Csak néhány apróság

Majdnem 2 hete nem adtam életjelt magamról. Ami azt illeti, túl sok élet nincs is bennem mostanában. Nem vagyok sem beteg, sem rosszkedvű, nincs baj sem testileg, sem lelkileg, de mostanában csendesebb az életem. Persze vannak néha társasági programjaim, ahol jól érzem magam, és vannak elfoglaltságaim minden napra, részben elintézni valók, részben más. De a rutin dolgokon kívül alig történik valami… A tél bezzeg éppen most erősödött meg. (Nem saját gondolat, talán Facebookon láttam vagy egy csoportban vagy egy ismerősömnél: olyan, mint egy ökölvívó, aki az utolsó menetre tartogatja a kiütést.)

Másfél hete, 11-én vasárnap még ilyeneket láttam:

Ma meg reggel 6:45-kor az ablakomból:

Photo10031

Majd 7:28-kor a lépcsőház ablakából:

Photo10032

Persze ma a munkahelyemen is hólapátolással kezdtem! 😀 És ahogy ellapátoltam, megint hullott annyi, hogy lapátolni kelljen… És még én vágyom Szélmalomharc nevű társasjátékra! 😀 (Meg kellene már nyerni tombolán, de előbb ki kellene próbálni valamelyik Társasjáték Délutánon. De kivel? Fogalmam sincs, ki a fejlesztő. És egyáltalán játékmester-e az egyesületben, vagy csak betévedt a kiadóhoz [az egyesület elnökének cégéhez], hogy adják ki a játékát? És ha nem játékmester az illető, akkor ki tudja ezt betanítani? Talán ha játszom vele, akkor meg is nyerem! 😀 Amióta kiadták, tavaly ősszel, azóta talán nem is nyertem semmit… 😦 De ha játszom vele, és annyira jó lesz, akkor talán megszerzem majd akkor is, ha nem nyerem meg. 🙂 )

Mostanában itthon vagyok a legtöbbet, elvagyok a könyvtári könyveimmel, egy rejtvényújsággal meg a Facebookkal. De azért járok néha társaságba is, főleg társasjátékra. Amióta egy kicsit ráijesztettem a társaságra, azóta működik a kis szerdai csapatunk! 🙂 Februárban eddig egy alkalom sem maradt el! 🙂 2 hete sokan voltunk, 6-an, és jót játszottunk. 🙂 A múlt héten csak 3-an jöttünk össze, de a Scrabble meg egy Smallworld nevű játék jól elszórakoztatott minket. 🙂 És úgy néz ki, holnap is megyünk játszani, de most egy másik társaság szervezésében. 🙂 (Nem a kis szerdai csapatunk szervezi a holnapi eseményt, de nem is az egyesület, hanem egy közösségi tér, akiknek az a céljuk, hogy értelmes időtöltést biztosítsanak a fiataloknak.)

És persze voltam 10-én szombaton a nagy társasjátékon is… 🙂 A beléptetésnél már másodszor leptek meg. Januárban és februárban is olyan amatőrök voltak ott, akik még a törzsjátékosokat sem ismerik… Én eddig mindig ott voltam, mégis mindkétszer megkérdezték, hogy ki vagyok, és voltam-e már játszani. :O (Decemberben még az egyesület elnöke volt a beléptetőember, ahogy addig mindig, és ez jó volt. Ő ismer minden visszatérő játékost, soha nem volt fennakadás, és emeli is a rendezvény színvonalát, ha személyesen az elnök fogadja a vendégeket…)

De ettől a kis apróságtól eltekintve nagyon jó volt megint a rendezvény. 🙂 Ahogy az előző bejegyzésemben is leírtam, jelentkeztem hosszú játékra. A Mars terraformálása. Abban élőben is szívesen részt vennék! 🙂 Először játszottam ezzel a játékkal, és megnyertem. 🙂 Először regisztráltam hosszú játékra, és nem is volt egyszerű, mert új Facebook profilt is kellett gyártanom miatta (szerencsére a rendezvényen ezt senki nem tette szóvá), de megérte. Nem tudom, hogy minden hónapban feliratkozom-e ilyen játékra, ez majd attól függ, mit játszunk, de még néhányszor jelentkezem, az biztos! 🙂 (Most már olyan Facebook profilom is van hozzá, amelyikkel nem vagyok letiltva a társasjáték egyesület oldaláról, de azért az eredeti profilommal is jó lenne feloldani a tiltást, amit már akkor sem értettem, hogy ne kelljen trükközni… Majd ha eszébe jut az elnökségnek, akkor feloldják. 🙂 Vagy ha tudnám, kik vannak most az elnökségben, akkor beszélnék egy olyan emberrel, aki most benne van, de a kilépésemkor még nem volt benne, és így talán feloldódna a letiltásom. Olyannal nem beszélek, aki már a kilépésemkor is az elnökségben volt, mert gyanítom, hogy az akkori elnökségben mindenki tudott erről, hogy a kilépéssel együtt le is tiltottak, és senki sem tiltakozott… De egyelőre jó nekem az új profillal feliratkozni a hosszú játékokra, minden más célra meg a régi, fő profilomat használni. 🙂 )

De az élet nem csak játék és mese! 🙂 Ma is volt elintézni valóm, holnap is, családi ügyekben. Nem túl egyszerű és nem is túl kellemes ügyekben, de a mait sikeresen megoldottam, holnap meg társasjáték után intézkedem majd. Még szerencse, hogy ahová megyek, ott 20:00-ig van szerdán ügyfélszolgálat! 🙂

De azért néha hoz ajándékot is az élet… Nekem pl. ma egy postai küldeményt. Egy kis kék csomagot, feladó nélkül, a postaládámba bedobva. A csomagot felbontottam, csak utána jutott eszembe lefényképezni. (A benne lévő, tudtomon kívül megrendelt szürkésbarna alsónadrágot nem fényképezem le, még magában sem, magamon meg főleg nem, mert ez nem az a blog, de a csomagot megmutatom.)

Ez az a bizonyos csomag… Amelyikről az előző bejegyzésben írtam. Már most megjött! Igaz, nem olyan formában, mint ahogy számítottam rá. Lemondtam a megrendelést, amikor jött a levelem, de akkor már feladták, nem tudták visszafordítani, és ezt közölték is velem a múlt héten. De legalább a folytatását sikerült leállítani, mert ez úgy működik, hogy ha nem mondom le, akkor rendszeresen küldik a csomagokat. És nem 1190-ért, mint most ezt az 1 db mintapéldányt, hanem 3090-ért, egyszerre 2 db-ot. Ezt a részét sikerült leállítani, de a bemutató csomagot át kellett venni. Min lepődtem meg?

  1. Március 19-ei határidőt ígértek, de már most megjött. Ez egy kellemes meglepetés. 🙂
  2. Feladó nem volt a csomagon, ezért egy kicsit féltem is, hogy mi lehet benne…
  3. Svájci cég magyar ügyfélszolgálata rendeltette meg velem, de a csomag nem is magyar, nem is svájci, hanem német. Deutsche Post, Frankfurtból feladva. Ezért is volt nehéz rájönni, hogy ez az a bizonyos csomag.
  4. A csomagban volt egy postán befizetendő csekk. Eredetileg úgy volt, hogy utánvétes lesz, a postásnak fizetek, és jogom van nem átvenni, de végül úgy küldték, hogy a postás a postaládába dobta be, és benne volt a csekk. Mi lenne, ha nem fizetném be, de hordanám az alsónadrágot? Lehúznák rólam? (Persze van bennem annyi becsület, hogy fizetek, ha már megkaptam, de nem mindenki ilyen…)

De majd hamarosan kipróbálom az új alsónadrágomat, talán már holnap… 🙂 Biztos jó lesz benne havat lapátolni a munkahelyemen! 😀 A mai hó napközben már egy kicsit olvadt, még akkor is, amikor hazafelé mentem (és mindenhol szánkózó, hógolyózó, hóembert építő, boldog gyerekeket láttam). Csak rá ne fagyjon éjjel! Akkor majd jeget is törhetek… Egy kicsit későn jött ez a nagy havazás, de február 24., szombat időjós nap lesz. Jégtörő Mátyás napja: ha talál jeget, elolvasztja, ha nem talál, akkor csinál. És most találni fog, mert havazás lesz csütörtökig, aztán meg szibériai eredetű hideg levegő jön Magyarországra. Így, ha beválik ez a népi mondás, a jövő héten már talán jobb idő lesz, nem tart már sokáig a tél. Ezt jósolták 2-án a medvék is, elég borús idő volt aznap, nem látta meg a medve az árnyékát. 🙂 És jövő csütörtökön már itt lesz a március, a tavasz első hónapja. 🙂 Előtte remélem, hogy a kis szerdai csapatommal elbúcsúztatjuk a telet 28-án szerdán este, aztán 3-án szombaton meg jöhet egy új társasjáték délután! 🙂

Reklámok
Csak néhány apróság

Apró zavarok és bizonytalanságok

Mostanában semmi nem történik velem. Semmi nagy dolog, akár jó, akár rossz. De azért zajlik az élet körülöttem, és minden bizonytalan, mint az időjárás.

Hétvégén is érdekesen alakultak a dolgok, szombaton még hó volt, vasárnapra már elolvadt.

Photo10023

Tegnap megint havazott, és kezdett olvadozni, ezért azt gondoltam, ma reggelre jég lesz. De szerencsére éjjel nem fagyott rá, nem lett jég. De még ma is maradt a tegnapi hóból. Ez tegnap reggeli kép (kicsit párás volt az ablak, pedig próbáltam letörölni):

Photo10024

De ma már virágzó fát is láttam, amikor mentem a könyvtárba. A nagy lépcső felől mentem le, és még egy kicsit tovább is mentem, mert a másik oldali bejáratnál, a sorompó közelében megláttam ezt, és le akartam fényképezni:

Photo10026

Messziről még azt hittem, valami tavalyról megmaradt termés, de megfogott a színe, ezért közelebb mentem, és megláttam, hogy virág. 🙂 De ilyen enyhe január után nem is csoda, hogy már februárban virágoznak a növények. 🙂

Látszik, hogy mennyire bizonytalan mostanában a természet és az időjárás… De nem csak a természet, hanem körülöttem a dolgok is. Lássuk, mi a bizonytalan, és milyen kellemes és kellemetlen meglepetések értek mostanában!

  • November 6-án halt meg az apám, és 3 hónapja nem tudunk semmit a hagyatékról. Nincs sok örökség, nem arra vágyom, hanem egy egyértelmű döntésre, tiszta, biztos helyzetre és az ügy lezárására. 3 hónap után ez már elvárható lenne…
  • Még kb. 1 hónapig tart a határozott idejű munkaszerződésem, és fogalmam sincs, hogy hosszabbítanak-e… Adjak fel álláskereső hirdetést vagy ne? Ameddig nem tudom, mi van, addig talán nem érdemes. De ha megtudok valamit, akkor aszerint járok el. Ha maradhatok, maradok. Ha nem maradhatok, feladok hirdetést. Érdemes minél hamarabb, néhány héttel a szerződés lejárta előtt, hogy legyen új munkám, mire távozom a régi helyről. De ha feladok álláskereső hirdetést, akkor milyet adjak fel? Nekem való-e még a környezetmérnöki pálya? Hogy lehet ezt könnyen, gyorsan, tárgyilagosan eldönteni? Van-e erre valamilyen általános módszer?
    • Ha nekem való, akkor olyan állásokat keresek. És remélem, hogy találok. Ebben az esetben viszont hiba volt a nyári döntésem (diploma visszaadás, végzettségen kívüli elhelyezkedés).
    • Ha nem nekem való, akkor a nyári döntésem, a diploma visszaadás valóban az életem legjobb döntése volt, ahogy akkor gondoltam. Ebben az esetben nem pályázom “zöld” állásokra, hanem a munkaügyi hivatal álláslistáját böngészem úgy, ahogy a mostani munkahelyemet is találtam.
  • De azt hiszem, könnyen eldöntöm, hogy nekem való-e a környezetmérnökség. Ha kell állást keresnem, akkor megpályázom azt, amit egy ismerős küldött Facebook üzenetben. Ha felvesznek, akkor nekem való a környezetmérnökség, ha nem vesznek fel, akkor nem nekem való.
  • Történt velem egy érdekes eset is mostanában. Nem családi és nem munkaügy. Hanem telefonon megrendeltettek velem egy készlet alsónadrágot. Mondta a hölgy a szöveget, erre csakis érdeklődve, bátorításként mondtam, hogy jól hangzik, de nem utaltam arra, hogy megrendelném. Erre felvette az adataimat, mintha megrendeltem volna, és a héten jött egy levél arról, hogy megrendeltem az alsónadrágokat. De volt elérhetőség a levélben, ahol lemondhattam ezt a rendelést, és gyorsan le is mondtam. De elég erőszakos és kissé becsapós ez a módszer, hogy a legkisebb érdeklődést is egyből megrendelésnek veszik.
  • Ma meg levelet kaptam a miniszterelnöktől! Egy normális országban ez nagy szó lenne, de itt, Magyarországon a kormány kéretlenül is küldözget leveleket minden nagykorú személynek az országban. Nem tudom, mi a spam postai megfelelője, de ez az! És teljesen mindegy, hogy egyetértek-e azzal a bizonyos törvénnyel, amiről értesítettek, vagy nem (ebben a blogban nem formálok politikai véleményt), de a törvények közzétételének a helye nem egy körlevél az egész országnak, hanem a Magyar Közlöny. Majd ott elolvassa, aki akarja, vagy akinek szüksége van rá! És bele sem merek gondolni, hogy a kb. 8 millió A4-es laphoz + a borítékokhoz hány fát kellett kivágni…
  • De mindenféle miniszterelnöki levelek nélkül is rendben vannak az emberi kapcsolataim, élek társasági életet… A héten pl. 3 társasjátékos rendezvényen is voltam vagy leszek (kedden és szerdán voltam és szombaton is leszek), ma meg könyvtárban jártam, ami mindig egy külön program. Előbb megnéztem a földszinten a kiállítást, majd felmentem a 2. emeletre könyveket válogatni (találtam is 6-ot, amiket elolvasnék), aztán le a földszinti könyves asztalhoz (ott most nem érdekelt igazán egyik sem, de már előfordult, hogy onnan vagy a mellette lévő polcról választottam könyvet), majd az újságos részre mentem, ahol most csak a címlapokat nézem, de ha van olyan, ami érdekel, akkor elolvasom. Ez mindig így zajlik nálam…
  • De a 3 társasjátékos rendezvényről is van mit mesélni… Kedden játszottam egy Lájkvadász nevű, internetes biztonsággal kapcsolatos játékkal egy közösségi térben. De játékostárs hiányában csak a közösségi tér egyik fiatal munkatársával tudtam játszani. Persze így is jó volt, rokonszenves játékostárs, még akkor is, ha nehezen lehetett rávenni a játékra, de jó lett volna többen lenni.
  • Szerdán a szokásos játék végre összejött. 2-szer egymás után elmaradt, és előtte is elég ritkán volt. December 13, január 17, február 7. Ez volt az utolsó 3 alkalom, pedig elvileg hetente van játék. De kevesen vagyunk, nem mindenki ér rá mindig, ami teljesen érthető, csak így elmarad, ha 1-2 ember nem jön. De most 6-an voltunk, ami nálunk már soknak számít. Ennek nagyon örültem, és remélem, hogy a jövő héten is sokan leszünk. Készülök majd sokszemélyes játékkal is.
  • Szombaton az egyesület havi társasjátéka lesz, kivételesen a hónap második szombatján, nem az elsőn. Jelentkeztem az egyik hosszú játékra is, de nem volt egyszerű. Külön Facebook profilt kellett alkotnom hozzá. Persze ott is csak a saját, valós adataim vannak, csak a fő profilomhoz képest más e-mail címmel (de az is működő, saját e-mail cím), és más fényképpel, de az is rólam készült. És miért kellett külön profil? Mert 2016. szeptember 7-étől, a kilépésem napjától le vagyok tiltva az egyesület Facebook oldaláról. Amúgy nem értem, miért, mert azon az oldalon elég sok olyan ember is van, akik soha nem voltak tagok az egyesületben, tehát nem kellene ennek összefüggenie, de mégis összefügg. Pedig önként léptem ki az egyesületből, nem zártak ki. Ha kizártak volna, akkor még érteném, hogy ez is a büntetés része, de így nem értem… De mivel az oldal nyilvános, ez nem azt jelenti, hogy nem látom, csak annyit jelent, hogy nem tudok velük kommunikálni. Tudok eseményre jelentkezni, embereket meghívni, az oldalról bejegyzéseket és eseményeket megosztani, de nem tudok bejegyzést kedvelni, és a szavazásokon részt venni. De a hosszabb játékokra külön kell jelentkezni. Nem elég csak megnyomni az eseménynél az “ott leszek” gombot, hanem külön meg vannak hirdetve ezek a játékok. Vagy csak egy ilyen játék van, és hozzászólásban lehet jelentkezni, vagy több is van, és szavazást hirdetnek, hogy ki melyikre menne. Én viszont a letiltás miatt sem hozzászólni, sem szavazni nem tudok, így eddig nem tudtam hosszú játékra jelentkezni. De eddig nem is zavart igazán, mert nem vonzott egyik sem. De ebben a hónapban találtam egyet, amivel az ott közölt leírás alapján szívesen játszanék. És arra gondoltam, hogy valaki szavazhatna a nevemben, aki  nincs letiltva. De mivel erre nem volt jelentkező, megoldottam én egyedül, szavaztam a saját nevemben, egy még nem letiltott profillal. Remélem, rögzítik a jelentkezésemet. az egyesület még semmit nem reagált. A legjobb persze az lenne, ha megszüntetnék a letiltást, de azt nekik kellene kezdeményezni…

Így telnek mostanában a napjaim, kisebb kellemes és kellemetlen meglepetésekkel, bizonytalanságokkal a hagyaték, a munkahelyem, a szerdai létszám és a szombati esemény körül, de azért jól érzem magam. Mindig van mit csinálni a munkahelyen és azon kívül is, mindennap történik velem valami jó, és talán ezek a dolgok is rendeződnek majd…

Apró zavarok és bizonytalanságok

Ilyen volt 2017

Idén nem lesz annyira hosszú ez az írás, mint tavaly, de azért rövid sem lesz. Jóval hosszabb, mint az átlagos bejegyzéseim.

Milyen események is történtek velem? Jók is, rosszak is vegyesen. Ebben a bejegyzésben igyekszem minden fontosat felsorolni, általában csak röviden, tényleg csak felsorolás szintjén, de néhány történetet hosszabban is kifejtek…

Ezek a történetek a felsorolás után lesznek, a Tovább gombbal elválasztva, ezért aki csak addig olvassa, annak is teljes képe lesz arról, hogy milyen évem volt, a többiek meg mélyebben is beleláthatnak az életembe. 🙂

A családban sok esemény nem történt, de szinte mindig együtt mentünk a nagyobb programokra a városban, pl. a kirakodóvásárokra, vagy az októberi ingyenes könyvtári beiratkozásra. És nem is csak a városban, hanem máshol is voltunk, pl. Balatonkenesén kirándulni. Kerek évforduló is csak egy volt: anyai nagymamám idén nyáron volt 80 éves. És még egész jó állapotban van. Még süteményt is tud sütni, és szokott is, elég gyakran! 🙂 Általában pozitív dolgok történtek, a negatív események, pl. kisebb konfliktusok majdnem mind apámhoz kapcsolódtak. A Tovább gomb után kifejtem, milyen ellentmondásos volt a kapcsolatunk. De ennek már nincs jelentősége, mert ő már nincs. November 6-án legyőzte a hasnyálmirigy-rák, aminek a történetét szintén a Tovább gomb után mesélem el.

Ez az év nagyrészt az álláskeresésről is szólt, de nyáron meghoztam eddigi életem legnagyobb, legbátrabb és legjobb döntését. Visszaküldtem az egyetemre a diplomámat, hogy mást is kereshessek, ne legyek szakterülethez kötve. (Aztán persze hazaküldték, de erre nem számítottam…) Az eddigi “karrierem” történetét, a diploma-visszaadás gondolatának születését és a próbálkozásaimat szintén a Tovább gomb után írom le. Most határozott idejű szerződésem van, tavasszal jár le. Nem abban dolgozom, amit tanultam, és ez néha meg is látszik, de amúgy elég jó munkahely. Mivel az egyetem visszaküldte a diplomát, utána el kell gondolkoznom azon, hogy mitévő legyek. A nagy kérdés: Nekem való-e a környezetmérnökség? Még nincs válaszom erre a kérdésre, azt sem tudom, merre induljak, hogy ezt megválaszolhassam, de már tudom, mit teszek, ha nekem való, és akkor, ha nem…

  • Ha igen, akkor abban kell munkát keresni. De mikor és hogyan?
    • Ha meghosszabbítják a szerződésemet, akkor maradok, és mellette keresek valamit a végzettségemmel.
    • Ha nem, akkor megint marad az álláskereső státusz, de már csak a környezetvédelemben.
  • Ha nem nekem való, akkor teljesen mindegy, mit dolgozom, de kezdeni kell valamit a használaton kívülivé vált diplomával. Megtartani ebben az esetben nem lenne tisztességes, de az egyetem nem veszi vissza. Eladni, elajándékozni vagy megsemmisíteni (pl. kidobni, elégetni, stb.)  meg valószínűleg törvénytelen, hiszen hivatalos irat. És mit kezdek magammal ebben az esetben, ha nem nekem való a környezetmérnökség?
    • Ha hosszabbítunk a munkahelyen, akkor maradok, és nem is keresek mást.
    • Ha nem hosszabbítunk, akkor ugyanúgy járok el, ahogyan ezt találtam: véletlenszerűen megpályázom minél több állást, amire képesnek tartom magam, főleg a munkaügyi hivatal álláslistájáról, és néhány héten belül biztosan találok valamit.

A társasági életem idén főleg a társasjátékosokból állt. Az egyik csapattal szinte minden szerdán, a másikkal minden hónap első szombatján. A kisebb, régebbi, de jobb csapat játszik szerdánként, az egyesület szombatonként. A szerdai csapattal 2 játékosunk születésnapját is megünnepeltünk, és több nem társasjátékos eseményen is ott voltunk, pl. megtanultunk rosszul érvelni, hallgattunk angol nyelvű előadást az éghajlatról és magyar nyelvűt a vízilovakról és a kémiáról… És a nagyobb csapat, az egyesület rendezvényein is szinte mindig volt valami érdekesség, ezeket majd kifejtem a Tovább gomb után.

A zöld szervezetből, ahol tavaly nyárig dolgoztam, elég nehéz volt kilépni, még most sem tudom, hogy sikerült-e igazán, ennek a történetét és a tavalyi távozásom okait is leírom a Tovább gomb után. De az egyesület 20. születésnapjára örömmel elfogadtam a meghívást, mert oda mindenki elmehetett, aki valaha tag volt, és sok jó emberrel találkoztam ott. Jó volt a program is, a társaság is, és még a torta is finom volt! 😀

De voltak más élményeim is, ezektől a közösségektől függetlenül, a városi tanösvény megszépítésétől az utcazene fesztiválon át egy régi barát novemberi meglátogatásáig… 🙂 Nyertem rejtvénypályázaton, társasjáték egyesületi tombolán, és egy igazán törpös akcióban is, de örültem április végén a fecskéknek, májusban a kézműves fagylalt napjának, kint voltam a lakótelepi virágosztáson, de év vége felé is volt öröm, pl. a karácsonyi vásár megnyitása, vagy az első idei hó… 🙂

Kb. ennyi fért bele az idei évbe, amiket jeleztem, azt leírom a Tovább gomb után, ahol kiderül, hogy miért nem érdemes diplomát szerezni (legalábbis környezetmérnökit), és azt is bemutatom, hogy miért nem alkalmasak a Nyilas csillagjegyűek vezető tisztségekre. Ha meg valaki még többet akarna tőlem látni, íme a TOP 12. Minden hónapból a szerintem legjobb bejegyzésem.

  1. Utcanevek, házszámok
  2. Medve-napi olvadás
  3. Felmásztam a sziklára
  4. Balatonkenese
  5. Világnapok és más csodák
  6. Lakótelepi eperfa körkép
  7. Még az ezüstfenyőn is ribizli terem
  8. Selyemakác
  9. Az első színes levelek
  10. Ilyen volt – ilyen lett
  11. Izgalmas hét, jól sikerült hétvége
  12. Idén is volt karácsony

Nem mindig volt egyszerű dönteni, pl. márciusban esélyes volt még az Ahol minden ház más színű írásom is, áprilisban a Társasjáték Délután, a Verset posztoltam az utcára, és a Törpök a tányérban című bejegyzés is, júliusban pedig A lakótelep legszebb fái. De előfordult az ellenkezője is, pl. a novemberi 2 bejegyzésem közül egyiket sem tartottam igazán jónak, egyet mégis linkelni kellett… A decembert pedig jól elkarácsonyoztam, 2 bejegyzés van karácsonyi fényekről, és egy az ajándékokról. 🙂

“Ilyen volt 2017” Tovább olvasása

Ilyen volt 2017

Izgalmas hét, jól sikerült hétvége

Legutóbb arról írtam, hogy a kilátónál jártam, ahol már nincsenek hangyák. 🙂 Alatta hozzá is szóltam a “Mi lesz velem?” témában. Hozzászólásban, mert nem feltétlenül a bejegyzés része ez a gondolat, de mégis kapcsolódik, és kifejtést érdemelt. Azt kellene eldöntenem, hogy nekem való-e még a környezetmérnökség… Hogyan dől ez el? Ezt még nem tudom, de majd kitalálom… De azt hiszem, a miértekre már tudom a választ.

  • Ha nekem való, miért nem tudok benne elhelyezkedni? Mert nincs hozzá összeköttetésem, hátszelem. És miért vettek fel olyan gyorsan másra? Mert sürgősen kerestek embert hosszú távra.
  • És ha nem nekem való, miért ragaszkodtam hozzá? Mert a környezetvédő szemlélettel egyetértek, és amikor jelentkeztem az egyetemre, az akkor rendelkezésemre álló információk alapján ez tűnt a legjobb döntésnek.

De vajon nekem való-e? Ezt még nem tudom, de majd ha rájövök, mitől függ ez, és hogyan lehet objektíven eldönteni, gyorsan meglesz a válasz is. 🙂

De nem volt túl sok időm ilyesmin gondolkozni a héten, mert szinte mindennap volt valami esemény, és egy kivétellel mind pozitív.

  • Szombaton, 11-én jártam a kilátónál.
  • Vasárnap Bakony Expo, a megye legnagyobb termelői vására. Mindig érdemes kimenni, nézelődni, és jó dolgokat lehet ott kapni. Ráadásul ott kockázatmentesen találkozhattam a kedvenc kis piacom árusaival, akiknek évekig szereltem sátrat. 🙂
  • Hétfőn csendes, nyugodt, eseménymentes nap volt.
  • Kedden munka után elutaztam (nem messze, csak megyén belül) egy kis baráti beszélgetésre egy rég nem látott ismerőshöz, akivel néhány óra alatt bepótoltunk több hónapot. 🙂
  • 15-én szerdán a szokásos társasjáték, születésnapi köszöntéssel egybekötve. Nem nekem volt születésnapom, hanem egyik játékosunknak még 5-én vasárnap, de 8-án szerdán nem voltunk elegen, elmaradt a játék, ezért most pótoltuk a köszöntést egy házilag, saját kézzel készült társasjátékkal. 🙂
  • Csütörtökön apám temetése, ez volt az egyetlen negatív esemény a héten.
  • Pénteken mégis kimentem arra a bizonyos piacra, mert az expon elfelejtettem megvenni valamit. Csak egy terméket vettem, és gyorsan mentem is tovább, de így is jó volt egy pillanatra látni a sátrakat. 🙂
  • 18-án szombaton, vagyis tegnap társasjáték piac volt. Eladtam a motorversenyes játékomat, amit 2-szer is sikerült megnyernem a tombolán, ugyanennek az egyesületnek a rendezvényén, tavaly decemberben és idén júliusban. A júliusi példányt bontatlanul adtam el. 🙂 És vettem az árából egy másik játékot, amit már ott is kipróbáltam 2 játékostárssal (annak az egyesületnek a 2 legjobb játékmesterével, akik egyébként a kis szerdai csapatunk tagjai is), ott is tetszett, és ma itthon, családilag is bevált a játék. 🙂 És még maradt is néhány száz forintom a vásárlás után! 🙂 Az első képen a motorversenyes játékom látszik, hátulról (a doboz hátulján a versenypályával), a második képen a játék eleje látszik (és rajta a kis motorok, amikkel versenyeznek a játékosok). Ez a 2 kép még a piacon készült, kb. 1 perccel az eladás előtt. 🙂 A harmadik kép pedig már itthon készült az új szerzeményemről. 🙂
  • A szombati piacon az egyik kedvenc játékmesteremnél még kirakó is volt. 500 és 1000 db-os, ha jól emlékszem. Az egyik el is kelt. Néha én is szoktam ilyesmit játszani, főleg régebben, még gyerekkoromban, de ma csak 15 db-ossal játszottam. 🙂
  • Ma nem volt semmi különös programom, de kint jártam egy kicsit, és megláttam, hogy kerékpáros verseny van a Barátság parkban. Készült is róla néhány kép. 🙂
  • És ma végeztem az utolsó határidős könyvtári könyvemmel is, kedden visszaviszem, és talán kiveszek 1-2 másikat. De most nem sokat, mert itthon a családban egymás könyveit is olvassuk, és abból még van, amit a többiek hoztak ki. (Meg rejtvényújságot is veszek aznap, kedden, azt is kell valamikor fejteni! 🙂 )

Elég izgalmas, mozgalmas volt ez a hét. Talán a szombati piac volt a legjobb, de szorosan ott van mögötte (nem is tudom, milyen sorrendben) a keddi beszélgetés és a szerdai születésnapi köszöntés is. A jövő hét talán csendesebb, nyugodtabb lesz (persze keddre és szerdára már van programom: kedden könyvtár, szerdán meg társasjáték a szokásos csapattal, az új szerzeményemmel), de a lényeg, hogy az a hét is pozitív legyen! 🙂

 

Izgalmas hét, jól sikerült hétvége

Izgalmas hétvége

Izgalmas hétvégém volt…

Szombaton végigjártam a Berkenye tanösvényt, cikket is írtam róla. 🙂

Tegnap, vasárnap a Mihály-napi búcsúban voltam. Jó végigmenni rajta, megnézni egy kicsit, az is egy program, de kb. ennyi. Végigmentem egyszer az egészen, aztán csak a kóstolókon (pl. medvehagymás chiliszószt is kóstoltam), beszélgettem egy ismerős árussal (most több Csalán-piacos nem volt, “csak” a kedvencem, akiről kb. 3 éve kiderült, hogy ő is szeptember 26-án született, mint én 🙂 és nála is kóstoltam vilmoskörteszörpöt), vettem magamnak kürtős kalácsot is (ez a családban hozzá tartozik az ilyen kirakodóvásárokhoz), és hazamentem.

Na meg körbejártam és lefényképeztem a Mihály napi búcsú alkalmából felavatott új szobrot Szent Mihály arkangyalról, Veszprém védőszentjéről…

De volt nagyobb izgalom is a hétvégén. Úgy nézett ki, hogy eltűnt a környezetvédelmi bloggercsapatom egyik régi tagja. Mindenki aggódott, mi történt vele… De mivel már előkerült, mindenki megnyugodott, kár is több szót pazarolni rá. Minden jó, ha vége jó! 🙂

És lesz a héten ennél kellemesebb izgalom is. Részleteket majd itt, hozzászólásban írok, ha aktuális lesz, de addig is elárulom, hogy egy rólam írt cikkhez van köze. 🙂 (Új fejlemények és a veszprémi társasjátékos szervezetek rövid története hozzászólásban a cikk alatt.)

Izgalmas hétvége

Világnapok és más csodák

Nagyon szépen indul ez a május. 🙂 Szinte mindig történik valami jó, és kb. kétnaponta van valamilyen esemény vagy nevezetes nap. 🙂

Május 1. a munka ünnepe, munkaszüneti nap. 🙂 Nem volt semmi nagy esemény, de mindig jó egy-egy ünnep, ha másért nem, már csak a várost díszítő piros-fehér-zöld zászlók miatt is. Szerintem nagyon szép ez a színösszeállítás, és nem csak azért, mert ezek a nemzeti színeink. 🙂

2-án kedden volt esemény, kivételesen áttettük a szerdai társasjátékot.

4-én csütörtökön nem volt semmi különös, de Facebookon több helyen is láttam, hogy világnap volt: Star Wars nap (aznap tudtam meg, hogy van ilyen nap). Nem vagyok nagy Star Wars rajongó (mert általában minél nagyobb felhajtás van valami vagy valaki körül, annál kevésbé érdekel, de azért lehet, hogy majd valamikor megnézek egy vagy több részt), de tetszett a magyarázat, hogy miért aznap van ez a nap. Kicsit fárasztó, de nagyon vicces angol szójáték az alapja. Aki tud angolul, annak elég ennyi: “May the 4th be with you” 😀 (Aki nem tud angolul, annak kifejtem. A Star Wars-ban mindig azt mondják: “Az erő legyen veled!” Angol eredetiben: “May the force be with you”. De a May szó nem csak segédige lehet, hanem a májust is jelenti, a “force” (erő) szót meg éppen úgy ejtjük, mint a 4th (4.) sorszámnevet. May the 4th pedig május 4. Ebből lesz “May the 4th be with you”, kb. “Május 4. legyen veled!” 😀 És ezért május 4. a Star Wars nap. 😀 )

6-án szombaton társasjáték délután volt. És megint nyertem a tombolán egy új társasjátékot. Le marché de Samarkand. Ez a neve.

Photo8363

Korábban is nyertem már társasjátékokat a társasjáték délutánon, pl. áprilisban egy Forestaurant nevű játékot (állatok étterme, kooperatív társasjáték, az egyesület egyik elnökségi tagjának saját fejlesztésű játéka, a forgalmazó pedig természetesen az egyesület elnökének társasjáték-gyártó és -kiadó cége), és egy Ponder nevű békás játékot is.

Előtte decemberben nyertem egy Speedway Champion nevű motorversenyes játékot, novemberben pedig 3000 Ft vásárlási utalványt, ami sajnos kihasználatlan maradt, mert olyan fa játékokra lehetett felhasználni, amilyeneket az egyesület elnökének cége gyárt (az egyik, a Pitrush, ha jól tudom, az elnök saját találmánya, a másik kettőt, a Crokinole nevű kanadai játékot, meg a Carrom nevű indiai játékot talán ő hozta be először az országba), de ezek a játékok elég drágák, a Pitrush a legolcsóbb, és az is kb. 30 ezer Ft, a másik kettő meg kb. 50 ezer, nem lett volna pénzem a 3000 Ft-os utalvány kiegészítésére. a képen a Speedway Champion látható, amit decemberben nyertem.

Photo6290

Kb. ennyit nyertem az egyesületi társasjáték délutánokon a tombolán. 🙂 De nem csak a tombola miatt érdemes oda járni. Hanem a játékok és a játékmesterek miatt is. Kedvenc díjazott játékmesteremmel is játszottam néhányat, de másokkal is. 🙂 Összesen 8-at, ebből 2 játék volt új nekem, és az egyikben 2-szer is nyertem. 🙂 (Azt a játékot egy olyan új játékmesterrel játszottam, akinek az elején kellett egy kis bátorítás, de a rendezvény végére már szerintem elmúlt az önbizalom-hiánya. Először még tegezni is alig mert, de mondtam neki, hogy nyugodtan tegezzen. Úgyis ez a szokás az egyesületben és nekem is jobban esik, fiatalabbnak érzem magam tőle. 😀 Ha nálam fiatalabbak nem mernek tegezni (nem csak ilyen rendezvényen, hanem általában az életben), az nagyon öregít, és zavarba hoz. És kicsit mentegetőzött is, hogy kevés játékot ismer, de megnyugtattam, hogy senki nem ismeri mindet, és elég, ha azt el tudja mondani, amit ismer. Így a játék közben már nem láttam rajta feszültséget, bizonytalanságot, ezért neki is nyugodt lelkiismerettel adtam meg a szokásos 6 pontot az 1-től 6-ig terjedő skálán.)

Aztán tegnap kibontottam a nyeremény játékomat, és kiderült, hogy csak francia nyelvű játékszabály van benne! Franciául tanultam ugyan 2 évig, de akkor sem tudtam annyira, hogy lefordítsak egy játékszabályt, azóta meg csak felejtettem (szinte mindent, már csak a kiejtésre emlékszem, meg néhány szóra, de nem tudnék egy mondatot összerakni franciául), ezért megpróbáltam Google keresőben magyar szabályt keresni hozzá. De nem volt. Csak idegen nyelvű volt. De ha már muszáj idegen nyelven, akkor legalább angol nyelvű legyen, abból van középfokú nyelvvizsgám (most már inkább csak a papír van meg, mert 2001-ben szereztem, azóta meg csak felejtek, de azért egy játékszabályt még le tudok fordítani, bár azt szoktam mondani, hogy csak annyit tudok angolul: “Hömpörö apor ündürixi” 🙂 ), és találtam is angol nyelvű szabályt, de azt csak az tölthette le, aki regisztrál arra az oldalra. Regisztráció nélkül megszerezhető szabály angolul sem volt. Egyetlen játékszabály miatt nem érdemes regisztrálni egy oldalra (amúgy már mások is ajánlották, hogy regisztráljak oda, mert ez a Board Game Geek nevű nemzetközi társasjátékos oldal volt, de nem regisztráltam még, mert nincs magyar változata, de ha majd lesz, akkor regisztrálok), de szerencsére volt olyan ismerős, aki regisztrált, letöltötte, elküldte, én lefordítottam, mentettem a magyar szöveget pendrive-ra, és kinyomtattam, miközben mentem a belvárosba, a mai nap nagy lehetőségét kihasználni… 🙂 Így végre megvan magyarul is a játékszabály. (Volt már olyan játékom, amit fordítani kellett, a decemberben nyert Speedway Champion nevű motorversenyes játék. Csehek gyártották, és 6 nyelven volt benne szabály: csehül, szlovákul, lengyelül, oroszul, németül és angolul. Azt is angolról kellett magyarra fordítani…) A képen a francia szabály első oldala látszik.

Photo8364

Ma, 8-án két örömteli esemény is volt. Először is, öcsémék 2 napra elutaztak, kedd estig nyugalom lesz itthon. 🙂 Másodszor, ma van a magyar kézműves fagylalt napja. 🙂 Miért május 8-án? Erre is nagyon ötletes a magyarázat: V.8. a dátum, a V a tölcsér, a 8-as 2 gombóc fagylalt. 😀 Természetesen kihasználtam a mai nap előnyeit egy Mackó nevű belvárosi helyen (Veszprémben évtizedek óta mindenki ismeri, szereti), és le is fényképeztem a cégtáblát, meg az akció reklámját. 🙂 (A saját tölcséremet nem, mert elég nehéz egy kézben tartani a fényképezős telefont, a másikban fogni a tölcsért + még volt nálam egy irattartó mappa is, a kinyomtatott játékszabállyal.) Természetesen 2 gombócot kértem. 🙂 Az egyik egy “mackó a málnásban” nevű alkotás volt, ez málna fagylalt, de amikor kiteszik, beborítják csokoládé réteggel a tetejét, és abból is jut minden tölcsérbe. A másiknak nem volt ilyen fantázianeve, azt egyszerűen gyömbéres citromnak hívták. 🙂

10-én szerdán lesz Madarak és Fák Napja, ez egy magyar eredetű nemzetközi természetvédelmi ünnep, és ennek alkalmából itt az újabb fecskés videó. A fecskék itt is csak kis suhanó fekete foltnak látszanak, de legalább látszik valami. Ezzel az eszközzel nem lesz jobb… De végre rajta vannak a képen a fecskék, és ez már siker! 🙂 (És azon a szerdán, 10-én kipróbáljuk a kis társasjátékos csapatommal a szombaton nyert játékomat is. Itthon már játszottunk vele, nem rossz, de többen még jobb lehet. 🙂 )

13-án szombaton lesz édesanyám születésnapja, családi ünnep. 🙂

Egyelőre ennyit a nevezetes napokról és pozitív eseményekről, mostanában egyre több kis örömteli apróság történik velem. 🙂 Tombolanyeremény, fagylalt napja, 2 nap öcsémék nélkül, videó a fecskékről… Kis csodák. 🙂 Most már csak egy új munkahely csodáját szeretném átélni. 🙂

Világnapok és más csodák

Pozitív hétkezdés

Most már túl vagyunk a hét felén, április utolsó hetében. Néhány nap múlva már május lesz. Szépek ezek a tavaszi hónapok: április, május… 🙂 És egészen jól alakult ez a hét is… 🙂

Hétfőn megjöttek a fecskék a környékünkre. 🙂 Egyre kevesebben vannak, de mindig megbízhatóan jönnek, április vége felé. Most is 24-én hétfőn jöttek, amikor szoktak. 🙂 Mindig szívesen nézem őket, ahogy repülnek a lakótelep felett. 🙂 Majd az lesz nagyon vicces látvány, amikor a fiókáikat etetik! 😀 De az még egy kicsit odébb lesz, előbb fészket építenek, költenek, és utána jönnek a fiókák. Fénykép nincs még róluk, annyira nem jöttek közel, de majd felteszek még a héten egy néhány másodperces videót, ha sikerül felvennem a röptüket.

Valamikor hétfőn vagy kedden azt is megtudtam, hogy nyertem egy Facebookos játékban, a Napi Kincsek Tárháza bloggal. Ez volt az én napi kincsem 🙂 Egy képen volt 4 zacskós leves, hozzá kellett szólni, hogy melyiket nyerném meg, és 2 kisorsolt versenyző kapta azt a levest, amit kért. És valahogyan én is nyertem 🙂 És miért is azt a levest választottam? Mert hupikék törpikék vannak a zacskóján! 😀 “Jönnek a törpök, éhesek a hasak, rég kiürült már a levesporos tasak…”

De ez a zacskó szerencsére nem üres, ma jött meg, és ez lesz majd a szombati ebéd! Az ilyen értékes dolgokat nem lehet csak úgy, hétköznap bekapni, ezt érdemes hétvégére tartogatni! 🙂 Egyelőre csak a zacskót fényképeztem, majd szombaton a levest is! 😀

Photo8291

Tegnap este csak 2 fővel volt társasjáték, de jól éreztük magunkat így is. 🙂 A szokásos kis szerdai csapat talán kezd szétesni, már a múlt héten is csak ketten voltunk, ugyanezzel a játékostárssal, (de abban szerintem az időjárásnak is volt szerepe, most meg többen is jelezték, hogy nem érnek rá…), most még a kedvenc díjazott játékmesterünk sem jött el,  de remélem, májusban már megint többen leszünk. 🙂 Ez a kitartó játékostárs egyébként a csapat legújabb tagja, március végén csatlakozott, de már most látszik, hogy egyéniség, és szívesen játszik mindenféle játékot. 🙂

Mai örömöm az, hogy megjöttek a törpök, de erről már írtam. 🙂 Jó kis rajzfilm volt az annak idején, családtagjaim engem általában Okoskához szoktak hasonlítani. De szívesen lennék akár Törpicur is, neki még jó. 🙂 Most meg majd Hókuszpók módjára elfogyasztom a törpöket! 😀 Remélem, azért nekem nem csak Bibircsóka jut majd, hanem találok valaki jobbat is! 😀 (De ez még soká lesz, előbb munkahely, költözés, és aztán jöhet Bibircsóka vagy Törpilla…)

Amúgy eredetileg a tavaszi képeimet akartam feltenni ide, a legtöbb tegnapi és mai, de van egy-két régebbi is. Ha kimegyek akár csak a környékre is, jó látni, hogy mindig más fa és bokor virágzik, mindig más virág nyílik. A Berkenye Tanösvényen nem mentem most végig (kedden volt 2 éve, hogy átadták, azóta kb. 8-9-szer mentem rajta végig odafelé, és 1-szer vissza is), de egy részén ma is jártam, és fényképeztem virágzó berkenyefát. 🙂 Aztán megjött a nyereményem, és gondoltam, akkor már azt is beleírom ebbe a bejegyzésbe, összefoglalom a heti örömöket. És még messze van a hétvége, még bármi történhet… 🙂

2 hétfői és 1 keddi kép (akkor még célirányosan fekvőt fényképeztem, mert eszembe jutott, hogy ha még működik az a szakmai blog oldal, ahová kb. november óta nem írok, akkor kellhet nekik fejlécben, tavaly az őszit is én fényképeztem, ideje lecserélni tavaszira).

Szerdai képeimből a jobbak…

Csütörtöki, mai képek

Virágzik a berkenyefa a Berkenye tanösvényen

És amikor a fák törzsén van virág és levél…

Ennyit a heti örömeimről, remélem lesz még más is a következő 3 napban. 🙂

Photo8217

Pozitív hétkezdés