Október örömei

Mostanában gyűjtöm a pozitív élményeket. Szükségem is lesz rájuk, a hétfői hagyatéki tárgyalás előtt, hogy energiát kapjak belőlük. (Remélem, hogy apám utolsó barátnője, aki “élettársi vagyonközösség” címén követeli az örökségünk felét – pedig együtt sem laktak – , a bizonyítékaink hatására belátja majd, hogy nincs köze a lakáshoz, és feladja a követeléseit. Ha nem így lesz és nem tudunk megegyezni, akkor bíróságra kell menni.)

Már szeptemberben elkezdődtek a pozitív élmények. A múlt héten, 25-én kedden moziban voltam édesanyámmal, majd szerdán születésnapom volt (ha valakit érdekel, a 38.), amit hétvégén ünnepelt meg a család.

Ezen a héten is voltak jó kis élményeim. 🙂 Kedden dumaszínházban voltam az egyetemen az egyik kedvenc játékostársammal, aki az egész társasjátékos csapatot meghívta oda, de csak ketten voltunk. De voltak ott mások elegen! 🙂 Nem csoda, hogy telt ház volt, és nem csak azért, mert ingyenes, hanem azért is, mert tényleg jó produkciók voltak, nagyon érdekes, vicces és meglepő szövegeket mondtak a fellépők. Meglepő és mulatságos. 🙂

Szerdán megvolt a szokásos “újnemzedékes” társasjáték, és eléggé elhúzódott, fél 9-ig, ezért a végén megkaptam a hely kulcsát, hogy én zárjak be. Elmondták, hogy az a kulcs melyik zárakat zárja, be is zártam vele mindet! 😀 Másnap vissza kellett vinni…

Csütörtökön csak a kulcsot akartam visszavinni, ezért mentem át a munkahelyemről munka után… De kézműves foglalkozás volt az állatok világnapja alkalmából, ezért színes papírból ollóval, ragasztóval, némi hajtogatással én is alkottam néhány állatot. Csigát, gyíkot és lepkét is. 🙂 (Fénykép sajnos nincs róla, akkor eszembe sem jutott fényképezni, meg nem is tudom, mennyire szabad. azt tudom, hogy rólam készülhet kép, csak azt nem tudom, hogy én készíthetek-e…) Utána bűvész show következett, amire szintén kíváncsi voltam. Persze a bűvészek bevonták a közönséget is. Hol az egyik embert, hol a másikat… Azt jó volt nézni, amikor másokat vontak be a műsorba, elég meglepő volt, és jól szórakoztam, de amikor engem kértek fel valamire, akkor mindig izgultam kicsit. Vajon mi történhet velem? De megúsztam! 🙂 Utána pedig egy nagy négyszemélyes Dixit-parti következett az egyik ott dolgozó hölgy párjával és a két bűvésszel. 🙂 Este 9 után fejeztük csak be, akkor indultam haza. Ha valaki nem tudná, milyen játék a Dixit, találtam róla a Gémklubtól társasjáték-bemutató videót.

Ma nem történt semmi rendkívüli, csak élveztem, hogy péntek van, utolsó munkanap a héten. 🙂

Holnap délelőtt megyek egy kicsit önkénteskedni egyedülálló szülők rendezvényére, gyerekekkel foglalkozni. Én ugyan csak egyedülálló vagyok, nem szülő (soha nem is voltam, és nem is tervezek az lenni), de szívesen foglalkozom gyerekekkel. Annyi energia van bennük, hogy mindig feltöltenek. 🙂 Önkénteskedni persze csak azért tudok, mert nem megyek egy bizonyos rendezvényre, egy 9×18 perces konferenciára (már csak azért sem, mert eleve nem járok belépős rendezvényekre, ott pedig extra drága a belépő), ahol a témához illő, kellően egyedi és saját életemből vett ötletem ellenére nem válogattak be előadónak. De nem is baj, mert már a rendőrség is érdeklődött irántuk. Ha arra az eseményre is mennék, akkor délelőtt lenne csak egy kis időm, talán egy könyvtári beiratkozás beleférne, de az önkénteskedés csak nehezen. Inkább megyek önkéntesnek, így csak a szombat délelőtt telik el, és legalább hasznosnak érezhetem magam. Meg különben is: gyerekek között lenni mindig jó. 🙂 Tehát a szombat délelőtt az önkéntességről szól.

És kinek önkénteskedem? Hát annak a jó csapatnak, ahol a szerdai társasjáték is szokott lenni, és akiknek ezen a héten a szerdai és csütörtöki élményemet is köszönhetem. 🙂 Ez a kép még május 1-jén készült, ez a plakátjuk, ahol rajta vannak a tevékenységeik, és a közepén a ház is, ahol vannak. (Úgy emlékeztem, hogy a házról már készítettem képet és tettem is fel ide, de most nem találtam meg.)

Photo11249

Aztán kihasználjuk a megyei könyvtárban meghirdetett könyvtári napokat. Szombaton a lakótelepi fiókkönyvtárukban, vasárnap pedig a belvárosban, a központban lesz ingyenes beiratkozás. Természetesen élek mindkét lehetőséggel. 🙂 A megyei könyvtárba a látvány miatt is érdemes elmenni. Park is van körülötte, sok fával, ahol mindig jó lenni (talán lesz ott friss, száraz avar, amibe ilyenkor ősszel mindig nagy élmény beletaposni és benne sétálni), és az épület is szép. 🙂 De bemenni is érdemes. Általában van kiállítás a földszinten, azt mindig meg szoktam nézni, utána megyek fel könyveket kölcsönözni, majd amikor végzek, elolvasom az újságokat (néha csak a címlapokat, máskor belelapozom ebbe-abba, de van, amikor kiválasztok egyet, legtöbbször a megyei napilapot, és azt elolvasom végig), és ez után megyek haza. Most nem hiszem, hogy így lesz, mert biztos most is elég nagy tömeg lesz az ingyenes beiratkozáson, de talán kiveszek egy-két könyvet, még nem tudom. A képek a könyvtárról készültek 3 éve.

Aztán hétfőn hagyatéki tárgyalás, majd elkezdődik egy újabb munkahét. Abból nem is a munkát, hanem a szerdai esti társasjátékot várom igazán. (De azért most elvagyok a munkahelyemen is. És ott is lesz majd pozitív élményem: várhatóan kedden vagy szerdán fizetést kapok…)

Ezzel a bejegyzéssel ezt a blogot lezárom, folytatás október 8-án hétfőn (ennek a blognak a 3. születésnapján) egy új, Szabad Gondolatok című blogban, előre láthatólag más szolgáltatónál. Még nem tudom, hol. De még az is lehet, hogy itt maradok. 🙂

Október örömei

Szeptemberi élmények

Utoljára kb. 3 hete jelentkeztem, azóta nagyjából eltelt a szeptember.

A hónap főleg a fürdőszoba- és erkélyfelújításról szólt. Csempézés, új fürdőkád, mosdó, stb. erkély járólapozás. 6-án csütörtökön kezdődött a régi csempe leszedésével, majd 7-én pénteken megjött az új kád. Utána a következő héten (szeptember 10-től) a nagymamámhoz jártunk át tisztálkodni, egészen csütörtökig. Csütörtökön WC sem volt (az külön helyiség nálunk a panelban, de ott is volt csempézés, új szerelvények, stb.), ezért ott is aludtunk a nagymamánál 1 éjszakát. Pénteken viszont már használni is lehetett az új kádat. Azon a héten egy másik szerelő a fűtést is megszerelte nálunk. Ekkor már majdnem kész volt minden, de utána nagyon lelassultak az utolsó simítások. 17-én hétfőn és másnap, kedden kicsi, száradós munkák voltak (Xiloplaszt, stb.) csütörtökön jött a villanyszerelő a fürdőbe, már lett fény, 21-én pénteken meg betették volna az utolsó hiányzó szerelvényeket is, de ez nem sikerült. Családi problémái voltak a szerelőnek, ezért péntek helyett előbb szombatot ígért, végül hétfőn ért ide, de akkor nem volt nála kampó a törölközőtartót feltenni, így csak tegnapelőtt, 27-én, csütörtökön végzett (kedden és szerdán nem járt nálunk, hétfő után csütörtökön jött legközelebb). De legalább szép lett a fürdőszoba. Tegnap fényképeztem, sajnos csak villanyfényben, nem természetesben, mert ez már estefelé volt, munka után, de az erkélyről is van kép. Egy kép a fürdőszobáról, egy kép az erkély járólapjáról.

De voltak még más izgalmak is az elmúlt 3 héten.

16-án, kivételesen vasárnap Társasjáték Délután volt, megint. 8 játékkal is játszottam, ebből 2 olyan új volt, hogy még ki sem adták, októberben jelennek meg, de tényleg jó játékok. 🙂 A tombolán nem nyertem, pedig játszottam a “szerencsehozó” játékmesterrel is. Mindegy, majd legközelebb… 🙂 És mikor lesz az a legközelebb? Novemberben. Októberben nem lesz esemény, a novemberi és decemberi rendezvényeket pedig a társasjáték piaccal is összekötik. Én is szeretnék majd a piacon árulni is, vásárolni is (pl. ezt a 2 új játékot + a tavalyit, amit 1 évig nem sikerült megnyerni tombolán), meg játszani is. Még nem tudom, hogy jön ez össze, majd meglátjuk… De biztos megoldható, hogy a játékosok (és a játékmesterek is) árulhassanak a piacon is és részt vehessenek teljes értékűen a Társasjáték Délutánon is. Kíváncsi leszek, hogyan oldják meg… 🙂

17-én hétfőn viszont ennél kellemetlenebb élményem volt, értesített az ügyvédnő, hogy ő már kapott levelet a közjegyzőtől. Én még azóta sem, úgy látszik, csak őt értesítik, nem az érintetteket… Október 8-án hétfőn lesz a második hagyatéki tárgyalás. Ha ott sem sikerül megegyezni egy bizonyos személy követeléseiről (“élettársi vagyonközösség” miatt részesedés a lakásból, ápolási díj, stb.), akkor megyünk a bíróságra. Apám már majdnem egy éve meghalt, november 6-án lesz az évforduló, jó lenne már ezt minél előbb lezárni. Feltéve, ha a másik oldal is így gondolja, de ebben sajnos nem vagyok biztos, nem hinném, hogy a gyors megegyezés lenne a hölgy érdeke…

De a hónap végén más kellemetlenség is ért, mert az időjárás is érdekesen alakult. “Elpusztult a nyár” című bejegyzésem után még visszajött a jó idő, de 22-én szombaton eső, lehűlés, hétfőn ugyanez széllel, és megjött az ősz. Éjszakára 5 fokra hűl, nappal 15-20-ra melegszik. Nem csoda, hogy 24-én hétfőn vettem magamnak akciós kabátot az A betűs áruházban… (A négybetűsben, mert a madaras nincs nálunk.) Nem téli még, hanem csak kis vékony tavaszi, újabban abban megyek dolgozni reggel. Aztán délutánonként már nem kell, elég a pulóver is. 🙂 De amúgy nincs nagyon rossz idő, csak hirtelen jött ez a lehűlés, és nagy a napi hőingás. De legalább kezdenek színesedni a levelek. 🙂 Teszek majd fel képeket, ha majd valamikor nemsokára elmegyek a friss, száraz őszi avarban sétálni. 🙂

Kedden moziban voltam anyámmal, megnéztünk egy filmet (a nyáron, önkéntességért kapott páros mozijegyemmel). 🙂 Decemberig volt érvényes a jegy, de most volt jó film, hát megnéztük. Egy vicces titkosügynökös film (mint kiderült, már a 3. rész, az elsőt láttuk, de csak tévében, a második viszont kimaradt nekünk valamiért) a főszerepben egy kiváló brit színésszel, akinek a legismertebb szerepében babot jelent a neve, az igazi nevét pedig rovarról és atkáról lehet megjegyezni. (Az atka is ízeltlábú, de nem rovar, hanem pókféle, 8 lába van. Atka a kullancs is, és a háziporatka is.) Mindig nagyon érdekes helyzetekbe keveredett a titkosügynök, mindig valamilyen nagy felfordulást csinált, semmi sem úgy sikerült, ahogy tervezte, de a végén éppen ezért sikerült megoldania az ügyet. 🙂 Ettől jó ez a film, hogy nagyon rokonszenves a főszereplő: kicsit ügyetlen, de nagyon ötletesen és egyedien gondolkozik, és persze a megvalósításba mindig hiba csúszik, amitől igazán vicces lesz a helyzet, de a végén mégis sikert ér el és megmenti a világot. 🙂 Egy kicsit talán magamat is látom benne…

Szerdán 38 éves lettem. Ez nem sok, de nem is kevés, de még mindig jobb, mintha fordítva lenne! 😀 De a születésnapokat, az ünneplést, ajándékozást mindig szeretem, akár nekem van születésnapom, akár mást ünnepelhetek. 🙂 Különben is: “A születésnap nagyon egészséges. Minél több van belőle, annál tovább élsz!” 😀

A nagy születésnapi ünneplés viszont hétvégén lesz, vasárnap a nagymamámnál, anyámmal, öcsémmel és a nagymamával, valószínűleg tortával. 🙂 A hétvégén amúgy búcsú és kirakodóvásár is van a városban, jó lenne megnézni. A következő hétvégén (október 6-7) kihasználjuk az ingyenes könyvtári beiratkozást, majd 8-án hétfőn hagyatéki tárgyalás lesz. De lesz kellemesebb program is: 3 szerdai társasjáték. Október 3, 10, 17. 🙂 És ha már a hétvégéket emlegettem: a sok ünnep jól megkeveri az október-november-decemberi hétvégéket… Hogy jobban áttekinthető legyen, a szombati munkanapokat kékkel, az ünnepi hosszú hétvégéket pirossal jeleztem. Így alakulnak:

  • Október 6-7: normál hétvége.
  • Október 13: szombati munkanap!
  • Október 20-23: hosszú hétvége. (Október 23. kedd, 22-ét, hétfőt kell előre ledolgozni 13-án szombaton.)
  • Október 27-28: normál hétvége.
  • November 1-4: hosszú hétvége. (November 1. csütörtök, 2-át, pénteket kell majd utólag ledolgozni 10-én szombaton.)
  • November 10: szombati munkanap!
  • November 17-18: normál hétvége.
  • November 24-25: normál hétvége.
  • December 1: szombati munkanap!
  • December 8-9 normál hétvége.
  • December 15: szombati munkanap!
  • December 22-26: hosszú hétvége. (December 25-26. karácsony kedd és szerda, 24-ét hétfőt kell előre ledolgozni 1-jén szombaton.)
  • December 29-január 1: hosszú hétvége. (Január 1. kedd, december 31-ét hétfőt kell előre ledolgozni 15-én szombaton.)

Nem is olyan egyszerű, ugye? De azt is megnézném, aki december 28-29-én csütörtök-pénteken bemegy dolgozni… Szerintem kevés ilyen ember lesz (olyan munkakörökben, akik hétfőtől péntekig dolgoznak). December 22-étől nagyjából megáll majd az élet január 2-áig.

Az én életem viszont nem áll meg, és még a blogom is folytatódik, amíg be nem telik képekkel. Még egy bejegyzést megírok itt, egy október 6-ai eseményről, még az esemény előtt, meg lesz itt még egy bejegyzés színes őszi levelekről és bogyókról is (remélem csak annyi képpel, amennyi belefér), aztán október 8-án hétfőn, ennek a blognak a 3. születésnapján valószínűleg egy új blogot indítok. Még nem is biztos, hogy WordPress lesz, majd kitalálom. 🙂

Szeptemberi élmények

Elpusztult a nyár

Vízbe fulladt. Ma szeptember 1-jén délután és este özönvízzel jött az ősz.

Ma délután még el tudtam menni a könyvtárba, ki is hoztam 1 könyvet, egy “költőmata” nevű verskérő oldal verseiből összerakott kötetet (beleolvasgattam, de még nem értem a végére, viszont ennek hatására ma már én is kértem tőle verset, kíváncsi vagyok, mikor jelenik meg, és mit tud írni a témáról) , de utána, amikor már itthon voltam, elromlott az idő.

De ha már verseskötet és szeptember 1., nekem is van versem erről a napról, amit 4 éve írtam és 2 éve a Facebookon is közzétettem, a vers keletkezésének történetével együtt.

Szeptember 1.
A nyár minden napján vidámak vagyunk,
De ilyenkor előjön minden bajunk.
Szeptember elseje, tanárok ünnepe,
A Föld minden strandja bezár.
A sok diák még az udvaron áll,
Az osztályból új tankönyvek szaga száll.
Szeptember elseje, tanárok ünnepe,
A Föld minden strandja bezár.
Sok tanár mosolyog és integet,
Adhatnak rosszabbnál rosszabb jegyet!
Szeptember elseje, tanárok ünnepe,
A Föld minden strandja bezár.
Az igazgató most beszédesebb.
Mosolyog, hogy újra eljöttetek.
Szeptember elseje, tanárok ünnepe,
A Föld minden strandja bezár.
Mostantól mindennap kapsz jegyeket,
A bukást épphogy elkerülheted.
Szeptember elseje, tanárok ünnepe,
A Föld minden strandja bezár.
Ha nyáron ballag már a vén diák,
Gondoljuk: Megúsztuk!
Mondjunk hurrát!
Szeptember elseje, tanárok ünnepe,
A Föld minden strandja bezár.

2014-ben írtam ezt a verset egy internetes magazinnak. A magazin címe Uploaded Magazin, és nem tudom, hogy most még létezik-e a magazin… 15-22 éveseknek szólt, tehát középiskolás és egyetemista korosztálynak.

A magazin téma megkötés nélkül várt verseket az augusztus-szeptemberi számba. Ebben a 2 hónapban 2 nevezetes nap van, az egyik augusztus 20, arról is írtam verset, a másik szeptember 1. (És persze van még szeptember 26, de azt hiszem, az csak nekem fontos. 😉 )

Gondoltam, hogy írok egy verset a magazinnak szeptember 1-ről, de ez nehéz feladat volt, mert még csak július volt. (Júliusban kellett verset írni, hogy augusztus elején megjelenjen.) Először leírtam a nyilvánvaló tényt: “Szeptember elseje, tanárok ünnepe”, majd rájöttem, hogy ennek ugyanaz a ritmusa, mint az “Ünnepek ünnepe, karácsony éjjele”. (Ünnepek ünnepe, a 100 Folk Celsius karácsonyi dala.

Mikor is jutna eszembe egy karácsonyi dal, ha nem nyáron? 😀 ) És amikor erre rájöttem, ennek a dallamára írtam meg az egész verset! De a Költőmata kötetben egyik-másik vers még az enyémeknél is jobb. 🙂

A könyvtárból hazafelé már pusztulást fényképeztem. A múltkori X-akták megoldódtak. Megtudtam, hogy kerékpárút épül azon a szakaszon, azért vágták ki a korábban piros X-ekkel megjelölt fákat.

Néhány fénykép a pusztításról:

Kivágták a fákat, bokrokat, de a szemetet senki sem szedte össze. Most bújt elő minden, amit a bokorba dobtak. Mint tavaszi olvadáskor a sok hó alá rejtett lom.

Photo11911

Még további fák helye…

Sok egészséges fákat kivágtak, de meghagytak néhány beteg, száraz példányt kerítésen belül…

A többi képen újabb kivágott fák. De az is látszik, hogy az erdőgazdaság központjánál már elkezdték az építkezést…

A délután és az este viharral folytatódott. Többszöri rövid megszakítással kb. 17:00 óta esik az eső, özönvízszerűen, néha jéggel, hol kisebb, hol nagyobb széllel, villámokkal. Az első kép akkor készült az erkélyről, amikor kezdődött. A második már kb. 20 perccel később a csukott erkélyajtón keresztül. A harmadik még negyed órával később az ablakomból. Nem sokat lehetett látni szabad szemmel sem, főleg csak a vízfüggönyt…

Szeptember elsején délután ezzel a nagy jégesővel, villámlással, özönvízzel Veszprémben vízbe fulladt a nyár. Remélem, szép ősz lesz majd. 🙂

Elpusztult a nyár

Apró zavarok és bizonytalanságok

Mostanában semmi nem történik velem. Semmi nagy dolog, akár jó, akár rossz. De azért zajlik az élet körülöttem, és minden bizonytalan, mint az időjárás.

Hétvégén is érdekesen alakultak a dolgok, szombaton még hó volt, vasárnapra már elolvadt.

Photo10023

Tegnap megint havazott, és kezdett olvadozni, ezért azt gondoltam, ma reggelre jég lesz. De szerencsére éjjel nem fagyott rá, nem lett jég. De még ma is maradt a tegnapi hóból. Ez tegnap reggeli kép (kicsit párás volt az ablak, pedig próbáltam letörölni):

Photo10024

De ma már virágzó fát is láttam, amikor mentem a könyvtárba. A nagy lépcső felől mentem le, és még egy kicsit tovább is mentem, mert a másik oldali bejáratnál, a sorompó közelében megláttam ezt, és le akartam fényképezni:

Photo10026

Messziről még azt hittem, valami tavalyról megmaradt termés, de megfogott a színe, ezért közelebb mentem, és megláttam, hogy virág. 🙂 De ilyen enyhe január után nem is csoda, hogy már februárban virágoznak a növények. 🙂

Látszik, hogy mennyire bizonytalan mostanában a természet és az időjárás… De nem csak a természet, hanem körülöttem a dolgok is. Lássuk, mi a bizonytalan, és milyen kellemes és kellemetlen meglepetések értek mostanában!

  • November 6-án halt meg az apám, és 3 hónapja nem tudunk semmit a hagyatékról. Nincs sok örökség, nem arra vágyom, hanem egy egyértelmű döntésre, tiszta, biztos helyzetre és az ügy lezárására. 3 hónap után ez már elvárható lenne…
  • Még kb. 1 hónapig tart a határozott idejű munkaszerződésem, és fogalmam sincs, hogy hosszabbítanak-e… Adjak fel álláskereső hirdetést vagy ne? Ameddig nem tudom, mi van, addig talán nem érdemes. De ha megtudok valamit, akkor aszerint járok el. Ha maradhatok, maradok. Ha nem maradhatok, feladok hirdetést. Érdemes minél hamarabb, néhány héttel a szerződés lejárta előtt, hogy legyen új munkám, mire távozom a régi helyről. De ha feladok álláskereső hirdetést, akkor milyet adjak fel? Nekem való-e még a környezetmérnöki pálya? Hogy lehet ezt könnyen, gyorsan, tárgyilagosan eldönteni? Van-e erre valamilyen általános módszer?
    • Ha nekem való, akkor olyan állásokat keresek. És remélem, hogy találok. Ebben az esetben viszont hiba volt a nyári döntésem (diploma visszaadás, végzettségen kívüli elhelyezkedés).
    • Ha nem nekem való, akkor a nyári döntésem, a diploma visszaadás valóban az életem legjobb döntése volt, ahogy akkor gondoltam. Ebben az esetben nem pályázom “zöld” állásokra, hanem a munkaügyi hivatal álláslistáját böngészem úgy, ahogy a mostani munkahelyemet is találtam.
  • De azt hiszem, könnyen eldöntöm, hogy nekem való-e a környezetmérnökség. Ha kell állást keresnem, akkor megpályázom azt, amit egy ismerős küldött Facebook üzenetben. Ha felvesznek, akkor nekem való a környezetmérnökség, ha nem vesznek fel, akkor nem nekem való.
  • Történt velem egy érdekes eset is mostanában. Nem családi és nem munkaügy. Hanem telefonon megrendeltettek velem egy készlet alsónadrágot. Mondta a hölgy a szöveget, erre csakis érdeklődve, bátorításként mondtam, hogy jól hangzik, de nem utaltam arra, hogy megrendelném. Erre felvette az adataimat, mintha megrendeltem volna, és a héten jött egy levél arról, hogy megrendeltem az alsónadrágokat. De volt elérhetőség a levélben, ahol lemondhattam ezt a rendelést, és gyorsan le is mondtam. De elég erőszakos és kissé becsapós ez a módszer, hogy a legkisebb érdeklődést is egyből megrendelésnek veszik.
  • Ma meg levelet kaptam a miniszterelnöktől! Egy normális országban ez nagy szó lenne, de itt, Magyarországon a kormány kéretlenül is küldözget leveleket minden nagykorú személynek az országban. Nem tudom, mi a spam postai megfelelője, de ez az! És teljesen mindegy, hogy egyetértek-e azzal a bizonyos törvénnyel, amiről értesítettek, vagy nem (ebben a blogban nem formálok politikai véleményt), de a törvények közzétételének a helye nem egy körlevél az egész országnak, hanem a Magyar Közlöny. Majd ott elolvassa, aki akarja, vagy akinek szüksége van rá! És bele sem merek gondolni, hogy a kb. 8 millió A4-es laphoz + a borítékokhoz hány fát kellett kivágni…
  • De mindenféle miniszterelnöki levelek nélkül is rendben vannak az emberi kapcsolataim, élek társasági életet… A héten pl. 3 társasjátékos rendezvényen is voltam vagy leszek (kedden és szerdán voltam és szombaton is leszek), ma meg könyvtárban jártam, ami mindig egy külön program. Előbb megnéztem a földszinten a kiállítást, majd felmentem a 2. emeletre könyveket válogatni (találtam is 6-ot, amiket elolvasnék), aztán le a földszinti könyves asztalhoz (ott most nem érdekelt igazán egyik sem, de már előfordult, hogy onnan vagy a mellette lévő polcról választottam könyvet), majd az újságos részre mentem, ahol most csak a címlapokat nézem, de ha van olyan, ami érdekel, akkor elolvasom. Ez mindig így zajlik nálam…
  • De a 3 társasjátékos rendezvényről is van mit mesélni… Kedden játszottam egy Lájkvadász nevű, internetes biztonsággal kapcsolatos játékkal egy közösségi térben. De játékostárs hiányában csak a közösségi tér egyik fiatal munkatársával tudtam játszani. Persze így is jó volt, rokonszenves játékostárs, még akkor is, ha nehezen lehetett rávenni a játékra, de jó lett volna többen lenni.
  • Szerdán a szokásos játék végre összejött. 2-szer egymás után elmaradt, és előtte is elég ritkán volt. December 13, január 17, február 7. Ez volt az utolsó 3 alkalom, pedig elvileg hetente van játék. De kevesen vagyunk, nem mindenki ér rá mindig, ami teljesen érthető, csak így elmarad, ha 1-2 ember nem jön. De most 6-an voltunk, ami nálunk már soknak számít. Ennek nagyon örültem, és remélem, hogy a jövő héten is sokan leszünk. Készülök majd sokszemélyes játékkal is.
  • Szombaton az egyesület havi társasjátéka lesz, kivételesen a hónap második szombatján, nem az elsőn. Jelentkeztem az egyik hosszú játékra is, de nem volt egyszerű. Külön Facebook profilt kellett alkotnom hozzá. Persze ott is csak a saját, valós adataim vannak, csak a fő profilomhoz képest más e-mail címmel (de az is működő, saját e-mail cím), és más fényképpel, de az is rólam készült. És miért kellett külön profil? Mert 2016. szeptember 7-étől, a kilépésem napjától le vagyok tiltva az egyesület Facebook oldaláról. Amúgy nem értem, miért, mert azon az oldalon elég sok olyan ember is van, akik soha nem voltak tagok az egyesületben, tehát nem kellene ennek összefüggenie, de mégis összefügg. Pedig önként léptem ki az egyesületből, nem zártak ki. Ha kizártak volna, akkor még érteném, hogy ez is a büntetés része, de így nem értem… De mivel az oldal nyilvános, ez nem azt jelenti, hogy nem látom, csak annyit jelent, hogy nem tudok velük kommunikálni. Tudok eseményre jelentkezni, embereket meghívni, az oldalról bejegyzéseket és eseményeket megosztani, de nem tudok bejegyzést kedvelni, és a szavazásokon részt venni. De a hosszabb játékokra külön kell jelentkezni. Nem elég csak megnyomni az eseménynél az “ott leszek” gombot, hanem külön meg vannak hirdetve ezek a játékok. Vagy csak egy ilyen játék van, és hozzászólásban lehet jelentkezni, vagy több is van, és szavazást hirdetnek, hogy ki melyikre menne. Én viszont a letiltás miatt sem hozzászólni, sem szavazni nem tudok, így eddig nem tudtam hosszú játékra jelentkezni. De eddig nem is zavart igazán, mert nem vonzott egyik sem. De ebben a hónapban találtam egyet, amivel az ott közölt leírás alapján szívesen játszanék. És arra gondoltam, hogy valaki szavazhatna a nevemben, aki  nincs letiltva. De mivel erre nem volt jelentkező, megoldottam én egyedül, szavaztam a saját nevemben, egy még nem letiltott profillal. Remélem, rögzítik a jelentkezésemet. az egyesület még semmit nem reagált. A legjobb persze az lenne, ha megszüntetnék a letiltást, de azt nekik kellene kezdeményezni…

Így telnek mostanában a napjaim, kisebb kellemes és kellemetlen meglepetésekkel, bizonytalanságokkal a hagyaték, a munkahelyem, a szerdai létszám és a szombati esemény körül, de azért jól érzem magam. Mindig van mit csinálni a munkahelyen és azon kívül is, mindennap történik velem valami jó, és talán ezek a dolgok is rendeződnek majd…

Apró zavarok és bizonytalanságok

Színes szeptember

Érdekes napjaim voltak szeptemberben, voltak intenzív élmények, elintézendőkkel zsúfolt napok, jó és rossz pillanatok. Mint akárki másnak, csak mással nem pont ezek történnek. (Szerintem bárki életéről lehet regényt írni, csak nincs mindenkinek akkora szerencséje, hogy írjanak róla.)

Szeptember 1-jén egy kis ünnepségen vettem részt egy társasjáték egyesületben. Az elnöknek szeptember 2-án van születésnapja, azt ünnepeltük. Csak egy kis rövid köszöntés volt, és szervezési hiba miatt el is késtem, de mégis jól sikerült. 🙂

Néhány nappal később, szeptember 5-én hétfőn viszont ugyanez az elnök közölte, hogy mivel másképp szervezném az egyesület rendezvényeit, mint ő, és ő pont azon nem hajlandó változtatni, amit én javasoltam (pedig ő kérte az önkéntesek véleményét a rendezvényekről), ezentúl nem kér fel játékmesternek a rendezvényeken. (Nyilván nem tudta, hogy az én ötletem volt a születésnapja megünneplése. Ketten szerveztük az alelnökkel, aki az utolsó pillanatban megváltoztatta az időpontot (1 órával előbbre hozta) és állítólag nem tudott szólni nekem. De az alelnöknek sem tetszett a rendezvényekkel kapcsolatos ötletem, sőt, még jobban megsértődött, mint az elnök, mert valamiért személyes ügynek vette.) Ezért amikor 5-én hétfőn megtudtam, hogy nem leszek játékmester, akkor elgondolkodtam és 6-án kedden megfogalmaztam egy kilépési nyilatkozatot, amit elküldtem az elnöknek, mert a kilépést írásban is be kell jelenteni. 7-én pedig kiléptem, és az addigi önkéntes munkámért kaptam egy társasjátékot. És a tagdíjamat is visszafizették.

kilepesi-nyilatkozat

A nyilatkozatban említett szervezetek:

  • Családi Társasjáték Egyesület (vagy röviden: CSTE) – ebből az egyesületből léptem ki.
  • K10Klub – az egyesület gémer szekciója (a legnagyobb játékosok), korábban önálló, most már az egyesület része, akik szakmailag is foglalkoznak a társasjátékokkal, pl. cikkeket is írnak róluk. Nevük jelentése: 10 oldalú kockával való dobás.
  • Cogitate Games Kft – A CSTE elnökének társasjáték-gyártó cége, előbb volt a cég, aztán az egyesület. Fa játékaik Woodestic márkanéven kaphatók.
  • Csalán Egyesület – helyi zöld szervezet, ahol augusztus 1-jéig dolgoztam, semmi köze a társasjáték egyesülethez, de mindkét egyesület elnöke a másiknak is tagja, és én is tag voltam mindkettőben. (A Csalán Piacot az egyesület tarja fenn, minden pénteken 13-18 óráig lehet vásárolni.)
  • Társasház – az eddigiektől független kis társasjátékos csapat, nem egyesület, semmilyen hivatalos formája nincs.

A kilépés hatására az elnök és az alelnök privátban is letiltottak Facebookon, és nem kedvelhetem a CSTE Facebook oldalát sem. 😦 Nem is értem, miért tiltottak le onnan, az nyilvános oldal, nem csak tagoknak. A privát letiltást is csak félig értem: személyesnek vették az egyesületi nézetletérést, ezért letiltottak. De miért vették személyesnek? Ezt sem értem…

A nyilatkozatom végén az “alapító tag” titulus nem jár semmilyen tisztséggel, előjogokkal, csak annyit jelent, hogy tavaly novemberben én is részt vettem az alakuló ülésen. Összesen 13-an voltunk. (Aztán márciusban jegyezték be az egyesületet.) De talán ha alapító tag lép ki, az mégis jelez valamit, talán jobban elgondolkodnak, hogy rossz az irány, ezért írtam alá így a nyilatkozatot. 2015. november 12-től 2016. szeptember 7-ig összesen 300 napig voltam tag.

És ennek a kilépésnek a hatására a zöld szervezetben, a Csalán Egyesületben is bejelentettem a kilépésemet. Pontosabban azt, hogy abban az egyesületben sem fizetek 2017-es tagdíjat, hagyom lejárni év végén a tagságomat, és 2017-ben már nem leszek tag. Azóta gondolkoztam ezen, hogy augusztus 1-jén (általam nem teljesen ismert okokból) megszűnt a munkaviszonyom náluk. Aztán úgy gondoltam, hogy ha a társasjáték egyesületből kiléptem, intézzük el ezt is egyszerre!

De azon a héten a szép őszi idő megvigasztalt. 🙂 És itt van még néhány őszi apróság (több nap alatt készültek, hol itt, hol ott, de mind Veszprémben, néha egyszerre több is):

Aztán jött szeptember 12, hétfő, és ettől kezdve több szálon futnak az események. Aznap voltam a háziorvosnál, jogosítványt hosszabbítani, mert szeptember 28-án lejárt. (2006-ban iratkoztam be a tanfolyamra, 2007-ben sikerült megszerezni. Azóta sem volt mit vezetni, de meghosszabbítom, mert hátha éppen olyan állást kapok valahol, amihez kell. Környezetmérnöki álláshoz kérik néha. Ha pl. sokat kell terepre menni… Saját járművet még mernék vezetni, másét már nem. És úgy érzem, könnyebben menne először egyedül, utast még nem vállalnék be, ahhoz kell egy kis idő.)

És szintén 12-én hétfőn mentem a munkaügyi központba (tudom, hogy járási hivatal foglalkoztatási osztály, de én maradok a hagyományos névnél, azt mindenki érti), mert lejárt az álláskeresési támogatásom, ezért vissza kellett jelentkezni, és kértem az aktív korúak ellátását. És ha már ott voltam, néztem álláslistát és tanfolyam listát is.

De egyik ügy sem olyan egyszerű. 😦 Sem a jogosítvány hosszabbítás, sem a munkakeresés. Kezdjük az egyszerűbbel, az orvosi vizsgálattal! 12-én hétfőn a háziorvos kijelentette, hogy ő megadná az alkalmasságot, de egy gyerekkori betegség miatt szakorvoshoz kell küldenie. Gyógyultnak nyilvánítottak már, de mégis kell a vizsgálat, ez a törvény. (A betegséget nem nevezem meg, csak annyit jelzek, hogy nem is az volt talán, aminek mondták. Akkor csak annyit mondtak: “nem tudjuk mi ez, de …-ra hasonlít”, és olyan betegségre való gyógyszert szedtem 1984-95-ig. Egy elég súlyos betegségről van szó. De annak a betegségnek van egy jellegzetes tünete, amiről felismerhető, és ami nekem soha nem volt. De már hivatalosan is egészségesnek nyilvánítottak, de mégis előírja a törvény a vizsgálatot…)

Szeptember 23-ra kaptam időpontot a szakorvoshoz. Ő megvizsgált, de kell még 1 vizsgálat, október 3-án hétfőn, és ha az meglesz, akkor egy harmadik helyen, egy harmadik időpontban mondják ki, október 21-én pénteken, hogy alkalmas vagyok-e. 10 évvel ezelőtt is elvégezték rajtam ezeket a vizsgálatokat: azt is, amin már túl vagyok, meg azt is, ami hétfőn lesz, de akkor még közvetlenül egymás után végezte ugyanaz az orvos, és egyből megmondta az eredményt. Az egész megvolt 1 óra alatt, most meg 3 helyre kell menni, 3 különböző időpontban, és elhúzódik egy hónapig… 😦

És még a háziorvosi vizsgálat volt az egyszerűbb eset, a munkaügyi központban ennél sokkal bonyolultabb az ügyintézés… A munkaügyi központ álláslistáján nem volt a végzettségemnek megfelelő állás (pedig már nem ragaszkodom a diplomás álláshoz, a lényeg a környezetvédelmi szakterület), ezért kénytelen voltam a közfoglalkoztatásokat keresni. Szorgalmasan keresek állást, meg is pályázom mindent a szakmámban, amiről tudok, de egyelőre nem túl sikeresen. 😦 Ezért marad a közfoglalkoztatás. De mivel az úgyis csak ideiglenes, és nem jár sok pénzzel sem, ezért többé-kevésbé mindegy is, mit csinálok. Nem is az állások nevét kezdtem nézni, hanem az ügyintézőkét. Ahhoz mentem, aki a legjobban ért a munkájához, és még kedves is az ügyfelekkel. (Ha valaki ismerné a veszprémi munkaügyi központot: a hölgy a 8. ablaknál ül és a legősibb keresztnevet viseli.) Találtam is nála egy elég nyugalmasnak tűnő (teremőr) állást. Érdeklődtem az állásról, majd néztem képzési listát is, és ott is kinéztem magamnak egy tanfolyamot (logisztikai ügyintéző – azt most keresik). Természetesen a tanfolyamokat mások intézik, egy emelettel feljebb.

Aztán mivel kedd ügyfélmentes nap volt, 14-én szerdán visszamentem a kitöltött tanfolyami jelentkezési lappal, és azzal a szándékkal, hogy megpályázom az állást, hogy legyen egy kis pénzem, aztán ha indul a tanfolyam, akkor átváltok rá, mert arra is jár támogatás, és hosszú távon többre megyek egy új végzettséggel, mint a közfoglalkoztatással… De ezt így nem lehet! Közfoglalkoztatásból csak normál munkahely miatt lehet kilépni, tanfolyam miatt nem. Mert a tanfolyamnak feltétele, hogy 30 napja regisztrált álláskereső legyek, de a közfoglalkoztatás alatt szünetel a regisztrációm. Tehát nem lehet megvárni, hogy melyik lesz előbb, és nem lehet a munkából tanfolyam miatt kilépni, dönteni kell! Az ügyintéző hölgy a közfoglalkoztatást ajánlotta, mert a tanfolyam csak hetek múlva indul és bizonytalan, hogy összejön-e a létszám. A közfoglalkoztatás meg addig is biztos pénzkereset. Ezért 15-én csütörtökön (miután a család is jóváhagyta az ügyintéző hölgy véleményét) jelentkeztem közfoglalkoztatásra, kaptam egy közvetítő lapot.

Mivel ez kulturális közfoglalkoztatás lenne, a Nemzeti Művelődési Intézeten keresztül megy. (A továbbiakban: NMI.) Ők a munkáltató, tőlük kapom a fizetést, de nem náluk dolgozom, hanem ott, ahol meghirdették az állást, és a munkahely adja a feladatokat, nem az NMI. Elég bonyolult, de az ügyintézés még inkább az. Először is üzemorvoshoz küldtek. Mondták, hogy kérjek időpontot. Fel is hívtam aznap, 15-én csütörtökön 5-ször, de 1-szer foglalt volt, 4-szer meg hagytam végig csengeni, de senki nem vette fel. Pénteken is hívtam 2-szer, majd odamentem személyesen, és kiderült, hogy csütörtökön az első 3 hívásom még rendelési időben volt, mégsem vették fel, pénteken meg nincs is rendelés.

photo5131

Aztán 19-én hétfőn bementem oda a rendelőbe személyesen, időpont nélkül. Végig kellett várnom az időpontosokat, de megvizsgált és alkalmasnak talált teremőrnek. Aztán mentem az NMI-be, onnan továbbküldtek a leendő munkahelyre. Elmentem oda még aznap, 19-én hétfőn, és ott kértek önéletrajzot. Szerencsére volt nálam, mert tudtam, hogy az NMI-nek is kell, és nekik vittem (és több is volt, mert akkor már a 22-ei állásbörzére is nyomtattam néhányat), ezért odaadtam nekik, és azt mondták, hogy hamarosan felhívnak, hogy mit szólt az igazgató az önéletrajzomhoz. De csak ezen a héten, 28-án szerdán hívtak fel, hogy jövő kedden, október 4-én lesz egy személyes megbeszélés délután 3-kor. És majd az alapján dönt az igazgató (ki tudja mikor), hogy alkalmas vagyok-e közfoglalkoztatásban teremőrnek… A munkaügyi központban is elszörnyülködött a hölgy, amikor ezt tegnap elmeséltem neki…

Ennyit a 12-ei eseményekről és következményeikről. De azon a héten volt néhány pozitív esemény is. 🙂 14-én szerdán az egyetem parkjában a kedvenc zenekarom koncertje (eredetileg egyszemélyes zenekar, egy énekes-gitáros-dalszerző, de mára egy hegedűssel 2 fősre bővült a formáció). 🙂 2010-ben még egyszemélyesként nyerte meg a veszprémi utcazene fesztivál szakmai díját (nagyon is megérdemelten!), aztán 2016-ban a Dal felfedezettje lett. Nem ő ment az Eurovízióra, de a legjobb 4-ben benne volt és ezt a különdíjat is megkapta. 🙂 2 nagylemeze is megjelent, 2014-ben és 2016-ban. Mindkettő megvan nekem dedikálva. 🙂 Természetesen a 14-ei koncertje is ugyanúgy feltöltött, mint eddig mindegyik. 🙂 December 2-án jön legközelebb a városba, egy teljes egészében fából épült, föld alatti szórakozóhelyre. Akkor is megyek! 😀 A koncertre menet pedig így nézett ki a naplemente:

17-én szombaton pedig a társasjáték egyesület rendezvényén voltam. 7-én kiléptem ugyan, de a nyilvános eseményeikre még megyek játszani. 🙂 A játékmesterek szívesen játszottak velem, és én is jót játszottam velük. 🙂 Játékosként nem is érzékeltem az általam játékmesterként kifogásolt dolgokat, mindig volt kivel és mivel játszani és ez a lényeg! 😀 Az elnök sem haragszik már rám, mert ugyanolyan barátságos volt, mint amikor még tag voltam. 🙂 Persze csak a legszükségesebbekre szorítkoztunk, másra nem volt idő, csak regisztrált a belépésnél, adott tombolát 3 lejátszott játék után (nem nyertem semmit) és a végén leadtam neki a rendezvény értékelő lapomat, nem beszéltünk a kilépésemről és a hozzá vezető eseményekről, de nem láttam haragot a szemében és nagyon barátságos volt velem. Az alelnökkel nem volt közvetlen kapcsolatom, csak láttam, ahogy körbe járkált a teremben (biztos valamilyen felügyelet, ellenőrzés volt a feladata a rendezvényen – ezt most javítottam, először sikerült “ellenőrzés” helyett “ellenérzés”-nek elgépelni, talán ezt hívják freudi elszólásnak -, nem tudom milyen tisztségben, nem látom át a rendezvény hierarchiát), de amikor néha összeakadt a tekintetünk, haragot és elutasítást láttam benne. De a Facebook letiltást még mindketten fenntartják… (De már nincs mit mondanom egyiknek sem, csak szeretném, ha nem lenne köztünk harag. Részemről semmi személyes nem volt az észrevételeimben, csak fejleszteni akartam a rendszert, ráadásul ők kérték a véleményemet.) De akárhogy is néznek rám, én legközelebb is megyek játszani, november 5-én. 🙂

Jött a 19-ei hét. Hétfőn, 19-én üzemorvos, NMI, önéletrajz leadás. 22-én csütörtökön állásbörze, de nem volt sehol a végzettségemnek megfelelő állás. 41 cég volt, de nem biztattak semmivel. Ahol azt mondták, hogy talán lehet, oda leadtam önéletrajzot, de most aktuálisan sehol nincs környezetvédelmi állás. 😦 23-án pénteken meg szakorvosi vizsgálat, első felvonás. Jön még október 3-án és 21-én is egy-egy megpróbáltatás…

Aztán jön már végre a sok ügyintézés után egy kicsit pozitívabb időszak. 24-én szombaton szüret, ismerősöknél (apám barátainál). Kétféle szőlőt is szedtünk, fehéret és vöröset is, és igaz, hogy reggel 8-tól este 6-ig ott voltunk, de a friss levegőn (szerencsére száraz, napos időben), jó társaságban nem lehet elfáradni. 🙂

25-én vasárnap kirakodóvásár volt, vettünk is ezt-azt, de inkább látványnak, élmények jók az ilyenek. 🙂 Aztán mentünk a nagymamámhoz ebédre. Nagy születésnapi bulira, mivel másnap, szeptember 26-án, hétfőn lettem 36 éves. Környezetvédelmi ünnep is ez a nap: A Tiszta Hegyek Napja. Az volt a születésnapi ajándékom a család egyik felétől, hogy új cipőt és új nadrágot tudtam venni magamnak. (Nadrágból már egyre nehezebb normálisat találni, mert nem szeretem a koptatott divatot. A szaggatottat meg még kevésbé. A koptatottal az a baj, hogy én szeretem, ha egy nadrág akár 10 évig is hordható, de újonnan mégse úgy nézzen ki, mintha már 10 éve hordanám. A gyárilag szakadt meg hogy néz már ki? Ami elszakad, azt megvarrjuk vagy kidobjuk, ezek meg még drágábban árulják, mint az ép nadrágokat!) De szerencsére találtam magamnak normálisat. 🙂

A család másik felétől is sok apróságot kaptam, pl. ezt a könyvet a legszebb nemzeti parkokról. Belelapoztam már, hogy van-e benne magyar, és van! :O Rögtön az elején, a Fertő! 🙂

photo5190

A keddi napom is jól alakult, ismerek valakit, akinek aznap van a születésnapja (egy nappal az enyém után) és sikerült őt meglepnem egy kis ajándékkal. 🙂 Aztán meg még eggyel! 😀 A 14-ei koncertre vele akartam menni, de nem tudott jönni. 😦 És megkértem a kedvenc zenekaromat, hogy adjanak neki a születésnapján privát koncertet, mert szegény lemaradt a koncertről. 😀 Ezt ugyan nem vállalták, de egy videóüzenetet igen. 🙂 A frontember, az énekes-gitáros. 🙂 Meglepődött az ismerősöm, hogy felköszöntötték! 😀 (Az üzenet privát, ezért nem linkelem.)

28-án szerdán hívtak a leendő(?) munkahelyemről, hogy október 4-én interjú. És még mindig aznap megjött a postán egy kis nyereményem, egy Cinegemese nevű kis aranyos verses mese, szép rajzokkal, amit már másfél éve vártam. 🙂 De megérte várni rá. 😀

Aztán csütörtökön volt egy intézkedős napom. Megvártam, amíg mindenki elmegy itthonról (egyesek fél 8-ra mennek dolgozni, mások 9-re valaki 10-re, negyed 10-kor indult), aztán nekiálltam porszívózni, virágot locsolni, és egyéb apróságokat. (Most én vagyok itthon, ez nagyrészt az én dolgom. De csak az ilyen apróságok, a nagyobb dolgokhoz többen kellünk.) 11-re végeztem mindennel, aztán indultam gyalog a városba. Először a munkaügyi központba, bejelenteni, hogy szerdán hívtak a munkahelyről, és nem miattam késik a közvetítő lap, hanem a munkahely nem döntötte el már 2 hete, hogy kellek-e nekik. Az ügyintéző hölgy is elszörnyülködött ezen a bonyolult ügyintézésen és lassú munkatempón, de most már tudja, hogy nem rajtam múlik. Megint megkérdeztem, nem indul-e hamarabb a tanfolyam, mert gondoltam, hogy hagyom ezt a közmunkát és beiratkozom oda, de kiderült, hogy ezt a munkahelyet mindenképpen meg kell várni, ha megfelelek nekik, akkor el kell fogadnom, különben törölnek a nyilvántartásból és nem lesz TB jogosultságom. Aztán ha nem felelek meg, akkor mehetek tanfolyamra, ha még nem indult el. (Megkérdeztem az emeleten: még nem indult el, sőt azt sem tudják, mikor indul.) Tehát most várni kell.

Még mindig 29-én csütörtökön mentem másik nadrágot is nézni (ünnepi is kellett, nem csak hétköznapi, amit lefényképeztem), és sikerült is. De a munkaügyi központ tőlem fél óra séta, onnan az a bizonyos bolt sincs közel, ahol a fekete nadrágot vettem, és onnan meg kb. háromnegyed óra gyalog haza. Meg az ügyintézési idő, várakozás a munkaügyi központban, meg a nadrágot is próbálni kellett… Délután 1 óra után körül érkeztem haza, és fél 2-re be voltam jelentve fodrászhoz… De odaértem. 🙂

Aztán még mindig tegnap (29-én csütörtökön) este fél 7-től 10-ig hatalmas társasjáték parti 3 fővel egy belvárosi helyen. Ez nem az egyesület, hanem a másik, kisebb, de régebbi csapat, az a bizonyos Társasház… Júniustól nyári szünetet tartottunk, de most végre újraindult! 🙂 2 játékot vittem magammal. Az egyik, a kilépéskori új szerzeményem nem fért el az asztalon! 😀 Ezért mellőztük. Amúgy így néz ki a doboza:

photo5018

Ezzel már itthon játszottunk, mert 2-4 fős, és hiába vagyunk 4-en, mindig csak 2 játékos van itthon, az egyik én vagyok. A másik játék 3-8 fős, ki sem volt bontva még, mert nem találtunk 3. játékost. De most kibontottam a csapatnak, és jót játszottunk vele. 🙂 Több fordulót is, egész este! 🙂 A játék doboza:

Photo4313

És a kártyák kibontva:

Nagyon jól zárult a tegnapi nap! 😀 Ennyit a szeptemberi élményeimről. Elég intenzív hónap volt… 🙂

Októberi terveim, amit már tudok:

  • Kirándulás holnap a nagy kilátóhoz.
  • Szakorvosi vizsgálat 2. felvonás 3-án hétfőn.
  • Személyes interjú a leendő munkahelyemen, 4-én kedden.
  • 7-én pénteken fogorvos. (Még júliusban esett ki a fél tömés, de augusztus közepén mertem csak időpontot kérni. 2 fogorvos van a rendelőben, apa és fia. Az apa vezeti a rendelőt, benne megbízom, a fiával már volt rossz tapasztalatom. De a körzeti rendelést természetesen a fiú vezeti, az apja már csak a magánrendeléssel foglalkozik. Nem tudtam, hogy adjak-e még egy esélyt a fiúnak, vagy menjek az apjához magánrendelésre, de végül az anyagi helyzetem döntött: magánrendelésre nincs pénzem, marad a körzeti. Október 7-ére adtak…)
  • 9-én vasárnap ingyenes beiratkozás a megyei könyvtárban.
  • A 15-ei hétvégén valószínűleg megyünk apai nagymamámhoz, mert 15-én névnapja lesz neki is és a faluja másik végén lakó nagynénémnek (apám húgának) is. De ez még kérdéses, csak minden évben szoktunk menni.
  • 21-én pénteken a jogosítvány hosszabbítás remélhetőleg utolsó állomása.
  • És közben remélhetőleg legalább 2-3 Társasház…

Novemberre és decemberre is van már programom. November 5., társasjáték délután (aztán talán majd decemberben is lesz valamikor), december 2., a kedvenc zenekarom koncertje. Előtte november 30-án meg névnapom lesz, nekem is meg apámnak is. (Hogy is hívják a normális embereket?)

De biztos lesz még sok élményem októberben, novemberben és decemberben is. Ha megkapom a közfoglalkoztatást, akkor február 28-ig biztos helyem lesz, ha meg nem, akkor jelentkezem a képzésre. Ha indul még októberben, elvégzem, ha nem indul, beindítom a saját vállalkozásomat! 😀

Színes szeptember

Ünnepi díszben a város

Október 23. Nemzeti ünnep. Nekem ugyan sajátos véleményem van 1956-ról is és 1989-ről is, de ez egy pozitív fotósblog, itt nincs helye politikának és hosszas történelmi fejtegetéseknek, ezért inkább mellőzném a véleménynyilvánítást…

De az mindenképpen pozitív, hogy erre a napra ünnepi díszbe öltözik a város. És nem csak a mindenhová kitett zászlókra gondolok, hanem a színes fákra is. 🙂 Fényképeztem is mindkettőt eleget! 😀 Amúgy is szép a piros-fehér-zöld, nem csak azért, mert a magyar zászló színe, hanem esztétikailag is, de ilyenkor a legszebbek az őszi levelek is! 🙂 Az előző nemzeti ünnepen augusztus 20-án, még nem sárgultak a levelek. Az én nagy ünnepemen, a 35. születésnapomon, szeptember 26-án már sárgultak, de még több volt a zöld. A következő nemzeti ünnep Mindenszentek, november 1., szerintem nem változik nagyot addigra a természet és a levelek színe. Utána meg már csak a névnapom lesz, november 30-án, addigra biztos lehullanak a levelek. Most van tehát a legjobb alkalom az ünnepre készülő fákat fényképezni. 🙂

A képek amúgy 22-én készültek, amikor éppen ügyeket intéztem a belvárosban és közben fényképezgettem… A látvány kedvéért, – meg amúgy is, jó szokásom szerint – egészen más úton mentem oda és vissza… 😀

A lakótelepen most is mindenféle színű fát láttam, a sárgától a bordóig.

Photo1809

Photo1812

Photo1813

És persze nem csak fákat láttam, hanem bokrokat is.

Photo1814

Photo1822

Néhány helyen egész fasorok is ünneplőbe öltöztek.

Photo1824

Photo1827

Photo1828

Az oszlopokon piros-fehér-zöld zászlók lengenek…

Photo1835

Még a vadszőlő is a legszebb színében jelenik meg.

Photo1838

A buszpályaudvar melletti park a város egyik legszebb része, főleg ilyenkor.

Továbbhaladok a belváros peremén. Már itt is színes minden…

Photo1865

Photo1866

Könyvtárba indultam, azért mentem be a belvárosba. Mindig jó oda menni, de nem csak az érdekes könyvek miatt (igyekszem mindig olyan íróktól olvasni, akiről még nem hallottam, vagy olyanoktól, akiket így fedeztem fel magamnak, és mindig találok valami jót), hanem azért is nagy élmény ez a könyvtár, mert nagyon szép az épület is és a környéke is. 🙂 A könyvtár és a színház (ami szintén nagyon szép, százhét éves épület) ugyanabban a parkban, a Színházkertben van. Ezt a parkot mindig érdemes felkeresni. 🙂 Megcsodálhatjuk a gesztenyefákat, a pázsitot, a bokrokat…  És néha jó programok is vannak a könyvtárban.  Szinte mindig van az aljában valamilyen kiállítás, és itt volt majdnem 2 hete az a bizonyos társasjáték party is… 🙂

Az első, amit meglátok: a színház és a még alig színesedő vadszőlő…

Photo1869

Néhány kép a Színházkertbe vezető lépcső tetejéről:

És a lépcső aljáról:

A Színházkert is a város egyik legszebb része. 🙂

A könyvtárról is készítettem néhány képet.

Amint végeztem a könyvtárban, megint fényképezni kezdtem. 😀 Lefényképeztem a könyvtárból kifelé, felfelé vezető lépcsőt, a védett szilfát, ami még alig sárgul, és nemrég, a belváros felújítása során lett védett, és néhány színes bokrot is. Meg a vadszőlőt közelről, ami mégiscsak színesedik már itt-ott. 🙂

Elindultam a belváros szívébe, a Kossuth utca felé…

Megcsodáltam a friss árvácskákat, szabályos mintában.

Photo1892

És végigsétáltam a Kossuth utcán, ahogy ez a városunk nem hivatalos himnuszában is hallható… 😀 Út közben betértem az egyik nagyobb áruházba is, a Bástyába. (Intézkedős napom volt…) Kivételesen bent is készítettem egy képet, de ne szaladjunk ennyire előre! Meglepetés! 😀

A Kossuth utca alján egy szép kovácsoltvas kapu… Most nem mentem be… 😀

Photo1896

Ez amúgy a munkahelyem kapuja, de a szépsége miatt is érdemes bemutatni.

Vele szemben park, húszemeletes és a város egyetlen evangélikus temploma…

Photo1897

Ismerős lehet innen is a kép, de a kedvenc piros fám levelei már lehullottak…

A parkban friss fenyőcsemeték és egy rejtőző piros bokor. Ki látja? 😉

Photo1898

Egyes bokrokon még sárga virágok, másokon már piros levelek…

Photo1899

És a belváros is zászlódíszben van…

Photo1900

Erről a szökőkútról a színe miatt sokáig azt hitem, hogy fából van, és csodálkoztam, miért nem korhad el a víztől… 😀 Aztán egyszer amikor száraz volt, megkopogtattam, és kiderült, hogy nem fa, hanem talán kő vagy műkő. 😦 Most is száraz, de nyáron mindig működik, és vizesen még inkább fának látszik. 🙂

Photo1901

A belváros kicsit szürke, de a háttérben, az aluljárón túl szép a kilátás…

Photo1903

És beértem az áruházba. MOZGÓLÉPCSŐ! 😀

Photo1905

Veszprémben 2 mozgólépcsőről tudok, a másik a Belvárosi Üzletházban van. És miért ünnep nekem mindig mozgólépcsőn utazni? Gyerekkori élmények miatt. Annak idején így utaztam a nagyszüleimhez Veszprémből Szentendrére: vonattal Budapestre a Déli Pályaudvarig, majd mertóval a Batthyány térig, és onnan a szentendrei HÉV-vel végállomástól végállomásig. És a metróban volt mozgólépcső. A Déli Pályaudvarról is mozgólépcső vitt lefelé, és talán a Batthyány téren is mozgólépcső vitt felfelé, de nem a felszínig, hanem csak egy magasabb, alig a felszín alatti szintig, a HÉV állomásig. És már gyerekként is élveztem, ahogy csak állok és visz le vagy fel a mozgólépcső… 😀 Különleges élmény volt az is, és a föld alatt, sötétben suhanó metró is. 🙂 És azóta is mindig öröm, ha mozgólépcsőn utazhatok! 🙂

Az áruházból kilépve ezt láttam:

Photo1906

Az a szinte lángoló bokor! 🙂

Tovább a Cserhát lakótelep szélén, a buszpályaudvar felé…

És megint az a bizonyos park a buszpályaudvarral szemben…

Egy bogyós fa…

Photo1928

Ha már evangélikus templom volt, legyen katolikus is! A mellette álló fák miatt…

Ez vajon milyen fa? Ginkgo biloba, páfrányfenyő.

Photo1933

Megismerhető a jellegzetes leveléről. Még alig sárgul.

Photo1934

Már gyerekkoromtól vonzódom a tornyos házakhoz. Ezt meg még be is futtatták! 🙂

Photo1936

Még egy színes fasor a lakótelepig…

Kezdődik a lakótelep. Fák, virágok mindenhol…

Tegnapi kis túrám ezen szakaszára kb. délelőtt 10-kor indultam, és a könyvtár és az áruház meglátögatása után 12:10 körül értem a lakótelep szélére. Itt volt egy kis privát programom, ebéd meghívást kaptam, majd ebéd után kb. negyed 2-kor indultam haza. Az amúgy negyed órás utat fél óra alatt tettem meg. Miért? Mert tovább fényképeztem! 😀 És mialatt ebédeltem, a délelőtti szürkeség után végre kisütött a nap! 🙂

Ezt a fát vajon miért fényképeztem le? 😉

Photo1963

Miattuk! 😀

Photo1964

De nem csak a kedvenc poloskáim érezték jól magukat a napsütésben, hanem én is. 🙂

Főleg ha ilyen színes fákat láthatok. 🙂

Photo1967

És hol van ez? A református templomnál, hogy az is legyen itt… 🙂

Photo1971

A rózsakert még mindig virágzik.

Photo1976

A gesztenyefa most ugyan nem virágzik, de szép. Kétszer szép igazán. Tavasz végén, amikor “gyertyákat” virágzik, és ilyenkor, ősszel, amikor hullik róla a levél és a gesztenye. De azért az ilyen csodálatos, aranyló gesztenyefa ritkaság! 🙂

Photo1978

Van egy kedvenc helyem ilyenkor ősszel a lakótelepen. Ahol minden fa más színű

Photo1987

Photo1988

Photo1990

És a kilátás innen körbe…

Hazafelé útbaesik egy színes bokor… Bogyódíszbe öltözött… 🙂

Photo2012

Itt lakom, látod, ez az a ház… 🙂 – De lesznek még képek!

Photo2014

Látkép jobbra…

Photo2016

Balra…

Photo2017

A hátsó bejáratnál kinézve…

Photo2019

Kilátás a lépcsőházból. Balról jobbra nézve…

Photo2020

Jobbról balra nézve…

Photo2021

Kilátás a szobámból balra…

Photo2022

És előre… Jobbra csak fal van.

Photo2023

Ennyi volt a tegnapi, 22-ei túrám. Ma 23-án is bent jártam a belvárosban, de már jóval kevesebbet fényképeztem. De ma is láttam szép helyeket.

Megvan még az a park a Kossuth utca alján…

Photo2027

A másik is, a buszpályaudvarral szemben

Photo2028

És megvan még a lakótelep szélén a Barátság park is. 🙂 Tegnap is erre mentem be, de akkor nem lettek jók a képek. Ezért ma inkább hazafelé fényképeztem le. 🙂 Tetszik a park és a neve is. És tényleg nagyon barátságos látvány ez a sok színes fa… 🙂

Ennyit a nemzeti ünnepről. Szépen kiöltöztek a fák! 🙂

Ünnepi díszben a város

Játék a könyvtárban

A megyei könyvtár nagy társasjáték show-t hirdetett az országos könyvtári napok alkalmából. Ma délután 13-15 óráig játszottunk. Kevesen voltunk, de jó volt a hangulat, és gyorsan elrepült az idő. 🙂 Játék közben természetesen a játékra figyeltem, nem fényképezgettem, de a végén lefényképeztem az utolsó játékot, ahogy véget ért, és mindhárom játék dobozát, amivel játszottam.

Elég sok játék volt a nagy asztalon, de egy kisebb asztalra is jutott másik 3 játék.

Photo1798

Ennyi játék mellett mégis csak hárman voltunk: az egyik egy nálam fiatalabb könyvtáros hölgy, a másik egy talán még fiatalabb huszonéves fiatalember, és én. Az első játék kiválasztását rám bízták. Nem ismertem, de 5 perccel előtte olvastam a játékszabályt, és tetszett. Alaposan megnézegettem a játékokat, amíg nem csatlakozott a 2 játszótársam… 😀

Kac-kac-kukac… Érdekes játék. Izgalmasabb, mint gondoltam… 🙂

Photo1799

Utána egy Solo nevű kártyajátékot játszottunk.

Photo1801

A végén egy harmadik játékra is jutott idő. Ekkor már kettesben maradtunk a könyvtáros hölggyel, harmadik társunk a Solo után távozott, de pár perc múlva jött néhány gyerek, és ketten is beszálltak segíteni nekünk. Játszótársamhoz egy kislány, mellém egy kisfiú.

A harmadik játék: Farkasok és bárányok.

Photo1800

És ezzel a 16 fekete bárányból álló karámmal győzték le a fiúk a lányokat 🙂

Photo1797

Játék a könyvtárban