karácsonyi hangulatban, és a “szeretet ünnepe” elnevezésben, mert karácsonykor mindig béke, nyugalom és szeretet van a családban. Ezért ez a legszebb ünnep nekem az évben!

Érzések, vélemények és ami kimaradt

Így zajlott az adventi készülődés + ünnepi forgatókönyv

xmastag

Karácsonyi játékunk 23. részét írom. Tudom, még csak december 22 van, de 23-án nem biztos, hogy online leszek, annyit biztos nem, hogy blogot írjak, 24-én pedig biztos nem internetezek, ezért még ma megírom a 23-24. részt és közzéteszem a FB csoportban is.

Sokaknak csalódást okozhatok a következő őszinte mondatommal, de vállalom. Nálunk a családban – és személy szerint nálam is – mindig az ünnep a fontos, nem az előkészületek, ezért pl. nincs adventi gyertyagyújtás (nem is vagyunk vallásosak), csak annyi élelmiszert és ajándékot vásárolunk előre, amennyit kell, ajándékot az utolsó héten vásárolunk, nem 2-3 hónapra előre, stb. És szerintem éppen ettől lesz meg az ünnep varázsa, hogy az a hangulat, az az esemény arra a napra szól és nem máskorra.

Mi volt részemről az előkészület? Megvettem az ajándékokat, egy részét már 18-án a termelői piacon, más részét 21-22-én, és csak 1 ember ajándéka maradt 23-ára. Fenyőágat is szereztem már 21-én hétfőn, van csomagolópapírom és majd 23-án délelőtt vásárolok, délután csomagolok, aztán ha belefér az időmbe, akkor23-án este vagy legkésőbb 24-én reggel fát díszítek.

24-ei program:

  • délelőtt fa díszítés – ha nem készült el 23-án este -, ajándékaim fa alá csempészése,
  • délre át apámhoz a testvéremmel, ebéd, fa díszítés nála is, ajándék tőle és neki,
  • 16 órára anyai nagymamámnál: ajándék tőle és neki, majd vacsora 4-esben anyámmal, testvéremmel, nagymamámmal,
  • aztán este vacsora után haza, ajándékozás 3-asban anyámmal és testvéremmel.

Ez mindig ilyen mozgalmas a szüleim válása óta, de ünnepelni mindig jó! 😀

Így zajlott az adventi készülődés + ünnepi forgatókönyv

Ajándék rémálmokból

xmastag

Nem tudom, mire gondolhatott Suz’n, amikor feladta ezt a témát a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége tagjainak, de megpróbálok írni valamit, ha már ez a karácsonyi játék 22. része… 😀

Ajándék rémálmokból? Hogy kell ezt érteni? Rémálmodtam-e már karácsonyi ajándékról? Kaptam-e már olyan ajándékot, amit nem szerettem volna? Vagy ajándékoztam-e már valakinek olyat, amitől megrémült? Egyelőre egyik sem volt még.

Ajándék rémálmokból

Nekem eleve az a rémálom, ha valakinek névnapra, születésnapra, karácsonyra ajándékot KELL venni! Miért? Mert soha nem tudom, mit vegyek! Mit? Hol? Mikor? Miből? Minek örülne a másik? Mikor érek rá? Mit lehet kapni? Ilyen gondolatokkal a fejemben megyek mindig ajándékot venni családom tagjainak… Ösztönösen jön belőlem ez a rémült tanácstalanság…

De rájöttem valamire! Van ennek előnye is! Így legalább nincs tervem. Mert ha van, akkor szinte biztos, hogy éppen azt nem lehet majd kapni… És akkor megint ebbe az állapotba kerülök, csak rosszabb, mert már kudarcélmény is társul hozzá!

Ezért nálam mostanában már tudatos stratégia, hogy ötletek nélkül megyek vásárolni. Így mindenre nyitott vagyok, és mindenkinek találok jó ajándékot! 🙂 Mindig az én ajándékaimnak örülnek legjobban! 😀 És így lesz a rémálomból ajándék!

Ajándék rémálmokból

A 2015-ös menü

xmastag

Ezt soha nem én állítom össze, ezért nem tudok itt recepteket közzétenni, de még ha tudnám pontosan, mi lesz, akkor sem tudnám semminek a receptjét. Itt is leírtam már, miért.

A 24-ei program mindig bonyolult. 23-án este vagy 24-én reggel feldíszítem a fát. Ebéd apámnál (ő már nem lakik nálunk a szüleim válása óta), ő főzi a halászlét, mert neki van néhány ismerőse, akik fognak néha halat. 12-16 óráig ebéd és fa díszítés nála, meg egy kis ajándékozás, majd át anyai nagymamámhoz, ott is egy kis ajándékozás, meg vacsora, majd haza, és este a fa alatt nagy ajándékozás. Aztán 25-26-27-én is ebéd a nagymamánál.

A halászlé biztos 24-én délben, meg hallottam híreket, hogy a hosszú hétvégén lesz a nagymamánál talán kakaspörkölt is egyszer, egyszer meg talán töltött káposzta is, de nem tudom, melyik lesz 24-én este. És biztosan süteményt is süt majd valamikor, talán többször is az egész hétvége alatt, de ez mindig meglepetés. 😀

Kb. ennyit tudok előre, ha én készíteném vagy rendelném, akkor biztos tudnék még mást is. De nem vagyok válogatós és szeretem a meglepetéseket. Akármi lesz, biztos finom lesz! 😀

A 2015-ös menü

Külföldi szokások, amik tetszenek

xmastag

Őszinte leszek, nem igazán ismerem a külföldi karácsonyi szokásokat. Ami egyből eszembe jut: szegény angol gyerekeket nagyon sajnálom, hogy náluk karácsonykor jön a Mikulás, mert így ők csak 1-szer kapnak ajándékot decemberben, nem 2-szer, mint a magyarok. Ami tetszik: a déli féltekén ilyenkor nyár van, meleg és napsütés… Persze az igazi havas, fehér magyar karácsonyt is szeretem (sajnos már rég volt), mert az szép, csak ne lenne olyan hideg! Talán össze kellene hozni a kettőt… Meleg lenne, és hó… 😀

A többi ország szokásait Google keresővel ismertem meg, “karácsonyi szokások a nagyvilágban” keresőszóval. Az első néhány találatból pl. megtudtam, hogy az ithon is kedvelt karácsonyfa német eredetű – íme egy német szokás, ami tetszik! 😀 És mi van még?

Finnország: “A finnek természetközelisége és mély humánuma mutatkozik meg abban a szép szokásban, hogy karácsony napján megvendégelik a velük élő háziállatokat, illetve megetetik a fészkelő madarakat. “

Izland: “A karácsony izlandi nyelven Jol, ami a Jolasveinar-nak nevezett manóktól ered. Izlandon 13 Télapó van, akik mindenféle turpisságokat csinálnak – hogy ki mit, azt már a nevük is tükrözi (pl: Ajtócsapkodó, Ablakonkukucskáló, Fakanálnyaló, Láboskikaparó … stb.) A szüleik Grýla (anyuka) és Leppalúði (apuka). Grýla egy gonosz troll volt, aki a Karácsonymacskával együtt megette azokat a gyerekeket, akik nem kaptak új ruhát karácsonyra – de mivel a gyerekek kaptak új ruhákat, így a Grýla idővel éhen halt. A férje Leppalúði, aki egy naplopó, nem csinál semmit. A 13 Télapó egyesével jön a gyerekekhez, mindegyik egy meghatározott napon – az első december 12-én, az utolsó 24-én. A gyerekek ugyanúgy kedveskednek nekik, mint Magyarországon a Télapónak, csak itt pl a Skýrlopo télapónak skýr-t tesznek ki, aki persze ellopja, a Láboskikaparónak egy ételmaradékos lábost, amit kinyalhat, az Ajtócsapkódónál minden ajtót be kell csukni, különben éjjel becsapkodja őket… stb. A gyerekek a kapott pici ajándékokat természetesen nem karácsonykor nyitják ki, hanem mar aznap, amikor a Télapó hozta. A rossz gyerekek pedig rohadt krumplit kapnak.” – Tehát egymás után 12 napig kapnak ajándékot a gyerekek! De jó nekik! 😀

Írország: “25-én István napján aztán kezdetét veszik a nagy utcai népünnepélyek. Ilyenkor az emberek, főleg a fiatalok maskarába öltöznek, és különféle tradicionális szereplőkkel vidám jeleneteket adnak elő.”

Ausztrália: “Az ausztrálok a karácsonyi vacsorát kint a kertben fogyasztják el, majd lemennek a tengerpartra egyet fürödni, így ünnepelik a karácsonyt.”

Anglia: “December 26-a a Boxing Day, Karácsony másnapja, ilyenkor hagyományosan a személyzetet ajándékozták meg. Neve arra utal, hogy ezen a napon nyitották fel a templomi perselyt, tartalmát a szegények között osztották szét.”

Lettország: “A lettek szerint a Mikulás a szentestétől számított 12 napon át hozza az ajándékot a gyerekeknek! Az ünnepi menü: barna borsó, rétes, káposzta és kolbász.” – Ők is 12 napig kapnak ajándékot!

Svájc: “Zürichben ilyenkor mesevillamos jár, amely körbeviszi a gyerekeket a városon. A  srácok karácsonyi dalokat énekelnek, közben pedig édességeket osztanak nekik.”

Ennyi szép szokás van a nagyvilágban! De azért mégis a magyar az igazi! 😀

Külföldi szokások, amik tetszenek

Utazás avagy távol a családtól az ünnepek idején

xmastag

Távol a családtól az ünnepek idején? Na, ilyen még nem volt! Utazás már igen, de legfeljebb a nagyszülőkhöz, családilag, együtt. Tehát tulajdonképpen akkor is a családdal voltam, csak tágabb családdal…

Egyszer voltam csak ünnepek idején távol a családtól, de az sem karácsonykor volt, hanem 2010. szeptember 26-án, a 30. születésnapomon, amikor egy családi vita miatt menekültem el titokban az akkori legjobb barátomhoz egy másik városba. A barátság azóta egy harmadik személy (nem családtag) miatt megszakadt, a menekülésemet okozó családi konfliktust pedig hosszú lenne elmesélni, és azóta részben meg is oldódott, ezért itt és most csak annyit írok le, hogy jól éreztem magam ott, ahol voltam, és ma is ugyanígy tennék. 😀

Elköltözni azóta sem tudtam a családtól, pedig a diplomaosztóm óta (11 és fél éve) “csak” pénzkérdés a költözés, de nem volt még azóta sem olyan biztos munkahelyem és annyi fizetésem, hogy elköltözzek, pedig 35 évesen már illene… És 35 éve minden karácsonyt a családdal töltök, soha nem karácsonyoztam még nélkülük. De nem érzem ettől rosszul magam. És eljön majd az az idő is, amikor egyedül ünneplem a karácsonyt, boldogan. 🙂 Majd költözés után…

Utazás avagy távol a családtól az ünnepek idején

Tojáslikőr, forralt bor, forró csoki és társaik

xmastag

Először is, a legfontosabb tény rólam, ha folyadékokról van szó: nem iszom szeszes italokat. Még tojáslikőrt és forralt bort sem – ha már ez a 2 ital szerepelt a témakiírásban… Ezért a címben felsorolt italok közül nálam egyedül a forró csoki jöhet szóba. Azt viszont nagyon szeretném, ha hozzájutnék… A csokoládét szilárd formában is szeretem, valahogy így:

A folyékony formáját, a forró csokoládét is szeretném, csak nem jutok hozzá. Itthon nem nagyon készül ilyesmi, talán azért, mert nincs hozzá receptünk…

De miről is szóljon ez a bejegyzés? Mire is gondolhatott Suz’n amikor kitalálta ezt a témát (és az összes többit)? A kézenfekvő megoldás szerint: karácsonyi italok. De létezik egyáltalán csakis speciálisan a karácsonyhoz köthető ital (mint pl. szilveszterkor a pezsgő meg a bólé, stb.)? Nem tudom. A mi családunkban nincs olyan ital, amit csakis karácsonykor fogyasztunk. Sőt, olyan sincs, ami máskor is fogyasztható ugyan, de karácsonykor mindig “kötelező eleme” az ünnepnek. De pl. december 18-án pénteken – amikor ennek a bejegyzésnek meg kellett volna jelennie – volt az utolsó idei Csalán piac, ahol én – mint a szervező csapat tagja, és 2 és fél éve rendszeres sátorszerelő – 2 termelőtől is kaptam ajándékba egy-egy üveg szörpöt. Ilyen értelemben ezek is karácsonyi italok, hiszen karácsonyra kaptam. 🙂 A nagyobbat már felbontottuk, mindenkinek ízlett. A kicsi üveg ajándék lesz a család egyik tagjának.

Az italfogyasztási szokásaimról általában meg csak annyit: a legjobb a veszprémi csapvíz. A helyi dolomitos karsztból származik. És mi az a dolomit? Kalcium-magnézium-karbonát. Tehát kalcium-karbonát (mészkő) és magnézium-karbonát keveréke. A kristályrácsban véltlenszerűen váltakozik a kalcium és a magnézium. Olyan, mint a mészkő, ez is tengeri élőlények maradványa, csak nem pezseg, ha savat (pl. ecetet) cseppentenek rá. A dolomit karsztos kőzet, ami azt jelenti, hogy vízben oldódik. A víz járatokat, repedéseket és sok más alakzatot (víznyelőt, barlangot, forrást, egyes helyeken cseppköveket, stb.) hoz létre a kőzetben. Közben a víz megtisztul, mert a repedések nagy felülete megköti a szennyezéseket, ezért a karsztvíz a legtisztább víz. A másik hasonló tisztaságú víz a parti szűrésű víz, de ott lentről felfelé megy át nagy felületű, tisztító kavicsrétegen a víz. A karsztvíz tehát a legtisztább – ezért iható még most is a legtöbb bakonyi forrás vize -, de egyben a legérzékenyebb is, hiszen ahogy leszivárog a víz, ugyanúgy le tud szivárogni akármilyen szennyeződés is: szennyvíz, olaj, stb.

De a veszprémi karsztvíz, mint minden más karsztvíz, nem csak tiszta, hanem egészséges is. Ahogy átszivárog a kőzeteken a víz, nem csak megtisztul, hanem beleoldódik a kőzetek anyaga is, a kalcium-magnézium-karbonát. És az miért egészséges? Mert a karbonátos víz mindig lúgos, savlekötő hatású. Amióta rendszeresen iszom csapvizet, azóta nem ég a gyomrom. A kalcium fontos pl. a csontoknak, a magnézium meg jót tesz az idegrendszernek. Akinek gyakran görcsölnek a végtagjai, annak érdemes pótolni a magnéziumot, akár  veszprémi csapvízből is. Nem kell drága ásványvízre költeni, mert az itteni karsztvízben annyi ásványi anyag van, hogy hivatalosan ásványvíz minőségű. Az egyik legtisztább és legegészségesebb csapvíz az országban, azért, mert karsztvíz. Ezért iszom én naponta többször is csapvizet. 🙂

És mit gondolok a többi italféleségről? Szeszes italt egyáltalán nem iszom, szilveszterkor is mindig kölyökpezsgővel koccintok, és az energiaitaloktól is távol tartom magam. Koffeinesből is leginkább a teát, bár a feketét abból is ritkán. Inkább a gyümölcsteákat. Enyhén bosszantó, hogy alig van benne az, ami a neve, és majdnem mindnek így kezdődik az összetétele: csipkebogyó, alma, hibiszkusz. Persze nincs semmi rossz a csipkebogyóban, almában, hibiszkuszban, és még finomak is ezek a teák, de azért ha ráírják pl. hogy baracktea, akkor barack legyen benne, ne hibiszkusz! Amúgy a gyümölcsöt nem csak teában szeretem, hanem eredeti állapotában is, és gyümölcslé formájában is. Sőt, nyáron még a gyümölcsfagylalt is jöhet… Szénsavas üdítőt is ritkán iszom, gyerekkoromban akkor kaptam ilyesmit, amikor vendégek jöttek. 🙂

És a végén az évszakhoz illő forró italokról: a meleg teát is szeretem, és a kakaót, karamellt, macikávét is. A macikávé gyerekkorom óta nagy kedvencem, a karamellhez pedig mindig csak akkor jutok hozzá, ha fáj a torkom, pedig torokfájás nélkül is szívesen meginnám. 😀

Kb. ennyit az italfogyasztási szokásaimról.

Tojáslikőr, forralt bor, forró csoki és társaik